Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-26 / 147. szám

Az MSZMP KB ülésének dokumentumai Hatíroial az MSZMP kongresszusának összehívásáról Központi Bizottság ■ 1989. október 7-ére Budapestre összehívja az MSZMP kongresszusát. m A. kongresszus szava-Zm zati jogú küldöttei: a) a tagság által minden 600 párttag után választott egy-egy küldött; b) a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjai. m A küldöttválasztás he­w- iyj rendje mindenütt biztosítsa, hogy a) minden párttag tehes­sen javaslatot saját küldött­jére és küldöttként jelölhető legyen; b) minden párttag — köz­vetlenül vagy az általa köz­vetlenül ellenőrizhető meg­bízott útján — részt vehes­sen kongresszusi küldöttje megválasztásában; c) a párttagság előzetesen megismerhesse a küldött je­löltek politikai álláspontjait és ezek alapján választhas­son; d) a párton belül létrejött, nyilvánosan működő plat­formok támogatottságuknak megfelelő képviselethez jus­sanak. A helyi (városi, községi, kerületi) pártbizottságok ezen, általánosan kötelező elvek tiszteletben tartásával — a budapesti, a megyei, il­letve a megyei jogú pártbi­zottságok koordinálásával — maguk döntsenek a küldött­választás részletes szabályai­ról, az alkalmazandó mód­szerekről. Ezekről minden érintett párttag kapjon idő­ben tájékoztatást. i. A küldöttválasztás általá­nos elvei érvényesülésének garantálására a Központi Bi­zottság folyamatosan műkö­dő mandátumvizsgáló bi­zottságot hozott létre. A bi­zottság elnöke Vastagh Pál. A bizottsághoz alapszerveze­tek. választott testületek és párttagok csoportjai akkor fordulhatnak, ha a küldöt­tek helyi választása sérti az általánosan kötelező normá­kat. 4 A kongresszusra — • szavazati jog nélkül — tanácskozási joggal kapja­nak meghívást: a) az Országgyűlés MSZMP-csoportjának képvi­selői, b) a Magyar Demokratikus Ifjújági Szövetség képviselői, c) a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldött­nek nem választott első titkárai. — A kongresszust úgy Kell előkészíteni, hogy a napirendre kerülő doku­mentumokról. javaslatokról, a tagság véleményt nyilvá­níthasson és a küldöttek vá­lasztóik véleményének is­meretében tanácskozhassa­nak és dönthessenek. A tag­ság és a kongresszus előké­szítéséért felelős Központi Bizottság között az előkészü­letek egész időszakában in­tézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Ezt elsősorban a tagság ál­tal választott küldöttekre kell építeni. Ezért a küldöttek válasz­tását 1989. augusztus 27-éig be kell fejezni. Ettől a kül­döttválasztásért felelős párt­szervek indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján el­térhetnek. Ezután a doku­meritumokat a küldöttekkel folytatott folyamatos egyez­tetés útján kell előkészíteni. A budapesti és a megyei küldöttcsoportok alakuló ülésükön három szóvivőt válasszanak: egyet a prog­ramnyilatkozat, egyet a szer­vezeti szabályzat és egyet a személyi javaslatok előké­szítésében való részvételre. A szóvivők a küldöttcsoportok véleményét képviseljék az előkszítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszeresen tanácskozzanak választóikkal az előkészítő munka során felmerülő problémákról. a lehetséges megoldási módok­ról. ß A Központi Bizottság O* a kongresszus illeté­kességébe tartozó fellebbe­zések vizsgálatára fellebbvi­­teli bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Balogh Sándor. Tagjai: Boros László, Fabriczki András, Márta Ferenc, . Takács Lász­ló, Tökei Ferenc, Vajda György. II. a A Központi Bizottság ■ ■ javasolja, hogy a kongresszus napirendjén a következő kérdések szerepel­jenek : 1. A Központi Bizottság beszámolója az MSZMP 1988. májusi Országos Értekezle­te óta végzett munkáról. 