Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-20 / 142. szám
2 Néplap -0 1989. JÚNIUS 20. Kí>i Lengyel választások Június 16-ika kapcsán Normalizálódik a helyzet Pekingben és a többi kínai nagyvárosban — a legutóbbi súlyos zavargások színhelyén — normalizálódik a helyzet. A fővárosban katonai egységek segítik a hatóságokat a közterületek megtisztításában — jelentette hétfőn a TASZSZ szovjet hírügynökség. A televízió híradó műsorai és a központi lapok elsősorban Teng Hsziao-ping június 9-iki beszédével foglalkoznak. (Kína első számú vezetője ebben a beszédében fogalmazta meg először a nyilvánosság előtt, hogy a pekingi diáktüntetések — egy .nagyon kis létszámú csoport” zavart keltő tevékenysége miatt — „ellenforradalmi lázadásba” torkolltak, s a hadsereg ezt az „ellenforradalmi lázadást” verte le.) Ugyancsak a beszédet tanulmányozzák az országos főhatóságokban, a központi és helyi intézményeknél. A KKP Központi Bizottságának kezdeményezésére a kínai demokratikus pártok vezetőinek részvételével tanácskozást tartottak Pekingben. A felszólalók teljes támogatásukról biztosították Teng Hsziao-pinget. Az Űj-Kína Hírügynökség jelentette, hogy Csengtu város külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága felszólította a külföldi vállalkozókat, térjenek vissza a tartományi székhelyre, mivel a városban teljesen helyreállt a rend. Andrej Szaharov Nobelbékedíjas fizikus, a' szovjet törvényhozás tagja, táviratban kérte George Bush amerikai, Mihail Gorbacsov szovjet és Francois Mitterrand francia államfőt, Margaret Thatcher brit kormányfőt és Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkárt, hogy gyakoroljanak nyomást a kínai vezetésre a megtorló ítéletek beszüntetése érdekében. Szaharov jelenleg Nagy-Britanniában tesz látogatást. A helyi sajtó beszámolói szerint Kínában eddig több mint 1300 embert vettek őrizetbe. ■ Szolidaritás újabb győzelme Eddig hivatalosan meg nem erősített híreik szerint a lengyel parlamenti választások vasárnapi második fordulójában a Szolidaritás az eddig elnyert 160 alsóházi mandátumhoz még egyet szerzett, azaz a párton kívülieknek, az ellenzéknek fenntartott minden mandátum a Szolidaritásé lett, vagyis Lech Walesa jelöltjei minden egyéb ellenzéki erőt kiszorítottak az alsóházból, ahol a koalíciós pártoknak 299 mandátuma garantált. Ugyancsak nem végleges adat, hogy a Szolidaritás a 100 fős szenátusban az első fordulóban biztosított 92 hely mellé újabb hetet szerzett, és csak egy független jelölt, egy tilai többszörös milliomos vállalkozónak köszönhető, hogy a Szolidaritás nem aratott 100 százalékos győzelmet. A LEMP- ből egykor kizárt üzletember mintegy 100 millió zlotyit költött választási kampányára. Török követelés n Szovjetunió gyakoroljon nyomást Bulgáriára Genf: 7 hónapos szünet után június 19-én megkezdődött a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről szóló szovjet—amerikai (START) tárgyalások újabb, ,11. fordulója. A két kttldöttségvezető az amerikai Richard Burt és a szovjet Jurij Nazarkin négyszemközti megbeszélésük előtt. (MTI Telefotó) Afganisztánban Az USA nem politikai megoldásra törekszik Törökország a Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól azt várja, hogy gyakoroljanak nagyobb nyomást Bulgáriára az ottani török kisebbség kitelepítésének és elnyomásának beszüntetése érdekében — jelentette ki hétfőn a török külügyminiszter. A Bulgáriával szoros kapcsolatot tartó országok, ha valóban akarják, képesek rávenni Szófiát, hogy tanúsítson nagylelkű és ésszerű magatartást. Reméljük, hogy elsősorban a Szovjetunió és azok az államok, amelyekkel mi is jó viszonyban vagyunk, határozottabban lépnek fel ebben az ügyben — hangsúlyozta a miniszter, aki mintegy 60 diplomata társaságában kereste fel a török—bolgár határon lévő Kapikule átkelőhelyet. A