Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-14 / 138. szám

A demokratikus megújulás érdekében Néplap 1989. JUNIUS 14. Bérkiegészítést követel a titkárok tanácsa Heves vita a Pedagógusok Szakszervezete új megyei testületéinek ülésén — Kéréssel fordulnak a megyei tanácshoz A Pedagógusok Szakszervezete áprilisi megyei kül­döttértekezlete óta megváltozott a mozgalom struktú­rája. A régebbi megyei bizottság helyébe a titkárok ta­nácsa és az intéző bizottság lépett. Az újdonsült testület az alapszervezeti titkárok tanácsa és az operatív felada­tokat ellátó intéző bizottság tegnap tartotta meg első ülését Szolnokon. (Folytatás az l. oldalról). leknek példát kell mutatni­uk. Be kell bizonyítaniuk a magyar nemzet előtt: nem­csak akarják a régi korszak lezárását és az új kezdetét, de képesek is rá. Meg kell mutatniuk, szakítani tud­nak a régi gyakorlattal, a kevesek hatalmával, a szűk látókörű hatalmi praktikák­kal, a leszámolásokkal, és készek akár érzéseiken, sze­mélyes ambícióikon felül­emelkedve a nép javát szol­gáló megállapodások kimun­kálására — mondotta Szűrös Mátyás, majd bejelentette, hogy a június 10-i megálla­podást aláíró valamennyi párt, illetve szervezet kép­viselői jelen vannak, írásos meghatalmazásukat bemu­tatták. Megjelentek továbbá több párt és szervezet meg­figyelői, akik a tárgyalások­ba nem kapcsolódhatnak be, de véleményüket, észrevéte­leiket írásban eljuttathatják hozzá. Ezt követően átadta a szót Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldött­sége vezetőjének. Történelmi léptékű átalakulás — Mai zaklatott világunk nem bővelkedik reményt kel­tő eseményekben. Sokakban él szorongás, bizonytalanság a jövővel kapcsolatban. Ezért is engedjék meg, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt nevében bizalommal és biza­kodással üdvözöljem az itt jelenlevőket. Ismert, hogy az előkészítés során lényeges véleménykü­lönbségek voltak a felek kö­zött. A résztvevők körét, a tárgyalandó kérdések részle­teit illetően, a dolog termé­szetéből adódóan, ma sem tel­jes az egyetértés. A nemzet sorsa iránt érzett felelősség azonban — és ez a döntő —, erősebbnek bizonyult az el­lentéteknél. Hazánkban 1988 májusa óta történelmi léptékű átala­kulás van kibontakozóban. Fokozatosan, de gyorsuló ütemben távolodunk egy bel­ső tartalékait kimerített, részleteiben már nem megja­vítható hatalmi szerkezettől. Szeretném hangsúlyozni: nem áll szándékunkban a demok­ratikus jogállam kiépítésé­nek eddigi eredményeit sem eltúlozni, sem kisajátítani. Az a véleményünk, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt reálpolitikai felismeré­se meLlett ebben jelentős ré­sze van az itt jelenlévő tár­sadalmi szervezeteknek és mozgalmaknak, a most for­málódó pártok konstruktív erőfeszítéseinek. Határozott szándékunk, hogy minden vonatkozásban szakítunk a sztálini modell maradványaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt, együtt más politikai erőkkel, olyan demokratikus és szo­cialista jogállam kiépítésére törekszik, amely a nép aka­ratát juttatja érvényre. A közmegegyezésen alapuló gazdasági és politikai re­formlépésektől azt várjuk, hogy sikerül kitörni a gaz­dasági válságból, s a végle­ges perifériára szorulás he­lyett. közelíteni tudunk a vi­lág fejlettebb régióihoz. Az új Magyarországért most kezdődő közös munka természetesen nem azt je­lenti, hogy a kialakult gaz­dasági és politikai