Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-19 / 141. szám
^éplap I neves természetkutaté emlékére Vásárhelyi István (1889. május 29-én született Jászberényben), akiit Herman Ottó természetkutatói munkásságának folytatójaként ismernék, a szó ígizi értelmében harcosa volt a magyar természetvédelemnek, és elévülhetetlen érdemeket szerzett annak népszerűsítésében. Kutatásaival és munkásságéival nagyban elősegítette a Bükki Nemzeti Park létrejöttét. Foglalkozott a gerinces állatok valamenynyd osztályával, a gerinctelen állatok közül pedig főként a csigák érdekelték. Hosszú élete folyamán számottevő mennyiségű és felbecsülhetetlen tudományos értékű csigagyűjteményt hozott létre, amely haláila után a Miskolci Herman Ottó Múzeumba került. Vásárhelyi István, a „bükki polihisztor”, 1968. március 17-én hunytéi, Lillafüreden. Születésének 100. évfordulója alkalmából szülővárosa tudományos emléküléssel és dokumentumkiállítással emlékezett meg róla. A helybeli városvédő egyesület pedig emlékkertet alakított ki egykori szülőházának helyén, a Bajcsy-Zsi•linszky Üti Általános Iskola udvarán. (Fotó: Faragó László) H. Bathó Edit Jászberény ■ vállalatnak nem lehet érdeke a jé hírnév lejáratása A Néplap június 8-i számában) megjelent Befürödtek ... című írásra szeretnénk reagálni. E cikkben a Tiszatour berekfürdői kempingjének dolgozóit Fehérvári László, a Víz- és Csatornamű Vállalat gazdasági igazgatója alaptalanul vádolta azzal, hogy a kempingen keresztül nemcsak azott lakók jártak a strandra (akik befizették a belépőt), hanem mások is, „aki éppen csak akart”. A kemping területén csak érvényes kempingigazolvánnyal tartózkodhatnak a vendégek, enélküi senki nem léphet be, így a fürdőbe sem juthatott más a kempingen keresztül. Szerződésünk alapján, a kemping minden vendégének — felnőttnek és gyereknek egyformán — naponta 30 forintot számoltunk fel fürdőbelépőre. Ezt minden hónap végén bizonylataink, nyilvántartásaink alapján egyeztettük. A fürdő és a kemping közötti kapu lezárásának valódi oka az, hogy a VCSM az 1988-ban megnyitott kempingjét akarta vonzóbbá tenni oly módon, hogy saját vendégei részére állandó átjárást biztosít a fürdőbe, míg a Tiszatour vendégei számára a közvetlen átjutás lehetőségét megszünteti. E döntéskor megfeledkeztek arról, hogy a fürdő éveken át még nagyobb veszteséget termelt volna, ha a Tiszatour nem fejt ki propagandát Berekfürdő megismertetésére, valamint ha a bel- és külföldi vendégek a Tiszatour kempingjében nem találtak volna olcsó és családias hangulatú szálláslehetőséget. Ez utóbbit a vásárlók könyvébe írt dicsérő mondatok és az évről évre visszatérő vendégek bizonyítják Ezzel is szeretném érzékeltetni, hogy a fürdő és a kemping kapcsolata a kölcsönös előnyökön nyugodott. Vállaljuk a versenyt, de ahhoz egyenlő feltételeket kell biztosítani, és nem lehetetlenné tenni a vetélytársat, mert a „szabályokban” ez is szerepel. Az átjáró lezárását követően tíz reklamáció bejegyzés került a vásárlók könyvébe, főleg a mozgássérültek, a nyugdíjasok és a nyugati vendégek sérelmezték a kapu lezárását. Nem hiszem, hogy a Víz- és Csatornamű Vállalatnak érdeke lenne, hogy a már nemzetközileg ismert Berekfürdő jó hírnevét ilyen intézkedésekkel járassa le. Elek Istvánné szállodavezető két felelőtten gyermek játszadozása következtében —a faház, benne minden értéktárgyunkkal együtt porig égett. Kárunk több mint félmillió forint. A hír hallatán kétségbeestünk: hogyan tudjuk újrateremteni sok gonddal és munkával épített táborunkat? Nyaranta mintegy százan üdültünk ott, közöttünk számosán , olyanok akik a szülők anyagi helyzete miatt csak e nagyon kedvezményes pihenést vehetik igénybe. Saját erőnkből képtelenek vagyunk előteremteni mindent, ami ottveszett. Ezért fordulunk a Szolnok