Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-24 / 146. szám
1989. JÚNIUS 24. MMmap Rojy Underwood, a brit Királyi Légierő hadnagya a Leonardo da Vinci mintegy ötszáz éve készített tervei alapján megvalósított orinthopterével repül. (MTI Külföldi Képszerk.) Nyírbátori Zenei Napok Elkészült a Nyírbátori Zenei Napok koncertsorozatának idei programja. A nyitány alkalmából a nyírségi városban július 21-én csendül fel 23. alkalommal a csaknem félezer éves műemléki templom toronyzenéje. A zenei napok hagyományainak megfelelően nemcsak Nyírbátorban, hanem a környező településeken: Máriapócson, NagykáLlóban, Nyírmihálydiban és Vámosa tyán is tartanak 'hangversenyeket. A rangos eseményen neves előadóművészek, ihazai és külföldi kórusok, együttesek összesen tíz koncerten lépnek a közönség elé. Félezer fiatelt vérnek Hiúsági közistégek tábora Ibádszalákin Ifjúsági közösségeknek szabadidős vállalkozói tábort szervez a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ ifjúsági közösségeinek szakbizottsága. Az elmúlt évi abádszalóki táborozás tapasztalatai alapján az idei tábort már egyhetesre tervezik, ám a hétnapos részvétel nem kötelező. A tábor — amely rendhagyó módszertani továbbképzésnek is tekinthető — július 10-én, hétfőn kezdődik és egész héten át tart Abádszalókon, a Tisza-tó melletti ifjúsági táborhelyen. A közel félezer fiatalt megmozgató összejövetelen lesz jelmezes felvonulás, diszkósok versenye, színpadi produkció és pop-rockzenekarok vetélkednek, szombaton gálaestet tartanak t vasárnap fórummal búcsúznak a táborozástól a fiatalok. Jelentkezni június 30-ig lehet Rendek Sándornál, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Törökszentmiklési esélyegyenlőség a tehetséggondozásban Középpontban a személyiség A tehetséggondozásra — a társadalmi változások hatására — mind több iskola fordít megkülönböztetett figyelmet. Amíg erre korábban döntően szakmai, pedagógiai szempontok és ambíciók motiválták az iskolákat, ma egyre inkább általános igények késztetik az oktatási intézményeket, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a kiemelkedő képességű tanulók emelt szintű képzésére. Ezt vallják Törökszentmik■lóson a Rózsa téri általános iskola tantestületében is, ahol ■már évek óta eredményesen munkálkodnak a tanulók legjobb képességeinek kiteljesítésében. Mint azt Dékány György, az iskola igazgatója elmondta, erre a hagyományos oktatási keretek között is nagy gondot fordítottak a nevelők. Tizenöt éve vezették 'be a matematika tagozatot, öt évvel ezelőtt pedig a testnevelésből indítottak először tagozatos képzést. — Ha az elmúlt évek viszszajelzései eredményes munkáról adnak is számot, az iskola jövője érdékében tovább kell gondolnunk céljainkat, oktatási-nevelési elképzeléseinkéit. — tartja Dékány György. Nem divatnak hódolva próbálunk újítani, de azt világosan látjuk, hogy ma már valós társadalmi igények kényszerítik ki az iskolából a megújulást. Tehetséges, produktív embereket kell nevelnünk. Így az általános képességfejlesztésre alapuló differenciált foglalkoztatás mellett, de ezt nem megkerülve új pedagógiai lehetőségek felé fordulunk. — A Pedagógiai Társaság helyi szervezete egyébként a közelmúltban tartott kétnapos eszmecserét a tehetséggondozás jelenlegi helyzetéről, jövőjéről. Itt is megfogalmazódott ,a nevelés egyik nagy dilemmája, elitképzés vagy esélyegyenlőségen alapuló tehetséggondozásra vállalkozzon-e 'az iskola. Önök milyen utat tartanak követendőnek? — A tantestület az utóbbi mellett döntött, tehát a nehezebb utat járja. Az a meggyőződésünk, ha úgy tetszik, Zsolnaival a Rózsa téren pedagógiai hitvallásunk, hogy a tanulók számára lehetőséget kell teremteni, nyújtani ahhoz, hogy a