válságért közös a felelősségünk. A Magyar Szocialista Munkás­pártnak vállalnia kell kor­mányzópárti múltját, s azt, hojgy tárgyilagosan feltárja a közelmúlt politikai gyakor­latának tanulságait. A tárgyilagos tényfeltárás­nak nemcsak a ma sokat vi­tatott politikai eseményekre és közéleti személyiségek munkásságára, hanem gazda­sági válságunk okaira is ki kell terjednie. A Magyar Szocialista Mun­káspárt indokoltnak látja, hogy a gazdaság stratégiai kérdései a demokratikus jog­államba való átmenettel azonos súllyal szerepeljenek a tárgyalásokon. A Magyar Szocialista Munkáspártot e kérdésben nem á felelősség áthárításának — amúgy sem reális — szándéka vezérli. Sokkal inkább az a felismerés, hogy a békés politikai átme­net a többpártrendszerre csak akkor nem vezet destabili­zálódáshoz, at állam és a gazdaság működésképtelenné válásához, ha társadalmi megegyezés születik a terhek méltányos elosztásáról. El­lenkező esetben nyilvánvaló­an teljesíthetetlen anyagi kö­vetelések eszkalációjával kell szembenéznünk. A követelé­sek és tiltakozások lavinája megbéníthatja az ország éle­tét, veszélyeztetheti a gaz­dasági konszolidációhoz nél­külözhetetlen politikai stabi­litást. A most új szakaszba lépő tárgyalásokkal lényegében azt kell megalapoznunk, hogy a választások után, minél több kérdésben, közösen vál­lalható programokkal ren­delkezzünk. Hazánkban a dinamikus stabilitás megőrzése — úgy vélem — első, de egyúttal nemzetközi érdek. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezért javasolja, hogy a politikai eeveztető tárgyalásokon min­den résztvevő keresse a konstruktív együttműködés módozatait. Ha a múltért nem is, a jövőért közös a felelősségünk — mondotta a szándéknyilatkozat befejezé­séül Grósz Károly. Cél a békés álmenet biztosítása Ezt követően dr. Kónya Imrének, az Ellenzéki Ke­rékasztal szóvivőjének adta meg a szót Szűrös Mátyás. Történelmi felelősségünk tudatában, és a Magyar Szo­cialista Munkáspárttal kötött megállapodásunkkal össz­hangban mi. az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek küldöttei azért jelentünk meg ma az Országházban, hogy megkezdjük az érde­mi tárgyalásokat a politikai hatalmat ténylegesen birtok­ló Magyar Szocialista Mun­káspárt képviselőivel és az általa meghívott más szer­vezetek delegátusaival. Leszögezzük, hogy a tár­gyalások célja a békés át­menet biztosítása a dikta­tórikus uralmi rendszerből a népakaratot ténylegesen ér­vényesítő képviseleti demok­ráciába. Ezért a hatalom birtoko­saival a következő elvek alapján kívánunk tárgyalá­sokba bocsátkozni: — A hatalom alapja a nép­felség. A szuverenitást egyet­len politikai erő sem sajátít­hatja ki és nem nyilvánít­hatja magát a népakarat le­téteményesének. — A népakaratnak nyílt kimenetelű szabad választá­sokon kell megnyilvánulnia, amelyből semmilyen, a de­mokrácia elveit elfogadó és az erőszakos eszközök alkal­mazásától magát elhatároló párt és politikai szervezet nem zárható ki. — Amíg az országgyűlési képviselők megválasztásával kifejezésre nem jut a társa­dalom politikai akarata, ad­dig azt ne előzzék meg más országos jelentőségű, példá­ul köztársasági elnöki vagy helyhatósági választások. — A szabad választások eredményét a hatalom is kötelezőnek ismerje el, és utólag semmilyen eszközzel ne próbálja megmásítani. — Az erős parlamenti el­lenzék minden működő de­mokrácia alapintézménye, amely a kormány működését