2. Az MSZMP szervezeti szabályzata. 3. Személyi kérdések. 4. Az MSZMP programnyi­latkozata. A Központi Bizottság vitá­ra bocsátja a napirendre vonatkozó előzetes javaslatát, nilasf oglala az alapszervezetektől és a pártszervezetektől érkező vé­lemények figyelembevételé­vel 1989. júliusi ülésén fog­lal állást a kongresszus elé terjesztendő napirendi javas­latairól 2 A Központi Bizottság ■ Pártpolitikai Bizott­sága 1989. június 19-én a Népszabadságban vitára bo­csátotta a szervezeti sza­bályzat tervezetét és ennek részeként a párt országos ve­zető és ellenőrző testületéi­nek jellegére és létrehozásuk módjára vonatkozó alterna­tív javaslatokat. A Központi Bizottság kéri a párt tagsá­gát, a párttestületeket, hogy fejtsék ki véleményüket ezekről az elgondolásokról. Javaslataik figyelembevételé­vel foglal állást a Központi Bizottság arról, hogy milyen vezető és ellenőrző testületek létrehozását ajánlja a kong­resszusnak. III. A Központi Bizottság 1989. júliusi ülése elé kell ter­jeszteni a következő kérdé­seket : 1. Javaslat a kongresszus napirendjére. 2. Javaslat a programnyi­latkozat téziseire. 3. Javaslat a kongresszus ügyrendjére. 4. Javaslat a kongresszu­son létrehozandó vezető és ellenőrző testületekre, meg; választásuk módjára. 5. Javaslat a kongresszus megrendezésének módjára és költségvetésére. 6. Javaslat a Központi Bi­zottság által kiküldendő je­lölőbizottság összetételére. a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről I. A párt az 1988 májusi or­szágos értekezlete óta meg­indult az eleven politikai mozgalommá válás útján. Határozott lépéseket tesz a politikai rendszer demokra­tizálása, a jogállamiság fe­lé. Ez összhangban áll a nemzet érdekével. Elhatá­rozta a gazdasági reformok felgyorsítását; ez az új piac­­gazdasági modellt megala­pozó törvények kidolgozá­sában is kifejeződik. Kezde­ményezte a reális szembené­zést az elmúlt évtizedekkel, abból a célból, hogy hiteles képet alakíthasson ki nem­zeti történelmünkről és ben­ne* saját szerepéről, felelős­ségéről. Felismerte az infor­máció szabadságának jelen­tőségét, és maga is sokat tett a demokratikus nyilvános­ság megteremtéséért. A gyökeres átalakulás együtt jár azzal, hogy a párton belül újabb feszült­ségek jelentkeznek elsősor­iban a változások jellegének, ütemének és következmé­nyeinek eltérő megítélése miatt. A feszültségeket te­hát nem az eltérő áramlatok nyílt megjelenése okozza, hanem az, hogy ezek között mindeddig nem jött létre politikai szintézis. A Köz­ponti Bizottságban és a Po­litikai Bizottságban elma­radt fontos elvi, politikai kérdések tisztázása. II. A Központi Bizottság alapvető fontosságúnak tart­ja, hogy a pártban, a hazai és a nemzetközi közvéle­ményben helyesen értel­mezzék a megújuló magyar politikát. Az MSZMP-nek erőt és biztatást ad az a körülmény, hogy erőfeszítéseink egybe­vágnak több kommunista párt és szocialista ország te­vékenységével, továbbá az a tény, hogy a nemzetközi közvélemény tekintélyes része helyesli politikánk irányát. Ugyanez elmond­ható a magyar