Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-22 / 144. szám

1989. JUNIUS 22. Megtartották a második fordulót (Folytatás az 1. oldalról) felelősséggel tartozik az or­száginak, a nemzetnek. Az első plenáris ülési óta eltelt néhány hét alatt a tárgyalófelek szakértői megállapodtak a pontos te­matikáról, a tárgyalási szintekről, a munkabizott­ságok kiküldéséről, vala­mint a megfigyelők meghí­vásáról. A tárgyalások három szin­ten folynak: a plenáris ülé­sen, amely általában dekla­ratív politikai funkciókat tölt be. A témaköröknek megfelelően létrehozott két bizottságban, ahol lehetőség nyílik a szakértői munka koordinálására és a felme­rülő vitás kérdések politikai eszközökkel történő feloldá­sára. A témák szerint kiala­kított munkabizottságok­ban, amelyek a szakértői munka keretéül szolgálnak. A két bizottságot a tárgya­lóküldöttségek a mai napon kiküldik, és egyben felha­talmazzák őket a munkabi­zottságok megalakítására. Szűrös Mátyás megnyitó szavait követően a demok­ratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló el­vek és szabályok meghatá­rozásával kapcsolatos fel­szólalások, nyilatkozattéte­lek hangzottak el. Elsőként Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt e kérdésben kijelölt szóvivője kapott szót. Felszólalások, nyilatkozatok Pozsgay Imre A Politikai Bizottság tag­ja bevezetőjében hangsú­lyozta: — Örömmel áfllapítom meg az MSZMP képviseleté­ben, hogy a szakértők köré­ben folytatott tárgyalások eredményéként plenáris ülést tarthatunk, tanúsítva, hogy közös szándék mutat­kozik meg dolgaink, ügyeink előrevi telére. — Szeretném azt is el­mondani — éppen az idézett pontokhoz kapcsolódva —, hogy az MSZMP az előzetes megállapodásnak . megfele­lően tartja magát ahhoz a megegyezéshez, hogy bizo­nyos kérdésekben nem al­kotnak törvényt mindaddig, amíg létre nem jön az elő­zetes pol i tikai megái la podás. Ennek megfelelően — és ezt egyszersmind bizonyságul is említve — a bizalom alap­ijául fölajánlva jegyezem meg, hogy a június 27-én kezdődő országgyűlési ülés­szakon az érintett törvény­­tervezeteket nem javasoljuk a kormánynak az Ország­­gyűlés elé terjeszteni. Ezzel a bejelentéssel tartozom tisztelt tárgyalópartnere­inknek és egyszersmind az együttműködésre felszólító tételként is szerettem volna előadni. Ami a demokratikus Ma­gyarország megteremtésé­ben vállalt szerepeket illeti, az MSZMP álláspontjáról szeretném tárgyalópartne­reinket tájékoztatni. Olyan politikai berendezkedésre törekszünk, amelyben a po­litikai akarat az állampol­gártól ered, s ezt az akara­tot egy civil társadalom hi­teles és alulról jövő kezde­ményezésére épülő intézmé­nyei valósítják meg. Az eu­rópai politikai kultúrának és a XX. századi tapasztala­toknak megfelelően az MSZMP ezen állampolgári akarat kifejezésére egyik alkalmas formaként elfo­gadja a szabad választási rendszert. amely pártok küzdelmében fejezi ki ezt az állampolgári akaratot, szándékot. Az MSZMP nem kívánja saját világnézetét és politi­kai törekvéseit kényszer út­ján, vagy különböző kény­szerítő intézmények alkal­mazásával általános társa­dalmi programmá tenni, csakis a választási küzde­lemben megméretni. Ugyan­akkor elvárja és reméli, hogy ebben a választási küzdelemben saját szociális programját és világnézeti, politikai elképzeléseit ugyanolyan szabadon hir­detheti, mint a többi párt és mozgalom. Ez a politikai szándékok, dolgában fontos bejelentés következményekkel és re­mélhetően megfelelő követ­kezményekkel jár a