Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-19 / 141. szám

Néplap Nagy Imre és sorstársai temetésének visszhangja Világszerte rengeteg képpel, terjedelmes riportokban foglalkozott a sajtó Nagy Imre és sorstársai temetésével. A rádiók és a televíziók általában első helyen közöltek beszá­molókat, a lapok pedig a távoli Japántól a választásokra készülő Görögországig szinte mindenütt tudósítottak a bu­dapesti gyásznapról. A The Washington Post szombaton azzal kommentál­ta elsőoldalas helyszíni be­számolóját, hogy „a teme­tés engedélyezése forduló­pontot jelent az MSZMP számára... A párt a leghala­dóbb lett a kommunista vi­lág uralmon lévő pártjai kö­zött”. A brit kereskedelmi tele­vízió hangoztatta: „Ez a nap mérföldkő a kommunista Európa történetében, hiszen nem csak Nagy Imrét temet­ték, hanem a kommunizmus sztálinista modelljét is” a The Guardian megjegyzi, hogy az előző napok idegessége és feszültsége alábbhagyott, mert a kormány ígéretének megíelelően rendőrök nem voltak láthatók a szertartá­son. A madridi El Pais tudósí­tója úgy véli, hogy az el­lenzék szervezési sikere moz­gásba lendítheti a reformo­kat ellenző erőket mind Ma­gyarországon, mind pedig a szomszédos államokban. A francia lapok közül a Le Quotidien de Paris a pénte­ki napot Nagy Imre és már­tírtársai poszthumusz győ­zelmének és velük együtt a demokratikus eszmék diada­lának minősíti. Belgiumban a Le Soir mélységesen jelképesnek ne­vezi, hogy „Magyarországon hatalmon lévő kommunista párt a héten kezdte meg a tárgyalásokat az ellenzékkel a szabad választásokról és egy többpárti demokráciáról. Az NSZK-ban a nagy pél­dányszámú Westdeutsche Allgemeine Zeitung megálla­pítja,» a jelképes tettben az is benne foglaltatik, hogy a párt teljes fordulatot hajtott végre önértelmezésében. Az osztrák újságok bősé­ges tudósításaik címében és szövegében egyaránt vissza­térnek az olyan értékelések, bogy a gyásznap a magyar demokrácia újjászületésének napja lett. A Volksstimme, az Osztrák KP lapja viszont annak a véleményének ad hangot, hogy a gyászbeszé­dek korántsem szolgálták a nemzeti megbékélést és a múlt egyoldalú értékelését tükrözték. Kambodzsa-konferencia Előkészítő lépések Az augusztusra tervezett párizsi Kambodzsa-konfe­­renciáról tárgyalt a hétvé­gén Bécsben Nguyen Co Thach vietnami miniszterel­nök-helyettes, külügyminisz­ter. Találkozott Alois Mock osztrák külügyminiszterrel, valamint Leopold Gratz-cal, az osztrák külügyek volt irányítójával, aki az ENSZ korábbi Kambodzsa-konfe­­renciájának az elnöki tisztét töltötte be. A vietnami diplomácia ve­zetője szerint a párizsi ér­tekezleten az egymással szembenálló kambodzsai fe­lek, a környező térség orszá­gai — beleértve Ausztráliát és Üj-Zélandot —, valamint a világ nagyhatalmai mellett három európai semleges or­szágnak — Ausztriának, Svédországnak és Finnor­szágnak — is ott kellene len­nie. A konferenciának az a fő feladata, hogy kialakítsa a nemzetközi ellenőrzési mechanizmust arra az idő­szakra, amely során Kam­bodzsából kivonják a vietna­mi csapatokat, majd szabad választásokat tartanak • az országban. Az NDK lapjai szombaton „Heves támadások az MSZMP és a Szovjetunió el­len” címmel az ADN jelen­tését közük. Az ifjúsági szövetség lap­ja, a Junge Welt magyará­zatként háttéranyagot közöl a magyar belpolitikai hely­zetről. A szerző szerint egy­re világosabbá válik, hogy az ország befolyásos erői a a szocialista modelltől való elfordulásban és a nyugat­európai szociáldemokrácia felé fordulásban látják a magyarok jövőjét. A cikk végül így fogalmaz: „Nagy Imre és társai rehabilitálása ma egész Magyarországot iz­galomban tartja, azokat is, akiknek hozzátartozóit 1956- ban meglincselték, megkö­vezték, fölakasztották, csak azért, mert a forradalmat