Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-22 / 144. szám
1989. JUNIUS 22. Megtartották a második fordulót (Folytatás az 1. oldalról) felelősséggel tartozik az országinak, a nemzetnek. Az első plenáris ülési óta eltelt néhány hét alatt a tárgyalófelek szakértői megállapodtak a pontos tematikáról, a tárgyalási szintekről, a munkabizottságok kiküldéséről, valamint a megfigyelők meghívásáról. A tárgyalások három szinten folynak: a plenáris ülésen, amely általában deklaratív politikai funkciókat tölt be. A témaköröknek megfelelően létrehozott két bizottságban, ahol lehetőség nyílik a szakértői munka koordinálására és a felmerülő vitás kérdések politikai eszközökkel történő feloldására. A témák szerint kialakított munkabizottságokban, amelyek a szakértői munka keretéül szolgálnak. A két bizottságot a tárgyalóküldöttségek a mai napon kiküldik, és egyben felhatalmazzák őket a munkabizottságok megalakítására. Szűrös Mátyás megnyitó szavait követően a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározásával kapcsolatos felszólalások, nyilatkozattételek hangzottak el. Elsőként Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt e kérdésben kijelölt szóvivője kapott szót. Felszólalások, nyilatkozatok Pozsgay Imre A Politikai Bizottság tagja bevezetőjében hangsúlyozta: — Örömmel áfllapítom meg az MSZMP képviseletében, hogy a szakértők körében folytatott tárgyalások eredményéként plenáris ülést tarthatunk, tanúsítva, hogy közös szándék mutatkozik meg dolgaink, ügyeink előrevi telére. — Szeretném azt is elmondani — éppen az idézett pontokhoz kapcsolódva —, hogy az MSZMP az előzetes megállapodásnak . megfelelően tartja magát ahhoz a megegyezéshez, hogy bizonyos kérdésekben nem alkotnak törvényt mindaddig, amíg létre nem jön az előzetes pol i tikai megái la podás. Ennek megfelelően — és ezt egyszersmind bizonyságul is említve — a bizalom alapijául fölajánlva jegyezem meg, hogy a június 27-én kezdődő országgyűlési ülésszakon az érintett törvénytervezeteket nem javasoljuk a kormánynak az Országgyűlés elé terjeszteni. Ezzel a bejelentéssel tartozom tisztelt tárgyalópartnereinknek és egyszersmind az együttműködésre felszólító tételként is szerettem volna előadni. Ami a demokratikus Magyarország megteremtésében vállalt szerepeket illeti, az MSZMP álláspontjáról szeretném tárgyalópartnereinket tájékoztatni. Olyan politikai berendezkedésre törekszünk, amelyben a politikai akarat az állampolgártól ered, s ezt az akaratot egy civil társadalom hiteles és alulról jövő kezdeményezésére épülő intézményei valósítják meg. Az európai politikai kultúrának és a XX. századi tapasztalatoknak megfelelően az MSZMP ezen állampolgári akarat kifejezésére egyik alkalmas formaként elfogadja a szabad választási rendszert. amely pártok küzdelmében fejezi ki ezt az állampolgári akaratot, szándékot. Az MSZMP nem kívánja saját világnézetét és politikai törekvéseit kényszer útján, vagy különböző kényszerítő intézmények alkalmazásával általános társadalmi programmá tenni, csakis a választási küzdelemben megméretni. Ugyanakkor elvárja és reméli, hogy ebben a választási küzdelemben saját szociális programját és világnézeti, politikai elképzeléseit ugyanolyan szabadon hirdetheti, mint a többi párt és mozgalom. Ez a politikai szándékok, dolgában fontos bejelentés következményekkel és remélhetően megfelelő következményekkel jár a törvényalkotásra, az állami