tör­vényalkotásra, az állami be­rendezkedés megtervezésé­re. Végül szeretnék arról szólni: az MSZMP termé­szetesen nem vakon és nem tájékozatlanul vesz részt ezeken a tárgyalásokon. Tudja, hogy miközben eltö­kélten és politikáját remél­hetően visszafordíthatatla­nul ebbe az irányba viszi, működnek olyan politikai erők az országban, amelyek számára ez a folyamat az anarchia látszatát, a beren­dezett és képzetüknek megfelelő világ szétesését jelenti, s ragaszkodnak ah­hoz a világhoz, amelyben nevelkedtek és amelyhez eszméiket, elkötelezettségü­ket láncolták. Ezt — a tole­rancia jegyében — a -nyílt politika egyik elemének kell -tekinteni, ugyanakkor törté­nelmi felelősségénél fogva az MSZMP-nek kell a leg­határozottabban küzdenie azért, hogy ezek az ereik -ne nyerhessenek olyanfajta politikai teret, amelyben a politikai küzdelem károsult­ja a nép legyen. Pozsgay Imrének a nyilat­kozat-tételét követően Sza­bad Györgyöt, az Ellenzéki Kerekasztal szóvivőjét illette a szó. Szabad György — Az Ellenzéki Kerékasz­talt alkotó szervezetek a ma­gyar nemzet felemelésére, a demokratikus jogok biztosí­tása révén törekszenek még­hozzá annak nagyon őszinte reményében, hogy békés és következetes küzdelmüket megértéssel fogadják és ro­­konszenvvel támogatják nemcsak idehaza, hanem ezt teszi Kelet és Nyugat, min­denekelőtt pedig a szomszé­dos Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és a Szovjetunió népei és kormá­nyai. Az Ellenzéki Kerekasztal június 13-i nyilatkozatában kijelentettük, hogy a megkez­dendő és — Pozsgay Imré­vel egybehangzó reménnyel mondom — kívánságunk sze­rint a megegyezésig folyta­tandó pártközi tárgyalások célját a békés átmenet biz­tosításában látjuk, mégpedig az egypártrendszerre alapo­zott jelenlegi uralmi viszo­nyokból a -megteremtendő jogállam keretei között mű­ködő képviseleti demokrá­ciába. Fontossági sorrend­ben mindenekelőtt új vá­lasztási rendszer kidolgozá­sát javasoljuk. A szabad választások is feltételezik a jelenlegi al­kotmány módosításának Szűrös Mátyás által jelzett szükségességét. Többek kö­zött elkerülhetetlennek tart­juk, hogy egy, a most kez­dett tárgyalások keretében kidolgozandó törvényjavaslat rendelkezései értelmében fel­cseréltessék a jelenlegi al­kotmánynak az egypárti he­gemóniát megállapító tétele a többpártrendszer működé­sének törvényesítésével. Harmadikként azt tartjuk szükségesnek, hogy a több­pártrendszernek állam jo­gunkba való újra beiktatá­sával járjon együtt a pártok megalapításának, működésük politikai, jogi és anyagi fel­tételeinek törvényes szabá­lyozása, oly módon, hogy az általa biztosított lehetősé­gekkel a kitűzendő választá­sok előtt az érdekeltek már legalább három hónapon át zavartalanul élhessenek. Nélkülözhetetlennek tart­juk új tájékoztatási, illetve információs törvény megal­kotását annak érdekében is, hogy a választók * ne vaktá­ban, hanem a demagóg be­folyásolási kísérletekkel szemben is a lehetséges mér­tékig felvérteződve, felismert érdekeik tényleges képvise­lőire szavazhassanak. Kukorelli István Kukorelli István a harma­dik oldal képviseletében ki­jelentette: elfogadják az elő­készületek során kialakított és Szűrös Mátyás által is­mertetett tárgyalási témákat, kiegészítést nem kívánnak hozzátenni. Ezután így foly­tatta: ikülönösen fontosnak érezzük a 6. pontban megfo­galmazott gondolatom az erő­szakos megoldásokról, a di­rekt politikai harc eszközei­ről való lemondást. A békés és demokrati­kus politikai átmenet folya­matában kiemelkedő