Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-27 / 148. szám
1989. JÚNIUS 27 3 JMteue. Azért talpalnak, hogy legyen hol talpalni Nem marad cipőipari szolgáltatás nélkül Jászapáti (Folytatás az 1. oldalról) — A probléma itt csapódik nálunk, a tanácsnál. Persze az apátiakkal együtt én sem fogom föl, hogy maradhat egy 11 ezer lelkes város ilyen alapvető szolgáltatás nélkül, mint a cipőjavítás. Városszerte gyűjtik az aláírásokat Leveleket, kérelmeket mutat az elnök. A tartalmuk, ha nem is szó szerint, de megegyezik: kérjük a tanácsot segítse a részleg megtartását. Csaknem háromszázan írták alá a lakosok a leveleket. — Kétszer is szót váltottunk a kisszövetkezet elnökével, a részleg sorsáról — folytatja a tanácselnök. — A véleményem szerint tisztességtelen ajánlatot tett a tanácsunknak Láng Lajos. Azt mond!taj ha azt akarjuk, hogy legyen cipőipari szolgáltatás a városban, biztosítsunk ahhoz elfogadható bérleti díj mellett helyiséget. Az épületet ugyanis, amelyikben a több jászsági településről begyűjtött, meghibásodott lábbeliket eddig javították, eladja a kisszövetkezet. Az ajánlat tisztességtelenségének alátámasztására Török Sándor dokumentumokat tesz elém. — Valamikor jól működött itt Jászapátin egy majd félszáz dolgozót foglalkoztató Cipész Kisipari Termelő Szövetkezet. A földhivatali tulajdoni lap tanúsága szerint az, a mostani -kisszövetkezetnek a jogelődje vásárolta meg a szóbanforgó épületet. Méghozzá úgy, hogy az akkori, még községi tanács két lakóépületet biztosított az eredeti tulajdonosoknak. Hát tisztességes eljárás az, hogy amikor gazdaságtalanná válik, a tanács nyakába varrják a szolgáltatás megoldásának gondját, lehetetlenné teszik az itteni dolgozóikat, a jászapáti cipészek egykori tulajdonát meg jópénzért értékesítik? Levelet tol elibém Petőfi utcai lakásán Ádám Istvánná is. Közben magyarázza, őt például mennyire tette lehetetlenné a kisszövetkezet vezetésének intézkedése. — Engem személy szerint áthelyeztek a jászberényi javitó-szolgáltató egységhez, felvevő munkakörbe, de a naponta utazást Berénybe családi problémák miatt nem tudom vállalni. Kapnék más munkát is helyben, dehát miért kell abbahagynom tizenhárom év után azt, amihez értek? No, és amire a lakosságnak is nagy szüksége van. Már nem merek kimenni a piacra, mert megrohannak a népék, hogy mi lesz már, mikor hozhatnak már javitani cipőt, szandált. A lakásán sem kevesen keresik fel mostanában Ádámnét. Nem veszi zaklatásnak — mondja —, hiszen ő vállalta, amit úgy érzett, hogy vállalnia kell. — Megtartották május 30- án a leltárt, eladásra készre takarították a telephelyet. Nagyon kellhet annak az épületnek az ára a kisszövetkezetnek!? Bánja a csoda, civódjanak rajta a tanáccsal, de ne a lakosság és ne mi, a dolgozók lássuk a kárát. Most ott áll üresen az ötvagy hathelységes épület, én meg itt a lakásomon várom a kuncsaftokat. Negyvennyolc pár kijavított lábbeliért ugyanis nem tudtak jönni a tulajdonosok a kiírt időpontig. így hát, aki értesül róla, itt. találja meg nálunk. Egyet kell értenem a tanácselnökkel: áldatlan állapot. Török Sándor a Szolnok megye 13. számú választókörzet országgyűlési képviselője. A kisszövetkezet és a városi tanács közötti konfliktus sugallta a parlament májusi ülésszakán tett javaslatát. — Módosító javaslattal éldott lábbelijeiket. Láng Lajos elnök néhány napos távolléte miatt helyettesével, Rutainé Nagygyörgy Erzsébettel, a kisszövetkezet főkönyvelőjével váltunk szót a Jászapátin kialakult helyzetről. — A vezetőségünk — szögezi le mindjárt — nem 5 szolgáltatás föltétien felszámolása mellett döntött, de senki sem kényszeríthet egy gazdálkodó szervezetet arra, hogy ráfizetéses tevékenységet folytasson. Márpedig a körzeti lábbeli