társadalom­nak a demokratikus szocia­lizmust igenlő nagy többsé­géről. Párttagságunk körében mindazonáltal felbukkan­nak olyan nézetek is, me­llek a szocializmus elkerül­hetetlen modellváltását a szocializmus feladásának tekintik. Egyes csoportosu­lások ellenzik a többpárt­rendszerű képviseleti de­mokráciát, a szocialista tí­pusú vegyes tulajdonú gaz­daságot, megkérdőjelezik a széles körű világgazdasági kapcsolatok, a további nyi­tás szükségességét. Azt a té­ves félfogást hirdetik, hogy gazdaságunk problémái ki­zárólag .a szocialista orszá­gokkal való kapcsolatok ré­vén oldhatók meg. Nem fogadjuk el egyes külföldi politikusok és saj­tóorgánumok olyan minősí­tését, amelyek szerint a po­litikai pluralizmus, a ve­gyes tulajdonú piacgazda­ságra való átmenet a szo­cializmus elárulása, valami­féle „békés ellenforrada­lom”. Az MSZMP világosan megkülönbözteti a szocializ­mus értékeinek védelmét az erőszakos eszközöktől sem visszariadó hatalomféltés­től. A Központi Bizottság megerősíti a politikai egyez­tető tárgyalásokon vállalt kötelezettséget, hogy a de­mokratikus átmenet megva­lósítása, a politikai konflik­tusok megoldása csak békés, erőszakmentes úton történ­het. A Központi Bizottság nem hagyhatja szó nélkül azokat a jobboldali, esetenként szélsőségesen uszító meg­nyilatkozásokat, melyek kü­lönösen az elmúlt hetekben a társadalom széles köreié­iben is visszatetszést keltet­tek. A leghatározottabban elítéli az ország érdekeit veszélyeztető szovjetellenes nézeteket; azt, hogy egyesek a nemzeti igazságtételt a megbékélés szellemével el­lentétes célokra használták fel. Elveti azt a nemzetinek hirdetett egyoldalú érdek­felfogást, amely országun­kat szembe akarja fordítani szomszédaival. Magyaror­szág jövőjét csakis a szom­szédos országokkal és Euró­pával, illetve az egész vi­lággal kapcsolatot építő po­litikára alapozhatjuk. Akik olcsó népszerűségre töre­kedve más politikát aján­lanak, gyanakvást keltenek országunk iránt, és veszély­be sodorják népünket. A Magyar \ Szocialista Munkáspárt szolidáris a Szovjetunióban kibontako­zó reformokkal, a gorba­­csovi törekvésekkel, ame­lyek a magyar megújulás folyamatát is erősítik. Elutasítjuk azokat az igaztalan, antikommunista nézeteket, melyek az MSZMP-t a demokratikus átalakulás akadályozója­ként tüntetik fel. Történel­mi tény, hogy az MSZMP a hatvanas évektől haladó irá­nyú, nemzetközileg is elis­mert reformlépéseket tett. Minden magyar politikai erő történelmi felelőssége, hogy segítsen elhárítani a szélsőséges törekvések oly sokszor megrázkódtatást okozó veszélyeit. Ebben az MSZMP együttműködést ajánl minden politikai párt­nak és erőnek, hogy elke­rülhessük az újabb nemzeti tragédiát. III. A Központi Bizottság meg­erősíti, hogy a szocializmus Magyarországon csak új gazdasági és politikai mo­dell keretei között valósul­hat meg. Célunk: a demok­ratikus szocializmus, a jog­­államiság, a többpártrend­szerre épülő parlamentáris demokrácia, a közösségi tu­lajdon meghatározó szere­pén alapuló piacgazdaság. Az MSZMP elkötelezettje a marxizmus értékeinek, a baloldali, szocialista, huma­nista eszméknek. Nyitott a századvég globális problé­máinak megoldását célzó új megközelítések iránt. Meg­újuló pártunk arra törek­szik, hogy a kommunista és szociáldemokrata értékek új szintézisét valló, a munkás­ság és az egész nemzet ér­dekeit szolgáló erővé