jelen­tősége van a választásoknak, amely a törvényalkotás üte­mezésének beszámítási pont­ja. A politikai reformlépések közül kiemelkedő jelentősé­ge van a választásoknak —­­ebben Szabad Györggyel egyetértünk. Nézetünk sze­rint helyi önkormányzati vá­lasztásokra — az erről szóló külön törvény alapján — az alkotmány és az önkormány­zati törvény megalkotása után kerülhet sor. Az országgyűlési választá­sokról szóló törvény mielőb­bi kidolgozása közös érde­künk, a tárgyalási témák kö­zül legyen ez a soron követ­kező plenáris ülések első na­pirendje. Kiemelt jelentősége van a választási agitációnak, amelynek etikai kódexét és az esélyegyenlőség elvét a törvénynek tartalmaznia kell. Végezetül szeretnénk le­szögezni : ma törvényeinket olyan világpolitikai helyzet­ben alkothatjuk meg, ami­kor nincs modellkényszer. Rendkívül nagy a mozgás­tér, mert mindenkitől tanul­hatunk. Vigyázzunk arra, nehogy a szerves fejlődéstől idegen lépéseket tegyünk. Nézetünk szerint Európának több történelmileg kialakult régiója van, és nem lehet csak két modellben gondol­kodni. Esélyünk van a jel­zők nélküli magyar útra való újbóli visszatérésre, ar­ra, hogy ne legyen zsákut­cás ismét a magyar történe­lem — mondotta végezetül Kukorelli István. A gazdasági és szociális válság leküzdésének straté­giai feladataival kapcsolatos nyilatkozatolk következtek ezután. Az MSZMP részéről Iványi Pál, az Ellenzéki Ke­rékasztal megbízásából Pető Iván, a harmadik oldal ne­vében Sándor László szólalt fel. A szünetet követően az elnöklő Szűrös Mátyás lehe­tőséget adott a résztvevők­nek, hogy reflektáljanak a plenáris ülésen elhangzott nyilatkozatokra. Szűrös Mátyás a második plenáris ülést lezárva meg­jegyezte: a szerdán elhang­zott nyilatkozatokból, vála­szokból a kölcsönös jószán­dékot, az együttműködésre irányuló törekvést, az alko­tó szellemiséget érezte ki. Üdvözölte Szabad György megfogalmazását, miszerint valamennyi tárgyaló fél vég­ső soron akkqr jár el helye­sen, ha úgy munkálkodik, hogy ezéknék a megbeszélé­seknek a nép a magyar nemzet legyen a nyertese. Bejelentette azt is, hogy a legközelebbi plenáris ülés időpontjának kitűzéséről a szakértők döntenek. Végeze­tül az Országgyűlés nevében ígéretet tett anra, hogy a tárgyalásokhoz biztosítják a megfelelő technikai és egyéb feltételeket. alapvető érdekünk a szomszédos országokkal való rendezett viszony (Folytatás az 1. oldalról) való bátor szembenézés könnyebbé teszi az előrete­kintést, nyugodtabban foly­tathatjuk munkánkat. Ügy vélem, hogy ez a nap bizo­nyította. népünk politikai érettségét a demokratikus’ társadalom létrehozására. Közelebb vitt a nemzeti megbékéléshez, bár tudom, hogy a konszenzus megte­remtéséhez még hosszú út áll előttünk. — Tovább erősödött az a hitem, hogy képesek leszünk végigjárni azt az utat, amely a nemzeti adottságainkat fi­gyelembe vevő, a demokrá­cia és a humanizmus értéke­in nyugvó szocialista társa­dalom felépítéséhez vezet. Továbbhaladásunk türelmet, önmérsékletet, a félelmet keltő, hangoskodó frázisok mellőzését igényli. A múlt­ba Tévedés, a cselekvést bé­nító önsanyargatás helyett most már vegyük számba a feladatokat, és tekintsünk a jövőbe! Nem ebbe az irány­ba mutatott viszont, hogy néhányan szélsőséges kom­munista- ésszovjetel'lenesiki­­/hyiilatkoztatásokra használ­ták fel az eseményt. Ez or­szágunkon belül is jogos, de kiszámíthatatlan következ­ményekkel járó indulatokat vált ki, és alkalmat ad rosz­­szallásuk kifejezésére azok­nak, akik határainkon kívül eleve rossz szemmel nézik történelmi kísérletünket. — A világsajtóban való­ban különböző vélemé­nyek, értékelések jelentek meg június 16-áról. Ho­gyan ítéli meg a külföld reagálását? — Többségében árnyalt, tárgyilagos beszámolók lát­tak napvilágot a külföldi sajtóban Keleten és Nyuga.