török külügyminisztérium adatai szerint eddig 41 350 török nemzetiségű bolgár állampolgár menekült Törökországba. Közülük több mint 30 ezren Kapikule átkelőnél léptek török földre. Török hivatalos személyiségek hétfőn azt közölték, hogy Szófia még nem erősítette meg hivatalosan tárgyalási szándékát. A bolgár miniszterelnök szombaton a BTA bolgár hírügynökségnek adott nyilatkozatában jelentette ki, hogy kész tárgyalni Törökországgal a két ország között fennálló proglémákiról. GENF 1988-ban a korábbi év kétszeresére, 650-re emelkedett a meggyilkolt szakszervezeti tagok száma, a letartóztatottak száma pedig hatezer-ötszáz felett volt a világon — tartalmazza a Szabad ' Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének (IOFTU) éves jelentése. A 97 ország 142 szakszervezeti szövetségének és csoportjának 88 millió tagját képviselő szövetség dokumentumát vasárnap a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Genfben megrendezett idei közgyűlésén hozták nyilvánosságra. A dokumentum szerint az elmúlt évben világszerte 79 országban alkalmaztak megtorlást szakszervezeti tagokkal szemben. Julij Voroncov kabuli szovjet nagykövet, első külügyminiszter-helyettes a Financial Times, munkatársának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy kormányának nincs semmiféle önös célja Afganisztánban. Kételyeit fejezte ki az iránt, hogy az Egyesült Államok politikai megoldásra törekszik, jóllehet megérett a helyzet Afganisztánban a szembenálló felek közötti tárgyalásokra. „Nem hiszem el, amit az amerikaiak a politikai meg-BERLIN Hétfőn délelőtt az NDK fővárosába érkezett Walter Momper, Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere. A félnapos hivatalos látogatás programjának központi része a vendég több órásra tervezett megbeszélése Erich Honeekerrel, amelyre a niederschönhauseni kastélyban kerül sor. TEHERAN öten életüket vesztették és 33-an megsebesültek vasárnap, amikor az afgán légitársaság AN—26-os repülőgépe iráni területen ’ezuoldásról mondanak, mert ismerem terveiket. Tudom, hogy arra biztatják a pesavarii mudzshedeket: összpontosítsák támadásaikat Kabulra és más városokra. Ez az, amire az (amerikai) kormányzat valójában gondol. Pedig ez a tárgyalások ideális időpontja. Afganisztánban mindkét oldal kész erre, de az amerikaiak visszavonszolják az embereket a csatamezőre, mert Nadzsibullah elnök katonai összeroppantását óhajtják. hant, miután több, eddig nem azonosított, gépeltérítő hatalmába kerítette. A teheráni rádió hétfői jelentése szerint a repülőgép Irán délkeleti részén, Zábol város közelében járt szerencsétlenül. BECS Az egész nemzetközi közösség felelős azért, hogy Kambodzsában ne térjen vissza a vörös khmer rémuralma, miután az országból szeptember végéig kivonulnak a vietnami csapatok — jelentette ki hétfőn délután bécsi sajtóértekezletén Nguyen Co Thach vietnami miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. A politikus négynapos hivatalos látogatást tett Ausztriában és annak zárónapján találkozott a sajtó képviselőivel. Románia előre készült a nyilatkozatra interjú Horn Gyulával Horn Gyula külügyminiszter hétfőn interjút adott a Magyar Rádió Első kézből című műsora két szerkesztő riporterének, Havas Henriknek és Forró Tamásnak. — A Scinteia című román pártlap közleménye alapján Bukarestben a külügyminisztériumba kérették hazánk nagykövetét, Szűcs Pált és átnyújtották neki a román kormánynak a magyar kormányhoz intézett hivatalos tiltakozását amiatt, hogy — román megfogalmazás szerint — Nagy Imre és társainak június 16-i temetésén szocialistaellenes, románellenes, nacionalista, revansista megnyilvánulásokra került sor. Válaszolt-e már a magyar kormány a román nyilatkozatra? — Nem válaszoltunk és egyelőre nem is készülünk válasszal — mondta Horn Gyula. — Meg kell mondanom, hogy