Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-27 / 148. szám

Ma összeül az Országgyűlés A politikai egyeztető tár­gyalások legutóbbi forduló­jának megállapodásai nyo­mán erős diétára fogott na­pirenddel kezdi' meg mun­káját kedd délelőtt 10 óra­kor az Országgyűlés. 1 A tervek szerint a hét na­pirendből álló program tár­gyalása előreláthatólag 2— a napot vesz igénybe. Első napirendi pontként személyi kérdések eldöntése vár a törvényhozó testületre. 1 Békési László pénzügymi­niszter előterjesztésében vár­hatóan második napirendi pontként tárgyalja a Ház a tavalyi állami kötttségvétés végrehajtásának törvényter­vezetét. Hasonlóan nagy érdeklő­dés előzi meg a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A honvédelmi törvény mó­dosítását a 'Büntető Törvény­­könyv néhány passzusának újrafogalmazása követi, A nyári ülésszak interpel­lációk, kérdések tárgyalásá­val zárja munkáját. Az elő­ző ülésszakról áthúzódó na­pirend miatt eddig 31 in­terpelláció és nyolc kérdés gyűlt össze, köztük olyan közérdekű témakörökben, mint például az önvédelmi fegyverek visszavonása, a debreceni katonai repülőtér megszüntetése, vagy Berecz János Szabolcs-Szatmár me­gyei képviselő interpelláció­ja a magyar—szovjet kisha­­tárforgalom tárgyában. Az Európai Közösségek állam- és kormányfőinek részvételével Megkezdődött a madridi csúcstalálkozó Rendkívüli biztonsági in­tézkedések közepette Mad­ridban hétfőn megkezdődött az Európai Közösségek ál­lam- és kormányfőinek ta­lálkozója. A tanácskozás na­pirendjének középpontjá­ban az egységes európai pi­ac megteremtésével kapcso­latos kérdések, elsősorban az egységes pénzügyi és bank­rendszer létrehozásával kap­csolatos problémák, vala­mint az úgynevezett szociá­lis charta megvitatása sze­repeltek. Már a hétfői munkanapot a nézetkülönbségek jelle­mezték. Margaret Thatcher brit miniszterelnök-asszony és Helmut Kohl kancellár beszéde a pénzügyi unióval összefüggő két ellentétes vé­leményt tükrözte. A hivatalos napirenden szereplő közel-keleti kér­déskör megvitatása mellett várhatóan szó lesz a ma­gyarországi, a lengyelorszá­gi és a szovjetunióbeli re­formfolyamatokról is. A ta­nácskozás ma folytatja mun­káját. Tárna a nagymarosi beruházás is Horn Gyula tárgyalásai az osztrák kormányfővel s vezetőkkel A tiszaligetl sportcsarnokban Holnap politikai nagygyűlés A megyei pártbizottság június 28-án, szerdán IS órakor Szolnokon, a Tiszaligetben, a városi sportcsarnokban politikai nagygyűlést rendez. A nagygyűlés szónokai: Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára és Zelenyánszki András, a megyei pártbizottság első titkára. A nagygyűlésre meghívják a megyében működő pártalapszervezetek titkárait, képvise­lőit, a megyei pártértekezlet küldötteit, a városi, városi jogú községi és üzemi pártbizott­ságok első titkárait, munkatársait, a megyei pártbizottság, az oktatási igazgatóság munkatársait, a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak képviselőit, propagandistá­kat, agitátorokat. A rendezvény nyilvános, így várnak minden érdeklődőt, az új típusú társadalmi mozgal­mak képviselőit is. A résztvevők értékelést hallgathatnak meg a párt helyzetéről és a me­gyei pártértekezletről. A beszédek elhangzása után fórumszerűen mód nyílik kérdések feltevésére, eszmecse­rére. Új autóbuszok a Jászkun Volánnál Q távolsági járatok komfortját javítják Az Ikarus székesfehérvári gyárának reprezentatív gyártmányából, az „Ikarus 256-os” típusú autóbuszból hétfőn hat darabot adott át a forgalomnak Máthé Já­nos, a Jászkun Volán Válla­lat igazgatója. A vállalat egyéni arculatának megfele­lő szürke-kék színű, repre­zentatív, ötvenszemélyes, repülőüléses autóbuszok a távolsági járatok kényelmi és komfort fokozatát javít­ják, bővült az idegenforgal­mi célokat szolgáló járatok száma. A mostani 15 millió forint értékű beruházás ré­sze az 1989. évi fejlesztési programnak. Az idén tíz új autóbuszt már korábban for­galomba állítottak. Az új gépjárművek, amelyekből kettő Szolnokon, kettő Jász­berényben egy-egy pedig Karcag és