megyei vállalatokhoz, intézményekhez, lakosokhoz, segítségüket kérve, hogy táborunkat újjáépíthessük. Nemcsak kérünk, tanárainkkal együtt gyűjtési akciót kezdtünk, de sajnos még sok minden hiányzik: mintegy 25 kétszemélyes sátor, 30—40 habszivacs ágybetét, három 100—150 literes bukóüst. Ezenkívül egy kisebb faházra vagy felvonulási épületre lenne szükségünk, mert azok az anyukák, akik társadalmi munkában főznek ránk, betegségük miatt nem alkatnak sátorban. A raktárépülethez deszkára, préselt falemezre, betonlapra, fedőpalára és egyéb építési anyagokra lenne szükségünk. A segítséget az 1. István Gimnáziumba kérjük, (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 15. Tel: 220-005; 427-566) pénzbeli támogatást az SZMK 7 397 346 betétkönyvszámra — OTP XIV. kér. fiókja, Thököly út 102'B. Segítségüket remélve és <köszönve a budapesti I. István Gimnázium diákbizottsága Jókora műanyagdarab lapult a disznósajtban A képen látható tárgyat Sárándi Zoltánná szolnoki olvasónk küldte szerkesztőségünkbe, s mint írja, a szolnoki Szövetség Áruházban június 7-én vásárolt disznósajtban találta. Utólag bánja, hogy a csaknem fél sajtot nem szeletelve kérte, mert otthon alig boldogult vele. Többször megakadt benne a kés, míg kiderült, hogy nem porcogóról van szó. A szétfejtett disznósajtban jókora műanyag volt, ami vagy a daráló alkatréstéböl pottyanhatott bele, vagy a tárolóedény egy darabja? Mindenesetre fegyelmezetlen munkamenet lehet ott, ahol ilyen méretű tárgy a sajtba kerülhet — írta olvasónk, s megjegyezte: szerencse, hogy méreténél fogva fogyaszthatatlan, míg darálva szaporította volna a húst... Porig ógett a tábori faházunk, benne órtókeinkkel Tisztelt Szolnok megyei Olvasók! A budapesti I. István Gimnázium tanulói és tanárai kéréssel fordulnak önökhöz: •évekkel ezelőtt, egy kirándulás alkalmával jártunk Tiszapüspökiben, és megragadott bennünket a Tiszapart nyugalma, szépsége. Kerestük a lehetőséget egy táborhelynek alkalmas terület bérlésére. Az elmúlt öt nyáron már két-két hetet töltöttünk a strandhoz közel bérelt táborhelyünkön, ahoi tanáraink vezetésével sokat dolgoztunk. Táborépítő munkánkat a község oktatási vezetői, a helyi iskola, egy szocialista brigád és szüléink segítették. '1986-ban elrendeztük a terepet, bozótot irtottunk, földmunkát végeztünk. Egy évvel később megkezdük a raktárnak és kommunális épületnek szánt faház alapozását. (Cölöpökre épített betonfödém.) Az elmúlt nyáron a knosdóépületet és egy faházat építettünk föl, helyi segítséggel villanyt, vizet vezettünk be. Ily módon (más egyéb munkák elvégzésével együtt) a végleges táborhely mintegy 90 százalékban elkészült. Nyaranta építőtáborba is járunk kukoricát, címerezni, és keresetünk egy részéből a táborépítéshez szükséges anyagok javát megvettük. Tavaly nyár óta a felépített faházban tároltuk -z összegyűjtött tábori felszerelés nagy részét, hogy megtakarítsuk az oda-visszaszállítás költségeit. Az idén szerettük volna befejezni a táborépítést. Hozzáfogtunk a munkák szervezéséhez, amikor megdöbbentő hírt kaptunk Tiszapüspökiből. Helybeli ismerőseink, akiktől oly sok segítséget kaptunk, arról értesítettek, hogy május 4-én — Sok szép élménnyel gazdagodtunk Nyugdíjasklubunk negyvennégy tagja e hó 2-án Veszprémbe látogatott, ahol előzetes bejelentésünk és kérésünk alapján már vártak bennünket. A pártbizottság képviselője, a művelődési ház igazgatója és egy idegenvezető fogadta csoportunkat, s volt segítségünkre ott-tartózkodásunk ideje alatt. Meg; említem, hogy e kirándulásunkat megelőzően a jászkiséri testvérik! ubosokat láttuk vendégül, mely összejövetelünk több volt mint egy lakodalom. A helyi áfésznek ezúton szeretném megköszönni az 5000 forint anyagi támogatást, amit rendezvényeinkhez, kirándulásainkhoz nyújtott. A magunk