javítás-szolgáltatás, havi 35—40 ezer forintos árbevétel mellett, az utóbbi években fél- és egymillió forint közötti veszte-Ádám Istvánná: — Akinek nem volt ideje kiváltani a megjavított lábbelijét, a lakásunkon átveheti. tem, miszerint a lakossági, ipari és szolgáltató tevékenység biztosítása céljából, a magyar államtól térítésmentesen kapiott ingatlant a szövetkeze* ne idegen íthesse el. Ha megszünteti a felsorolt tevékenységet, a tulajdonjog szálljon vissza a helyi tanácsra. Az Országgyűlés elfogadta a javaslatomat. A földről szóló új törvény majd megjelenik. A jászapátiaknak viszont egyelőre nincs hova vinni meghibáso-Az építők másként látják A városi tanácsnál találkoztam a bezárt jászapáti telephelyen korábban dolgozó cipészekkel. — Hói máshol kilincselhetnénk segítségért? — kérdi Urban János, aki 1971 óta járt be dolgozni Aoátira, 9 kilométerről, Jásziványból. — Ezentúl 14 kilométerrel odébb kellene járnom, mert a kisszövetkezet jászjákóhalmi részlegéhez helyeztek át. Most fizetetlen szabadságon várom, hátha a jászapiáti lakosság kitalpalja, hogy megmaradjon valamilyen formában a szolgáltató részlegünk a városban. A másik cipész Mráz János viszont már újra talpal. Mármint cipőket. — Sőt, mostanában egyre gyakrabban foltozok is. Szegényednek az emberek mifelénk is, meggondolják, hogy eldobjanak-e egy másfélezer forintos lábbelit, vagy inkább meg javíttassák, ha talpa lukad, sarka törik. Én egyelőre a jászkiséri részlegünkben 'kaptam munkát, és bár ott is lakom a községben, szívesebben járnék továbbra is naponta Jászapátiba. Pont 25 éven át cídószkedtem az itteni telephelyen. Megkérdeztem Török Sándort, mivel tudta biztatni a városi tanácsnál kilincselő cipészeket. — Nem maradhat sokáig cipő javító-szolgái tatás nélkül a város — szögezte le határozottan. — Keresünk megséget „termelt” Jászapátin. Ami a szóbanforgó épületet illeti: az egyesüléskor hozták magukkal az ap>áti cipészek az új szövetkezetbe, tehát az szerintünk a jogutód tulajdona. Igenis szükségünk van az értékesítésből várható másfél millió forintra. Ellensúlyozná némileg a szolgáltató tevékenység veszteségét. Az ipari részlegeinkben, a gyermekszandál és korcsoly acipiő gyártásával erre úgy sincs lehetőség. felelő helyiséget a cipészeknek és az átvevőknek. Ha bérben is megegyezünk, akkor talán lehetőség lenne arra, hogy a tanácsi szervezet, a GAMESZ alkalmazza őket. Persze változatlanul azt tartanám tisztességesnek, ha a kisszövetkezet a rendelkezésünkre bocsátaná a hetek óta üresen álló épületet, ha viszszaadná azt a városnak. Tuda mit? kérdezze meg Jászberényben a Jászsági Építőipari Szövetkezet elnökét: lehet-e másként csinálni? . Megkérdeztem. Novotny Jánosné elnökasszony sorolja a vezetőségi határozatot, amelyet azon az ülésen hoztak, amelyre a Jászapáti Városi Tanács elnökét is meghívták. ' — A miénkkel 1964-ben égyesült Jászapáti Vegyesipari Szövetkezet tagjai hozták magukkal a közös vagyonukat, többek között a maguk építette telephelyet is. Időközben az ottani létszámunk minimálisra csökkent, így egy telephely kihasználatlan maradt. Amikor Jászapiáti város lett, úgy gondoltuk, bizonyára jól tudnák hasznosítani valamilyen közcélra, ezért hát felajánlottuk a tanácsnak. Az elnökasszonv és az építőipari szövetkezet választott tisztségviselői ezt így látták tisztességesnek. Űj földtörvény nélkül is! Temesközy Ferenc Jegyzet/apo/c Valami elkezdődött a Tisza partján is Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Duschek Lajosnénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének eredményes munkássága és •közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Köbli Gyulának, az MSZMP Közpionti Bizottsága osztályvezető-helyettesének