Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-29 / 150. szám
Az Orazággyűlóa Júniuaf Uiéaazakán Vila pénzügyi reformokról Eiőtorjeaztéa a honvédelmi törvény módoa/táaára Parlamenti nyilatkozat Tegnap folytatta munkáját az Országgyűlés az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról üzóló pénzügyminiszteri előterjesztés tárgyalásával. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Békési László terjesztette elő az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztést. A következő napirendi pontként Kárpáti Ferenc előterjesztette a honvédelemről szóló 1976. évi 1. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat expozéját majd megkezdődött a javaslat vitája. Szerdán az államháztartási reíonm koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az előző napról áthúzódó vitában szerdán elsőként Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója kapott szót. Ügy vélte: az államháztartási reformtörekvések helyesek; kedvező irányú elmozdulást jeleznek, önállóan azonban életképtelenek, elsietésük társadalmi feszültségek forrása lehet. Lásztity Radomir (Budapest, 31. vk.), a BME tanszékvezető egyetemi tanára a kulturális szférával kapcsolatos aggodalmairól szólt. Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Színház színművésze röviden ismertette a nemrégiben megalakult Magyar Kulturális Kamara levelét, amelyet több képviselőnek eljuttattak. A Magyar Kulturális Kamara szakértőinek állásfoglalása szerint a beterjesztett dokumentum csak eltérő értékű ötletek és különböző külföldi munkákból átvett megoldási lehetőségek halmaza, amelyben keverednek a jelenlegi válságból következő kényszerintézkedések és a hosszabb távú koncepció elemei. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyalt előterjesztés csupán koncepció, s ezért javasolta: a parlament tekintse kormányzati munkaanyagnak, illetve egyfajta vitaalapnak a majdan készülő törvénytervezethez. Szabó Kálmán az államadósságról szólva — saját számításai alapján — megállapította: ez forintban körülbelül egybilliós összeget jelent. Ha ehhez figyelembe vesszük, hogy a magyarországi tőkevagyon összesen körülbelül 5 billió forintnyi, akkor látható, hogy a hazai összvagyon egyötöd részét teszi ki az adósságállomány. A vitában felvetődött kérdésekre, javaslatokra Békési László pénzügyminiszter válaszolt. Megerősítette azokat a véleményeket, amelyek szerint a törvényalkotó munkát gyorsítani kell, a szakmai elképzeléseket összhangba kell hozni a pénzügyi, gazdasági koncepciókkal. Az a feladat, hogy 1990-re már ne az eddigi, tulajdonképpen csődöt jelentő, hanem egy új felfogású állami költségvetési tervezetet terjesszenek a parlament elé. A kormány szándéka, hogy ennek a koncepciónak az alapján széles szakmai és társadalmi vita kezdődjék, s az természetes, hogy minden terület megkísérli már most erősíteni a saját pozícióit. Az is egyértelmű: ennek a reform-Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Békési László terjesztette elő az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztést. A feladat nemcsak az első esztendő értékelése, hanem a magyar adórendszer továbbfejlesztési céljainak, tartalmának és programjának felvázolása — mondotta elöljáróban. — Koncepció és tézisgyűjtemény, amely a programnak a végrehajtása úgy nem lesz lehetséges, hogy minden elosztási arány változatlan marad. Nincs szó arról, hogy a kormány a koncepció jegyében a kultúrát egyszerűen elosztási területnek tekintse, s még kevésbé arról, hogy az eddigi, úgynevezett maradványszemléletű finanszírozást próbálja a jövőben folytatni. Ugyanakkor azonban ez a terület sem maradhat a reform kapcsán érintetlenül. Ezután Szűrös Mátyás szavazásra bocsátotta a terv- és költségvetési bizottságnak azt az indítványát, miszerint a vagyonértékelésről szóló törvényjavaslatot a kormány még az idén terjessze a képviselők elé. Ezt a javaslatot két ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztést ugyancsak elfogadták a képviselők, két ellenszavazattal és 20 tartózkodás mellett. tovább haladás irányait, számos ponton a különböző megoldási lehetőségeket van hivatva kijelölni. Nem konkrét javaslat tehát, hanem a további tételes kodifikációs munka alapjául szolgáló koncepció, amelyet a kormány ezúttal első olvasatban terjeszt az Országgyűlés elé. Második alkalommal — terveink szerint októberben — már azoknak a törvényjavaslatoknak a beter(Folytatás a 2. oldalon) Korszerűsítésre váró adórendszer A júniusi ülésszak második napján az állam háztartási reform koncepciójának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés Politikai nagygyHléa Szolnokon Legfontosabb a párt egységének erősítése Orőaz Károly, az MSZMP főtitkára mondott boazédot A politikai nagygyűlés résztvevői a Tiszaligeti Sportcsarnokban Telt házzal zajlott le tegnap délután Szolnokon a tiszaligeti sportcsarnokban a politikai nagygyűlés, a meghívottakon kívül ugyanis sokan éltek — főleg a szolnokiak — azzal a lehetőséggel, hogy a nagygyűlés nyilvános volt. A résztvevőket — közöttük Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát és Zelenyánszki Andrást a megyei pártbizottság első titkárát — Iváncsik Imre a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. Ezután megnyitójában kifejtette; az országos pártértekezlet óta nagy változások történtek, ami sokakban okozott bizonytalanságot, csalódottságot. A