­­ton egyaránt. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik reálisan, tárgyszerűen, a té­nyeknek megfelelően,, az események sokszínűségét tükrözve tájékoztattak. Volt néhány olyan külföldi véle­mény, amely rosszalló," illet­ve elítélő volt. Ez részben abból fakad, hogy eleve fenntartással kezelték az ese­ményt. De jórészt azzal ma­gyarázható, hogy a szónokok sokféleképpen, eltérő indu­lattal és érzelmi töltéssel, más-más platformról közelí­tették meg azokat az esemé­nyeket. amelyekről megem­lékeztünk. és így különböző­képpen lehetett válogatni és kiemelni a véleményeket. Ez olykor egyoldalúsághoz vezetett, sőt voltak, akik olyasmit „hallottak ki” a megemlékezésekből, ami el sem hangzott. A nemzeti tör­ténelem egyes fejezeteinek értékelését más, önérzetükre okkal vigyázó országokhoz hasonlóan mi is belügvnek tekintjük. Az ezzel járó fe­lelősséget nem tudjuk és nem kívánjuk átengedni má­soknak. A környező országok érzékenysége ugyanakkor érthető, mert az 1956-ban ki­robbant népfelkelésnek köz­vetlen nemzetközi összefüg­gései és következményei vol­tak, és nem tagadható, hogy annak, ami Magyarországon napjainkban történik, szin­tén nem csekély nemzetközi hatása van. Természetesnek tartjuk, hogy az egyes orszá­gok értékelése 1956 Magyar­­országáról más és más. Ez viszont az ő belügyük. — A temetés előtti na­pon tüntetésre kürelt sor a szovjet nagykövetség előtt. A gyászszertartáson egyes szónokok a szovjet csapa­tok azonnali kivonását kö­vetelték. Mi a véleménye ezekről a megnyilvánulá­sokról? — Meggyőződésem, hogy ezek a megnyilvánulások — a mai sokszínű magyar tár­sadalomban — egy rendkí­vül szűk kisebbség vélemé­nyét tükrözik, nincs tömeg­bázisuk. A történelmi isme­retek és a politikai realitás­­érzék teljes hiányáról tesz tanúságot az, aki nem tesz különbséget a mai szovjet reformpolitika és az 50-es évek szovjet nagyhatalmi politikája között. A Szovjet­unióban megvalósuló politi­kai reformok nélkülözhetet­len nemzetközi feltételét ké­pezik annak, hogy a demok­ratikus szocializmus megte­remtésére irányuló törekvé­seket siker koronázza. Meg vagyok győződve arról, hogy a Szovjetunió és Magyaror­szág közti jó viszony sokkal szilárdabb alapola>n nyug­szik, mintsem azt felelőtlen megnyilvánulások megza­varhatnák. A demokratikus — a nemzeti adottságok je­gyében megújuló — szocia­lista társadalom építésének feltétele a jó magyar—szov­jet viszony. Nemzeti érdeke­inkkel ellentétben áll min­den olyan lépés, ami a ma­gyar szovjet kapcsolatokat ronthatja. Nyitottságunk, az utóbbi időben dinamikusan fejlődő nyugati kapcsolata­ink is a magyar—szovjet vi­szony rendezettségének szi­lárd alapjára épülnek. Ezen az úton haladva, hasonló szellemben kívánjuk tovább építeni együttműködésünket más szomszédos országokkal is. Szeretnénk, ha jobban is­mernénk egymás szándékait, törekvéseit, ami az esetleges félreértések megelőzésének legjobb biztosítéka. Egymás kölcsönös, jobb .megismerése és megértése, a kölcsönös to­lerancia mindnyájunk javá­ra válik. Alapvető érdekünk a szomszédos országokkal való rendezett, a belső fej­lődésünkre is jótékony hatást gyakorló viszony kialakítása és annak folyamatos ápolá­sa. Nem segítik elő