ellensúlyozza. — Egyetlen politikai párt vagy szervezet sem rendel­kezhet sajátjaként fegyveres testülettel. A pártok és poli­tikai szervezetek nem gya­korolhatnak tagjaikon ke­resztül befolyást a fegyveres testületek működésére. — Politikai konfliktusok megoldására semmilyen ürüggyel sem alkalmazhatók a fegyveres erők. Erőszak el­len is csak az erőszak elhá­rításának mértékéig jogos alkotmányosan fellépni. — Nem elég az erőszakról lemondani, az erőszak lehe­tőségét kell kizárni. Fel kell oszlatni a' Munkásőrséget, korlátok közé kell szorítani a politikai rendőrséget, a helyi önkormányzatok alá kell rendelni a közbiztonsá­gi rendőrséget nyilvános el­lenőrzés alá kell vonni a fegyverhasználatot. Csak így szüntethető meg az emberekben bújkáló féle­lem, csak így válhat az — nem csendes hanem — el­­hallgaitatott többség politi­záló honpolgárok közösségé­vé. Ez a három oldal sok mindent kifejez Ezután a megállapodásban harmadik tárgyalófélként fel­sorolt társadalmi szerveze­tek és mozgalmak szóvivője, dr. Kukorelli István kapott szót. — Az általunk is aláírt megállapodás kölcsönös és józan kompromisszumok eredménye. E kompromisz­­szumokkal, azzal, hogy ki hol ül. nem kelthetünk illú­ziókat. nem csaphatjuk be a ránk figyelő közvéleményt. Ez a három oldal sok min­dent kifejez, de sok mindent eltakar. Nem vitatható áz el­lenzék és a hatalom szem­­beállítása. Demokrácia a jövőben aligha képzelhető el a kisebbségi jogokkal védett ellenzék nélkül. Vitathatat­lan. hogy az ellenzéki olda­lon és néhány más társadal­mi szervezet esetében hi­ányzik a gazdasági infra­struktúra, amelynek általunk is szorgalmazott megterem­tése tárgyalásaink és a kor­mányzat feladata. A harmadik oldal legtöbb szervezeténél közös teher a régi hatalmi berendezkedés­ben vállalt formális társutas szerep. Sokan ezért kívánták átültetni delegációnkat- az MSZMP oldalára. Ezek a vélemények nincsenek te­kintettel a felgyorsult idő hozadékaira, arra, hogy je­lentős elmozdulás történt a hatalmi berendezkedésben. A monolit pártirányítás szerve­zeteink irányában intézmé­nyesen megszűnt. Szerveze­teink a jövőben sem lesznek pártközömbösek, de tanulva a múltból, nem kívánnak egyetlen egy politikai párt uralma alatt sem tevékeny­kedni. A harmadik oldal egyetért abban, hogy napirendjein­ken két fő téma szerepeljen, nevezetesen a demokratikus politikai átmenet megvaló­sítását szolgáló elvek és szabályok meghatározása, il­letve a gazdasági és szociális válság leküzdésé­nek stratégiai feladatai. A szándéknyilatkozat el­hangzását követően Szűrös Mátyás mondott zárszót. A tárgyaló felek felhatalmazá­sa alapján bejelentette, hogy — az előzetes megállapodás szerint — június 21-én 17 órakor ugyancsak az Or­szágház vadásztermében plenáris ülést tartanak. Ek­kor már konkrét megállapo­dás jöhet létre a tárgyalá­si témák meghatározásáról vagy pontosításáról, a mun­­kabizotságok számáról, va­lamint a tárgyalási szintek­ről. Az elkövetkezendő idő­szakban a szakértői munka folytatódik, és ennek során tisztázzák majd a tárgyaló­feleket érintő valamennyi kérdést. A tanácskozáson nyolc(!) témát tűztek napirendre, s már az első pillanatban lát­szott, hogy szinte lehetetlen ennyiféle kérdésről érdem­ben tárgyalni. Ráadásul olyan témákról mint példá­ul a bérfejlesztés, a túlóra­díjak. az önálló szakszerve­zeti gazdálkodás, a megyei szövetség létrehozása, a XIII. kongresszus