módján mi is igyekeztünk örömet szerezni számukra, s azzal leptük meg a szövetkezetei, hogy rendbe tettük az udvarukat. Az öröm kölcsönös volt. Kiss Jenő Béláné Jászladány Adni nagyobb öröm, mint kapni Májusban egy piaci vásárláskor arra lettem figyelmes, hogy valaki a gyermeke óvodájáról bántóan beszél, többek között megjegyezte: „Azért tartanak az óvónők ünnepséget, évzárót, hogy virágot kapjanak.” Kedves Anyuka! Jómagam három gyermeket neveltem fel, már nagymama vagyok, és 25 éve óvónő. Kollégáim és a magam nevében is szeretném kikérni, ahogyan rólunk beszélt. Tudnia kell, hogy rengeteg munkánk van egy-egy, számunkra is kedves ünnep előkészítésében, megrendezésében, de mindezt nagyon szívesen tesszük, öröm és boldogság látni óvodásaink sze__________________________1989. JUNIUS 19. IA tárgyalóteremből I Elkeseredésében gyújtotta fel a tanyát Tudta, hogy életét a mértéktelen italozás zátonyra viheti. A bírósági tárgyaláson elismerte, hogy legtöbbször akkor lángoltak fel a családi viták, amikor sokat ivott, azt is, hogy házassága az alkohol miatt került válságba. Azt se titkolta, hogy józan, normális életvitel mellett többre vihetné, munkájával is nagyobb megbecsülést szerezhetne magának, hiszen mezőgazdasági szakközépiskolai végzettségével szakmájában, nem pedig egy kisiparosnál dolgozna. Amit nem tudott viszont megérteni — vagy nem volt elég akaratereje ahhoz, hogy megértse —, az, hogy a mértéktelen italozásról le lehet, le is kellene szokni. Dénes Péter Nándor az, aki a saját, és családja életét mérgezte mértéktelen italozásával. Nős, két kiskorú gyermekük van, de családjától különváltan él, mostani állandó lakásán, Gödöllőn. Az alkohol miatt már korábban is összeütközésbe került a törvénnyel, két esetben járművet vezetett ittasan, legutóbb pedig becsületsértés miatt kapott pénzbüntetést. Házassága az elmúlt év végén olyan válságos helyzetbe került, hogy felesége elhatározta — véglegesen szakít férjével. December 25- én — valószínű az ünnepi italozást követő veszekedés hatására — Dénesné gyermekeivel együtt az akkori ideiglenes lakásukból (Jászfényszaru, Vasút tanya 189. szám) a közeli tanyán lakó édesanyjához költözött. A családi vita, a szenvedémében azt az izgalmat, szeá-etetet, amivel várják szüleik elismerését, dicséretét, az általuk készített ajándékért, rövidke szereplésükért. Mi szeretetre, a szülők iránti tiszteletre neveljük a gyerekeket és arra, hogy adni mindig nagyobb öröm, mint kapni. Egyikünk sem várja el a virágot, megelégednénk ly es veszekedés másnap folytatódott. Akkor, amikor felesége testvérével együtt egy lovaskocsival átjött a tanyára, hogy néhány, a háztartásban nélkülözhetetlen, •szükséges tárgyat elvigyen. Rakodás közben Dénes gorombán, meg szép szóval is maradásra akarta bírni az asszonyt, ami nem sikerült, ■még azután sem, hogy felkereste anyósát és próbálta meggyőzni, hogy beszéljen a lányával. Letörten tért vissza a tanyára, és mint később elmondta, elkeseredésében esztelen cselekedetre szánta el magát. Nitrohígítót és gázolajat kevert össze, a folyadékot szétlocsolta, majd égő cigarettát dobott a gyúlékony anyagra. Tűz keletkezett, és mire ésabekapott, a szobát, meg a konyhát elborították a lángok. Az egyik ismerősük tulajdonát képező tanyában több mint 50 ezer forint értékű kár keletkezett. Elégett vagy erősen megrongálódott 60 ezer forint értékű ingóság, és bennégett a vádlott mintegy 30 ezer forint értékű műszaki cikkekből álló külön vagyona. A Jászberényi Városi Bíróság Táborosné dr. Varga Rozália tanácsa hozott ítéletet Dénes Péter Nándor ügyében. Nagyobb kárt okozó rongálás bűntette miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét. A bíróság a kiszabott börtönbüntetést 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. —illés — néha egy köszönettel is. Higgye el, örömteli napokat kívánunk nyújtani gyermekeiknek (gyermekeinknek), s nem maradnánk a pályán, ha ezt nem tiszta szívből, hivatásszeretetböl tennénk. Kiss Lászlóné óvónő Szolnok Válaszoltak - intézkedtek Közlekedés—zebra Lapunk május 22—i számában, Kiszolgáltatott helyzetben a kábeltévések cím alatt Juhász György szolnoki olvasónk is kifejtette véleményét. Megemlítette, hogy kábeltévé nélkül megvannak, mert a család fenntartásáért végzett munka annyira leköti az idejüket, hogy legtöbbször csak a fő műsort tudják egy-egy órában nézni. Ugyanakkor feltette a 'kérdést: ki a felelős a kábeltévé ügyében hozott rossz döntésért? Javasolta: a Széchenyi lakótelepen szüntessék meg ezt a hálózatot, s a költségén autóbuszjáratokat indítsanak. Tegyék elviselhetőbbé a közlekedést, mert felháborító, hogy a Jászkun Volán minden panaszra kioktató választ ad. Javasolta továbbá, hogy a városi tanács a Panel ABC és a Molnár A. út' között létesítsen zebrát — az iskolába járó gyerekek védelmében. Észrevételére az ügyben érintettek válaszoltak: A Jászkun Volán forgalmi és kereskedelmi főosztályától kapott levélben többek között ez áll: vállalatuk megkülönböztetett figyelemmel kezeli a Széchenyi lakótelep utasforgalmának kiszolgálását. Ennek érdekében többször próbálkoztak célforgalmi felméréssel (kérdőívekkel), mely törekvésük nem vezetett eredményre, érdektelenséget. tapasztaltak. Eszköz- és munkaerőellátottságuk függvényében igyekeznek lépést tartani a lakosság számával arányos forgalomnövekedéssel, így került sor a 24/A jelzésű járatok útvonalának racionalizálására, az új 24 G jelzésű járatok indítására. Sajnáljuk, hogy Juhász György a panaszokra adott válaszukat, tájékozta-, tásaikat kioktatásnak veszi. Kérik, hogy konkrét információval, javaslattal legyen segítségükre a mindennapi munkájukban. Tóth István, a városi tanács osztályvezető főmérnöke a zebra létesítésével kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a területre vonatkozó részletes rendezési terv szerint az Ecseki úti iskola és az orvosi rendelő között jelöltek ki gyalogátkelőhelyet, illetve a Rigó úti iskola előtt. E terv a véglegesen kiépített állapotra vonatkozik, a kapcsolódó négysávos út meglétével számol. Jelenleg átmeneti megoldást kell keresniük, s tekintettel arra, hogy a gyalogátkelőhely kijelölése a megyei tanács hatásköre, felvették a kapcsolatot a közlekedési osztálylyal. A forgalomtechnikai vizsgálatot és a forgalomszámlálást követően -kerülhet sor a gyalogátkelőhely felfestésére. Összeállította: Csankó Miklósáé Imiről szívesen olvastam volna említett zeneiskolába, s hogy be tudtam íratni, ezért köszönet illeti a Néplapot, mert benne olvastam a felvételi időpontjáról! Csak elragadtatással és elismeréssel tudok szólni az iskola munkájáról, s bárcsak több rákóczífalvi gyerek lehetne részese a nevelésüknek! Személyesen három pedagógust ismerek: Muray Pálnét, Fancsali Aldamurnét és Kelemen József nét. A szülőtársak nevében köszönöm nagy-nagy türelmüket, amellyel a kis „zenei analfabétákból” zeneszerető, zeneértő gyerekeket nevelnek örömünkre és társadalmunk hasznára. Hernek Istvánná Rákóczi falva Lapjuk hűséges olvasója vagyak, de a múlt hetekben hiába lapozgattam még figyelmesebben, nem találtam benne azt a kis eseményt, amirőii szívesen olvastam volna. A Szolnoki Bartók Béla Zeneiskola tanévzáró hangversenyét a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezték meg, s csodálatos élményben volt része annak, aki ott lehetett. Sajnálom, hogy erröj egy kis hírt sem közöltek. Tudom, hogy fontosabb volt a megyei pártértekezlet és más egyéb is a tanévzáró hangversenynél, de szerettünk volna legalább egy képet látni e kedves eseményről. Gyermekem egy éve jár az A szerkesztőség postájából
