Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-01 / 127. szám
j^ÉPLAP 1989. JÚNIUS 1. Barangolás Bartában Arrafelé még ásott kútbél is isznak Egy nyugdíjas vasutasnak itt az is program, hogy várja az elrobogó vonatokat, mondja Fazekas Ferenc Törökszentmiklósi elhagyva, a 121-es kilométerkőnél jobbra keskeny betonpántlika kanyarodik le a négyesről. Bokros ligetek, szélkócolta, hullámzó búzatáblák, bújkáló kukoricák után a vasútvonal mellett kőből 'készült bafctenház dacol az idővel. — Ez már itt Barta határrész — mondja a nyugdíjas háziasszony, aki a változatosság kedvéért szintén Barta, mégpedig Barta Istvánná. — Hogyan élnek itt, a sínektől hat méterre? — Hatra? Háromra áll a szélső alapjától az épület. Mivel huszonegy esztendeje lakjuk, megszoktuk ezeket a zörgő, csattogó masinákat. Csak az a baj, hogy amíg el nem halad a szerelvény, a TV hangjából egy fikarc— Foglalkozási ártalmak, tüdőbevérzések következtében. — Egyedül lakik? — Igen. A fiam és a lányom gépészmérnök, a feleségemtől elváltam, és a 96 éves édesanyám pár napja ment el tőlem a városban élő testvéremhez. Ez a tanya régi örökség, nekem megfelel, csak az a baj, hogy a szőlőm lepermetezték a növényvédősök. így még megkínálni se bírom, mert nem hogy bort, de mustot sem terem... Túl a másik oldalon, nyúliramodásnyival távolabb, katonás sorban követik egymást a levágott rendek, petót. Azért akad egy érdekesség: az udvari hajtós kút vize kiváló, ezt issza a család, ebből készül a leves. A kíváncsiskodó azt gondolná, hogy csupa koros embert vetett erre a sors, de nem éppen így van, Rácz Györgyné például még fiatalasszony, és most várja a harmadik gyerekét. — A másik kettő sem nagy: négy- meg hároméves. Ami a költözködést illeti, mi a jószágtartás miatt húzódtunk ide. Most is akad tizenkilenc kismalac, tehén, aprólék. Talán egyetlen a baj: nehéz a közlekedés, a gyerkeket a városba hordani. — Orvos? — Van, szép a rendelő, jön is hetente egyszer, de ha betegek a kicsik, vagy Sabin-cseppeket kell adni nekik, utaznom kell. És bizony itt, ha a vándor nem szerez gépkocsit, az út kis híján egy napot igényel. Átelleniben a másik oldalon lakik Mészáros Ferencné. Neki panasza van az orvosra, meg a boltra is. A tenyérnyi üzlet aznap valóban zárva volt, mert mint kiderült, az egyszemélyes helyiség dolgozója úgy kért néhány nap szabadságot: hogy az egyik nap távol van, a másik nap nyitva, amikor kenyér is érkezik. Mindezt pontosan ki is írta a bejárat fölé. Mivel több helyen ezzel kapcsolatban negatív észrevétel nem hangzott el, pedig jártam még további négy tanyában, nem vonhat-Zsugorodik-e még tovább a forint értéke? A sokatmondó jelképes ábrázolás Kiss Ernő tanyája hátulját dekorálja nyit se hallunk. Főleg a gyorsvonat akkora lármát csap, hogy remeg a konyhaszekrényben az üveg. — Ez panasz? — Ugyan, dehogy, inkább tény. Egyébként sem ez a baj, hanem a reuma, meg az ízületeim, mert hosszú esztendőkig bejártam Miklósra dolgozni. Olykor vonattal, de ha csak tehettem kerékpárral, mert rövidebb volt az utazás. Igaz, érzi is a kezem, a lábam, meg a derekam. Azóta már nyugdíjas lettem, a gyerekek kirepültek, városiban élnek, a férjem viszont még dolgozik. Rendbeteszem a kertet, kitakarítok, és várom hogy hazajöjjön. Távolabb a vasúttól, balra az út mellett tisztes korú tanya: hátulján szembetűnő ábrával: három egyforintossal. Egyre kisebbek az ártatlanok, és a zsugorodásból kitetszik: az értékük is hasonló irányzatú. Mindezek kivitelezője a házigazda: Kiss Ernő, 67 éves, egyedül