ezt sem a szélsőséges hazai megnyi­latkozások, sem az előre­gyártott hangulatkeltő, bei­­ügyeinkbe nyíltan beavatko­zó fellépések. A kegyeletet is sértő politikai demagógiától az ország vezetése és a józan közvélemény egyaránt elha­tárolta magát. — Végül tehát tud-e a nemzet együtt tovább men­ni június 16-a után? — Erre még most nincse­nek garanciák, de egy, a múltunkban gyökerező, na­gyon szorongató görcs oldá­sán túl vagyunk. Ez lehető­séget biztosít arra, hogy több energiát fordítsunk a közös jövő felépítésére. A nemzeti megbékélés nem építkezhet másra, mint az őszintén bevallott múltra és a felvállalt jelenre. A közel­jövő számos olyan kérdést állít elénk, amelyet csak megegyezés útján, együtt tu­dunk megoldani. Ezért vita­ikészségből, kölcsönös türe­lemből, a demokrácia játék­­szabályainak minden fél ré­szére kötelező betartásából, a nemzet érdekeinek minde­nek fölé emeléséből mind­­annyiunknak nap mint nap vizsgáznunk kell. És, ha ez így történik, akkor optimista vagyok. Tanácskoztak a delegáltak Kisújszálláson és Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) apparátus funkciója elvileg tisztázott, de a továbbiakat illetően meg kell várni a rendkívüli pártkongresszust. A pártbizottság tagjai a to­vábbiakban a testület terve­zett működési szabályzatát, munkarendjét véleményezték és módosító javaslatokat tet­tek. Végezetül Zelenyászki András tájékoztatta a részt­vevőket a napokban lezaj­lott megyei elsötitkári érte­kezletről. Tegnap délután a jászbe­rényi, a szolnoki és a kun­szentmártoni körzetből de­legált megyei pártbizottsági tagok részvételével ugyan­olyan tanácskozást tartottak a megyei pártbizottság épü­letében, mint délelőtt Kis­újszálláson. Az eszmecserét itt is Zelenyánszki András, a megyei pártbizottság első titkára vezette. Résztvett a megbeszélésen a megyei pártbizottság titkárai közűd Iváncsik Imre és Madaras László is. A kisújszállásival meg-' egyező napirend tárgyalása során a pártbizottsági tagok több javaslatot tettek, így például azt, hogy a megyei pártbizottság üléseit más­más városi pártbizottságon tartsák majd, hogy a megyei pb-tagok ezáltal is jobban megismerkedhessenek szű­­fcebb hazánkkal. Szorgal­mazták azt is, hogy a kü­lönböző napirendek tárgya­lásakor a pártbizottsági ta­gok mellett szakértők ds részt vehessenek a megyei pártbizottság ülésein. Java­solták azt is, hogy a testület elé kerülő anyagokat ne csak a megyei pártbizottság titkárai, hanem esetenként az apparátus tagjai is beter­jeszthessék, — így is lehe­tőséget adva nekik a köz­életi szereplésre. A megyeszékhelyen Állásfoglalás kongresszusról, sztrájkról Tegnap délután soron kí­vüli kibővített ülést tartott az MSZMP Szolnok városi végrehajtó bizottsága. A testület időszerű politikai kérdésekben foglalt állást. Szorgalmazta az MSZMP rendkívüli- kongresszusának mielőbbi összehívását. A testület tagjainak vélemé­nye szerint szeptember 30-ig megteremthetők a párt­­kongresszus összehívásának feltételei. Szerintük a párt­­kongresszus dokumentu­mainak vitáját augusztus 20-a és szeptember 10-e kö­zött meg lehet tartani. A kibővített párt-végre­hajtó bizottsági ülés egyet­értett a tagdíjak csökkenté­sével és azok egy részének alapszervezeti felhasználá­sával. A testület állást fog­lalt a mezőgazdasági üze­mek június 29-re tervezett demonstrációjáról is. A városi párt-végrehajtó­­bizottság állásfoglalásának teljes anyagát — terjedelmi okok miatt, — a holnapi lapszámunkban közöljük..

Next

/
Thumbnails
Contents