Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-27 / 148. szám

2 1989. JUNIUS 27 MUébab. ülést tartott a Minisztertanács Az Agrárreformkör ~Támogatják a Péter-Pál áiiásfogiaiasa_____napi demonstrációt A Minisztertanács hétfői ülésén elfogadta a ki- és be­vándorlásról, valamint a kül­földre utazásról és az útle­vélről szóló törvényterveze­teket A Minisztertanács határo­zatot hozott az 1949—53 kö­zött rendőrhatósági őrizet­ben fogva tartott személyek munkaviszonyának és társa­dalombiztosításának rende­zéséről. A kormány úgy döntött, hogy a társadalmi szervek­kel történő állami egyeztetés kiszélesítésére, új egyezteté­si mechanizmus intézményes kiépítésére van szükség. A Minisztertanács elfogad­ta a munkavédelemről szólő törvény elveit. Egységesebben keltünk fel, mint ahogy leültünk. Je-, lentős, mélyreható vita után egyöntetű állásponttal feje­ződött be az MSZMP Köz­iponti Bizottságának kétna­pos ülése, amelyet a néze­tek és az álláspontok külön­bözősége jellemzett — érté­kelte az ülést Nyers Rezső, az MSZMP újonnan megvá­lasztott elnöke azon a hétfői nemzetközi sajtókonferen­cián, amelyen a hét végén tartott tanácskozással kap­csolatos kérdéseket vártak az újságíróktól a párt elnök­ségének tagjai. 1 A pártelnök rövid nyilat­kozatot tett a sajtó képvise­lői előtt, amelyben hangsú­lyozta, hogy az MSZMP kül­politikai irányvonala válto­zatlan. A belpolitika irány­zatával összefüggésben nem fordulatról folyt a vita; a testület azt határozta el, hogy egyértelműbben, követke-A pártkongresszus és az országgyűlési választások , előkészítésére kaptam meg­bízást a Központi Bizottság­tól — nyilatkozta az MTI munkatársának Barabás Já­nos, az MSZMP KB most megválasztott ideológiai tit­kára. Hozzátette: biztos ab­ban, hogy a kongresszusig hátralevő néhány hónapban a párt ideológiai munkájá­ban érezhető előrelépés nem lesz. Néhány vitatott kér­dést mindenképpen tisztáz­ni kell, de a párt ideológiai doktrínájának a kidolgozása nem a most következő idő­szak feladata. Mint mondta, R magyar—román határén Bontják a „vasfüggönyt” Az orosházi és nyírbátori határőrkerületek járőrei jú­nius 25-én, vasárnap kora reggel észlelték, hogy a ro­mán határőrizeti szervek több helyen, mindenekelőtt a •határátkelők környékén megkezdték az elmúlt idő­szakban épített betonoszlo­pos drótkerítés bontását. Az illetékes két határőrkerüiet megfigyelései szerint 26-án, hétfőn kora délutánig a mozgást akadályozó kerítést a közös magyar—román ha­társzakasz mentén nagyrészt lebontották. Az oszlopsor néhol még áll, a legtöbb he­lyen azonban már ez is el­tűnt. , A. kormány áttekintette a Budapest—Bécs Világkiállí­tás előkészítési munkálatait, a szükséges beruházásokat, és határozott az 1992. évi Se­villai Világkiállításon törté­nő részvételről. A Minisztertanács határo­zatot hozott az Állami Egy­házügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal meg­szüntetésével kapcsolatos szervezeti intézkedésekről. A kormány elfogadta sa­ját és a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság II. félévi munkatervét. A Minisztertanács megvi­tatta az Országos Árhivatal tanulmányát a piacgazdaság verseny- és árszabályozásá­ról zetesebben, s nagyobb hatás­sal igyekszik a párt megva­lósítani az ország belpoliti­kai törekvéseit. Ennek érde­kében a vezetés „csúcsán” ‘nagyobb koordináltságot kí­vánnak megvalósítani, a párt széles tagságával pedig tartalmasabb érintkezést. Kérdésekre válaszolva •Pozsgay Imre úgy nyilatko­zott: A KB úgy határozott hogy — amennyiben az Országgyűlés megalkotja a köztársasági elnökről szóló törvényt — jelöltként in­dítja őt a posztért. Amikor ezt a megbízatást elvállalta, számolt azzal a körülmény­nyel, hogy az elnök semmi­féle pártban, politikai moz­galomban nem tölthet be vezető szerepet. Srósz Ká­roly ehhez hozzáfűzte: „A Központi Bizottság egy tisz­tet áldoz a győzelemért”. a kommunista és a szociál-* demokrata mozgalom hagyo­mányaiban, a mai modern szociáldemokráciában meg­vannak azok az ideológiai értékek, amelyeket a ma­gyar nemzeti