Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-29 / 150. szám
Az Országgyűlés júniusi ülésszakán (Polyiatis a 2. oldalról) olyan szabályozókat, amelyek az eddigieknél igazságosabban, a rászorultság érvényesítésével veszik figyelembe a gyermeknevelés költségeit. Kovács Istvánná Budapest, 64. vk.), a CsM Vasmű üzemű programozója arra mutatott rá, hogy a mai túlzott mértékű és progresszivitású adó hosszú távon a társadalmi mobilitás csökkenéséhez, a tudás, a szellemi és a kvalifikált munka további elértéktelenedéséhez, a család 'létének és 'társadalmi szerepének válságához vezet. Ezért a maga részéről a törvénynek csak olyan módosítását támogatta, amely számol ezekkel a hatásokkal, és fokozatosan feloldja az anyagi és a társadalmi értékek közötti, ma még jelentős ellentmondásokat. Tóth István (Bács-Kiskun m., 10. vk.) a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat igazgatója — összefoglalva a választókörzetében szerzett tapasztalatokat — kijelentette: Bács-Kiskun megye lakossága körében általános nézet, hogy rossz és elhibázott a jelenlegi adóztatási rendszer. Az adórendszer negatívumainak taglalása után meglepően hangzott Tóth István azon kijelentébe, miszerint az adórendszer számos hibája és fogyatékossága ellenére is működőképes. Hozzáfűzte: ezt a működőképességet azonban csak akkor őrzi meg, ha úgymond állandóan karbantartják. felacs Péter (Budapest. 3d. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetének főigazgatója az adórendszer megváltoztatásának koncepcí ójához újabb vizsgálatokat sürgetett, majd javasolta egy gazdasági minisztérium mielőbbi felállítását. Krémemé Michelisz Teréz (Baranya m., 10. vk.), a Himesházi Petőfi Tsz elnökhelyettese a személyi jövedelemadó megtartása mellett voksolt. Egyetértett azzal, hogy egyelőre még négv-öt kulcsot alkalmazzanak, de ha lehet, széles sávokban, legalább 100 ezer forintonkénti váltással. Így az adórendszer teljesítménycsökkentő hatása mérséklődne, saz adózó számára a kereset kiszámíthatóbbá válna. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a Csepregi Győzelem Tsz elnöke az adórendszer működőképességét kész csodának nevezte. Mindmáig hiányoznak ugyanis az ehhez szükséges alapfeltételek. Az 1987. évi őszi ülésszakon a képviselők azon ígéret birtokában adták szavazatukat az adótörvényre, hogy azt rövid időn belül követni fogja az ár- a bér- és a szociálpolitikai reform is. Működése nagyrészt az állampolgári fegyelemnek és áldozatvállalásnak köszönhető. A személyi és a családi jövedelemadó körüli vitában a képviselő az adó és a szociálpolitika határozott szétválasztása mellett foglalt állást. r Legyen adómentes a túlóra! Kelemen Zoltán (Szolnok m., 10. vk.), a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat mezőtúri kirendeltségének művezetője felhívta a figyelmet az adóelőleg levonásával' kapcsolatos gondok megszüntetésének szükségességére. Kifogásolta, hogy a túlórákért, illetve az ügyeleti készenlétekért járó összegeket a főmunkaidőben kapott bérekhez csatolva progreszszíven adóztatják. Javasolta: a kidolgozandó törvénytervezetbe kerüljön be, hogy a főfoglalkozású napi tevékenység után végzett munkáért járó jövedelem vagy legyen teljesen adómentes, vagy nulla-kulcsról induljon, esetleg egységesen 30 százalékos adó alá essen — és ne vonják össze a fő jövedelemmel. Dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.), a Szegedi Orvostudományi Egyetem 1. sz. Sebészeti Klinikájának igazgatója arról szólt, hogy a hazai és a külföldi orvosi kongresszusok költsége lassanként olyan mértékű terhet jelent, hogy hovatovább saját zsebből már megfizethetetlenné válik. A képviselő ezért kérte, vegyék fontolóra, miként lehetne az adózás során bizo-Az Országgyűlés nyilatkozata „A Magyar Népköztársaság Országgyűlése jóleső érzéssel és örömmel fogadja a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlésének 1989. június 22-én elfogadott határozatát, amely a Magyarországon végbemenő politikai fejleményekkel foglalkozik. Abban annak az elismerését látja, hogy a Magyar Népköztársaságban megindult politikai és gazdasági folyamatok azokat az értékeket hordozzák magukban, amelyek megfelelnek az összeurópai együttműködés érdekeinek. Az emberi jogok általános biztosítása, fajra, vallásra, nemzetiségre és nemre való tekintet nélkül, a demokrácia kiteljesedése és a nemzetek egyenjogú kapcsolatai, szuverenitása lehetnék csak