tapasztalatai. Az ülés résztvevői érdeklődéssel hallgatták meg Zachár Lász­lónak, a Pedagógusok Szak­­szervezete titkárának kong­resszusi beszámolóját, az ott elfogadott határozatokat, irányelveket, köztük az ok­tatás finanszírozásának re­formját, a foglalkoztatásra, átképzésre irányuló elgondo­lásokat, továbbá azt a kö­vetelést. hogy az Országgyű­lés tűzze napirendre a köz­oktatás helyzetének elemzé­sét. A beszámoló után Mihályi István, a megyei tanács mű­velődési osztályának cso­portvezetője tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a bérfejlesztésről. A megye 11 351 oktatásügyi dolgozójá­nak szeptembertől 12 312 666 forinttal emelkedik a bére. Ez azt jelenti, hogy az 1988. decemberi besorolás szerinti alapbér 16,34 százalékkal nö­vekszik. A művelődési osz­tály négyféle módon java­solta ennek az összegnek a NDK-delegáció megyénkben Az Agrárgazdasági Egye­sület vendégeként NDK de­legáció tartózkodik me­gyénkben — szakmai prog­ram keretében. A delegáció tagjai hétfőn este találkoztak Zelenyánszki Andrással, a megyei pártbizottság első titkárával, aki tájékoztatta a vendégeket a jelenlegi gaz­dasági és politikai helyzet­ről. BONN Az NSZK szerdától — négyhónapos szünet után — ismét nagykövettel képvisel­teti magát Teheránban. TEL AVIV Előadói körútra kedden Tel Avivba érkezett Vitalij Korotics, a szovjet reform­vonalat harciasán támogató Ogonyok című hetilap fő­­szerkesztője. Személyében első alkalommal keresi fel Izraelt egy szovjet parla­menti képviselő azóta, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatai 1967-ben megsza­kadtak. WASHINGTON Az amerikai törvényhozás­ban először tárgyaltak nyil­vánosan a Magyarországnak nyújtandó gazdasági és ke­reskedelmi könnyítésekről. A képviselőház eljárási bi­zottságának kereskedelmi al­bizottsága elé került az elő­készületben levő törvényja­vaslat arról, hogy Magyaror­szág és Lengyelország kap­hassa meg az úgynevezett általános vámkedvezményt. felosztását, a résztvevők azonban egyiket sem fogad­ták el. Parázs vita kereke­dett, amelynek során fel­színre került a pedagógusok valamennyi, a jövedelmi vi­szonyaikat érintő sérelme. Mivel a 16,34 százalékos emelés személyenként 1085 forintot tesz ki, s ebből a nettó összeg mindössze 4— 500 forint, volt aki eleve megalázónak érezte a cse­kély fizetésemelést, s azt szorgalmazta, ne fogadják el. Egyetértésre talált Mihályi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezete Szolnoki Körzeti Bizottsága titkárá­nak felszólalása, aki azt ja­vasolta. hogy juttassanak el kérelmet a megyei tanács­hoz, hogy az a 16,34-ot sa­ját pénzügyi forrásaiból egé­szítse ki 20 százalékra. An­nál is inkább, mert a me­gyei tanács annak idején a túlóra létszámosításához szükséges összeg igénylésé­nél nem állt hivatása ma­gaslatán ... Ha lehet fokozni még pa­­rázsabb vita folyt arról, hogy alapbér vagy úgyneve­zett fejkvóta alapján tör­ténjen a szeptemberi bérfej­lesztés. A fejkvóta vagyis az 1085 forint emelés elsősor­ban a kisebb létszámú in­tézményeknek kedvező, az alapbér szerinti 16,34 száza-Nagy Imre és sorstársai búcsúztatását és temetését június 16-án, pénteken 8 óra 55 perctől kísérheti figye­lemmel az ország a TV kép­ernyőjén. A TV 1-en látha­tó közvetítést Horváth Ádám vezeti. A technikai felké­szülésről a rendező a követ­kezőket mondta: — A Hősök terén egy köz­vetítőkocsink dolgozik, négy kamera kíséri figyelemmel a