történelem ha­gyományaiba illesztve egy új ideológia kimunkálható. Ez részben a társadalomtudo­mányok és a pártban meg­levő különböző áramlatok el­képzeléseinek integrálását is igényli. Azoknak, akik a kongresszus után kapnak bizalmat ennek a munkának a vezetésére, elsősorban ez­zel kell majd foglalkozniuk — mondta. (Folytatás az 1. oldalról) ságíróknak elmondta, a tár­gyalásokon főként a példá­san fejlődő kétoldalú kapcso­latokról, s ezek számos olyan gyakorlati kérdéséről volt szó, amelyek megoldásában a felek már jelentős előre­haladást értek el, de még to­vábbi feladatokat kell közö­sen megoldaniuk. A megbeszélések napi­rendjén szerepeltek a nem­zetközi élet egyes témái és a kétoldalú külpolitikai együttműködés bővítésének kérdései is. Többek között megvitatták, hogyan tudná a magyar és az osztrák külpo-A Parlamentben Egyeztető tárgyalások Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társa­dalmi szervezetek hétfői kö­zépszintű megbeszélésén megállapodtak a politikai témaköröket megvitató bi­zottságok felállításáról. A munkabizottságok pénteken kezdik meg a politikai egyez­tető tárgyalások múlt szer­dai plenáris ülésén született megállapodásban rögzített politikai témák megvitatá­sát. A felek által kijelölt 5—5 fős munkabizottságok tárgyalnak az alkotmánymó­dosítás időszerű tételeiről, a köztársasági elnöki intéz­mény és az alkománybíróság kérdéseiről; a politikai pár­tok működésének jogi sza­bályozásáról; a választások­kal kapcsolatos kérdésekről és a választójogi törvényről; a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításának elveiről; a tá­jékoztatás és az információ kérdéseiről, az új tájékozta­tási törvényről; valamint az erőszakos megoldásokat ki­záró jogi garanciák megte­remtéséről. A politikai témákat érintő újabb középszintű megbeszé­lésre július 6-án kerül sor az MSZMP, az EK és a harmadik oldal delegációi között. E hét csütörtökén pe­dig megtartják az első kö­zépszintű megbeszéléseket a gazdasági tárgyalásokról. Bz Elnöki Tanács ülése Straub F. Brúnó elnök tá­jékoztatta a testületet a jú­nius 5—8. között Kenan Ev­­ren államfő meghívására a Török Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A testület a szövetkezetek­ről szóló törvény módosítá­sára figyelemmel kiegészítet­te az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú tör­vényerejű rendeletet. Az új szabályozás széle­sebb körbe helyezi a tag és a szövetkezet vagyoni kap­csolatát, ami a jövőben ki­terjed a részjegy jegyzésén túl félrészjegy jegyzésére, szövetkezeti üzletrész és részjegy juttatására is. A szövetkezeti üzletrész átru­házhatóvá és örökölhetővé válik. Az Elnöki Tanács törvény­­eréjjlű rendeletet hozott az egyházi állások betöltéséhez szükséges hozzájárulásról, és az Állami Egyházügyi Hiva­tal, valamint az Állami If­júsági és Sporthivatal meg­szüntetéséről. A megmaradó feladatok nem igénylik az ifjúsági és sporthivatal tevékenységét. A sportigazgatás jövőbeni szer­vezeti kereteit a Miniszter­­tanács határozza meg. litika közös fellépéssel elő­mozdítani olyan fontos nem­zetközi fórumok eredmé­nyességét, mint az európai együttműködési és biztonsá­gi folyamat bécsi tárgyalá­sai, valamint a vegyi fegy­verek általános betiltásáról a genfi leszerelési értekez­let keretében folyó tanács­kozások. Megállapodtak, hogy rövi­desen jegyzőkönyvet dolgoz­nak ki, a magyar állampol­gárok ausztriai munkaválla­lási lehetőségei s ezáltal a magyar—osztrák közös vál­lalkozások megkönnyítéséről, továbbá fokozzák a határ­­forgalmi és a közlekedési együttműködést. A szombaton Kunszent­­mártonban megtartott érte­kezlete után az Országos Ag­rárreformkör résztvevői az alábbi állásfoglalást fogal­mazták meg és adják közre. Sajnálattal értesültünk ar­ról, hogy nem jött létre meg­állapodás a kormány és a mezőgazdasági termelők ga­bonát» zottsága között. Ez tovább mélyíti a gabonater­melő termelőszövetkezetek és állami gazdaságok válságát. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a követeléseket és a Péter—Páj napra szervezett demonstrációt a hivatalos szervek arra használják fel, hogy a közvéleményt félre tájékoztatva, azt az agrár­ágazat ellen hangolják, egy­idejűleg a termelők és a (Folytatás az 1. oldalról) •látás érdekében Szolnokon már működik egy tejboltjuk, amely vasárnap is fogadja a vásárlókat. Emellett a me­gye minden nagyobb váro­sában tervezik hasonló bol­tok nyitását, ahol a cégnél gyártott termékek teljes kí­nálatával találkozhatnak az emberek. Ugyancsak a megye na­gyobb településeinek boltjai­ban — így például Kun­­szentmártonban és Karca­gon — megkezdték a bizo­mányi árusítást is, ami azt jelenti, hogy a vállalat koc­kázatára több árut szállíta­nak ki. mint amennyit az­napra rendeltek tőlüik. S az eredmény sem marad el, mivel jóval több terméket érétkiesítetitek így, mint egyébként szoktak. Törekednek arra, hogy az alapvető termékeikből — tej­ből, vajból, tejfölből, túró­ból — megfelelő legyen az Mindkét napirendi pont kapcsán időszerű, a város párttagságát élénken foglal­koztató téma került tehát vi­tára az ülésen. A párttago­kat alapvetően érintő kérdé­sekről esett szó: a többpárt­rendszer viszonyai közötti politizálás tartalmi kérdé­seiről az országgyűlési és •helyi tanácstagi választások előkészítésének feladatairól, a párton belüli szerveződé­sek miként hatnak vissza a párttagságra, s arról, hogy a városi pártbizottság jogkö­re, feladatrendszere 'miként értékelődik át a jelenlegi po­litikai viszonyok között. A megválaszolásra váró kér­dések teszik indokolttá a városi pártértekezlet össze­hívását. A testület gyűlésén teg­nap döntöttek az értekezlet időpontjáról. A Központi •Bizottság legutóbbi ülése után nyilvánosságra hozott rendkívüli kongresszus idő­pontjának ismeretében a városi pártbizottság úgy ha­tározott, hogy ezt követően november elején tartják meg a törökszentmiklósi városi értekezletet. A pártdemokráeia kiszéle­sítésének jegyében úgy ha­tározott a testület, hogy a pártszervezetek, alapszerve­zetek döntsenek maguk afe­fogyasztók közötti feszültsé­get növeljék. Azonosulunk az országos szervező bizottság azon köz­leményével, hogy a demonst­rációnak nem célja a társa­dalmi feszültségek keltése, a kormány gazdasági reform­jának hátráltatása. A mező­­gazdasági üzemek az akció­val fel kívánják hívni a tár­sadalom figyelmét megol­datlan problémákra, mielőtt még azok a lakosság élelmi­szerellátását, az exportot ve­szélyeztetnék. A nagyüze­mek nem zsarolni akarják a kormányt, a társadalmat, fel sem merül a célok félrema­gyarázásával terjesztett ara­tósztrájknak még a gondola­ta sem. Nincs azonban más le­hetőségük a gazdaságoknak, mivel a kormányzat mind­ellátás. A féltartós tejet vi­szont nem mindig lehet kap­ni Szolnok boltjaiban, ho­lott akár 10—20 ezer literrel is többet tudnának gyártani ebből naponta. Ennek az el­lentmondásnak elsősorban az a magyarázata, hogy mos­tanában térnek át a vállalat­nál a számítógépes adatfel­dolgozásra, ami nem megy zökkenők nélkül. A vállalatnál példák egész sorával lehet bizonyítani, hogy miként próbálják ru­galmasan kielégíteni a vá­sárlói igényeket, s ennek ér­dekében hogyan bővítik ter­mékszerkezetüket. Nemrégen például elkezdték a túrókré­mek gyártását, ami nem na­gyon nyerte meg a vásárlók tetszését. Válaszút előtt áll­tak, hisz a több millió fo­rintot érő berendezéseiket — amelyeken a túrókrémek ké­szültek — valamire mégis­csak használniuk kellett. En­nek érdekében kialakítottak ■lói, hogy az előkészítés so­rán tartanak-e teljes vagy részleges tisztújítást. Hatá­rozott viszont a bizottság a küldöttválasztás mikéntjé­ről. E szerint valamennyi alapszervezet választ majd •küldöttet, de ennek módsze­réről (tehát, hogy több jelölt közül titkos vagy nyílt sza­vazással) már az alapszerve­zetek tagjai határoznak. A tanácskozáson elvetették azt a javaslatot, hogy a pártbi­zottság jelenlegi tagjai teljes jogú résztvevőként vegye­nek részt a pártértekezleten, úgy voksoltak: akit közülük nem választanak meg, az meghívottként lehessen ott a városi értekezleten, melyre ugyancsak tanácskozási jog­gal