bennünket is meglepett a jegyzék átadása, illetve annak a szövege. Tudniillik gyászszertartáson vagy előtte mi nem tapasztaltunk olyan kirohanásokat vagy olyan kitételeket, amelyeket a jegyzék tartalmaz, hiszen semmiféle románellenes vagy soviniszta és egyéb megnyilvánulásokra nem került sor. Hozzá szeretném tenni, hogy meg— Figyelembe vesszük mi a magyar belpolitikában, hogy Románia miként reagál nekik esetleg furcsának tetsző megnyilvánulásokra? — Mi minden szocialista ország reagálására, illetve véleményére odafigyelünk, számunkra létkérdés, hogy elsősorban a szomszédokkal jó viszonyunk legyen. Ugyanakkor mindaz, ami ma nálunk történik, s ami június 16-án is történt, a nagy fontosságú napon, az magyar ügy, amit a legtöbb országban nagyon méltányolnak. Az viszont nem jó, hogy egyes szomszédaink kiragadnak egy-egy szélsőséges megnyilatkozást, például azokat a szovjetellenes kirohanásokat, amelyek egy-egy személy részéről elhangzottak, mert nem ezek jellemezték a megemlékezést. — ön azt mondta, hogy nem reagáltak, s várhatóan nem is fognak. Mi ennek az értelme, miért nem utasítja vissza keményen és határozottan a magyar külügyminisztérium a románok nyilatkozatát? Nem lenne ez diplomatikus vagy politikus ebben a helyzetben? Mert ez így beismerésnek látszik. — Miért lenne beismerés? Aki figyelemmel kísérte az eseményeket, az tudja, hogy mi történt. Tehát külön reagálni egyelőre nincs szándékunkban, s ezt különben sem — A kezdet valóban egyforma volt, de azután fokozatosan nőttek a különbségek, a stílusbéli jegyek különbözőségei, a politikáknak az eltérései főképpen a belső helyzettel vagy a nemzetiséggel, a nemzetiséghez való viszonnyal kapcsolatban. De kezdetben is, azt hiszem, már 1956. november 4-ét követően is megmutatkoztak elég jelentős különbségek. És ezek fokozatos növekedése vezethetett el ehhez a magatartáshoz. — Az a tény, hogy Nagy Imrét és társait éppen Romániában tartották fogva, valamiféle kötelezettséget jelenthetett egészen mostanáig a magyar kormányzatnak. Talán ilyen alapon kérhetnének számon rajtunk bármit is a románok? Ebben a kérdésben talán ez is benne van. — Én ezt nem hiszem, nem, mert ebben Románia ítélésem szerint a gyászszertartás nem csupán méltóságteljes volt, hanem mértéktartó is egy-két beszédtől eltekintve. Gondolok a Hősök terén elhangzott utolsó beszédre, ami amely ellentétes volt az egész szertartással. Ez azonban egyéni vélemény volt. Visszatérve a román jegyzékre, áttanulmányozva a szöveget nekem az az érzésem, hogy ez előre megszerkesztett anyag volt, mert hiszen figyelmen kívül hagyta mindazt, arrti valójában történt június 16- án. — A diplomáciában számít az, hogy mi hangzott el és mi nem, vagy csak az a fontos, hogy ők mit állítanak, mert az a sző, hogy Románia vagy Erdély, el sem hangzott. — A diplomáciában is feltétlenül számítanak a tények, tehát azoktól nem függetlenítheti magát senki sem. Ugyanakkor ahogy a két ország viszonya alakul az utóbbi években, hónapokban, ez a hangnem, vagy ez a tartalom, amely függetleníti magát a tényéktől nem szokatlan. a külügyminisztérium, hanem a kormány dönti el. — ön azt mondta, hogy előre készültek Romániában erre a nyilatkozatra, mi célból? — Azt hiszem, hogy mások is joggal vetik fel ugyanezt, pontosan azért, mert Románia neve el sem hangzott. — Milyen eredményt várhat Románia ettől a demonstrációtól? — Megint csak feltételezésekre vagyok utalva. Megítélésem szerint ez beleillik abba a politikába vagy abba a magatartásba, ami most már hónpok óta jellemzi az ottani politikai életet, s ennek lényege az, hogy folyamatosan bírálják, elmarasztalják a mi belső változásaink folyamatát. Ezt kifejezetten úgy igyekeznek beállítani, mint amelynek románellenes jelentéstartalma van, pedig szó sincs erről, hiszen mi nem minősítjük a román