Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-17 / 140. (141.) szám

1989. JÚNIUS 17. j^ÉPUkP Külföldiek kóstolgatják a magyar ízeket Gasztronómiai nyári egyetem Szolnokon Tíznapos gasztronómiai nyári egyetemet rendezett Szolnokon a TIT megyei szervezete valamint a Ke­reskedelmi és Vendéglátó­­ipari Főiskola Szolnoki Ta­gozata. Ez az első magyar gasztronómiai nyári egyetem, de arról sem igen tudnak a szakemberek, hogy bárhol a világon rendeztek volna ha­sonlót. A TIT korábban már szer­vezett más jellegű nyári egyetemet. A tapasztalat megvolt hát A főiskola vi­szont az „ételprogram” szak­mai részét dolgozta ki. Há­rom évre terveztek. Az idén az egyetem résztvevői álta­lános dolgokkal ismerkednek meg: a magyarok táplálko­zási szokásaival, a magyar ételekkel, ízekkel. Jövőre pe­dig egy megyei tájegység éte­leit, specialitásait szeretnék bemutatni. A huszonöt résztvevő több­sége külföldről érkezett. Sok közöttük a finn: vannak dá­nok, nyugatnémetek és há­rom magyar „hallgató” is. A tíznapos program délelőttön­ként előadások keretében is­merteti meg őket a magyar gasztronómiával. Szó volt és lesz például a magyar gaszt­ronómia történetéről, min­dennapi étkezési szokásaink­ról, a hazánkban található hal­fajtákról, arról, hogy milyen jelentősége van a táplálko­zásban a növényi rostok fo­gyasztásának. Az érdeklődők megismerkedhetnek cukrász­művészetünk múltjával és jelenével, valamint a hazai söripar termékeivel. A délután a „gyakorlaté”. „Terítékre kerülnek” a ma­gyar konyha jellemző kony­haitechnikai fogásai, megta­nulhatják például, hogyan lehet pörköltet készíteni, hányféleképpen sűríthetik a különböző főzelékeket. A hallgatók saját maguk is részt vesznek az ételek elké­szítésében, illetve kipróbál­hatják a különböző fogáso­kat. módszereket. Azon a na­pon például, amikor a Ma­gyarországon található hal­­fajtákról hangzik el előadás, délután az országos halászlé­főző verseny díjazottjainak részvételével rendeznek ha­lászléfőző programot. A gasztronómiai vendégeket többször viszik kirándulni is. Megismerkednek a Horto­­bággyal, Tiszafüreddel. Me­gyén kívüli szervek is segí­tettek a szervezésben, így Lajosmizsére és Budapestre is eljutnak a vendégek. A rendezőknek az volt a céljuk, hogy felhívják a fi­gyelmet a magyar konyhára. Véleményük szerint ugyanis manapság az emberek erősen érdeklődnek a konyha titkai, különösen más népek főzési, étkezési szokásai iránt. Ezt bizonyítják a különböző sza­kácskönyvek is, amelyek szánté naponta, hetente je­lennek meg. A jövő évi magyar gaszt­ronómiai nyári egyetemet már az idén kezdik szervez­ni. Szeretnének több érdek­lődőt megnyerni a magyar ízek kóstolgatásának, mint ahányat az idén sikerült. \ A vendéglátóipari szakközépiskolában Sza bó Lászlóné szakoktató bemutatót tart a vendégeknek. 27-én kerül a képviselők elé Elkészült az adóreform továbbfejlesztésének koncepciója Elkészült az adóreform to­vábbfejlesztésének koncep­ciója. A hároméves adókor­szerűsítési programot, pénz­ügyminiszter a június 27- én kezdődő ülésszakon ter­jeszti a képviselők elé. E koncepció kidolgozását megelőzően a Pénzügymi­nisztérium szakemberei ösz­­szesítették az adóreform 1988-as bevezetésének ta­pasztalatait. Megállapításaik szerint az adóreform hatása a népgazdasági szintű jöve­delemfolyamatokra kisebb volt, mint azt eredetileg vár­ták. Nem mérséklődött ér­zékelhető módon a költség­­vetés. újraelosztó" szerepe. A fiskális eszközök alkalmazá­sa még mindig háttérbe szo­rítja a monetáris politika