párt ellentmondásos helyzetben van, többféle felfogás áramlat van jelen a párttagság körében. A megyei pártbizottság vezetésének véleménye, hogy a személyes találkozások — ilyen széles körben is, hiszen minden megyei településről jelen voltak képviselők — hozzájárulhatnak a vélemények, nézetek kölcsönös tisztázásához — mondotta. A politikai nagygyűlésen először Zelenyánszki András tartott rövid tájékoztatót a megyei pártértekezlet tapasztalatairól. Bár még nincs hivatalos értékelés — hangsúlyozta —, de a megyei pártbizottsághoz beérkezett jelzések alapján már levonható néhány következtetés. Igazolódott, hogy szükséges volt megrendezni még akkor is, ha sokak szerint későn került rá sor. Természetesen, minden igényt nem elégíthettek ki, de gondolkodásban sok újat adott. Lebontott szemléleti akadályokat, görcsöket oldott fel és kapaszkodókat is adott a megye pártmozgalma számára. A továbbiakban a megyei pártértekezlet alapján azokat a konkrétumokat szedte csokorba a megyei pártbizottság első titkára, amelyek a pártéletet érintik. Ezután Grósz Károly emelkedett szólásra; Bevezetőül megköszönte a meghívást, majd arról beszélt, hogy lázas állapotú, nyugtalan a belpolitikai helyzet. Ennek több oka van. Az például, hogy az MSZMP sokat veszített erejéből és akcióképességéből. Azután, sok embert elbizonytalanított az Szolnokon a Petőfi útnál Új jelzilámpák A 4. számú főút szolnoki városi szakaszán, a Petőfi úti csomópontban június 26-án a forgalomirányító jelzőlámpák felszerelését befejezték. A forgalmi rend a kereszteződésben megváltozott: a főútról a Sallai utcába jobbra kis ívben nem lehet bekanyarodni, helyette a Jászkürt vagy a Dimitrov úton lehet behajtani. A lámpák zöld hullámot a Dimitrov úttól biztosítanak, de jelenleg a folyamatos haladást akadályozzák a szakiskola, és a Metál áruház előtt megálló autóbuszok. Emiatt a buszmegállókat áthelyezik a Móricz Zs., út közelébe. új pártok, mozgalmak létrejöttével együttjáró politikai sokszínűség és az, hogy megjelentek a politika színpadán az ellenséges erők is — mondotta. Alapvetően azonban az ország gazdasági helyzetéből adódnak a problémák. A főtitkár néhány példával illusztrálta a lakosság és főleg a nyugdíjasok reáljövedelmének romlását, majd utalt arra, hogy ugyanakkor egy meglehetősen széles réteg jól, annak egy szűkebb csoportja pedig kihívóan és kirívóan él. Amikor az összlakosság egynegyede rossz körülmények között, hét százaléka pedig a létminimum alatt létezik, ez is fokozza a társadalmi feszültséget. Az anyagi jólét állandó emelésére épített, közel harminc évig tartó közmegegyezés felbomlott. Az alapvetően romló közérzet és közhangulat okai főleg a gazdaságban keresendők. A belpolitikai élet nyugtalanságának azonban egyéb okai is vannak. Említhetnénk két-három olyan tényezőt, amely korábban a jó közérzet forrása volt. Az egyik például a politika és az egész fejlődés kiszámíthatósága. Az emberek nyugod-A Szolnok Megyei Tanács 1989. június 30-án, pénteken délelőtt 9 órakor tartja soron következő ülését a megyei tanács nagytermében. A tanácsülés napirendjén az alábbi fontosabb témák szerepelnek: beszámoló arról, hogyan teljesítették Szolnok megye tanácsai az 1988. évi költségvetést, s ugyanakkor a számvizsgáló bizottság jelentése a múlt évi gazdálkodás ellenőrzéséről: jelentés a megye lakossága kereskedelmi és szolgáltatási ellátásának helyzetéről, továbbá a foglalkoztatás helyzetéről, az tan építhettek arra, hogy a holnap valamivel jobb lesz, mint a ma. Nyugodtan lehetett tervezni. Ma viszont inkább a bizonytalansági tényezők erősödnek. Az egyes ember jövője teljesen bizonytalanná vált. Kedvező tényező volt az is, hogy Magyarországon a személyi és a szabadságjogok jelentősen növekedtek az utóbbi évtizedekben. Jobb volt az ellátás, a légkör, mint imás szocialista országokban. A politikai intézményrendszerben meglévő értékek is hozzájárultak a kiegyensúlyozott légkörhöz. A továbbiakban a mai gazdasági helyzet kialakulásának okait elemezte Grósz Károly, ezek között megemlítette, hogy túlságosan nagy hatalom koncentrálódott egy-egy vezető kezében'. Az adósságállomány alakulását például alig néhány ember döntötte el. Az okokból levont tanulságok sunmmázásaként hangsúlyozta: nem dolgozhatunk a régi módon. Űj utakon kell járnunk és új erőket kell a politika szolgálatába állítani. Kiemelte: gondjainkat fokozza, hogy a gazdasági válságból való kibontakozásra irányuló erőfeszítés egybeesik a politikai intézményrendszer korszerűsítésével. Ezt követően a májusi országos pártértekezlet kedvező hatásait ecsetelte, köztük azt, hogy élénk szellemi tevékenység indult meg, kiszélesítették a nyilvánosságot, bevezették a többpártrendszert. Értéknek tekinthető az is, hogy kaput nyitottunk a világra. A párt vezetése felismerte: új forrásokat kell bekapcsolni az ország vérkeringésébe. Ennek nélkülözhetetlen voltát (Folytatás a 4. oldalon) ezzel kapcsolatos további feladatokról különös tekintettel a termelési szerkezetváltozásra; jelentés a tanácsi irányítású intézmények szervezetének és gazdálkodásának feladatairól, korszerűsítéséről. Az előterjesztések között szerepei a megyei tanács vb szakigazgatási szervezetének strukturális korszerűsítése, átszervezése. A napirenden szereplő írásos jelentések tanulmányozhatók a megyei könyvtár olvasótermében. A megyei tanács ülése nyilvános.