védelmezték, azt a forradal­mat, amelyről éppen manap­ság nyilvánosan senki sem beszél”. A csehszlovák napilapok szombaton részletesen be­számoltak a kegyeleti szer­tartásról. A Hűdé Právo megállapította, hogy a gyász­nap nyugodtan zajlott le, „a ravatalnál azonban a ma­gyarországi szocialista fejlő­dést befeketítő hangok és nyílt támadások hangzottak el az MSZMP, a Szovjetunió a szovjet csapatok magyar­­országi jelenléte ellen. A bolgár tömegtájékozta­tás nagyon szűkszavúan foglalkozott a pénteki ese­ményekkel. A televízió hír­adója néhány másodpercet szentelt a szertartásnak, a Rabotnicseszko Delo — a BKP lapja — pedig szomba­ton a rövid hírek között ad­ta hírül, hogy Nagy Imre és vele együtt kivégzett társai gyászszertartásán koszorút helyeztek el a kormány és az Országgyűlés nevében is. Igen rövid, néhány soros jelentést adott a kínai hír­­ügynökség — pénteki kelte­zéssel — a budapesti gyász­­szertartásról. Az Üj Kína úgy fogalmazott, hogy az új­ratemetést a tömegszerveze­tek készítették elő a kor­mány jóváhagyásával és tá­mogatásával. „Visszatérés” címmel kö­zölt szombaton Nagy Imre és (Folytatás az 1: oldalról) — hírek szerint a pártfőtit­kári tisztség várományosát — aki kijelentette, hogy erőfeszítéseket kell tenni a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése és a törvé­nyesség javítása érdekében. Csiao Si ezt a megjegyzést akkor tette, amikor találko­társainak újratemetése al­kalmából nagy cikket a Komszomolszkaja Pravda. Az írás bemutatja a szov­jet olvasók előtt nemigen is­mert Nagy Imre élettörténe­tét, a szovjet emigrációs éve­ket, szovjet állampolgársá­gát, majd magyarországi munkásságát. 1953-as meg­bízatását a szocializmus sztá­lini modelljével való első szakítási kísérletként értéke­li, 1956-os újabb kormány­fői tevékenységéről pedig megállapítja, hogy Nagy szi­lárdan törekedett a szocia­lista rend megóvására, de hozzáteszi: szembeötlő ugyanakkor Nagy Imre kö­vetkezetlensége kormányzá­sának 11 napja alatt. A mi­niszterelnök nem volt képes kellően felmérni külpolitikai lépéseinek következményeit, s mindez a véres események­hez, Nagy Imre személyes tragédiájához vezetett. A szovjet lapok közül az Izvesztyija szombat esti moszkvai kiadása volt az első, amely nem a TASZSZ jelentését, hanem saját — kommentáló elemeket is tar­talmazó — tudósítását kö­zölte Nagy Imre és társainak temetéséről. A lap különtudósítója be­vezetőként felhívja a figyel­met arra, hogy a Hősök te­rén tartott szertartáson részt vettek a kormány és az Or­szággyűlés képviselői is. B» Rogyionov utal arra, hogy az MSZMP és más tár­sadalmi, politikai erők a te­metés napját a történelmi megbékélés és a nemzet erői konszolidálásának napjává akarták tenni. Ugyanakkor az ország vezetői nem kap­tak szót a téren — folytat­ja. A megindító és realitás­­érzéket tükröző beszédek mellett voltak olyanok is, amelyeket nem lehet szó nél­kül hagyni — hangzik a tu­dósító véleménye. Néhány szónok — írja — az 1956-ból fakadó tanúlsá­­gok levonása helyett annak a „forradalomnak” a folyta­tását sürgette, amelyet — mint kertelés nélkül mond­ták — szovjet katonai bea­vatkozás fojtott el. Egyes beszédekben voltak olyan soviniszta hangok is, amelyek aligha használhat­nak a „nemzeti kerékasztal­nál” folyó megbeszélések­nek, Magyarország és szom­szédai harmonikus viszonyá­nak. zott a demokratikus pártok vezetőivel és közismert pár­­tonkívüli személyiségekkel-. A június elejei véres ese­mények óta első ízben fej­tette ki, hogy a párt- és az állami vezetésnek folytatnia kell a korábban megkezdett párbeszédet a lakosság kü­lönböző rétegeivel. Nyújtsanak kedvezményt Magyarországnak (Folytatás az 1. oldalról) Jóllehet az amerikai kor­mány szándékai már koráb­ban ismeretesek voltak, a bejelentést aligha