érvényesülését. Az adórend­szer hatására nem követke­zett be markáns fordulat a gazdaságpolitikában, ugyan­akkor csökkent a lakosság tűrőképessége, s a kialakí­tott új rendszer számos pont­ján kidolgozatlannak bizo­nyult. Ezért továbbfejlesztése so­rán — a pénzügyi kormány­zat szerint — elsősorban ar­ra kell törekedni, hogy kö­vetkezetesebben érvényesül­jön az adórendszer semle­gessége, lényegesen csökken­jen a jövedelemtulajdono­sok egy részének előnyt biz­tosító kedvezmények és men­tességek száma. Ennek ered­ményeként sor kerülhet az adóterhek általános mérsék­lésére. A jövőben a piac ki­­teljesedésével a konjunktú­raszabályozás fő eszközévé a monetáris, valamint az aktív árfolyampolitikának kell válnia, míg az adózási esz­közöket csak szűkebb kör­ben, kiegészítő jelleggel in­dokolt alkalmazni. A vállalkozásokat érinti, hogy a tervek szerint a kö­vetkező években megszűnik a beruházásokat terhelő ál­talános forgalmiadó, vala­mennyi termelési adó, vala­mint a bérnövekedést terhe­lő nyereségadó. Csökkennek viszont a különböző vállal­kozásokat érintő kedvezmé­nyek. A koncepció szerint szükség van az állami va­gyon utáni normatív része­sedés, illetve osztalékfizetés bevezetésére is. Ha erre sor kerül, lehetőség nyílik a vál­lalkozási adó általános ter­heinek csökkentésére. Ebben az esetben lényegében azo­nos adózási feltételek között gazdálkodhatnak majd az állami vállalatok és a tár­saságok. Szükség van a földadó­­rendszer korszerűsítésére is. Olyan új, egységes földadó bevezetését tervezi a pénz­ügyi kormányzat, amely szervezetsemleges, nem tesz különbséget a vállalkozások és a magánszemélyek között. Erre valószínűleg legkoráb­ban 1991-ben kerülhet sor. A koncepció szerint to­vábbra is a személyi jövede­lemadó-rendszert kell fej­leszteni, mivel a családi jö­vedelemadó-rendszer beve­zetése jelentősen megnövel­né a bürokráciát, és a csa­ládok többségének nem len­ne előnyös. Ezzel párhuza­mosan mindenképpen szük­ség van a családi pótlék­­rendszer továbbfejlesztésére, igazságosabbá tételére. A személyi jövedelemadó­ban is a kedvezmények je­lentős szűkítését tervezik. A jövőben az adórendszer­rel is ösztönözni kívánják a befektetéseket. Menni vagy maradni? Vitafórum után (el)diintetleniil Molnár Ferenc országgyűlési képviselő nem lép vissza Karcag közéletének eleddig állóvizét alaposan felkever­te a tanácselnök, Molnár Ferenc országgyűlési képviselő visszahívásának kezdeményezése. A város lakói már nem­csak pletykaszinten foglalkoznak az üggyel. A sajtóban meg­jelent pro és kontra érveket tartalmazó megnyilvánulások is jelezték, a küzdelem csak elkezdődött, de korántsem állít­ható, hogy végleg eldőlt Csütörtökön újabb for­dulatot vettek az események Molnár Ferenc vitafórumra hívta meg választóit, hogy a nyilvánosság előtt feleljen az őt ért támadásokra; lehe­tőséget teremtve a felvető­dött kérdések tisztázására. A találkozót nagy várakozás előzte meg, a Déryné Műve­lődési Központ színházter­me hat órára zsúfolásig meg­telt. S hogy a találkozó — a külső szemlélő számára — nem felelt meg a várakozás­nak, az nem Molnár Ferenc hibája. Azok az erők ugyan­is, amelyek visszahívását kezdeményezték, valójában könnyűnek találtattak az ál­taluk e.lindított ügy politikai, közéleti súlyához képest. A már korábban is jelké­pesként értékelhető akció, úgy tűnt, öncélúvá vált; a ■kezdeményezők nem jutottak túl szándékaik kinyilvánítá­sán és ismétlésén. Képtele­nek voltak politikát, közéle­tet formáló módon meggyő­zően érvelni állításaik