az alapok, amelyekre ez az együttműködés épülhet. Magyarország a Helsinkiben aláírt dokumentumnak megfelelően alakítja fejlődését úgy, hogy mind bel- és külpolitikájában, mind gazdaságpolitikájában, és külgazdasági kapcsolataiban a nemzet felemelkedése e szellemben valósuljon meg. Mindezek alapján nagyra értékeljük a szövetségi gyűlésnek azokat az állásfoglalásait, amelyek Magyarországnak az Európához való közeledését segítik elő a nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok területén. A magyar Országgyűlés kifejezi azt a szándékát, hogy munkájával egy önálló, demokratikus Magyarországot kíván megteremteni. E korszakos jelentőségű feladatok megoldásához nélkülözhetetlen a nemzetközi környezet olyan jellegű támogatása is, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlése 1989. június 22-én elfogadott határozatában Magyarországnak nyújtott”. nyos mértékig figyelembe venni ezeket a költségeket. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az MSZMP XX. kerületi Bizottságának titkára véleménye szerint Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettes hozzászólhatott volna ehhez a napirendi ponthoz, már csak azért is, mivel — pénzügyminiszterként — ő volt az egyik „atyja” a jelenleg érvényben lévő adórendszernek. Ügy tűnik, nem szívesen vállalja ezt a gyermekét, pedig a képviselők elvárták volna, hogy véleményt mondjon a tapasztalatokról és a szükséges korszerűsítésekről — hangsúlyozta. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora a határozati .javaslattal kapcsolatban több módosítást fogalmazott meg: a kormány terjessze az Országgyűlés elé részletes szociálpolitikai elképzeléseit; töröljék az ÁFA továbbfejlesztésével fcíglalkozó pontot; a kormányzat vizsgálja felül az alanyi adómentességek körét. Pregun István (Szabolcs- Szatmár, 1. vk.), a Nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskola rektora kétperces hozzászólásában azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés családvédelmi bizottsága nem foglalt állást a pénzügyi tárca előterjesztésével kapcsolatban. Hozzátette: az új házszabályok elfogadásakor a képviselők határozatot hoztak a családvédelmi bizottság felállításáról és működtetéséről, ám ennek ellenére e bizottság csupán papíron létezik. Az elnöklő Jakab Róbertné egyetértett a családvédelmi bizottság működésének szükségességével, s megjegyezte: valóban tény, hogy a határozat ellenére a bizottság még nem alakult meg. Egyúttal kérte, hogy azok a képviselők, akik a bizottság munkájában részt kívánnak venni, szándékukat jelezzék a Ház elnökének. Ezt követően — több hozzászóló nem lévén — Bckcsi László válaszolt a képviselők felvetéseire. A miniszteri válasz után határozathozatal következett. Az előterjesztést az ajánlásokkal, a kiegészítésekkel és korrekciókkal együtt 7 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés. Katonai szolgálat fegyver nélkül Ezután Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter a kormány felhatalmazása alapján az Országgyűlés elé terjesztette a honvédelmi törvény módosításának tervezetét. A miniszter expozéját megelőzően az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a törvénytervezethez több képviselő is újabb módosító javaslatot nyújtott be, ezért a honvédelmi törvény módosításának tervezetét az Országgyűlés ■két olvasatban, általános és részletes vitában tárgyalja. A honvédelmi miniszter hangoztatta, hogy a törvényjavaslattal olyan fontos jogszabály-tervezet kerül a törvényhozás elé, amely közvetlenül érinti az ifjúságot, s rajta keresztül a családok nagy részét, s amely ezáltal jelentősen befolyásolhatja a társadalom közérzetét, az ország politikai közhangulatát. A honvédelmi törvény módosítását a társadalmi és a katonai szolgálati viszonyok változása a jogállamiság fejlesztése iránti mind erőteljesebb állampolgári igény és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása iránti törekvés tette szükségessé és időszerűvé. A változások lényege, hogy az alternatív szolgálat bevezetésével összefüggően módosulnak a honvédelmi törvény egyes rendelkezései. Ez azonban nem jelenti a honvédelem jogi szabályozási rendszerének gyökeres megváltoztatását. A javaslat célja, hogy az általános hadkötelezettségen belül a katonai szolgálat teljesítése mellett lehetővé tegye olyan szolgálat bevezetését is, amely elfogadható a katonai szolgálattal lelkiismereti alapon szembenállók