véletlenül időzítették a Nagy Imre és mártírtársai temetése utáni órákra. Az eddig ismertek szerint a törvényhozás mind­két pártja támogatja a kor­mány kezdeményezéseit a Magyarországnak nyújtan­dó gazdasági könnyítésekre. Az általános vámkedvez­ményt főként fejlődő orszá­goknak nyújtják, hogy elő­segítsék kivitelüket az ame­rikai piacra. A rendszer be­vezetésével egyes árucsopor­tokban mérséklődnek a vá­mok, ám aligha ázoknál a cikkeknél, amelyek a ma­gyar export többségét jelen­tik. Az OPIC tevékenysége je­lentősen elősegítheti az ame­rikai gazdaság Magyarország iránti érdeklődését, a külön­böző beruházásokat. Egyút­tal tárgyal már a képviselő­ház arról, hogy az úgyneve­zett legnagyobb kedvez­ményt, azaz a normális ke­reskedelmi feltételeket ne az eddigi rendszer szerint, évenkénti hosszabbítással nyújtsák Magyarországnak, hanem egyszerre ötéves idő­tartamra. Hír szerint re­mény van arra is, hogy a kedvezményt határidő nél­kül, tartósan nyújtsák, ami a Lengyelország számára biztosított gyakorlatnak fe­lelne meg. Bulgária — Törökország Rtanaszov is ktsz tárgyalni A bolgár miniszterelnök kijelentette, hogy kész tár­gyalni Törökországgal a két ország között fennálló prob­lémákról. A BTA bolgár hírügynökség által szomba­ton közzétett nyilatkozatban továbbá arra célzott, hogy a lakosság bizonyos csoportjai még mindig megsértik a munkafegyelmet és a köz­rendet Bulgáriában, és ezért a külső erők megbízottait hi­báztatja. Nyilatkozatát Atanaszov válasznak szánta özal török kormányfő csütörtökön el­hangzott javaslatára, amely szerint a két ország vezetői­nek tárgyalni kellene a nö­vekvő feszültségekről. Török állítás szerint néhány hét alatt több mint 34' ezer mu­zulmánt toloncoltak ki a bol­gár hatóságok. A bolgár miniszterelnök nyilatkozatában cáfolta, hogy bárkit is kitoloncoltak volna. Közölte, hogy sbk ember az ellenséges propaganda hatá­sa alatt hagyta el Bulgáriát. Megismételte azt a bolgár ál­láspontot, hogy nincsenek bulgáriai törökök, csak a török uralom idején kény­szerrel mohamedán hitre té­rített bolgárok. BELGRAD A szlovén képviselőház al­­kotmányozó bizottsága jóvá­hagyta a köztársaság alap­törvényének módosítását* amely szerint az önrendel­kezés alapján Szlovéniának elidegeníthetetlen joga a tár­sulás és az elszakadás. A bizottság egyúttal javasolta, hogy Franc Preseren költő egyik versét nyilvánítsák Szlovénia Himnuszává. MOSZKVA A jegyrendszer megszün­tetését, a szövetkezeti üzle­tek bezárását, magasabb bé­reket és jobb szociális ellá­tást követelték a fiatalok a kazahsztáni Novij Uzenyben azon a „spontán” gyűlésen, amelyen a város vezetőivel találkoztak: Az események előzménye az volt, hogy a fiatalok egy városi mulatság után összeverődve szövetke-PEKING: Járókelők a Tienanmen tér közelében emelt ide­iglenes emlékműnél, amelyet a népi felszabadító hadsereg azon katonáinak emeltek, akik életüket vesztették a június elején történt összecsapások során. (MTI telefotó) Kína kiutat keres 1989. JÚNIUS 19. Elhunyt Nógrádi Róbert Szombaton kaptuk a hírt, hogy 61 éves korában el­hunyt Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház nyu­galmazott igazgatója. Nógrádi Róbert, a moszk­vai főiskola elvégzése és a Nemzeti Színházban eltöltött gyakorlóév után Szolnokon kezdte pályáját 1957 teléri. Nehéz időszaka volt ez a Tisza-parti színháznak, de a fiatal rendező hamar ki­próbálhatta tehetségét: a szolnoki deszkákon ő rende­zett először Gorfcij-drámát, olyankor, amikor egyáltalán a színház további léte is bi­zonytalanná vált. Az elköte­lezett művész bátorságával vállalta az ütközéseket is, a modern amerikai színpadról ő „lopta át" Szolnokra Stein­beck Egerek és emberek cí­mű adaptációját. Ez nagy szó volt akkoriban, politikai és művész bátorság kellett