élő nyugdíjas. Ha van regényes élet, alighanem az övé az. Focizott a Fradiban, 1973 óta repül, gyémántkoszorús pilóta, és a háborúban Messersmith 109-est lovagolt. Azután is megmaradt a sereg kötelékében, egészen 1953-ig, de akkor már a MÍG 15-ösök divatja járta. — Elmondhatom, megjártam a poklot, de a mennyországot is, és utoljára két éve utaztam a szelek szárnyán. Az egyik növényvédő helikopter pilótája vitt fel újra, aki tanítványom volt. — Miért szerelt le? dig a gazda, Szilágyi Kálmán, egy híján nyolcvan. A feleségével és asszonylányával la'kja a tanyát, az unokák már csak látogatóba érkeznek hozzájuk. A nők szinte naponta megjárják valamiért a várost, Törökszentmiklósi, viszont ő bő két hónapja se tette be oda a lábát. Minek? Mennek a fehércselédek, hoznak ami kell, akkor még hová a futkosás? Futott, rohant ő eleget életében, amíg jobban bírta a lába. A konyhában 11-es lámpa virít, ámbár jó lenne a villany. Ki is jöttek bő öt éve a Titász szakemberei, méricskélték a távolságot, hiszen a legtöbb tanyáig már elkúszott a vezeték. Eleinte bizakodtak, de kiderült, nem volt miért, hiszen ebben az ügyben azóta sem nyitották rájuk az ajtam kétségbe a többség véleményét. Az viszont' mindenhol kitetszett: jó lenne ha a vezetők sűrűbben el-ellátogatnának hozzájuk. Megnézni: miképpen élnek a világ ezen zugában, miféle gondokkal küszködnek. Ha másért nem: jó szót hallani, meghallgatni egy-két kérést: legyen szó a közlekedésről, a bejárás gondjairól, a bolti kínálatról, vagy néhány nagyon hiányzó villanyoszlopról. Ez annál szembetűnőbb, hiszen akad tanya, ahol csengő is található, máshol pedig csak a lámpa sárga fénye virít némi körívet a falra. Holott a puszták népe ennél ma már tovább szeretne látni. ami ugye teljesen magától érthető. D. Szabó Miklós Tudományos felmérés Szolnok megye értelmiségéről Az MSZMP kezdeményezésére hároméves tudományos felmérés kezdődött Szolnok megyében az értelmiség helyzetéről, szerepéről és életmódjáról. A megyei tudománypolitikai koordinációs bizottság a megyei múzeumi szervezet történészeivel, szociológusaival, továbbá a KSH munkatársaival arra keresnek választ, milyen az értelmiség pozíciója, mi az oka, hogy a megyéből az utóbbi években évtizedekben az értelmiség számottevő része, írók, művészek, műszakiak, építészek és más ágazathoz tartozók vándoroltak el. Hat településtípuson a tanyáktól kezdve a megyeszékhelyig vizsgálják milyen az értelmiség megbecsülése a társadalomhoz, a közélethez való viszonya, anyagi helyzete, munka- és lakáskörülménye. Mennyire jellemző és mi az indítéka a pályaelhagyásoknak. Hogyan vélekednek a különböző rétegek, csoportok az értelmiségről, milyen az Önértékelésük, önmegbecsülésük? Feltárják, hogy mi motiválja tevékenységüket, szerepüket egy közösségben; szakmai tudás, felkészültség, politikai és társadalmi kapcsolatok, pozíció? Kitér a felmérés arra is, hogy a párt állami vezető pozícióból kikerült személyek, általában milyen állásokba helyezkednek el. Állapotrajzot készítenek az értelmiség különböző rétegeinek életmódjáról, anyagi viszonyairól, a főállásokból szerzett jövedelmeket milyen mellék tevékenységekkel egészítik ki? Az általában szerény jövedelemből jut-e könyvre, színházra, szakmai továbbképzésre? Az interjúmódszerrel és kérdőívek alapján végzett felmérés eredményét számítógépen dolgozzák fel. A megyei tanács koordinációs bizottsága félmilliót meghaladó öszszeggel támogatja a hároméves kutató és felmérő munkát. Elkészült az MDF szolnoki programja Interjú a helyi szervezet elnökhelyettesével Szolnokon az MDF hozott létre elsőiként az alternatív mozgalmak, pártok között helyi szervezetet. Alakuló ülésükre még tavaly novemberben került sor. Az emúlt időszakban többször is hallatták hangjukat, városi programmal azonban csak most álltak elő. A programról Pintér Lászlóval, az MDV városi szervezetének elnökhelyettesével beszélgettem, aki első kérdésemre, tudniillik, hogy miért csak most fogalmazták meg elképzeléseiket, emondta: — Novemberben még nem volt deklarálva a többpártrendszer. Csekély induló létszámunkkal sem tudtunk akkor önálló helyi programot alkotni. Csak az általános célkitűzéseket fogalmaztuk meg. Az MDF országos programja is csak márciusban az országos értekezleten fogalmazódott meg, a helyi szervezetek ezt alapul véve munkálhatták ki sajátjukat. — Az említett célkitűzések azonban a Imost kialakított szolnoki programban is szerepelnek. Melyek is ezek? — Alapvető célunk a helyi közélet demokratizálása, a nagyobb nyilvánosság megteremtése. Ennek érdekében még a program kidolgozásának időszakában munkacsoportokat hoztunk létre. Ezek a várospolitikai, környezetvédelmi, szociálpolitikai, kulturális és oktatásügyi elképzeléseinket körvonalazták. — Magát a programot hogyan Jogadták el? A szervezet nevében szereplő jelző kapott-e szerepet, azaz demokratikus volt-e a döntéshozatal? — Havonta tartottunk munkaértekezletet tagjaink számára. Az országos értekezletet követően a fórumon elhangzott, javaslatokat, véleményeket összegyűjtöttük, majd ezeket kibővített, nyilvános elnökségi ülésen vitattuk meg. Az volt a szándékunk, hogy azokkal a helyi kérdésekkel foglalkozzunk, amelyek megoldására megvan a felkészültségünk. Végül egy elnökségi ülésen véglegesítettük programunkat. — Mi a program alapvető koncepciója? Mik a sarkpontjai? — Nyílt, ellenőrizhető várospolitikát szeretnénk Programunk ehhez kíván hozzájárulni. Hangsúlyoznám, hogy korántsem tekinthető egy propagandisztikus választási programnak. Mi a helyi társadalom valós reformjára törekszünk, és ennék eléréséért minden dedemokratikus szervezettel, párttal együttműködünk. — Az MDF helyi szervezete tehát egy rtöbbelemű politikai erőtér egyik tényezője kíván lenni Szolnokon. — Igen. Minden, a város lakosságát érintő fontos döntés meghozatalában részt kívánunk venni. Vitatkozva, de konstruktív módon, ugyanakkor az ellenőrzés jogára is igényt tartunk. — A program főbb céljairól már beszélt, indokolt, hogy részleteiről is adjunk tájékoztatást. — A teljesség igénye nélkül néhány lényeges elemét emelném ki programunknak. Többek közt szorgalmazzuk a város költségvetésének biztosításának teljes nyilvánosságot, hogy az ellenőrzés megvalósítható legyen. Szolnokon és vonzáskörzetében a megüresedő lakásokat folyamatosan kutassák fel és tartsák nyilván, hasznosítsák jobban. Legyen ez társadalmilag ellenőrizhető. A szovjet csapatkivonások és más ökok miatt felszabaduló területek, épületek újrahasznosítása társadalmi vita eredményeként szülessen. A hagyományos történelmiföldrajzi elnevezések visszaállítását, a régi megyei, városi címer használatát javasoljuk. — önök többek között kifogásolják a Kossuth téri munkásmozgalmi emlékmű létét is. )Miért? — Az esztétikus megfontoláson túl úgy érezzük, hogy a szobor anakronisztikus. Egyáltalán nem tagadjuk a haladó munkásmozgalmat, de szerintünk ez a sematikus, rossz emlékű stílus nem igazán ezt fejezik ki. Ugyanakkor a tér elnevezésével sem harmonizál. Ezért egy Kossuth-szobor létesítésére