Mezőtúr üzem­részlegének területén közle­kedik a nullára leírt, kilenc­tízéves járatok kiváltását is segítik. Horn Gyula külügyminisz­ter, aki vasárnap este kétna­pos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett, hétfőn meg­kezdte tárgyalásait az oszt­rák vezetőkkel. Délelőtt a magyar külügy­miniszter rövid megbeszélést folytatott Franz Vranitzky kancellárral. A találkozón Horn Gyula tájékoztatást adott az osztrák kormányfő­nek az MSZMP KB múlt ■hét végén tartott üléséről, Vranitzky pedig a Közös Piachoz való osztrák közele­dés előkészítésének a közel­jövőben esedékes lépéseiről adott ismertetést. A politiku­sok érintették a nagymarosi ■beruházás és az ebben való osztrák részvétel probléma­körét is, s Horn Gyula meg­erősítette, hogy Magyaror­szág az építkezés végleges leállítása esetén is teljesíte­ni kívánja az Ausztriával szemben vállalt áramszállí­tási kötelezettségét. A miniszter közölte a kancellárral, hogy a magyar kormány átadta a csehszlo­vák kormánynak azokat az újabb szakértői véleménye­ket, amelyek alátámasztják a közös dunai vízlépcsőrend­szer lehetséges környezeti ártalmaira vonatkozó ma­gyar aggodalmakat. Egy másik fontos gazdasági kérdésként szóba kerültek Magyarország ausztria tarto­zásai, amelyek a külföldi ma­gyar adósságállománybán csaknem 18 százalékos arány­ban szerepelnek. A külügymi­niszter hangoztatta annak fontosságát, hogy ezek tör­lesztésében minél nagyobb szerepet töltsön be a ma­gyarországi osztrák vásárlá­sok együttes szorgalmazása. Hétfőn délig Horn Gyula és kíséretének tagjai három megbeszélést tartottak Alois Mock külügyminiszterrel, valamint az osztrák külügy­minisztérium több más ve­zetőjével és szakértőjével. Mint a magyar miniszter a találkozók után magyar új­(Folytatás a 2. oldalon) Intézkedések a Szolnoki Tejipari Vállalatnál Növelik saját boltjaik számát A szállítók is érdekeltek az értékesítésben A Szolnoki Tejipari Vállalat sok más céghez hasonlóan — a tavalyi áremelések után igencsak nehéz helyzetbe ke­rült. Márcsak azért is, mert a vásárlóerő csökkenésével egyre inkább egy kínálati piaccal kellett számolniuk, magyarul, mindent meg kellett tenniük annak érdekében, hogy termé­keiknek úgymond megnyerjék a vásárlókat. Hisz már az áremelések előtt világossá vált, hogy valamelyest visszaesik majd a kereslet. Ez tulajdonképpen így is történt, de éppen amiatt, hogy a tejiparosok időben fölkészültek erre a helyzetre, nem érte meglepetés őket. A három — a szolnoki, karcagi és jászberényi — városellátó üzemeikbe egyrészt keres­kedelmi és szállítási szakem­bereket alkalmaztak, más­részt pedig a szállítást — amely korábban különálló •tevékenység volt — átcso­portosították az üzemekhez. Ennek az volt a célja, hogy a gépkocsivezetőket is érde­keltté tegyék az értékesítés­ben. Hisz ök naponta talál­koznak a boltosokkal, s az új ösztönzési rendszer sze­rint ha több terméket tud­nak eladni, akkor hónap vé­gén több pénz jut a boríték­ba is. Ez az ösztönzési rend­szer tulajdonképpen még nem alakult ki teljesen, de törekszenek arra, hogy minél hamarabb tért hódítson a vállalatnál. Mindezek mel­lett bővítették a kereskedel­mi osztályukat, s minden üzemben egytonnás gépko­csikat állítottak be annak ér­dekében, hogy ha valahon­nan valamilyen termék hi­ányzik, azonnal pótolni tud­ják azt. Ezekre az intézke­désekre — mint Tóvizi Ernő, a vállalat igazgatója el­mondta — azért is szükség volt, mert míg korábban csak a nagyobb egységekkel, az áfészekkel, tanácsokkal tartották a kapcsolatokat, addig ma már megnőtt az egyes boltok és a vállalat közötti információ szerepe. Ez elengedhetetlenül fontos, elsősorban azért, mert ők is a kereskedelemből élnek; ab­ból, amit eladnak, abból van a hasznuk. Gyökeres szemlé­letváltozásra van tehát szük­ség, mert korábban a tej­ipari vállalatnál sem a nye­reség volt az elsődleges szempont, hanem az, hogy az ellátást biztosítsák. Most viszont már a jövedelem­érdekeltség került előtérbe, tehát teljesen mindegy, hogy hol történik a hiba, de ha nem kerül ki időben az a boltokba, ennek