több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöRe hétfőn adta át. Magyar VIT-delegáció Csütörtökön indul Utolsó, rendkívüli ülését tartotta hétfőn a VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága. A 150 tagú magyar delegáció“ csütörtökön, indul ■Fhenjanba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosába, amely július 1— 8., között otthont ad a XIII. Világifjúsági és Diáktalálkozónak. A fesztivál házigazdája az 5 millió tagot számláló Koreai Szocialista Dolgozó Ifjúsági Szövetség. Ez az első alkalom a Világifjúsági és Diáktalálkozók történetében, hogy a fesztivált ázsiai ország rendezi meg. 'Phenjan a világ 140 államának 14 ezer fiatalját várja. MNB-közlemény • Az utóbbi időben — lakossági panaszokból is kiderült — több alkalommal előfordult, hogy üzletekben, piacokon, pénztáraknál a piapír 10 és 20 forintos bankjegyeket nem fogadták el. A Magyar Nemzeti Bank ezért közli, hogy a piapír 10 és 20 forintosok változatlanul érvényes fizetőeszközök, azokat fizetéskor mindenki köteles névértékben elfogadni. Ül Boris néném a kis konyhájában, jöttömre hagyta abba délelőtti munkáját — meggyet magozott a lelkem, gondolom kis levesnek tán — s mondja, mondja az örömét, Hitte is, meg nem is az őszön, amikor szóltak neki a tanácsnál, megírnák a kérvényét, nagyon kicsi az a nyugdíj, hátha kapna rá egy kis emelést. Hát igaz, ami igaz, előbb csak egy türelmet kérő levél jött, de épp most, a júniusi nyugdíjkézbesítéskor már négyezren fölül számolt kezébe a postás. Nézem az arcát, a redőket kék szeme körül. Szép időt megért, már nyolcvanon felül jár, s mégis: ereje van, egészsége, ellátja magát, nem szorul senki fiára, lányára. Gondolom is magamban,, sokáig így legyen még. Örüljön csak a valamivel több nyugdíjnak, a kertjében pompázó virágoknak — lelkem, a labdarózsa mesés volt az idén — s annak is, hogy jók az emberek, öt a kis faluban tisztelik, szeretik. Majdnem százezer itt, Szolnok megyében a nyugdíjas, járadékos öregjeink száma. Vannak ugyan olyanok is, akik legfeljebb a tanács rendszeres szociális segélyét tudják létalapjuknak, — de ők, a kicsit is tudják becsülni, beosztani. Ők még olyan világból jöttek, amikor voltak szegények, s tudják, ezután is lesznek, most is vannak. És nem szégyellik a szegénységet, mert nem ők ők egyedül az okozói, sőt... Hónapról hónapra aggasztó méreteket ölt a megélhetés terhe. Kiket sújtana leginkább, ha nem az idős korosztályt, a nehéz időkben helytállókat? Bármilyen szerények is, lassan egyre többen lesznek, akiknek nem tart ki újig az előző havi nyugdíj, akiknek félő, hogy miből lesz télen tüzelő, s a levált talpú, elvásott cégi cipőből új. A segítőkész, de anyagiakban tehetetlen társadalom így-úgy mégis melléjük áll. Most piéldául itta megyében is: a Hazafias Népfront nemrég egy előkészítő bizottságot hozott létre, amelynek feladata: a nyugdíjasok megyei egyesületének létrehozása. Városon és falun rövidesen megkezdődik az érdeklődés, a szervezés, vállalná-e egy-egy idős ember az egyesületi tagságot, netán kis, helyi csoportok létrehozását is? Az önerőben, önszervezésben sok erő rejlik, mindennél többet jelent, ha hasonló sorsúak fognának össze, s kémének maguknak helyet szervezetten, egységben és tömegesen a társadalomban. Tudom, nem jár ez együtt rózsaszínű álmok beteljesedésével. Az egyesület korántsem tudja tagjai jobb anyagi helyzetét szavatolni. Ám, azt ígérheti, hogy — mint az idősek helyzetének valóságos, legjobb ismerője — elkezdi a csatát. Kezdeményezhetné piéldául a különféle lehetőségek összegzését. Micsoda dolog, hogy a statisztikák rengeteg pénzforrást bizonygatnak, amelyből részesülhetnek a nyugdíjasok ás, ha. .. Ha tudják az ezekhez vezető utat, ha eljárnak rajta, ha tudnak, mernek