számára is. A törvényjavaslat ennek érdekében tartalmazza: az alternatív szolgálat formáit, azaz a fegyver nélküli katonai és polgári szolgálatot a kérelmek engedélyezésének szabályait; az alternatív szolgálat időtartamát. E változások kifejezésre jutnak a katonai szolgálatot teljesítők morális kötelezettségvállalásában is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat tartalmazza a katonai eskü, a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők fogadalma, valamint a hivatásos és tartalékos tisztek és tiszthelyettesek fogadalmának módosított szövegét is. Jelentőségénél fogva az Országgyűlést illeti meg az a jog, hogy a katonai eskü és fogadalom szövegét meghatározza, s egyben a honvédelmi törvény részeként jóváhagyja. A törvényjavaslatban a hadkötelesek állampolgári jogait érintő néhány olyan rendelkezés is szerepel, amelyeket eddig alacsonyabb szintű jogszabály tartalmazott. Hazánkban 1977-ben tették meg az első lépést a hadkötelezettség és a lelkiismereti szabadság felismert ellentmondásának feloldására, amikor bevezették, törvényesen lehetővé tették a fegyver nélküli katonai szolgálatot. Emellett egyre szélesebb körben jelentkezett az az igény is, hogy azoknak is lehetővé tegyék a fegyver nélküli. vagy számos országban már kialakult polgári szolgálatot, akik igazolható módon, lelki alkatuk alapján nem tudják vállalni a fegyveres szolgálatot. A törvényjavaslat az állampolgári egyenlőséget tartja szem előtt. Ezért minden hadkötelest egyenlőként kezel — akár katonai, akár polgári szolgálatban teljesíti a haza iránti kötelezettségét. Az egyenlő jogok és kötelezettségek elvi követelményének megfelelően a törvényjavaslat a polgári szolgálat időtartamát a katonai szolgálat törvényben megállapított idejével azonosan határozza meg. A honvédelmi törvény hatályos szabályai szerint a hadkötelesek 18 hónap sorkatonai szolgálatot teljesítenek. Ezen kívül a tisztek és tiszthelyettesek 24, a honvédek és tisztesek 18 hónap tartalékos katonai szolgálat teljesítésére kötelezhetők. A javaslat a tartalékos katonai szolgálat idejét tisztek és tiszthelyettesek esetében 18, honvédek és tisztesek esetében 12 hónapra javasolja csökkenteni. Ennek megfelelően az alternatív szolgálat idejét — a 18 hónapos sorkatonai, valamint az ismertetett tartalékos katonai szolgálati idő figyelembe vételével — 30 hónapban javasolja megállapítani. Ezzel kapcsolatban a honvédelmi miniszter utalt arra, hogy a törvényjavaslat előkészítése során a legnagyobb vitát a katonai és a polgári szolgálat időtartama váltotta ki. A minisztérium vezetése — a demográfiai helyzet és a hadsereg létszámszükségletének figyelembe vételével — széles körűen megvizsgálta a katonai szolgálati idő további csökkentésének lehetőségét. Ennek alapján Kárpáti Ferenc a kormány egyetértésével arról tájékoztatta az Országgyűlést: két, de legkésőbb három éven belül meg tudják teremteni a feltételét annak, hogy a sorkatonai szolgálat ideje 14, esetleg 12 hónapra csökkenjen. Ezzel egyidőben csökkenne a fegyver nélküli és a polgári szolgálat ideje is. A bizottsági viták során, de már a módosított törvényjavaslat benyújtását követően elhangzott az a javaslat is, hogy a törvényben rögzítsék a katonai szolgálat mindenkori maximális időtartamát. Ezt az indokolja, hogy az 1981 előtt 24 hónapos sorkatonai szolgálatot teljesítettekkel szemben méltánytalan lenne, ha számukra is 12 hónap tartalékos szolgálati kötelezettséget írna elő a törvény. Ezért a törvényjavaslat 6. paragrafusában a honvédelmi törvény 26. paragrafusának 1. bekezdését a honvédelmi miniszter úgy javasolta 'kiegészíteni: „A katonai szolgálat kötelezettség alapján a hadköteles: sorkatonai és tartalékos katonai szolgálatot teljesít, amelynek együttes időtartama a 36 hónapot nem haladhatja meg”. A törvényjavaslat az alternatív szolgálat teljesítésére lelkiismereti okból ad lehetőséget, anélkül azonban, hogy a lelkiismeret fogalmát közelebbről meghatározná. A lelkiismeret pszichikai és etikai kategória, ami a hatósági eljárások számára igen nehezen kezelhető. Ezért a kérelem elbírálására irányuló eljárásban nem a lelkiismereti ok meglétét vizsgálják a hatóságok, hanem azt. hogy aki arra hivatkozik, annak állításai megalapozottak-e; egész életvezetésében tényleg betartja-e az etikai, vallási és erkölcsi meggyőződését, s a jog által biztosított lehetőségeket nem a kötelezettségei alóli kibúvásra akarja-e