bennük szunynyadó képességek megnyilatkozhassanak. — Milyen módon próbálnak a maguk támasztotta követelményeknek megfelelni? — Semmiképp nem kívánunk izolált csoportokat kialakítani. Alapelvem „normál” közösségben kell a diákoknak élniük. Az a tapasztalatunk, hogy a bizonyos szempontból kiválogatott csoportok tagjai elveszítik az edzettségüket, hozzászoknak az életszerűtlen, ideális körülményekhez. Ezért ragaszkodunk a természetes közeghez, óraszervezéssel minden tanulónak csak egy-egy területen nyújtunk többet, amire a leginkább érez kedvet, tehetséget. — Ha jól értelmezem, a tehetségfejlesztést igyekeznek emberszabásúvá tenni. Pedagógiájuk központjában a személyiség áll, nem pedig annak képessége. — Igen. Ezér,t is határozott a tantestület, hogy iskolánk áttér a Zsolnai-program bevezetésére. Az elmúlt tanévben kísérletképpen ennek egy szűkebb változatával próbálkoztunk, a komplex szisztémáiból a nyelvi-irodalmi-kommunikációs programot vezettük be. Szeptemberben folytatjuk, majd az azt követő tanévben szeretnénk a teljes programot beindítani. — Miért pont a Zsolnaiprogram nyerte meg a tetszésüket? Miért ebben az irányban indultak el? — A tantestület több tagja vett részit bemutató tanításon, sokan jártak Törökbálinton is, a módszerközponíbam. Egyfajta pedagógiai affinitása van erre a tantestületnek. A hatvani iskolában tapasztalatcserén járva döntött a tantestület nyolcvan százaléka a Zsolnai-program melllett. Az elmondottakból is következik: emberközpontú szemlélete miatt. Ez a módszer nem kasztelvre épül. Sokoldalú, módszergazdag kínálattal ad segítséget az egyén képességeinek aktivizálására. — Tapasztalatom szerint ennek a szándékában nemes nevelési rendszer adaptálásához a legtöbb iskolában még nincs meg a megfelelő feltételrendszer, önök hogyan birkóznak meg az akadályozó tényezőkkel? — Pedagógusaink maguk is áldozatot hoznak. A módszer elsajátítására vállalkoznak. Többnyire a tanítási szüneteket fordítják erre. Egyelőre a bérmegtakarításunkból fedezzük a költségeket. A komplex programhoz azonban segítségre is szükség lenne. Hogy csak a nyelvtanárokat említsem, alig képzelhető el, hogy szolgálati lakás nélkül meg tudunk ezzel birkózni. Bízunk azért abban, hogy pedagógiai törekvésünk nem fog zátonyra futni — épp eredményessége alapján — előbb-utóbb megértő támogatásra talál. Az iskolán tű] mutató társadalmi érdek szól e mellett. Sz. Gy, Otthon nélkül Kunszentmártonban Maradt két kemence és a fotólabor Jó néhány évvel ezelőtt a közigazgatási egységek átszervezése nyomán megszüntették a járásokat. A megüresedett hivatali épületek hasznosításáról az az országos döntés született: hogy azok a közművelődés, a kultúra feltételeinek javítását szolgálják. A rendelet azonban az esetek többségében nem valósult meg. Kivételek azért p>ersze vannak a megyében is. Törökszentmiklóson például így oldódott meg a városi művelődési központ és a könyvtár méltó elhelyezése. Olymódon enyhítettek a művelődési központ mostoha helyzetén Kiunszentmártonban is, hogy a volt járási hivatal épületében nyolc helyiséget adtak át a közművelődési intézménynek. 1987-ben helyi erőből, valamint a megyei tanács pályázatán nyert 100 ezer forintból rendezték be a volt hivatal első emeletén a fotólabort, a képzőművészeti alkotóműhelyt stb. Az érdemi, tartalmi munka 1987 végén, ’88 elején kezdődhetett meg a nyolc helyiségben. A fotósok mellett többek között a Tinikaszinó, a Rockklub, a bábcsaport, a gyermekképzőművészeti szakkör talált megfelelő otthonra. Sajnos nem sokáig. Ez utóbbit erősíti meg Ponyokai László, a városi tanács társadalompolitikai osztályának helyettes vezetője, akiinek szűkebb munkaterületéhez tartozik a közművelődés is. — Pénz