Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-01 / 127. szám
1989. JÚNIUS 1 ±éplap Szűrös Mátyás a Ház elnöke beszélget a délutáni ülés megkezdése előtt egyik csinos képviselővel Koalíció lentről, felhívás hét pontban Reformkörök tanácskozása Szolnokon (Folytatás a 2. oldatról) A képviselő kérte a Parlamentet — hivatkozva a házszabályra —, hogy utasítsa el a törvénytervezetet, és egy későbbi időpontban, kellően átgondolva, szakemberekkel konzultálva újra tárgyalja meg azt az Országgyűlés. Dr. Mezei Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.), csatlakozott azokhoz, akik új vadászati törvény megalkotását szorgalmazták. A vad, a képviselő véleménye szerint nemzeti érték, nemzeti kincs és ezért az állam tulajdona. A tulajdonforma megváltoztatása ellen szól az is; ha a vad azé lenne, akié a föld, ez a terrhelő számára ellentmondást szülne a mezőgazdasági és a vadgazdálkodási tevékenység között. Tóth János (Budapest, 37. vk.), javasolta, hogy ne kerüljenek az erdők a gazdálkodó szervezetek tulajdonába, s így azok szabad adásvételére se kerülhessen sor. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), főkönyvelő-helyettes kétperces hozzászólásában kívánta kiegészíteni írásban benyújtott indítványát. Utalt arra, hogy a vadászati törvény megalkotását több éve szorgalmazzák. Tornai Endre szerint indokolt, hogy a vadászati területeknek egy gazdája legyen, mégpedig a mezőgazdasági üzemek. Mivel többen nem jelentkeztek hozzászólásra Szűrös Mátyás javasolta az általános vita lezárását, majd szavazásra tette fel: bocsássák-e részletes vitára a három törvényjavaslatot. A mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint a földről szóló törvény módosítása kapcsán a képviselők nagy többsége arra voksolt, hogy legyen részletes vita, az er-Az MSZMP Központi Bizottsága történelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű eseménynek tekinti Nagy Imre és sorstársainak 1989. június 16-ai temetését. A történelmi, erkölcsi jóvátételt, a nemzet kegyeletes emlékezését szolgálja ez a nap. Nagy Imre és sorstársai életútját és szereiét a hivatalos politika kezdetben igaztalanul értékelté, ami a legutóbbi időkig fennmaradt. A megújuló MSZMP szükségesnek tartja, hogy a Nagy Imre és társai elleni perben emelt vádak felülvizsgálata mielőbb lezáruljon, igazságot szolgáltatva a megvádolt és elítélt politikusoknak. Az MSZMP Központi Bizottsága természetesnek tártja a társadalom igényét arra, hogy a közelmúlt történetének minden lényeges kérdésében tisztán láthasson, hiteles információk alapján ítélhessen az eseményekről és azok szereplőiről. Ezért a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja az események objektív feltárására irányuló tudományos kutatást, kezdeményezi és elősegíti, hogy a történelmi dokumentumok folyamatosan nyilvánosságra kerüljenek. A maga részéről is tárgyalást kezdett annak érdekében, hogy a külföldön tál&lható források mielőbb hozzáférhetővé váljanak, feltáruljon a szocializmus demokratikus megújításáért vívott küzdelem korábbi története, abban Nagy Imre szerepe. Nagy Imre az 1945 utáni magyar történelem jelentős személyisége. Űtja elválaszthatatlan a kommunista mozdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját azonban 175-en elutasították (87-en szavaztak mellette, 29-en pedig tartózkodtak), így az Országgyűlés úgy határozott, hogy e törvényjavaslat felett most nem nyitnak részletes vitát. A termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításáról folytatott részletes vitában elsőként Györffy László (Vas m., vk.), kért szót. Hangsúlyozta: a szövetkezetek nyugdíjas és aktív tagjai a föld tulajdonjogával még ma is rendelkeznek. Esetükben tehát nem kerülhet sok megváltásra. Ez csak azoknál történhet meg, akik a területet elhagyták, a szántóföldről lemondtak, illetve felhagytak a föld művelésével. A képviselő azt taglalta a továbbiakban, hogy miként kell megváltani a földet azok esetében, akik