ravatalozást, koszorúzást, a búcsúbeszédeket; A gyász­menet megindulásáig egye­nesadásban közvetítjük a végső tiszteletadás minden eseményét. Ezután én azon­nal átmegyek az Üj közte­metőbe, ahol két közvetítő­­kocsi és 7—8 kamera lesz jelen. A menetet nem egye­nesben közvetítjük, két ka­mera kíséri majd. s az út­közben készült felvételeket motoros futár viszi a Hősök A román határon talált gyermek-holttestek ügyében elrendelt vizsgálat legújabb fejleményeiről számolt be kedden Szegeden az újság­íróknak Barna Sándor rend­őrezredes, a Csongrád Me­gyei Rendőr-Főkapitányság vezetője. Június 8-án egy halász Nagylak térségében egy két­­három év körüli gyermek holttestére bukkant. Két nap múlva, a múlt hét szombat­ján Apátfalva térségében újabb gyermek-holttestet ta­láltak a Marosban, egy négy­lék pedig azoknak, akiknek eleve magasabb a bértöme­ge. A testület egyetértésé­vel e két elosztási móddal egészült ki a megyei tanács művelődési osztályának ja­vaslata. Kétórás, gyakran in­dulatos vita után került sor a szavazásra. Addigra azon­ban már olyan feszült volt a hangulat, hogy a szavazás a Stadingeri-idők Országgyű­lésére emlékeztetett. Végül is a következő eredménnyel zárult a „bérvita”. A testü­let a béralap szerinti elosz­tás, vagyis a 16,34 százalé­kos emelés mellett voksolt, majd megszavazták Mihályi Istvánná javaslatát is. Esze­rint eljuttatják kérésüket a megyei tanácshoz, s augusz­tus végéig várják a választ. Kedvezőtlen döntés esetén az érdekérvényesítés valame­lyik eszközéhez folyamod­nak. Az új testület első ülésé­nek legizgalmasabb pillana­tai ezzel véget is értek. Biz­tató a titkárok tanácsának szókimondása, a pedagógu­sok érdekeinek elszánt kép­viselete. Ebből jelesre vizs­gázott az 52 alapszervezeti titkár. A vitázás kulturált formáit azonban egyelőre még nem sikerült alkalmaz­ni. Talán mert olyan érzé­keny pont a pedagógusok egzisztenciális helyzete. Bíz­zunk benne, hogy a tes­tület tagjai előbb-utóbb in­dulatok nélkül is képesek lesznek védeni az oktatás­ügyi dolgozók érdekeit, s ez­után is demokratikusan dön­tenek. megtalálják helyüket, s munkamódszereiket a moz­galomban. terén álló közvetítőkocsihoz. Míg a menet a temetőhöz ér, a képernyőn zenei felvétel látható majd. Két televíziós produkciót készítettünk elő, Mozart Requiemjét és Beet­hoven III. szimfóniáját, mindkettőt Ferencsik János vezényli. Hogy melyik hang­zik el, az azután dől el, amint egy 40 kilométeres se­bességgel haladó autóval le­járva a gyászmenet útját, s pontosan tudom, mennyi ide­ig tart majd. A zene közben a gyászmenetről kétszer adunk képet, a kísérő kame­rák 15—15 perces felvételeit. — Amint a gyászmenet a temetőbe érkezik, ismét egyenesadásban közvetítjük mindazt, ami történik. Csü­­törkökön technikai próbát tartunk, hogy a temetési gyászszertartás közvetítése mindvégig méltó módon tör­ténjék. hat év körüli kislány tete­mét. Barna Sándor elmondta: feltételezhető, hogy egy Ro­mániából menekülő család két gyermekével törént a tragédia. Ezt látszik igazolni egy, még májusban hazánk­ba menekült román állam­polgár vallomása is, aki hú­gának gyermekeit ismerte fel a kis tetemekben. A boncolás eredménye sze­rint a gyermekek halálát vízbefúlás okozta. A vizsgá­lat folytatódik. T. G. Nagy Imre és sorstársainak temetése n televíziós közvetítés menetrendje Újabb adatok a román határon történt gyermektragédiárál

Next

/
Thumbnails
Contents