mel­lett. így aztán a mintegy háromszázra tehető érdeklő­dő választópolgár túlnyomó többsége érzelmileg, hangu­latilag nem tudott azonosul­ni velük. Ugyanakkor Mol­nár Ferenc mellett — ugyan­csak jól érzékelhetően — szervezett politikai erő állt ki. A visszahívás hangadói és a hűségnyilatkozatot tevők mellett jelentős részt képvi­seltek azok az állampolgá­rok, akik nem határozott meggyőződéstől vezérelve mentek el a fórumra, akik­ben tálán épp a vitában ér­lelődött meg a döntés, akik tisztességes szintézisre töre­kedtek, akiket a levonható tanulságok érdekeltek. Mert vannak tanulságok, s aki elemzően gondolja vé­gig a helyzetet, megérti eze­ket. Megérti azt, hogy mé­lyebb gyökerű ellentmondá­sok fedezhetők fel a divatje­lenség mögött. Hogy most, amikor a véleményalkotás, -nyilvánítás elé már keve­sebb akadályt gördítenek, a régi jogos vagy vélt felgyü­lemlett sérelmek önigazolást, igazságtételt követelnek, s ennek logikus következmé­nye, hogy koncentráltan egy hatalmi pozícióban lévő sze­mély ellen irányulnak a tá­madások, őt próbálják min­denért felelőssé tenni. Nem véletlenül és alapta­lanul kezdte mondandóját az egyik felszólaló, aki úgy fogalmazott, ha a vélemé­nyünkre korábban is jobban odafigyeltek, ha igényelték volna, fölösleges lett volna ez a vitafórum. De még ennél is fontosabb, a későbbiekre nézve is meg­szívlelendő tanulságnak tar­tom, amit a vitafórumon ta­pasztaltam. S ez a tömeglé­lektani hatás. Az emberek ugyanis — valljuk be egyre több alappal — sorsuk miatt panaszkodnak, s sérelmei­ket, gondjukat-bajukat ott mondják el, ahol meghall­gatják őket, értelen^szerűen azokhoz húznak, akik erre időt, energiát áldoznak, akiknek megértésére, együtt­működésére számítanak. A karcagi vitafórum sok tekintetben magán hordozta a demokrácia gyermekbeteg­ségeit, de az egyértelműen érezhető volt, hogy az em­berek önmagában a konflik­tust nem igénylik, ha le­hetőségük van az alkotó kö­zös cselekvésre. Nem keres­nek a kákán is csomót, de igenis vállalják a küzdelmet, ha nem kapnak esélyt érde­keik érvényesítésére. Mi lesz most, hogyan is alakul hát a Molnár-ügy? — ezt latolgatják most sokan Karcagon. Ha röviden jelle­mezni akarjuk a helyzetet, meg kell állapítanunk: a mérkőzés döntetlenre áll. Az aláírásgyűjtők elérték a visszahívás jogi kezdemé­nyezésének fettételeit. A vitafórum azonban arról győzött meg: erős tábor áll Molnár Ferenc mellett. Ma­ga az érintett a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy felveszi a kesztyűt, úgy ér­zi, nem hagyhatja cserben azokat a karcagiakat, akik bíznak benne, vállalja tehát a visszahívással járó pocesz­­szust. A mérkőzés jelenleg tehát döntetlenre áll. A küzdelem nem dőlt el. Mert ne feled­jük: a mintegy tizenhatezer­re tehető választópolgár kö­zül elenyésző töredék vett csak részt a fórumon. Pedig végül az ő szavazatuk dönti majd el az események vég­kifejletét. A város politizá­ló, a politika iránt érdeklődő rétege már hallatta szavát. Paradoxon, de a döntés azok kezében van, akik egyelőre csak hallgatag szemlélői a küzdelemnek. Szőke György Tanácselnök a kollégiumban Tárgyalások a gyógyszeráremelésről II gyártók magukra vállalnák a lakossági többletkiadásokat A Minisztertanács Tanácsi Kollégium néven életre hí­vott egy tanácsadó testületet. A testület tagjai közé hív­ták Rente Ferencet, a tisza­füredi tanács elnökét is. Me­gyénket egyedül ő "képviseli. — Hogyan fogadta a rneg­­bízatást? — Szívesen vállaltam a részvételt a testület munká­jában — válaszol a város