Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-28 / 149. szám
Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) ' tálva rámutatott: az Országgyűlést nem sértheti semmilyen olyan eljárás, amire a Parlament maga adott lehetőséget. Márpedig a képviselők által elfogadott házszabály módot ad a kormánynak a törvényjavaslatok beterjesztésének visszavonására. Ogy ítélte meg, hogy jelen esetben nincs szó sem az Országgyűlés, sem a kormány presztízsveszteségéről. Ugyanígy nincs szó tétlenségről, hiszen „az Országgyűlésnek lehet menetrendje, a történelemnek azonban nincs, és most talán a történelemhez kellene alkalmazkodni”. Az államminiszteri választ követően Szűrös Mátyás szavazásra tette fel Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatát, ‘ amit a képviselők 5 ellenszavazattal és 24 tartózkodással elfogadtak. Südi Bertalannak a tárgysorozat kiegészítésére — a kínai intézkedések elítélésére — tett javaslatával kapcsolatban az elnök kérte, hogy konzultálhasson a külügyi bizottsággal, s utána térjenek visztatta a képviselőket, hogy dr. Vida Miklós lemondásával betöltetlen az Országgyűlés alelnöki helye, s erre a tisztségre a jelölőbizottság javaslatot nyújtott be. A két jelölt: Fodor István és Zsigmond Attila. A jelölőbizottság jelentésével kapcsolatban Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.), jelentkezett szólásra, s javasolta, hogy a jelölőlistára az Országgyűlés vegye fel — a jelölőbizottság jelentésében is megjelölt — Pálfi Dénest és Szigethy Dezsőt. Az elnök szavazásra bocsátotta a javaslatot, s mivel nem volt meg a szükséges egyszerű többség, elrendelte, hogy a jelölőbizottság folytassa munkáját. Szünetet követően Gyuricza László, a jelölőbizottság elnöke ismertette szótöbbséggel elfogadott javaslatukat, eszerint öt képviselő kerüljön fel a jelölőlistára, abc-sorrendben: Fodor István, Király Zoltán, pálfi Dénes, Szigethy Dezső és Zsigmond Attila. Szűrös Mátyás javasolta, hogy az ebédszünet elején tartsák meg a titkos szavazást. Ezután az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének kezdeményezésére és az Elnöki Tanács javaslatára Nyers Rezső államminisztert — e megbízatása alól érdemei elismerése mellett 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodással felmentette. A tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság megalakításáról szóló javaslattal foglalkozott ezután az Országgyűlés. A javaslathoz észrevétel nem érkezett, s a képviselők egyhangúlag megalakították az új bizottságot. Ezután Szűrös Mátyás jazeti jövedelem belső felhasználása csökkent. A csökkenés a lakosság fogyasztását és a beruházásokat egyaránt érintette, miközben ugrásszerűen, több mint 60 milliárd forinttal növekedtek a gazdaságban a készletek. A külkereskedelem a tervezettnél jobb eredményeket ért el. A külkereskedelmi áruforgalom 500 millió forintos aktívuma kiemelkedő eredmény, jelzi az exportintegráció erősödését, az értékesítés szerkezetének átalakulását. A lakosság jövedelmei s a fogyasztói árindex meghaladta a tervezettet, az egy főre jutó reáljövedelem és reálbér csökkenése kisebb volt a prognózisoknál. A gazdaság jövedelemviszonyai is eltértek a tervezettől. Miközben az országban megtermelt összes jövedelem nem növekedett, a jövedelem elosztási arányai — nagyrészt a tervezettnél magasabb infláció, illetve az adóreform jövedelemátcsoportosító hatására — megváltoztak. A tervezettnél több jövedelem marad a vállalatoknál és szövetkezeteknél, arányait tekintve kevesebb a lakosságnál és a költségvetésnél. A külső és belső pénzügyi egyensúly nem javult, a folyó fizetési vasolta, hogy a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság megüresedett titkári tisztségére Sasvári Józsefet válasszák meg. A javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezt követően az építési és közlekedési bizottság új tagjairól szavaztak. Stadinger István jelölését 6 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett, Dauda Sándorét pedig 5 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett elfogadták. Moravcsik Ferencné (Bács- Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára kért szót. Hangsúlyozta: bölcs lépésnek tartja, hogy Nyers Rezső lemond a kormányban viselt tisztségéről. Viszont az MSZMP KB múlt heti ülése után e döntés ellenére úgy tűnik — mondotta —, hogy a párt és a kormány ismét összefonódik. Választ várt Németh Miklóstól, hogy miért vállalt szerepet a párt elnökségében, amikor miniszterelnökként is sok fontos és nehéz feladat hárul rá. Németh Miklós kifejtette: a KB-ülésen hosszú ideig gondolkodott, hogy vállalja-e az elnökségi tagságot. Végül is úgy vélte: az ország jelene, de még inkább jövője szempontjából döntő jelentőségű, hogy Magyarországon a demokráciába való átmenet békésen, rendezetten, az alkotmányosság követelményeit szem előtt tartva történjen meg. Tudatában kell lenni azonban annak, hogy ez a békés átmenet csak egy, a reformok iránt elkötelezett, szervezetében, platformjában, politikájában egyaránt megújuló MSZMP részvétele és meghatározó szerepe mellett valósulhat meg. Hangsúlyozta: MSZMP-elnökségbeli tagsága nem csorbíthatja a pártállam szétválasztására tett eddigi, nem csekély eredményeket, s nem korlátozhatja a kormány önállóságát és felelősségét. Az elnökségben ugyanis kizárólag a pártpolitikai szempontokat hangolják össze, s a párt reformplatformjának kidolgozásában működnek együtt, nem foglalkoznak a kormányzatot érintő kérdésekkel. Végezetül megnyugtatta a képviselőket: nem áll vissza a pártállam konstrukciója, az ő MSZMP-elnökségben vállalt szerepe nem fogja megtörni azt a folyamatot, amelyet a kormány elindított. mérleg és a költségvetés hiánya nagyobb a tervezettnél. A pénzügyminiszter szerint tény, hogy nem indult meg a gazdasági növekedés az elmúlt esztendőben sem. Ugyanakkor megkezdődött a gazdaságban az elavult gazdasági struktúra változása, ami még lassú, de néhány ponton már világosan kirajzolódik. Ezt jelzi a konvertibilis export tervezettnél nagyobb növekedése és a termékváltás folyamatának gyorsulása. Ezzel törvényszerűen együtt jár, hogy a csökkenő belföldi és szocialista piac értékesítés miatt átmenetileg visszaesik a termelés, amíg a vállalatok termékváltással, korszerűsítéssel megtalálják a tőkés piaci értékesítés lehetőségeit. Ez az átmeneti visszaesés nem kárhoztatható, legfeljebb a váltás üteme minősíthető lassúnak. A miniszter emlékeztetett arra, hogy gyakran és joggal éri az a kritika a kormányzati gazdaságirányítást, mert nem elég határozott és következetes a veszteségforrások csökkentésében, felszámolásában. A csődtörvény életbe léptetése óta elenyészően kevés veszteséges vállalat és szövetkezet felszámolására került sor — mondotta. A legutóbbi parlamenti ülésszak óta rendezetlen, nagy összegű tartozások miatt eddig ’ 18 vállalattal és szövetkezettel szemben indította meg a felszámolási eljárást az adóhivatal. A közeljövőben nagy kereskedelmi bankjaink további 15— 20, tartósan fizetésképtelen gazdálkodó egység felszámolását kezdik meg. A kormány rövidesen ismét áttekinti a felszámolási eljárás szabályait és intézkedik a még mindig meglévő ellenérdekeltség további csökkentésére. A miniszter ezután a gazdálkodó szervezetek jövedelempozícióinak alakulását befolyásoló tényezőkről szólt. A támogatásokról szólva elmondta: 25 milliárd forinttal haladták meg a tervezett mértéket, s döntően a szocialista exportot, ezen belül is nagyrészt a tervezettnél nagyobb mértékű mezőgazdasági kivitelt és beruházást finanszírozták. A kormányt számos kritika éri következetlen támogatáscsökkentési politikájáért. 1988-ban — nagyrészt az adóreform keretében — megkezdődött a támogatások csökkentése. Jelentősen mérséklődött a fogyasztói ártámogatás, megszűnt az árkiegészítés a húsipari termékekre és az iparcikkekre. Ugyanakkor nőtt az export- és a beruházási támogatások összege. A külkereskedelmi áruforgalom javuló eredményei ellenére az ország folyó fizetési mérlege a tervezettnél lényegesen kedvezőtlenebbül alakult — folytatta beszámolóját a miniszter. — Ebben meghatározó szerepe az úgynevezett bevásárló turizmusnak volt, amely nemcsak az ország fizetési mérlegét, hanem a kormány tekintélyét is rombolta. Nem tagadhatjuk óriási hiba volt, egy kül- és belpolitikai szempontból egyaránt fontos és pozitív lépés — a világútlevél bevezetése — nem párosult a szükséges gazdasági intézkedésekkel. A miniszter a továbbiakban arról szólt, hogy a költségvetés sok szálon kapcsolódik a fogyasztás finanszírozásához. A pénzbeli társadalmi jövedelmek, a társadalombiztosítási kiadások az évközi intézkedések miatt a tervezettnél magasabb szinten teljesültek. A tavalyi esztendő is bebizonyította, hogy a társadalombiztosítás mai rendszere reménytelen versenyfutás a bevételek és a kiadások között, amit a kiadások rohamos növekedése ellenére az ellátottak általános elégedetlensége kísér. Tudjuk és valljuk — mondotta Békési László —, hogy elkerülhetetlen államháztartásunk és ezen belül költségvetésünk reformja, a költségvetési szervek gazdálkodási, finanszírozási rendszerének korszerűsítése. Eltökélten dolgozunk ennek előkészítésén. E nagy formátumú program koncepcióját a parlament elé tárjuk. De nem lehet kizárólag reformokra várni akkor, amikor a napi gazdálkodásban, az ésszerű munkaszervezésben és irányításban, a józan takarékosság kiaknázatlan tartalékok rejlenek. A miniszteri expozé külön is szólt a tanácsok elmúlt évi gazdálkodásáról. — Csökkenő állami támogatás, növekvő saját bevételek jellemezték 1988-ban a tanácsi feladatok finanszírozását — mondta Békési László. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni tanácsaink erőfeszítéseiről, s a vállalati, szövetkezeti, lakossági hozzájárulásról. — A költségvetés 1988-ban elköltötte többletbevételeit, felhasználta a 10 milliárdos tartalékát, nem tudta csökkenteni a költségvetés hiányát. Emellett növekvő pénzforgalmi áthúzódásaival nem kis mértékben terhelte a folyó esztendőt. A gazdasági folyamatok ellentmondásos alakulásáért, az egyensúlyi pozíció romlásáért, egyáltalán az évek óta tartó gazdasági válság elmélyüléséért. A bizottsági viták során kemény, helyenként, szélsőséges és türelmetlen kritika, elmarasztalás érte a kormányt. Több képviselő, valamint az építési és közlekedési bizottság az elmúlt évi költségvetésről, szóló beszámolót nem fogadta el, hangoztatta bizalmatlanságát a kormánnyal szemben. Nincs oka és joga a kormánynak a kritikát elhárítani. A jogos bírálatot akkor is el kell fogadni, ha pontosan tudjuk — és ezzel minden bizonnyal a kritikát gyakorló képviselők is tisztában vannak —, hogy a mélyülő gazdasági válságért nem kizárólag a kormány gyengesége, következetlensége, esetenként hibás vagy elmulasztott intézkedései felelősek, és nem elsősorban a jelenlegi kormány irányítómunkájának hiányosságai vezettek a gazdaság mai helyzetéhez. Ez a kormány vállalja a súlyos gazdasági örökséget, vállalja, hqgy őszintén, hiánytalanul feltárja a parlament és az ország népe előtt a gazdaság valódi helyzetét, a válság okait, s nem titkolja saját hibáit sem — hangoztatta Békési László. A kormány elszánt arra, •hogy a következtetéseket ne csak szavakban, hanem tettekben is levonja. Erre meggyőző példát szolgáltatott azzal a rövid távú programmal, amelyet az 1989-es esztendő kiélezett feszültségeinek enyhítése érdekében az elmúlt ülésszakon a parlament elé terjesztett, vagy a bős-nagymarosi beruházás felfüggesztésével, amit az Országgyűlés megerősített. Ezen túl a kormány megfeszített munkával dolgozik a gyökeres gazdasági fordulat elkészítésén, hiszen pontosan tudja, hogy az eddigi gazdaságpolitika és gazdaságirányítási gyakorlat nem folytatható tovább. Ennek jegyében terjeszti a parlament elé a következő napirendek keretében tárgyalandó koncepciókat, majd őszszel a válság kezelésére és megállítására alkalmas kormányprogramot. A kormány nevében mindössze annyit kért az Országgyűléstől, hogy a múlt jogos bírálatával egyidejűleg ne bizonytalanítsa el a jelen és a közeljövő kormányzati törekvéseit, fordulatot előkészítő lépéseit. Az 1988. évi költségvetési zárszámadás elfogadásával nem az elmúlt év hibái alól kér felmentést a kormány, hanem keservesen nehéz feladatai megvalósításához, a fordulat megalapozásához vár támogatást és megerősítést. Békési László végül tájékoztatást adott arról, hogy a kormány közvetlen áremelés, adóemelés, illetve a kiemelt költségvetési feladatok támogatásának csökkentése nélkül teremtette meg az 1989. évi költségvetés egyensúlyának javításához szükséges 5 milliárd forintos tartalék-fedezetet. Egy-egy milliárd forinttal tovább csökkentette a védelem, a központi beruházások, a legalacsonyabb hatékonyságú export-támogatás és a nemzetközi kötelezettségek kiadásait, valamint a szocialista import alacsony árai miatt realizált, teljesítménnyel alá nem támasztott vállalati jövedelmeket. A kormány arra is felkészült, hogy az év hátralévő felének gazdasági bizonytalanságait a minimumra csökkentse. Ezért további 3,2 milliárd forint öszszegű, biztonságot növelő intézkedéseket határozott el. Ennek keretében további 1,1 milliárd forinttal csökkentik a felesleges központi tartalék-készleteket. A szocialista áruforgalmi aktívum növekedésének és az ezzel együttjáró veszteségek csökkentésének érdekében további 2,1 milliárd forinttal mérséklik a rubelexport támogatását. Pozsgay Imre tájékoztatja az Országgyűlést a politikai egyeztető tárgyalásokról sza a témára. Az Országgyűlés elnökének indítványával a képviselők egyetértettek. Szűrös Mátyás ezután rátért az ülésszak tárgysorozatának témájára, egyúttal bejelentette, hogy az ülésszak várhatóan legalább három napig tart. A képviselők a napirendre tűzendő témák meghallgatása után — egy tartózkodással — elfogadták a mostani ülésszak tárgysorozatát. Ezután került sor az első napirendi pont, azaz a személyi javaslatok tárgyalására. Szűrös Mátyás tájékoz-Előterjesztés az állami költségvetés végrehajtásáról Az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Békési László pénzügyminiszter terjesztette elő. Mint mondta, a törvényjavaslat tárgyalása szerves folytatása az elmúlt parlamenti ülésszakon tárgyalt gazdasági, mindenekelőtt költségvetési csomagtervnek. Noha a törvényjavaslat feladata az, hogy elszámoljon az elmúlt évi állami költségvetés végrehajtásáról, nem kerülhetjük meg, hogy röviden összegezzük a gazdaság mélyében zajló folyamatokat, amelyek végül is a bemutatott költségvetési eredményekhez vezettek. Pozitív és negatív folyamatok egyaránt jellemezték gazdaságunk működését, és a kormány gazdaságirányítási tevékenységének eredményét 1988-ban — mondotta. — A bruttó nemzeti termelés és a nemzeti jövedelem terveinktől eltérően nem nőtt, hanem, ha kis mértékben is, 0,5—1 százalékkal csökkent. Az ipari termelés a tervezett növekedés helyett stagnált, az élelmiszergazdaság termelése a tervezettnél kisebb mértékben nőtt. Az ország teljesítette nemzetközi kötelezettségeit, megőrizte fizetőképességét, ennek megfelelően a megtermelt nem-Dr. Békési László pénzügyminiszter expozéját mondja Új alelnök: Fodor István Pesta László, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a szünet idején lezajlott alelnök-választás eredményét. A legtöbb szavazatot — szám szerint 175-öt — Fodor István kapta, így ő foglalhatja el a Vida Miklós távozásával megüresedett alelnöki helyet. Az újonnan megválasztott alelnök megköszönte az Országgyűlés bizalmát. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájában ezután Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. vk.), a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője az energiaellátás, az energiagazdálkodás helyzetét tekintette át. Rámutatott: az elmúlt húsz évben — egy esetet, az 1985. évit kivéve — sikerült megvalósítani a korlátozás nélküli, folyamatos energiaellátást. Ennek okát a megfelelő energiagazdálkodási politikában látta. • Jakab Róbertné, (országos lista), a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, az Országgyűlés alelnöke megállapította, hogy 1983 (Folytatás a 3. oldalon) Szabó Tamás József, a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondta, hogy a testületi vitában a magyar gazdaság olyan vissza-viszszatérő problémái kerültek felszínre, mint például a terv és az eredmények szélsőséges eltérése, a nagymérvű túlköltekezés, a magas társadalmi rezsi, a támogatások magas aránya. Mindezen kedvezőtlen jelenségek nyomán a bizottság ülésén is felvetődött a zárszámadás elutasításának lehetősége. Ennek jogi alapja a kormány gazdálkodásával szembeni bizalmatlansági indítvány lehetett volna. A testület végül úgy határozott, hogy nem él ezzel a lehetőséggel, mert a jelenlegi hivatalban lévő kormány alig másfél hónapja állt össze, s maga a miniszterelnök is csak 1988 novemberétől tölti be tisztét. így a jelenlegi Minisztertanács nem lehet felelős az 1988-as folyamatokért. Szabó Tamás József végül arra kérte az Országgyűlést, hogy az elhangzott kritikai észrevételekkel együtt fogadja el a tavalyi zárszámadást. Az ebédszünetet követően