kérni. És ugye nem vagyunk egyformák. A szemfüles, a bátor ember valahogyan mindig könnyebben él, mint a szerény, a visszahúzódó. Szószaporításnak sok értelme nincs. A lényeg: valami elkezdődött itt, a Tisza partján is. Remélhetőleg értelme lesz! Már ez is öröm! (SJ) Új típusú társadalmi szervezetek Tiszafüreden is alakulnak7 Tiszafüreden a mai napig sem alakult egyetlen önszerveződő alternatív mozgalom, sem egyesület, s nem éleditek újjá a régi, történelmi pártok mai jogutódjai sem. Egyszerű, kézzel írott plakát hirdette a város két-három közintézményének hirdetőtábláján is, hogy 1989. június 23-án, pénteken a városi művelődési központban délután 18 órától beszélgetésre kerül sor Kőszeg Ferenccel, a Szabad Demokraták Szövetségének szóvivőjével A rendszerváltás programja címmel. Bevallom, nem kis izgalommal érkeztem a helyszínre, s meglepetten tapasztaltam, hogy legalább 25—30 fős érdeklődő csoport várt csendesen beszélgetve a közel 18.45-re megérkező szóvivőre. Közülük négyen a helyi gimnázium tanárai voltak, köztük a kollégium igazgatója is, de képviseltette magát az értelmiségi táborból a helyi agrárértelmiség, muzeológus, népművelők, tanárok, és nem utolsó sorban szép számmal a fiatalok is. A vonzáskörzetből, Tiszaörsről ketten érkeztek, s a tájékoztató után ők is igen aktív részesei lettek a kialakuló beszélgetésnek. Még Egerből is volt érdeklődő, aki azért jött el ide, hogy az igen merész cím mögötti programot megismerhesse. Miután Csorna Lajos SZDSZ-tag bemutatta a szó-Bemutatkozott az SZDSZ vivőt, tájékoztatót hallgathattunk meg az SZDSZ-ről, melyből kiderült, hogy taglétszáma országosan 3—4 ezer főre tehető, bár az utolsó két hónapban erőteljesen növekedett. Az 1988. novemberében alakult SZDSZ elvi nyilatkozatában elfogadott programját három kulcsszóval jellemezte Kőszeg Ferenc: ellenzéki, európai és radikális. Külön kitért a szóvivő arra, hogy nyíltan vállalja ugyan az ellenzék szerepiét, de ez nem egyenértékű a felforgató, rendbontó kifejezések tartalmával. Meggyőződésük, hogy az ellenzék nem a rossz piolitiiha büntetése, hanem nélkülözhetetlen kelléke a demokratikus kormányzásnak, s így minden működőképes demokrácia alapintézménye. Az európaiság lényegét abban látják, hogy a magyarságnak vissza kell találni az európai integrációhoz, mégpedig úgy, hogy a magyar demokráciának a nyugati és a szovjet úttól is eltérő, de •nem sajátos harmadik utat kell keresnie, hanem az Európához való felzárkózást, európai integráció lehetséges módozatait. A radikális kulcsszó az előző kettőből is következik. Ebben fogalmazódik meg a rendszerváltás programja is, mely szerint a jelenlegi rendszert nem reformálni, nem kissé átalakitani, hanem megváltoztatni kell, mégpedig alapjaiban. Rámutatott arra, hogy milyen fontos az ellenzéki erők összefogása s a jó együttműködés az MSZMP reformszárnyával, mert mindez növeli a demokráciába való békés átmenet esélyeit. Szó esett a helyi ellenzéki kerekasztal alakulásának szükségességéről, a gazdásági helyzet megváltoztatásának .módjairól, a külföldi tőke szerepéről, arról, hogyan lehet ma tulajdonosokat teremteni, akik a pazarló jellegű gazdálkodást megszüntethetnék. Nehéz lenne minden kérdést s az elhangzott válaszokat felsorolni, hiszen az egybegyűltek fele több mint harminc kérdést fogalmazott meg, tett fel Kőszeg Ferencnek, és igen nagyfokú politikai aktivitást mutatva. Befejezésül minden különösebb felhívás nélkül közölte a szóvivő, hogy helyi szervezet megalakulásához mindössze öt tag jelentkezése is elegendő, de ezen az estén Tiszafüreden nem akadt öt ember, aki nyíltan fel merte volna vállalni az ellenzéki szerepet. Tiszafüreden tehát megmozdult, vagy csak alig rezdült a Tisza-tó? J. J. A.