ta­nácselnöke. — S hogy rám esett a választás, ennek őszintén örültem. Ne vegye szerénytelenségnek, de azt hiszem, hogy ebben benne van 30 éves tanácsi munkám értékelése, elismerése is. — Milyen érdemi munkát végez B tanácsadó testület? — A bizottság negyed­évenként ülésezik, lényegé­ben a készülő törvények ter­vezetét vitatjuk meg, egé­szítjük 'ki a helyi élet gya­korlati tapasztalataiból me­rített észrevételeinkkel. így mondhattuk el javaslatainkat a költségvetési, a választási törvénytervezetről vagy ép­penséggel az új alkotmány tervéről. Tehát nagy hord­erejű kérdésekben fejthetjük ki álláspontunkat. — Ez az amúgy sem cse­kély munka mellett többlet­energiát igényel. — Igaz, de szívesen vé­gezzük, mert ezáltal már a tervezés stádiumában bekap­csolódhatunk a kormányszin­tű döntésekbe. Hasznos, a későbbiekben jól felhasznál­ható információkhoz jutunk. Mintegy előre készülhetünk a várható fejleményekre. Nem kell hangsúlyoznom, a mai gyorsan változó világban ennek mekkora jelentősége van az önállóan gazdálkodó tanácsok számára. Sz. Gy. Az árhivatalnak tett. beje­lentés szerint a gyógyszer­­gyárak július 1-jével szándé­koznak készítményeik árát felemelni, átlagosan 9,2 szá­zalékkal. Ez az emelés erre az évre összességében 600 ■millió forint termelői árnö­vekedést jelentene, amiből a lakosság többletkiadásai mintegy 200 millió forintot tennének ki. Ezzel kapcsolatban a Gyógyszeripari Egyesülésben elmondták az MTI munka­társának : a gyógyszergyár­tók azért kérik az áremelési lehetőséget, mert a hatósági intézkedések (egyebek kö­zött a forint leértékelése)’ és a szállító vállalatok emelke­dő árai az idén 1 milliárd forinttal növelik a belföldre ' kerülő gyógyszerek előállítá­sának közvetlen költségeit. A gyártók ebből az 1 milliárd forintból csak 600 millió fo­rint áremeléssel való megté­rítését igénylik, a fennma­radó 400 millió forintot a ter­melés hatékonyságának ja­vításával kívánják ellensú­lyozni. Hazánkban idén még nem alakult ki burgonyavész, ám minden eshetőség adott eh­hez — közölték a MÉM-ben, ahol azt is elmondották' az esetleges kár elhárítása már most igényli a megelőző vé­dekezést. Ez nem kis költ­séget emészt fel, mivel a szokásosnál többször kell permetezni a növényt. Óva­tosságra int, hogy a Talaj-Az áremelésről még foly­nak a tárgyalások. Mindez­­ideig nem jutottak megálla­podásra az Országos Árhiva­tallal, a Szociális és Egész­ségügyi Minisztériummal, valamint az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazgató­sággal, annak ellenére, hogy az áremelési igényt e szerve­zetek is jogosnak ítélik. Az áremelést azonban a költség­­vetés nehéz helyzete é® a la­kossági terhek további nö­vekedésének kedvezőtlen ha­tása miatt jelenleg nem tartják érvényesíthetőnek. Így azonban a gazdálkodó szervezetekre hárulna a szo­ciális terhek egy része. A legutóbbi ártárgyaláson a gyógyszergyárak bejelen­tették: amennyiben július el­sejével érvényesíthetik jogos áremelési igényüket, maguk­ra vállalják a tényleges la­kossági többletkiadások ter­heit, azaz áremelés után sem kell többet fizetniük a betegeknek a hazai gyógy­szergyárak készítményeiért. és Növényvédelmi Szolgálat legújabb megfigyelése sze­rint a fitoftóra első tünetei már jelentkeznek a burgo­nyán, hasonlóan az 1975-ben kialakult burgonyavész kez­deti szakaszához, amikor a mostanihoz hasonló csapa­dékos idő párosult a viszony­lag nagy meleggel. (Ez ugyanis kedvez a gombabe­tegség kialakulásának). Burgonyavész alakulhat ki

Next

/
Thumbnails
Contents