teszünk kezdeményező lépéseket. A II. világháború áldozatainak is szeretnénk emlékművet állítani. — A program több követelést, is tartalmaz. — Minden alkotmányos politikai mozgalom, szervezet számára egyenlő lehetőségeket követelünk a tömegkommunikációban. Az MDF szervezetei kapjanak lehetőséget a tanácsüléseken tanácskozási jogú részvételre. Ezzel kapcsolatban egyébként arról számolhatunk be, hogy a szolnoki tanács legutóbbi ülésére már kaptunk meghívót. De folytatva a sort: követeljük. hogy az alternatívokat figyelő politikai rendőrség ez irányú tevékenysége szűnjön meg. Követeljük továbbá, hogy a megválasztott és kinevezett vezetők jogsértő és etikátlan magatartását tárják fel, állapítsák meg felelősségük mértékét, erkölcsi és jogi következményeit hozzák nyilvánosságra. — A jelenlegi feszítő Gazdasági gondokba nyilván önök is beleütköznek. Mit kívánnak tenni a társadalmi feszültségek enyhítéséért? — Elvárjuk a hivatalos szervektől, hogy rendszersen közöljék a nyilvánosság csatornáin a városban élő szegények számát, az elszegényedési folyamat jellemző mutatóit (áramkikapcsolások, az iskolás gyerekek étkeztetésének alakulása stb.). Rendszeres szegénységi akciót szervezünk, használt ruhák gyűjtését, kiosztását vállaljuk. Szükség esetén szegénykonyha létesítését is szorgalmazzuk. Segélycélú kulturális rendezvényeket szervezünk. — Az MDF-nek a környezetvédelemben betöltött szerepe talán a legismertebb. Mire készülnek e téren? — Minden olyan beruházásról, amely káros környezeti hatással járhat, a tervezéstől kezdve széles körű és alapos tájékoztatási kötelezettség előírását javasoljuk. A megyében kezdeményeztük a kétpói veszélyeshulladéktároló független szakértői felülvizsgálatát. Azt kívánjuk elérni, hogy az illetékes hatóságok negyedévenként hozzák nyilvánosságra Szolnok levegőszennyezettségi mutatóit. — önök égy sor javaslatot dolgoztak ki a város kulturális életévei kapcsolatban. Mit emelne ki ezek közül? — Az MDF kiáll amellett, hogy a Szigligeti Színház, a filmszínházak, művelődési intézmények független műsorpolitikát valósítsanak meg. A szolnoki rádió, a városi televízió műsorszerkesztési függetlenségét ugyancsak fontosnak tartjuk. Az MSZMP helyett a demokratikusan választott városi tanács gyakorolja a felügyeleti jogot. Alapvető követelménynek tekintjük az iskolák autonómiáját. Támogatjuk továbbá egy független városi lap indítását. Lépeseket teszünk annak érdekében, hogy az MSZMP — sztálini szellemet idéző — jelképet, jelmondatai csak saját intézményükben lehessenek jelen — Végül engedje meg, hogy a programtól független kérdéssel folytassam. Úgy tudom, az MDF meghívót kap a megyei pártértekezletre. Milyen álláspontot alakítottak ki. mi a véleményük a programtervezetről? — Részben mi ezt az MSZMP belső ügyének tekintjük, ezért nem foglalunk állást. Részben pedig nem rendelkezünk olyan közgazdaságtudományi potenciállal, amely elemzően minősíthetné a gazdasági programot. Ami viszont a véleményünket illeti: érezhető — a sajtóból szerzett információk alapján is —, hogy szinte napról napra változik a helyzet, új személyek, erők jelentek meg a megye pártéletében. Számunkra és a megye párton kívüli lakosságának számára természetesen nem mindegy, hogy milyen lesz az új megyei bizottság vezetése, összetétele, munkastílusa. Kívánatos lenne, ha a párttagság véleményén túl ez is tükröződne a pártértekezlet és az új megyei bizottság munkájában. — Köszönöm a beszélgetést. Sz. Gy. Szilágyi Kálmánék családostól ezt a vizet isszák