felhasználni. A törvényjavaslat az alternatív szolgálat iránti kérelmek benyújtását a sorkötelesek számára a katonai eskü letételéig teszi lehetővé. Az előkészítés során kritika érte a törvényjavaslat 11. szakaszában szereplő rendelkezést. Eszerint az a hadköteles, aki a 18. és a 23. életéve között engedéllyel nem kezdte meg sorkatonai szolgálatát, a jelenlegi szabályok szerint 28 ra helyett 30 éves koráig hívható be a szolgálat teljesítésére. A behívhatósági korhatás felemelésére az állampolgárok érdekében van szükség. A katonai hatóságok ugyanis csak e korhatáron belül engedélyezhetnek szolgálathalasztást. Az elmúlt években azonban, bár nem nagy számban, de előfordult, hogy sorköteles fiatalok nem tudták befejezni tanulmányaikat 28 éves korukig. Ezért félbe kellett szakítaniuk tanulmányaikat, hogy katonai szolgálatukat letöltsék. A törvényjavaslat ennek elkerülése érdekében javasolja a behívhatósági korhatár felemelését. Átvezetett módosításokkal Az elmondottak alapján Kárpáti Ferenc kérte a törvényhozást, hogy az időközben átvezetett módosításokkal együtt fogadják el az előterjesztést. Ezt követően Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.), a honvédelmi bizottság elnöke fejtette ki a bizottság álláspontját. A vitában felszólaltak: dr. Bak István (Bács-Kiskun m., 7. vk.); Ancsin Károly (Békés m., 4. vk.); Török Mihály (Fejér m., 6. vk.) Ezután az elnöklő Horváth Lajos két bejelentést tett: az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdai ülésén állásfoglalást fogalmazott meg a kínai tragikus eseményekkel kapcsolatban. A második bejelentés arra vonatkozott, hogy a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlése 1989. június 22-én egyhangúan a magyar politikai fejleményeket támogató, s a szövetségi kormánytól konkrét intézkedéseket igénylő határozatot fogadott el. A külügyi bizottságban történt egyeztetés alapján javasolta, hogy az Országgyűlés nyilatkozatiban válaszoljon a határozatra. A nyilatkozat-tervezetet Horváth Lajos szavazásra tette fel, s a képviselők ellenszavazat nélkül, két tartózkodással egyetértettek azzal. Ezt követően az Országgyűlés soros ülésszaka befejezte második munkanapját. Az ülésszak csütörtökön a honvédelemről szóló 1976. évi 1. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatódik. Bös-nagymarosi beruházás Ülést tartott a Minisztertanács Kormánybiztosi beszámoló Szerdán a parlamenti tanácskozás szünetében ülést tartott a Minisztertanács. Volt-e valamilyen különleges oka a szokatlan időpontnak? — kérdezte az MTI munkatársa Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivőt, a Magyar Hírlap főszerkesztőjét. — Nem, semmiféle rendkívüli ok nem játszott közre, pusztán az, hogy az Országgyűlés tanácskozásán amúgy is részt vesznek a kormánytagok. Így szinte önként kínálkozott az alkalom arra, hogy néhány folyamatban lévő fontos ügyről, mintegy menet közben tájékozódjanak, és véleményt cseréljenek a kormány tagjai. A nem egészen egyórás ülésen dr. Udvari László államtitkár, a bős-nagymarosi beruházás kormánybiztosa beszámolt a magyar—csehszlovák tárgyalások helyzetéről. A Minisztertanács — elfogadva a tájékoztatót — felhívta az érintett tárcákat, hogy július 12-éig véglegesítsék azokat a vizsgálati anyagokat és dokumentumokat, amelyek a kormányközi szakértői tárgyalások alapjául szolgálhatnak, s e munkába vonják be a környezetvédő mozgalmakat is. Az ígv véglegesített anyagokat július 13-án átadják a csehszlovák félnek. A kormány egyetértett azzal, hogy Medgyessv Péter felkérte a hidrológia, az ökológia, a földtan és a szeizmológia, valamint más tudományágak jeles képviselőit: a szakértői munkacsoportokban vegyenek részt a Magyar Tudományos Akadémia dokumentációjának megtárgyalásakor. — Bartha Ferenc államtitkár, a Nemzeti Bank elnöke közbülső tájékoztatásként beszámolt a Világbank vezető képviselőivel folytatott tárgyalásokról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A szerdai ülésen egyébként „vendégként” részt vett Nyers Rezső is. aki, mint ismeretes, leköszönt államminiszteri tisztéről. Németh Miklós kormányfő a testület nevében meleg szavakkal mondott köszönetét a kormányban, a reformbizottságban végzett munkájáért. Kérte, hogy új posztján is támogassa a kormány törekvéseit, s további munkájához mindén jót és §ok sikert kívánt. Kelemen Zoltán mezőtúri képviselő a túlmunkadíj adóztatásának csökkentését sürgette