berendezkedés megtervezésére. Végül szeretnék arról szólni: az MSZMP természetesen nem vakon és nem tájékozatlanul vesz részt ezeken a tárgyalásokon. Tudja, hogy miközben eltökélten és politikáját remélhetően visszafordíthatatlanul ebbe az irányba viszi, működnek olyan politikai erők az országban, amelyek számára ez a folyamat az anarchia látszatát, a berendezett és képzetüknek megfelelő világ szétesését jelenti, s ragaszkodnak ahhoz a világhoz, amelyben nevelkedtek és amelyhez eszméiket, elkötelezettségüket láncolták. Ezt — a tolerancia jegyében — a -nyílt politika egyik elemének kell -tekinteni, ugyanakkor történelmi felelősségénél fogva az MSZMP-nek kell a leghatározottabban küzdenie azért, hogy ezek az ereik -ne nyerhessenek olyanfajta politikai teret, amelyben a politikai küzdelem károsultja a nép legyen. Pozsgay Imrének a nyilatkozat-tételét követően Szabad Györgyöt, az Ellenzéki Kerekasztal szóvivőjét illette a szó. Szabad György — Az Ellenzéki Kerékasztalt alkotó szervezetek a magyar nemzet felemelésére, a demokratikus jogok biztosítása révén törekszenek méghozzá annak nagyon őszinte reményében, hogy békés és következetes küzdelmüket megértéssel fogadják és rokonszenvvel támogatják nemcsak idehaza, hanem ezt teszi Kelet és Nyugat, mindenekelőtt pedig a szomszédos Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és a Szovjetunió népei és kormányai. Az Ellenzéki Kerekasztal június 13-i nyilatkozatában kijelentettük, hogy a megkezdendő és — Pozsgay Imrével egybehangzó reménnyel mondom — kívánságunk szerint a megegyezésig folytatandó pártközi tárgyalások célját a békés átmenet biztosításában látjuk, mégpedig az egypártrendszerre alapozott jelenlegi uralmi viszonyokból a -megteremtendő jogállam keretei között működő képviseleti demokráciába. Fontossági sorrendben mindenekelőtt új választási rendszer kidolgozását javasoljuk. A szabad választások is feltételezik a jelenlegi alkotmány módosításának Szűrös Mátyás által jelzett szükségességét. Többek között elkerülhetetlennek tartjuk, hogy egy, a most kezdett tárgyalások keretében kidolgozandó törvényjavaslat rendelkezései értelmében felcseréltessék a jelenlegi alkotmánynak az egypárti hegemóniát megállapító tétele a többpártrendszer működésének törvényesítésével. Harmadikként azt tartjuk szükségesnek, hogy a többpártrendszernek állam jogunkba való újra beiktatásával járjon együtt a pártok megalapításának, működésük politikai, jogi és anyagi feltételeinek törvényes szabályozása, oly módon, hogy az általa biztosított lehetőségekkel a kitűzendő választások előtt az érdekeltek már legalább három hónapon át zavartalanul élhessenek. Nélkülözhetetlennek tartjuk új tájékoztatási, illetve információs törvény megalkotását annak érdekében is, hogy a választók * ne vaktában, hanem a demagóg befolyásolási kísérletekkel szemben is a lehetséges mértékig felvérteződve, felismert érdekeik tényleges képviselőire szavazhassanak. Kukorelli István Kukorelli István a harmadik oldal képviseletében kijelentette: elfogadják az előkészületek során kialakított és Szűrös Mátyás által ismertetett tárgyalási témákat, kiegészítést nem kívánnak hozzátenni. Ezután így folytatta: ikülönösen fontosnak érezzük a 6. pontban megfogalmazott gondolatom az erőszakos megoldásokról, a direkt politikai harc eszközeiről való lemondást. A békés és demokratikus politikai átmenet folyamatában kiemelkedő jelentősége van a