vál­jon. Eleven politikai moz­galomként, a társadalmi­gazdasági gondok megoldá­sára összpontosító pártként kíván működni, szabad vá­lasztásokon elnyerve az ehhez szükséges népi felha­talmazást. A párt nélkülözhetetlen­nek tartja, hogy a különbö­ző nézeteket valló platfor­mokból előremutató viták eredményeként formálód­jon a többség véleményét tükröző politikai cselekvés. A Központi Bizottság tá­mogatja a nemzeti érdeke­ket szolgáló, a nemzetközi realitásokkal számoló kül­politikai irányvonalat. Ál­láspontja szerint hazánknak a jelenlegi nemzetközi erő­viszonyok között a Varsói Szerződés tagjaként kell munkálkodnia a fegyveres erők és a fegyverzet köl­csönös csökkentéséért, a ka­tonai tömbök egyidejű fel­számolásáért. Alapvető fon­tosságúnak tartja, hogy Ma­gyarország folytassa nem­zetközi kapcsolatainak sok­irányú és kiegyensúlyozott építését, szorosabban kap­csolódjon a világ, különösen Európa gazdasági és szelle­mi fejlődéséhez. * * * Pártunk számít a magyar társadalom haladó erőinek támogatására. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjai!, hogy cselekvőén ve­gyenek részt e törekvések megvalósításában. ftz MSZMP elnöksége Nyers Rezső, a párt elnöke Németh Miklós Grósz Károly, a párt főtitkára Pozsgay Imre Megalakult a Magyar Nők Szövetsége (Folytatás az 1. oldalról) különböztetése ellen. Prog­ramjának rendezőelvei: em­beriesség, önzetlenség, együttműködés, egymás irán­ti tolerancia, családi össze­tartozás, becsületesség. A szövetség célja: a nők teljes társadalmi egyenjogú­ságának, esélyegyenlőségé­nek, az anyaság erkölcsi és anyagi megbecsülésének elő­segítése. A szervezet azon munkálkodik majd, hogy a társadalom anyagilag is meg­felelően ismerje el a gyer­meknevelést. Javasolja olyan népesedési politika kidolgo­zását, amelynek érvényesíté­se megakadályozhatja a kedvezőlten népesedési fo­lyamatot. A szövetség társadalmi el­nöke dr. Asbóthné Thorma Judit, a függetlenített titkár dr. Vas Györgyné lett. Helyi politikai kerekasztal-beszélgetéseket szervez a HNF Ülést tartott a Népfront megyei bizottsága Szombaton délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága. Napiren­den szerepelt — dr. Kukorel­­li István előadásában — a HNF helye, szerepe; a me­gyei bizottság és szerveinek munkarendje és munkamód­szere; egy javaslat politikai* kerekasztal-megbeszélések szervezésére, valamint a HNF | megyei elnökségének, az elnökhelyettesnek és az el­­elnököknek a megválasztá­sa. Dr. Kukorelli István, a HNF Országos Tanácsának ügyvezető elnöke — többek között — azt fejtegette, hogy az egyik legfontosabb fel­adatuk a társadalom kü­lönböző erőinek bevoná­sával történő kerékasz­talok szervezése. Azt a kérdést érintve, hogy legyen-e párt a népfront, an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy inkább to­vábbra is maradjon olyan mozgalom, amelyik a világ­nézeti szabadság alapján szervezi a társadalöm külön­böző csoportjait. A továb­biakban az ügyvezető elnök a HNF esetleges önfenntar­tóvá válásával foglalkozott, majd aláhúzta, hogy a HNF feladatának tekinti a közhatalom ellenőrzésében és a politikai döntések elő­készítésében való részvételt. Hosszadalmas vita után a HNF Megyei Bizottsága meg­bízta az elnökséget a helyi politikai ikerekasztal-beszél­­getések előkészítésével és szervezésével. n KB új titkárai Kovács Jenő Barabás János

Next

/
Thumbnails
Contents