minden­képpen a vállalat issza meg a levét, mind veszteséget szenved. Ez tulajdonképpen már az alakuló piacgazdaság követ­kezménye, eredménye, s a Szolnoki Tejipari Vállalat érzi ennek előnyeit és hát­rányait is. A minél jobb el­(Folytatás a 2. oldalon) Támogatják a Péter-Pál napi demoostrácíót Az Agrárreformkör állásfoglalása lapunk 2. oldalán olvasható. Nem marad cipőipari szolgáltatás nélkül Jászapáti Jászapátin nagyjából akkortájt, amikor a tanácshá­zán falra került a városi rang elnyerését dokumentáló oklevél, a jászberényi központú Jászsági Cipőipari Kis­szövetkezet ottani javító-szolgáltató egységének abla­kaira feliratokat ragasztottak: A javításra leadott cipő­ket május 30-ig el kell vinni, mert a cipőjavítás meg­szűnik. Meg is szűnt, s ez azóta sok bosszúságot okozott már az új jászsági városunk tanácselnökének, Török Sándornak,' (Folytatás a 3. oldalon) Aki telefont szeretne Kötvénnyel rendelkezők előnyben! 1988. októberében adták át Szolnokon az új telefonköz­pontot. Mennyiben változott a telefonhelyzet a megyé­ben? A kérdésre Tóth Fe­renc, a Megyei Távközlési Üzem vezető-helyettese el­mondta, hogy jelenleg a me­gye három településén, Szol­nokon, Űjszászon és Mart­fűn vannak nagyobb számú bekötések. Tiszafüreden, Karcagon és ezek góckörze­teiben a hálózat kiépítése fo­lyamatban van, előbbi tér­ségben 1990. végére, az utób­bi helyen 1991—92-re épül ki a vonal. Jászberényben nem volt bővítés, csak a távhí­vásba lett bekapcsolva a vá­ros és telítve is van a köz­pont. Jelenleg telefont kétféle módon lehet venni a megyé­ben. Az egyik lehetőség a kötvény, a másik esetben egy központi utasításban leírt feltételek az irányadóak. A megye területén csak ez utóbbi alapján lehet tele­font kapni, mégpedig 12 ezer forint előleg befizetésével. Szolnok, Újszász és Martfű helységekben pedig kizáró­lag a kötvénnyel rendelkezők kaphatnak telefont. A felso­rolt városokban a bekötés ideje aszerint történik, hogy 1989. május elseje előtt vet­ték-e meg a kötvényt, vagy ennél később. A kérdéses időpont előtt vásárlóknak ugyanis 1990. áprilisáig tel­jesítjük a bekötéseket, míg az ezután vásárolt esetekben a kötvény harmadik lapján leírtak szerint, vagyis a vá­sárlást követő két éven be­lül kainak telefont az igény­lők. Arra a kérdésre, hogy ■van-e szabad 'kapacitás, a vezető-helyettes azt vála­szolta, hogy még 40 millió forint értékű kötvény vár eladásra. A teljes kapacitása a szolnoki központnak 15 ezer, ebből már megvalósult 8600 vonal bekötése. Újszá­szon hatszáz, Martfűn ezer a teljes telítettség száma és mindkét helyen szintén van még kötvény vásárlására mód. Hogyan alakul Szolnok szandaszőlősi részén a bekö­tés, ahol már tavaly kiépült a hálózat? — kérdeztem. Er­re a válasz úgy hangzott, hogy a tervek már megvan­nak, csak az építési enge­dély még hiányzik. Ezen azt kell érteni, hogy bár a ká­belek már valóban le van­nak fektetve. de ezeket meghatározott helyeken fel­állított oszlopokon ki kell „fejteni”. Az oszlopok fel­állítását azonban egy rende­let alapján csak engedély birtokában lehet elvégezni, mivel közterületet érint, ök is érzik azonban a helyzet feszültségét és szeretnénk mi­előbb megvalósítani a tele­fonbekötéseket, amit annak ellenére, hogy nincs enge­dély, már néhány helyen megtettek. Hangsúlyozta azonban, hogy a kötvényben lévő időpontig a munkálato­kat mindenképp befejezik. Arra a kérdésemre, hogy hol lehet kötvényt vásárol­ni Szolnokon, Tóth Ferenc elmondta; a Beloiannisz út 16. szám alatti ügyfélszolgá­lati irodán lehet 25 ezer fo­rintért. Ez az összeg azon­ban csak előleg a posta ré­szére, mert azt teljes mér­tékben visszafizeti úgy, hogy a telefon bekötésekor 7 ezer forintot készpénzben, a ma­radék összeget pedig tíz év alatt juttatja vissza a tulaj­donosnak évi 7 százalékos kamattal bővítve. Végül egy érdekesség: tele­faxot a megyében csak Szol­nokon. Újszászon és Martfűn lehet még használni, mert ezek a berendezések a már említett automata központ­hoz csatlakoztathatók csak. — tóth —

Next

/
Thumbnails
Contents