párt, vagy a román vezetés belpolitikáját. Tehát én úgy ítélem meg, hogy ebbe az egész magatartásba illeszkedik bele ez az esemény. — Románia nem attól érezheti sértve magát, hogy 1956 után egész más volt a magyar és a román párt viszonya? És tulajdonképpen meglehetősen egyforma utat kezdtünk és jártunk. csak közvetítő szerepet játszott, tehát Nagy Imre sorsának alakulásában nem a román vezetés játszott meghatározó szerepet, nem volt értelmi szerzője az ítéletnek. — Figyelemre méltó, hogy Jan Fojtik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára néhány héttel Ceausescu prágai látogatása után a román reagáláshoz hasonlóan nagyon élesen szólt arról, ami ma Magyarországon történik. Ügy fogalmazott, hogy a szocializmus megújításának zászlaja alá nem egy esetben ellenforradalmi erők állnak Magyarországon. Időben ez a csehszlovák megnyilatkozás szembetűnően egybeesett a romániai reagálásokkal. Ehhez még hozzátenném azt, hogy a legújabb információk szerint Csehszlovákia és Románia szinte egyszerre mondta le az erre a hétre tervezett közös határvízi tárgyalásokat. — Ami Fojtik nézeteit illeti, mi azokat jól-ismerjük, hiszen ő nagyon gyakran fogalmazott meg kemény állásfoglalásokat — nemcsak most, hanem a múltban is —, s ezek jelentősen eltértek a legtöbb szocialista ország álláspontjától. Ugyanakkor az ö véleményét mi nem azonosítjuk sem Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, sem pedig a prágai kormánynak az álláspontjával. Nem tudok olyan komoly eseményről, amely károsan befolyásolná a magyar— csehszlovák kapcsolatokat, hiszen mind a politikai érintkezések folyamatában, mind a gazdasági együttműködésben folyamatos az előrelépés a két ország között. Amikor Nicolae Ceausescu a közelmúltban Prágában járt, gondosan tanulmányoztuk a megjelent dokumentumokat, s azokban egyetlen olyasfajta utalás sincs, amely valamiféle közös nézetet fejezne ki a magyarországi fejleményekkel, eseményekkel kapcsolatban. Ezeknek a konkrét eseteknek, hogy mit mondtak le most valamiféle gazdasági vagy egyéb alsó 6zintű találkozó kapcsán, feltehetően technikai, vagy egyéb okai vannak. — Reagált-e hivatalosan a Szovjetunió arra, hogy a temetés előtti estén a FIDESZ aktivistái tüntetést rendeztek a Szovjetunió budapesti nagykövetsége előtt, sőt a temetés egyes szónokai a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok azonnali kivonását követelték? Erttsitsük a bizalmai — Hivatalos reagálás nem történt, csak a szovjet sajtóban megjelent írásokat imerem, mint azt már említettem is, a tüntetés azonban nem használt a két ország kapcsolatának. Véleményem szerint ezek a megnyilvánulások nem éppen felelősségteljes gondolkodásról árulkodnak. Ugyanis nekünk alapvető szükségünk van arra, hogy ne erősítsük a kapcsolatokat, a bizalmat. Az ilyen szélsőséges megnyilatkozások ennek a jó szándéknak a gyengítését jelentik. Carter elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója ázt javasolta a Magyarországra készülő Bush amerikai elnöknek, hogy kovácsoljon ki egy amerikai—nyugateurópai—japán együttműködést Magyarország és Lengyelország megsegítésére. Tud-e már a magyar minisztérium konkrétumokat mondani arról, hogy mit várhatunk Bush elnök látogatásától? — Elkezdődött a Bush-látogatás előkészítésének intenzív szakasza. Van egy közösen kialakított csomagterv-elképzelés, amely egyezményeket, tervezeteket, megállapodásokat ölel fel, szándéknyilatkozatokat és konkrét, mindenekelőtt gazdasági vállalkozásokat. Természetesen aligha valósul meg mindez a látogatás alatt vagy közvetlenül előtte, hiszen egy hónap sincs addig. Viszont Bush elnök látogatása nagyon sok olyan új vállalkozás elindításához adhat nagy ösztönzést, amely új fejezetet nyithat a magyar—amerikai kapcsolatokban. Mi nem minősítjük a román belpolitikát Feltűnő egybeesések