kilépnek a közös gazdaságokból, illetve akik elhunytak. Ezzel kapcsolatosan fontosnak tartotgalomtól, annak tragikus ellentmondásait is magában hordta. Pályája a Horthy rendszer elleni küzdelemtől, az emigrációs évektől ívelt a felszabadulást követő újrakezdés heroikus küzdelméhez, a földosztáshoz, mellyel neve összekapcsolódik. Ezekben az években a félreállítástól az ötvenes évek torz politikájában való közreműködés ellentmondásán át vezetett ez a pálya az 1953 júniusában kidolgozott „új szakasz”-ig, különösen az új agrár- és népfrontpolitika kezdeményezéséi«. a szocializmus és a nemzeti szuverenitás szoros összefüggésének felismeréséig. Személye a szocialista reformpolitika szimbólumává vált. Amikor ismételt félreállítása után 1956 októberében visszakerült a miniszterelnöki székbe, rendkívüli körülmények között küzdött az ország megmentéséért. Egyszerre harcolt a magyarországi sztálinizmus megfékezéséért, a nemzeti sérelmek jóvátételéért, a külső beavatkozás elhárítása érdekében és a népfelkelés mögött feltámadt ellenforradalmi cselekményekkel szemben. Ehhez sem pártja, sem koalíciós partnerei nem nyújtottak megfelelő támogatást. A sodró eseményekben maga sem mutatott kellő határozottságot, és tévedett külpolitikája nemzetközi feltételeinek és következményeinek megítélésében. Neve azonban összeforrott a nemzeti önállóság talaján, az önigazgatást és a demokratikus többpárti pluralizmust elismerő szocialista úttal. ta, hogy ne törvény szabályozza ezek módozatait, hanem bízzák ezt a kilépő, az örökös és a termelőszövetkezet közös megegyezésére. Dr. Tallóssy Frigyes javaslata arra irányult, hogy akiknek megváltással vették el a földjét, annak vagy örököseinek vissza kell adni, ha ezt kéri. Miután a tárgyalt törvényjavaslatok részletes vitájában új felszólaló nem jelentkezett, az elnöklő Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági, illetve a jogi igazgatási és igazságügyi bizottság tagjait, hogy együttes ülésen vitassák meg a törvényjavaslatok vitájában elhangzott módosító indítványokat, s készítsék el jelentésüket. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja — amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszával folytatódik. 1 1956. november 1—4-e között a külső körülmények megváltoztak, ugyanakkor az MSZMP és a kormány vezetése kettészakadt. Nagy Imre nem vállalta az akkori külső és belső körülmények által kikényszerített kompromisszumokat, nem vállalta a régi politikai intézményrendszer részleges megjavításával elérhető reformokat. Ez vezetett szermélyes tragédiájához, a politikai okokból reászabott igaztalanság halálos ítéletig. Az MSZMP Központi Bizottsága tiszteletben tartja a pártalapításban részt vevő Nagy Imrének és küzdőtársainak emlékét. A párt megújulása során épít az 1956. október végi megalakulásának elveire, nyíltan vállalja az 1953—54-es reform-kezdeményezések örökségét. Az 1956-os eseményekben, a nehéz napok ellentmondásos viszonyai között a szembenálló felek mindegyikének oldalán sokan hősiesen küzdöttek és haltak meg vélt vagy valós, de egyaránt igaznak hitt céljukért. Sokszázan váltak az események véletlen áldozatává. A tragédia maga a testvérharc volt, annak minden halottja a nemzet vesztesége. Újabb megrázkódtatáshoz vezetne, ha Nagy Imre és sorstársai temetése a nemzetet megosztó feszültségek forrásává válna. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága felhívja a párt tagjait, a magyar állampolgárokat: felelős magatartással legyenek méltóak a kegyeleti aktushoz. A temetés legyen memento: a nemzeti megbékélés jelképe. Tegnap délután, az MSZMP szolnoki székházában első ízben jöttek össze hivatalos találkozóra a megyénkben már működő reformkörök képviselői. A találkozót a Szolnok városi MSZMP reformkör kezdeményezte. A tanácskozás hármas célt tűzött maga elé. Az első az volt, hogy a hivatalos kapcsolatfelvétel megtörténjen. Másodikként említhető a kapcsolattartás kérdéseinek megvitatása. S végül egy hét pontból álló felhívás is terítékre került. A tanácskozáson elsőként dr. Szegedi Károly ügyvéd, a szolnoki reformkor tagja tájékoztatta a jelenlévőket az ez év május 20-án, Szegeden megtartott országos értekezletről. Elmondta, hogy ott is megfogalmazódott: a sztálini típusú, magát szocialistának nevezett hatalmi rendszer csődben van. Az MSZMP nem volt valódi párt és ma sem az. A párttagság jelentős része nem látja, vagy nem hajlandó belátni, azt, hogy a párt lehetetlen helyzetbe került. S mivel sem az új pártok és szervezetek, sem az MSZMP nem adtak még reális programot az érdemi változásokhoz, ezért félő, hogy az ország a szakadék szélére kerülve, vagy egy sztálinista viszarendeződésnek, vagy egy nyílt lázadásnak nézne Folytatódik a csatornaépítés Törökszentmiklóson (Folytatás az 1. oldalról) att a társulat elnökét fölkerestem ugyanis arról tájékoztatta az érintetteket, hogy még a hónap végén elkezdődik utcájukban a város nagyszabású beruházásának részeként annak a vezetéknek a kiépítése, amely a főgyűjtőből szállítja majd a szennyvizet a tisztítótelepre. Megértő együttműködést kért az elnök a munkálatokkal járó neh ézségekér t. Most, május végén azonban még minden változatlan, és a beígért vezetéképítésből nem lett semmi. A Wesselényi útiak kérését tolmácsolva kérdeztem: mi az oka a késlekedésnek, a több mint héthónapos csúszás vajon késlelteti-e az egész beruházás megvalósítását? Tóth József arról tájékoztatott, hogy a 400 milliméteres vezeték kivitelezésének kezdetekor a helyszíni vizsgálatok alapján megállapították, hogy az ottani közművek eltérnek a műszaki tervekben jelzett pontoktól. A KÖTIKÖVIZIG ezért a feltárás után a tervektől eltérő nyomvonalat javasolt. Ennek érdekében megállapodás született: az út páratlan oldaláról áthelyezik a villanvoszlopökat a páros oldalra. A késedelem pedig abból fakadt, hogy az áthelyezés műszaki tervét is el kellett készíteni a szerződéskötés előtt. Ami pedig a beruházás egészét illeti, elmondta: az építkezés egészére nem lesz kihatással a csúszás. A nyomott-vezeték teljes szakaszon még az idén elkészül, s ebben az évben újabb három utcában kerül a földbe a szennycsatorna. A mintegy 17,5 kilométer hosszúra tervezett hálózatból eddig 6,3 kilométer valósult meg. A Várhatóan 1992 szeptemberére elkészülő munka összesen 281 millió forintba kerül, melynek legfontosabb elemét, a tisztítótelepet már jövőre üzembe helyezik. így mód nyílik a már átadott szakaszok folyamatos bekapcsolására. Sz. Gy. elébe. Az MSZMP reformkorok ennek a potenciális veszélyhelyzetnek a felismeréséből fakadó felelősségtudat szerint politizálnak. Nagyon lényegesnek ítélte az előadó — idézve a szegedi tanácskozás egyik hozzászólóját —, hogy az ellenzékkel nem csak a hatalom csúcsain kell tárgyalni, hanem a területeken is. Ez az, ami úgy fogalmazható meg, hogy: KOALÍCIÓ LENTRŐL. Szolnok megyében is sok a tennivaló. A megye pártvezetése ugyanis — hangsúlyozta dr. Szegedi Károly — nem látta, vágy nem akarta látni a gondokat, és fontos kérdésekben nem tudott állást foglalni. Hivatkozott arra is, hogy az ügyek eltussolása helyett, a vétkesek időbeni megbüntetése lett volna célravezető, hogy a visszaélések ne ismétlődhessenek. Hogy ez nem így történt, az súlyos POLITIKAI HIBA volt. A pártvezetés nemcsak nem ismerte fel a tagság akaratát, hanem bizonyos információkat visszatartott. Ezzel összefüggő az is, hogy sokáig ellenezte a megyei pártértekezlet megtartását. A pártértekezlet előkészítésével kapcsolatosán az előadó kiemelte még azt is, hogy ellentmondásos volt a jelölés folyamata, hiszen az első körben kiesettek helyett újakat nem ke(Folytatás az 1. oldalról) ról, valamint a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről hallhattak tájékoztatót a bizottság tagjai. Mint elhangzott a munkaerőpiacot általánosan a munkaerő-kereslet csökkenése jellemzi. 1989 első negyedévében már több mint négy és fél ezren keresték fel a Munkerő Szolgálati Irodát, ugyanakkor ott csak 2600 álláshelyet tudtak ajánlani, de a „kereslet” és a „kínálat” is jelentősen eltért egymástól. Főleg a szakképzettséggel rendelkezők számíthatnak könnyebb elhelyezkedésre, ugyanakkor az álláskereső segédmunkásoknak csupán egyharmadát igényli a megye gazdasága. Ebben az évben a pályakezdő fiataloknak, a jelzések szerint, csak a kétharmada tud majd elhelyezkedni. A megyei tanács az igények felmérésével, egyeztetésével, a fiatalok jobb tájékoztatásával kíván enyhíteni az első munkahely megszerzésének nehézségein. A munkaerő-kereslet Szolnokon, Mezőtúron és Kunszentmártonban meghaladja a kínálatot, a többi körzetben. de különösen Karcagon, Tiszafüreden és Törökszentmiklóson viszont éppen fordított a helyzet. — Az ifjúság helyzetének összegzésére, valamint egy jövőbeni állami ifjúságpolitika körvonalazására vállalkoznak a magyarországi ifjúsági szerveződések, amikor június végén három napos konferenciát tartanak a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az „Ifjúság 2000-ben” címmel rendezendő tanácskozás nem titkolt célja: az ifjúságpolitika újragondolására ösztönözni az állami és társadalmi vezetőket, illetve a konferencián elhangzó gonrestek meg, pedig kellő politikai érzékenységgel, vénával rendelkező vezetők kellenének, s valójában ma még ilyenek nincsenek. Ez a pártértekezlet egy régi szisztéma szerint kerül megrendezésre — fejezte be dr. Szegedi Károly. Ezután megkezdődött a vita, melyben sokan felszólaltak. Közülük Harasztosi Józsefet, a szolnoki reformkor tagját emelhetem ki, aki — többek között — elmondta: nyilvánosságot vállaltak, névvel és konkrétumok alapján bírálnak. De számítanunk kell a viszontbírálatra is, aminek vannak természetes és kevésbé kívánatos formái. A tanácskozás záróakkordjaként egy felhívás megvitatására került sor. Ebben olyan követelések fogalmazódtak meg, mint: csatlakozás a szegedi nyilatkozathoz, állásfoglalás megyénk nevével kapcsolatosan, a kétpói veszélyeshulladék-tároló kérdése, az MSZMP névváltoztatása, az MSZMP tagdíj és saját működési bevételeinek kérdései, az előrehozott pártkongresszus megtartásának támogatása, valamint az, hogy az MSZMP készítsen koncepciót arról, hogy mi az elképzelése a birtokában lévő vagyon sorsáról. Jelenleg 800—1000 munkanélküli van a megyében, de közülük a szigorú feltételek miatt csak 158-an kaphatnak segélyt. A megye gazdaságában egy-két kivételtől eltekintve nem érzékelhetők a foglalkoztatási helyzetet javító változások jelei, sőt további létszámleépítésekre is lehet számítani. Az idén a mezőgazdaságban ezer. az építőiparban 300, az iparban 5—600, a kereskedelemben száz munkahely szűnik meg az előrejelzések szerint. Az átképzési támogatást 1988—89-ben 335-en vették igénybe, jelenleg a megye tizenöt településén 300 hátrányos helyzetű, iskolázatlan munkavállaló számára biztosítanak közhasznú munkát. A munkahelyteremtő beruházásra hét pályázó vállalat összesen 366 új munkahely megteremtéséhez 20,8 millió forintot kapott a foglalkoztatási alapból. A megyei tanács fejlesztette a munkaerő szolgálati tevékenységet, már nyolc iroda működik a megyében. További terveik között szerepel egy kelet-magyarországi átképzési központ létesítése Szolnokon, melyhez központi pénzügyi támogatást igényelnek az illetékesek. dolatokkal, véleményekkel, az elfogadott állásfoglalásokkal segíteni a készülő új kormányprogram ifjúságpolitikai koncepciójának kialakítását. A MISZOT által szervezett tanácskozáson a hazai ifjúsági szervezetek, tömörülések mellett részt vesznek a pártok, a társadalmi szervezetek képviselői, valamint ifjúságkutatók és a fiatal korosztályhoz tartozó országgyűlési képviselők. Legyen memento: a nemzeti megbékélés jelképe Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye Nagy Imre és sorstársainak temetéséről Sz. P. A pályakezdőknek csak kétharmada tud elhelyezkedni Június végén: országos ifjúságpolitikai konferencia