választásoknak, amely a törvényalkotás ütemezésének beszámítási pontja. A politikai reformlépések közül kiemelkedő jelentősége van a választásoknak —ebben Szabad Györggyel egyetértünk. Nézetünk szerint helyi önkormányzati választásokra — az erről szóló külön törvény alapján — az alkotmány és az önkormányzati törvény megalkotása után kerülhet sor. Az országgyűlési választásokról szóló törvény mielőbbi kidolgozása közös érdekünk, a tárgyalási témák közül legyen ez a soron következő plenáris ülések első napirendje. Kiemelt jelentősége van a választási agitációnak, amelynek etikai kódexét és az esélyegyenlőség elvét a törvénynek tartalmaznia kell. Végezetül szeretnénk leszögezni : ma törvényeinket olyan világpolitikai helyzetben alkothatjuk meg, amikor nincs modellkényszer. Rendkívül nagy a mozgástér, mert mindenkitől tanulhatunk. Vigyázzunk arra, nehogy a szerves fejlődéstől idegen lépéseket tegyünk. Nézetünk szerint Európának több történelmileg kialakult régiója van, és nem lehet csak két modellben gondolkodni. Esélyünk van a jelzők nélküli magyar útra való újbóli visszatérésre, arra, hogy ne legyen zsákutcás ismét a magyar történelem — mondotta végezetül Kukorelli István. A gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai feladataival kapcsolatos nyilatkozatolk következtek ezután. Az MSZMP részéről Iványi Pál, az Ellenzéki Kerékasztal megbízásából Pető Iván, a harmadik oldal nevében Sándor László szólalt fel. A szünetet követően az elnöklő Szűrös Mátyás lehetőséget adott a résztvevőknek, hogy reflektáljanak a plenáris ülésen elhangzott nyilatkozatokra. Szűrös Mátyás a második plenáris ülést lezárva megjegyezte: a szerdán elhangzott nyilatkozatokból, válaszokból a kölcsönös jószándékot, az együttműködésre irányuló törekvést, az alkotó szellemiséget érezte ki. Üdvözölte Szabad György megfogalmazását, miszerint valamennyi tárgyaló fél végső soron akkqr jár el helyesen, ha úgy munkálkodik, hogy ezéknék a megbeszéléseknek a nép a magyar nemzet legyen a nyertese. Bejelentette azt is, hogy a legközelebbi plenáris ülés időpontjának kitűzéséről a szakértők döntenek. Végezetül az Országgyűlés nevében ígéretet tett anra, hogy a tárgyalásokhoz biztosítják a megfelelő technikai és egyéb feltételeket. alapvető érdekünk a szomszédos országokkal való rendezett viszony (Folytatás az 1. oldalról) való bátor szembenézés könnyebbé teszi az előretekintést, nyugodtabban folytathatjuk munkánkat. Ügy vélem, hogy ez a nap bizonyította. népünk politikai érettségét a demokratikus’ társadalom létrehozására. Közelebb vitt a nemzeti megbékéléshez, bár tudom, hogy a konszenzus megteremtéséhez még hosszú út áll előttünk. — Tovább erősödött az a hitem, hogy képesek leszünk végigjárni azt az utat, amely a nemzeti adottságainkat figyelembe vevő, a demokrácia és a humanizmus értékein nyugvó szocialista társadalom felépítéséhez vezet. Továbbhaladásunk türelmet, önmérsékletet, a félelmet keltő, hangoskodó frázisok mellőzését igényli. A múltba Tévedés, a cselekvést bénító önsanyargatás helyett most már vegyük számba a feladatokat, és tekintsünk a jövőbe! Nem ebbe az irányba mutatott viszont, hogy néhányan szélsőséges kommunista- ésszovjetel'lenesiki/hyiilatkoztatásokra használták fel az eseményt. Ez országunkon belül is jogos, de kiszámíthatatlan következményekkel járó indulatokat vált ki, és alkalmat ad roszszallásuk kifejezésére azoknak, akik határainkon kívül eleve rossz szemmel nézik történelmi kísérletünket. — A világsajtóban valóban különböző vélemények, értékelések jelentek meg június 16-áról. Hogyan ítéli meg a külföld reagálását? — Többségében árnyalt, tárgyilagos beszámolók láttak napvilágot a külföldi sajtóban Keleten és Nyuga.ton egyaránt. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik reálisan, tárgyszerűen, a tényeknek megfelelően,, az események sokszínűségét tükrözve tájékoztattak. Volt néhány olyan külföldi vélemény, amely rosszalló," illetve elítélő volt. Ez részben abból fakad, hogy eleve fenntartással kezelték az eseményt. De jórészt azzal magyarázható, hogy a szónokok sokféleképpen, eltérő indulattal és érzelmi töltéssel, más-más platformról közelítették meg azokat az eseményeket. amelyekről megemlékeztünk. és így különbözőképpen lehetett válogatni és kiemelni a véleményeket. Ez olykor egyoldalúsághoz vezetett, sőt voltak, akik olyasmit „hallottak ki” a megemlékezésekből, ami el sem hangzott. A nemzeti történelem egyes fejezeteinek értékelését más, önérzetükre okkal vigyázó országokhoz hasonlóan mi is belügvnek tekintjük. Az ezzel járó felelősséget nem tudjuk és nem kívánjuk átengedni másoknak. A környező országok érzékenysége ugyanakkor érthető, mert az 1956-ban kirobbant népfelkelésnek közvetlen nemzetközi összefüggései és következményei voltak, és nem tagadható, hogy annak, ami Magyarországon napjainkban történik, szintén nem csekély nemzetközi hatása van. Természetesnek tartjuk, hogy az egyes országok értékelése 1956 Magyarországáról más és más. Ez viszont az ő belügyük. — A temetés előtti napon tüntetésre kürelt sor a szovjet nagykövetség előtt. A gyászszertartáson egyes szónokok a szovjet csapatok azonnali kivonását követelték. Mi a véleménye ezekről a megnyilvánulásokról? — Meggyőződésem, hogy ezek a megnyilvánulások — a mai sokszínű magyar társadalomban — egy rendkívül szűk kisebbség véleményét tükrözik, nincs tömegbázisuk. A történelmi ismeretek és a politikai realitásérzék teljes hiányáról tesz tanúságot az, aki nem tesz különbséget a mai szovjet reformpolitika és az 50-es évek szovjet nagyhatalmi politikája között. A Szovjetunióban megvalósuló politikai reformok nélkülözhetetlen nemzetközi feltételét képezik annak, hogy a demokratikus szocializmus megteremtésére irányuló törekvéseket siker koronázza. Meg vagyok győződve arról, hogy a Szovjetunió és Magyarország közti jó viszony sokkal szilárdabb alapola>n nyugszik, mintsem azt felelőtlen megnyilvánulások megzavarhatnák. A demokratikus — a nemzeti adottságok jegyében megújuló — szocialista társadalom építésének feltétele a jó magyar—szovjet viszony. Nemzeti érdekeinkkel ellentétben áll minden olyan lépés, ami a magyar szovjet kapcsolatokat ronthatja. Nyitottságunk, az utóbbi időben dinamikusan fejlődő nyugati kapcsolataink is a magyar—szovjet viszony rendezettségének szilárd alapjára épülnek. Ezen az úton haladva, hasonló szellemben kívánjuk tovább építeni együttműködésünket más szomszédos országokkal is. Szeretnénk, ha jobban ismernénk egymás szándékait, törekvéseit, ami az esetleges félreértések megelőzésének legjobb biztosítéka. Egymás kölcsönös, jobb .megismerése és megértése, a kölcsönös tolerancia mindnyájunk javára válik. Alapvető érdekünk a szomszédos országokkal való rendezett, a belső fejlődésünkre is jótékony hatást gyakorló viszony kialakítása és annak folyamatos ápolása. Nem segítik elő ezt sem a szélsőséges hazai megnyilatkozások, sem az előregyártott hangulatkeltő, beiügyeinkbe nyíltan beavatkozó fellépések. A kegyeletet is sértő politikai demagógiától az ország vezetése és a józan közvélemény egyaránt elhatárolta magát. — Végül tehát tud-e a nemzet együtt tovább menni június 16-a után? — Erre még most nincsenek garanciák, de egy, a múltunkban gyökerező, nagyon szorongató görcs oldásán túl vagyunk. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy több energiát fordítsunk a közös jövő felépítésére. A nemzeti megbékélés nem építkezhet másra, mint az őszintén bevallott múltra és a felvállalt jelenre. A közeljövő számos olyan kérdést állít elénk, amelyet csak megegyezés útján, együtt tudunk megoldani. Ezért vitaikészségből, kölcsönös türelemből, a demokrácia játékszabályainak minden fél részére kötelező betartásából, a nemzet érdekeinek mindenek fölé emeléséből mindannyiunknak nap mint nap vizsgáznunk kell. És, ha ez így történik, akkor optimista vagyok. Tanácskoztak a delegáltak Kisújszálláson és Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) apparátus funkciója elvileg tisztázott, de a továbbiakat illetően meg kell várni a rendkívüli pártkongresszust. A pártbizottság tagjai a továbbiakban a testület tervezett működési szabályzatát, munkarendjét véleményezték és módosító javaslatokat tettek. Végezetül Zelenyászki András tájékoztatta a résztvevőket a napokban lezajlott megyei elsötitkári értekezletről. Tegnap délután a jászberényi, a szolnoki és a kunszentmártoni körzetből delegált megyei pártbizottsági tagok részvételével ugyanolyan tanácskozást tartottak a megyei pártbizottság épületében, mint délelőtt Kisújszálláson. Az eszmecserét itt is Zelenyánszki András, a megyei pártbizottság első titkára vezette. Résztvett a megbeszélésen a megyei pártbizottság titkárai közűd Iváncsik Imre és Madaras László is. A kisújszállásival meg-' egyező napirend tárgyalása során a pártbizottsági tagok több javaslatot tettek, így például azt, hogy a megyei pártbizottság üléseit másmás városi pártbizottságon tartsák majd, hogy a megyei pb-tagok ezáltal is jobban megismerkedhessenek szűfcebb hazánkkal. Szorgalmazták azt is, hogy a különböző napirendek tárgyalásakor a pártbizottsági tagok mellett szakértők ds részt vehessenek a megyei pártbizottság ülésein. Javasolták azt is, hogy a testület elé kerülő anyagokat ne csak a megyei pártbizottság titkárai, hanem esetenként az apparátus tagjai is beterjeszthessék, — így is lehetőséget adva nekik a közéleti szereplésre. A megyeszékhelyen Állásfoglalás kongresszusról, sztrájkról Tegnap délután soron kívüli kibővített ülést tartott az MSZMP Szolnok városi végrehajtó bizottsága. A testület időszerű politikai kérdésekben foglalt állást. Szorgalmazta az MSZMP rendkívüli- kongresszusának mielőbbi összehívását. A testület tagjainak véleménye szerint szeptember 30-ig megteremthetők a pártkongresszus összehívásának feltételei. Szerintük a pártkongresszus dokumentumainak vitáját augusztus 20-a és szeptember 10-e között meg lehet tartani. A kibővített párt-végrehajtó bizottsági ülés egyetértett a tagdíjak csökkentésével és azok egy részének alapszervezeti felhasználásával. A testület állást foglalt a mezőgazdasági üzemek június 29-re tervezett demonstrációjáról is. A városi párt-végrehajtóbizottság állásfoglalásának teljes anyagát — terjedelmi okok miatt, — a holnapi lapszámunkban közöljük..