hívják meg a pártok, szervezetek, szerveződések helyi képviselőit. A tanácskozáson arról is döntöttek, hogy a pártérte­kezleten a párt belső életé­vel összefüggő kérdéseken túl a helyi választási prog­ram kidolgozásáról is foly­jon érdemi vita, s hogy a személyi kérdésekben a párt­fórum foglaljon állást. A városi pártbizottság azonban nyitva hagyta a pártmozgalom leendő új vá­rosi szintű szervezetének meghatározását. A városi pártértekezlet jogköre lesz eddig figyelmen kívül hagy­ta jelzéseiket, figyelmezte­téseiket, a termelőszövetke­zetek V. kongresszusán és az idén februárban megtar­tott országos konferencián megfogalmazott állásfogla­lásokat, amelyre mindeddig még csak választ sem kap­tak. Az Országos Agrárreform­kör azon túl, hogy egyetért, június 29-én országszerte sorrakerülő szervezett de­monstrációval, valós szak­mai tájékoztatással, a nyil­vánosság erejével támogat­ja a mezőgazdasági terme­lők követeléseit. Továbbra is fellép az agrárágazat va­lós helyzetértékelése, fel­tételrendszerének javítása és működőképességének megte­remtése érdekében. egy új technológiát, s a be­rendezés apróbb módosításá­val ma már vajkrémekéi gyártanak évi 250 tonna mennyiségben. Ezt az áru­féleséget eddig más megyék­ből kellett beszerezni, s az­zal, hogy ma már ők is ké­pesek a vajkrémek gyártá­sára, rugalmasabban tudják teljesíteni a megrendelése­ket, arról már nem is be­szélve, hogy rövidebbé váll a termék útja, vagyis javult az elllátás. További terveikben szere­pel, hogy jövőre megkezdik a habosított túrókrémek gyár­­tását, s az ízesített joghur­tok előállítására is felkészül­nek. Mint hallottuk, a ter­mékskála bővítésének nem szab határt az alapanyag mennyisége, hisz az idén terveikben 144 millió liter tej ffelváfeárlása szerepel, amiből 100 millió litert sa­ját maguk dolgoznak föl. — n. t. — nacsaban, vagy egy választ­mányban látja-e a korszerű szervezeti formát kivitelez­hetőnek. • A tegnapi ülésen a részt­vevők közül többen hangsú­lyozták: a pártélet szüksé­ges korszerűsítésével nem szabad az értekezletig várni, azt indokolt kezdeményező lépéseket időben meg kell tenni. Ezek közt említették a területi pártmunka feltétel­­rendszerének megteremtését. Mint az a második napirendi pont előterjesztéséből kiderül, a munkahelyi pártszervezetek bezárkóznak egyelőre az üzemek falai mögé, a terüle­ti alapszervezetek pedig je­lenlegi formájukban nem al­kalmasak hatékony politikai munkára. A pártbizottsági ülésen nem döntöttek egyér­telműen egyik vagy másik szervezeti forma mellett sem, mondván: ahol embe­rek élnek, ott kell politizálni. Viszont a többpártrendszer viszonyai közepette — külö­nösen a választási küzdel­mekben mégiscsak előtérbe kerül a lakóhelyi politikai •munka. Erre figyelemmel ja­vasolja a testület, hogy a pártközösségek lehetőségeik szerint kapcsolódjanak be ebbe a formába. Elképzelhe­tőnek tartják, hogy a mun­kahelyi alapszervezetek részt vesznek a lakóterületi akciókban. lehetségesnek tartják azt is, hogy átalakul­nak területi funkciók ellá­tására és ugyancsak lehetsé­ges megoldásként tartják számon a merőben új szer­vezetek megjelenését is a lakóterületen. Mélyreható vita után egyöntetű álláspont Az MSZMP elnökségének sajtótájékoztatója a KB-Ulésről Mire kapott megbízást? Barabás János nyilatkozata Téma a nagymarosi beruházás is Növelik saját boltjaik számát A törökszentmiklósi pártbizottság ülésén Formai kérdésekről—nem formálisan A városi pártértekezlet előkészítéséről, a lakóterületi politikai munkáról tanácskozott a testület A helyi pártélet formai kérdéseivel foglalkozott tegnapi tehát, hogy a küldöttek ta­­ülésén a törökszentmiklósi városi pártbizottság, s hogy a ta­nácskozás mégsem tekinthető formálisnak, az a napirenden szereplő témák aktualitásának tudható be. A városi pártbi­zottság ezúttal ugyanis az ezt megelőző ülésén elhatározott pártértekezlet megtartásának előkészítéséről, politikai, szer­vezési elképzeléseiről, továbbá a lakóterületi politikai mun­ka fejlesztéséről tárgyalt.

Next

/
Thumbnails
Contents