hiányában csak szakaszosan kerülhet sor a felújításra — szögezi le — így az első ütem addig tart, ameddig futja a rendelkezésre álló 450 ezer forint. — Így aztán még sajnálatosabb, hogy a művelődési központ elveszítette helyiségeit a volt járási hivatal épületében. Milyen megoldást lát az intézmény megfelelő elhelyezésére? — őszintén megmondva jelen pillanatban semmilyent. — Többen is említették a városban, hogy a kisiparosok egy része szeretné viszszakapni a művelődési házat, amelyet hajdan az iparos kör építtetett, s segíte-A közösségi övezetből mára csak néhány négyzetméter maradt dési központ igazgatója. — A képzőművészeti műteremben — jóllehet az épület földszintjén is van tanácskozóterem — tárgyalótermet rendezett be a városgondnokság. Csak a két égetőkemence maradt, valamint a fotólabor, amelyben a városi lap>ot is szerkesztették, így jobbára csak a korábbi lehetőségeink maradtak: a művelődési központ nagyterme, s három kisebb helyiség. — tjgy hallom az épület felújítás előtt áll. — Áprilistól már úgy rendeztük a programjainkat, hogy dolgozhassanak a villanyhálózaton, szeretnénk továbbá bevezetni a vizet az épületbe, s természetesen festéssel zárulna majd a felújítás. Mindezideig azonban még — tudomásom szerint — a tárgyalásoknál tart a felújítás ügye. Tavaly augusztus végén arról értesültünk, hogy a nyolc helyiségből csak három marad meg a művelődési központ számára. Cikkünkre dr. Györgyi Lajos, a kunszentmártoni tanács vbtitkára akkor többek között a következő indoklást írta: „A bővülő lehetőségekkel — nemcsak a tanács megítélése szerint — az intézmény kollektívája nem tudott teljes körűen élni” ... „Mégsem ezzel van összefüggésben a közösségi övezet 3 helyiségre történt csökkentése. Ez év július elsejétől a szóban forgó épület fenntartási költségeiből évi 400 millió forintot elvontak így a tanácsi pénzügyi egyenA fotólaborban a városi újság szerkesztésének nyomai Télen befagynak, nyáron kiengednek a mellékhelyiségek súly megőrzése érdekében mintegy 200 négyzetméter intézményi alapterület megszüntetésére kényszerültünk ...” „A közművelődési lehetőségeink javítását továbbra is szem előtt tartva több gazdálkodó szervezettel, a KISZ városi bizottságával együtt a közművelődési célú eszközök és helyiségek együttes, összehangolt használatát tervezzük.” — Mennyiben javultak a „közművelődés lehetőségei” az eltelt csaknem tíz hónap alatt? — A volt járási hivatal^ ban tovább csökkent a helyiségeink száma — mondja Balajti Istvánná, a művelő„Pénz hiányában csak szakaszosan” újítják fel. Fotó: Tarpai Zoltán nének a fenntartásban, működtetésben vállalkozók is. — Én is hallottam már erről, de hivatalosan még senki sem keresett meg bennünket ebben az ügyben. Elkelnének pedig a mecénások. A művelődési ház jelen formájában nem alkalmas a kultúrált szórakozásra, időtöltésre. Helyiség hiányában egyre-másra szűnnek meg a kiscsoportok, a nagyterem, s a színpad világítása korszerűtlen, sötét, az épület előtt húzódik ugyan a gázvezeték, de a házban hatalmas olajkályhával fűtenek, amely üzemelés közben olyan hangos, hogy zavarja az előadást, a mellékhelyiségek egy távolabbi épületben vannak, ahol telenként befagy a víz. Az intézmény költségvetése az .idén 1 millió 800 ezer forint, amelyből háromszázezret saját bevételként terveztek. A legutóbbi szakfelügyeleti vizsgálat találóan állapította meg, hogy „az intézmény tárgyi felszereltsége, bútorzata, stb. a minimális követelményeket sem éri el”. Némely területen azonban, még ilyen körülmények között is az átlagosnál jobbnak találták a központ munkáját. A vizsgálatot 1986-ban végezték el. Igaz azóta volt már jobb helyzetben is a művelődési ház. Sajnfcs csak átmenetileg ... Tál Gizella