hozzá. Egy emlékezetes Cyrano előadás után korabeli ma­gyar drámákat rendezett, majd a Figaró házassága ho­zott számára sikert, de a legmaradandóbb emlékű szolnoki rendezése az Othel­lo volt — 1960. február 19- én volt a bemutató — két nagyszerű színésszel: Othello Iványi József, Jágó Tallós Endre. A következő szezonban Ar­buzov Vándorévek című drá­máját állította színpadra. Ez az előadás is kiemelkedő eseménye volt a korabeli színházi életnek. Nógrádi Róbert az 1961-es szezon végéig a színház fő­rendezőjeként működött Szolnokon, nagy része volt abban, hogy ezekből az évek­ből alakulhatott ki a szol­noki színház fénykora, amely ugyan Berényi Gábor igaz­gatói munkásságához kötő­dik, de nem kis része volt ebben Nógrádi korábbi mű­ködésének. Több mint két évtizeden keresztül a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója volt, nagy szerepet vállalt Illyés Gyu­la drámáinak folyamatos be­mutatásában. Életében művész sikerek és rajta kívül álló okok mi­att kudarcok váltották egy­mást. Törekvő jószándékait sokszor fogadta meg nem értés, gáncsoskodás. A meg­próbáltatások úgy látszik nem múltak fölötte nyom­talanul, első nyugdíjas évé­ben vitte el a szívroham. Lengyelország Walesa visszautasította a koalíciós ajánlatot A Szolidaritás szakszerve­zet nevében Lech Walesa visszautasította szombaton a Lengyel Egyesült Munkás­párt koalíciós ajánlatát. Mieczyslaw Rakowski kor­mányfő, a LEMP KB PB tagja a minap nagykoalíció létrehozását indítványozta a Szolidaritásnak a reformok közös keresztülvitelére. Walesa azzal indokolta az elutasító választ, hogy a len­gyel társadalom igazi refor­mokat vár a Szolidaritástól, nem pedig azt, hogy öt vagy tíz miniszteri tárcát elfo­gadjon. A lengyel ellenzéki szervezet vezetője Gdansk­ban, a Szolidaritás Országos Végrehajtó Bizottságának ülésén mondott beszédében vetette él a LEMP ajánlatát. Vasárnap tartották Len­gyelországban a parlamenti — alsóházi és szenátusi — választások második fordu­lóját, amelynek jelentősé­gét lényegesen csökken­tette, hogy a Szolidaritás már az első fordulóban a párton kívüliek, illetve az ellenzék számára fenntartott 161 mandátumból 160-at meg­szerzett és a 100 fős szená­tusban első nekifutásra 92 helyhez jutott. BERLIN: 17 ember életét követelő és többek súlyos sérülé­sével járó baleset történt június 17-én a Schönefeldi repü­lőtéren. A Moszkvába induló Interflug-járat IL—62 típusú repülőgépe — eddig ismeretlen okból — felszállás előtt le­tért a betonsávról és közben kigyulladt. A tűzőrség embe­reinek egyórás munkával sikerült a tüzet eloltani a gépen (MTI telefotó) zeti üzleteket vertek szét és autókat gyújtottak fel. A rend helyreállítására kivezé­nyelt belügyi alakulatok a több száz embert a főtérre irányították, és ott kérésük­re lehetővé tették, hogy a város vezetővel találkozza­nak. ISZLÁMÁBÁD Az afgán emigráns „kor­mány” vezetője elutasította azt a pakisztáni javaslatot, hogy semleges, technokrata kormány alakuljon Kabul­ban. Abdulrab Raszul Szájáf szerint ez ugyanis csak el­odázná az afgán válság meg­oldását. A szerdai iszlámábádi ja- • vaslat szerint Nadzsibullah után egy technokrata kor­mány biztosítaná az átmene­tet Kabulban, amennyiben a jelenlegi afgán vezetés nem lenne hajlandó közvetlenül átadni a hatalmat a mudzsa­­•hedeknek. HANOI Jólértesült hanoi források szerint az elmúlt hetekben a vietnami fővárosban több­száz diák folytatott tiltako­zó akciókat rossz életkörül­ményei miatt. A hanoi felső­­oktatási intézmények hall­gatói ösztöndíjemelést, jobb kollégiumi ellátást követel­tek. Az AFP francia hírügy­nökség beszámolója szerint a hatóságok engedtek a diákok követeléseinek, hogy elkerül­jék a pekingi tragédiához •hasonló eseményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents