Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-13 / 137. szám
2 j^lÉPiAP 1989. JÚNIUS 13. Mihail Gorbacsov az NSZX-ban (Folytatás az 1. oldalról) ménynek nevezte. A két szóvivő jelezte, hogy korábbi tervektől eltérően a látogatás idején a lehetőség szerint mindig együtt tájékoztatják a nemzeközi* sajtó Bonnba sereglett csaknem 2000 képviselőjét. A hétfő reggeli nyugatnémet újságok egyöntetűen annak a gondolatnak a jegyében üdvözölték Gorbacsov látogatását, hogy az NSZK- nak is érdekében áll a szovjetunióbeli nagyszabású reformkísérlet támogatása. „Bonn: támogassuk Gorbacsovot”. Ilyen címmel jelent meg az ország legnagyobb példányszámú politikai és tartományi napilapja, a Westdeutsche Zeitung, valamint a befolyásos Stuttgarter Zeitung, Baden-Württemberg tartomány vezető politikai napilapja és a Stuttgarter Nachrichten is. A Süddeutsche Zeitung a látogatásnak a kapcsolatok fejlesztésében betöltendő mérföldkő-, illetőleg áttörésjellegét hangsúlyozva idézte Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter megállapítását arról, hogy a két ország között létre kell hozni a biztonság olyan együttműködésre épülő szerkezetét, hogy egyik félnek se kelljen tartania a másiktól. Mihail Gorbacsov a nyugatnémet televíziónak adott hétfő délutáni rövid nyilatkozatában kijelentette, hogy a legjobb érzésekkel érkezett az NSZK-ba és mindent meg kíván tenni látogatása alatt annak érdekében, hogy előre lendítse a kapcsolatokat és a jövendőbeli együttműködést a két ország között. Emlékeztet arra, hogy pártvezetőként és államfőként valóban első ízben jár az NSZK-ban, de 1975-ben már megfordult itt. a Német Kommunista Párt (DKP) meghívásának eleget téve. A Szovjetunió hétfőn humanitárius indíttatásból átadott az NSZK Vöröskeresztjének egy olyan listát, amely szovjet hadifogságban meghalt 1500 II. világháborús német hadifogoly nevét tartalmazza. A Vöröskereszt ezt az első ilyen jellegű szovjet intézkedést a megbékélés gesztusaként üdvözölte. A bonni szovjet nagykövetségen hasonlóképpen arról tájékoztatták a német katonasírok gondozására alakult szövetséget, hogy lehetővé teszik négy szovjetunióbeli német katonai temető meglátogatását a hozzátartozók számára. Folytatódnak a letartóztatások Rafszandzsanit újraválasztották Üjabb egy évre az iráni parlament elnökévé választották Ali Akbar Hasemí Rafszandzsanit. A 270 tagú Medzsliszből 241 képviselő volt jelen a hétfői titkos szavazáson, s az ÍRNA hírügynökség jelentése szerint 1 ellenszavazattal és tíz tartózkodással született meg a döntés. Rafszandzsani. a közelmúltban elhunyt Khomeini ajatollah egyik leghívebb követője, egy éve az iráni parlament elnöke, .s„ harmadszor már nem választhatják meg. Másik tisztségében — a hadsereg főparancsnoki posztján — a múlt héten erősítette meg az új államfő, Hamenei. A politikus négy napja — elsőként — jelentette be. hogy indulni kíván az- augusztusi elnökválasztáson. Üjjáválasztását megköszönve Rafszandzsani felszólította a Parlament tagjait, hogy „akárcsak eddig, a jövőben is az Iszlám elveit alkalmazva vezessék és szolgálják népüket”. (Folytatás az 1. oldalról.) molt be Pekingben és a tartományi központokban. Hétfőn meglátogatták a pekingi Tienanmen téren állomásozó katonai egységeket a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadó Bizottságának veterán tagjai. A televízió beszámolója szerint Szung Zsen-csiung, a bizottság alelnöke. aki az Államtanács és a hadsereg számos vezető funkcionáriusa kíséretében szemlélte meg a Tienanmen téren felsorakozott egységeket, dicsérettel szólt a hadsereg „elévülhetetlen érdemeiről” a rendkívüli állapot érvényre juttatásában és a pekingi „ellenforradalmi lázadás” leverésében. Figyelmeztette azonban a katonákat, hogy a lázadás leverése még távolról sem teljes és végleges, fokozott éberségre és a legkeményebb fellépésre van szükség a továbbra is mozgolódó ellenséges elemekkel szemben. Közös demonstráció június 16-án A Jászberényi Városi* A Jászberényi Városi Reformkor legutóbbi összejövetelén a jelenlevők több fontos témáról tárgyaltak. Megvitatták az azóta a városi tanács által megtárgyalt lakásrendelet módosításáról szóló jogszabályt. Hosszas vita után a nem kellő körültekintéssel kidolgozott tervezet miatt a döntés elhalasztását tartották volna a legcélszerűbbnek. Megértve azonban a tanácsi testület rendeletalkotási kényszerét (a jogszabálynak még júniusban meg kell születnie), a kör tagjai vélhetően kevesebb rosszal járó A-változat mellé álltak. A kör állást foglalt az ugyancsak a tanácsülésen tárgyalandó II. világháborús emlékmű létrehozása, a város évszázados címerének visszaállítása, a tehó eltörlése és a megye nevének megváltoztatása ügyében, majd az alábbi felhívást fogalmazta meg: „A Jászberényi Városi Reformkor javasolja, hogy 1989. június 16-án, Nagy Imrének és sorstársainak temetése napján a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt. a Szabad Demokraták Szövetsége, az egyházak, a Hazafias Népfront jászberényi tagjai és szervezetei mindazokkal együtt, akik e napot a kiegyezés és a nemzeti megbékélés napjaként elfogadják, közösen róják le kegyeletüket a Hősök terén. Indulás június 16-án 6.30-kor Jászberényből, a Szabadság térről, érkezés Budapestre a Nagy Lajos király út környéki városrészbe, ahonnan gyalog vonulnak a Hősök terére. Az erre a célra felajánlott autóbuszokra. autókra a gépjárművek tulajdonosai vagy megbízottjaik szervezzék meg az utazó létszámot. A küldöttség a szertartás szabályait tiszteletben tartva vigyen Jászberény feliratú táblát, gyászszalaggal átkötött nemzeti zászlót, zászlókat és egy fehér szegfű koszorút nemzeti színű és feliratos szalaggal. A felirat szövege: Kegyelettel őrizzük emléküket; a kiegyezést és nemzeti megbékélést óhajtó Jászberény város polgárai.” A városi reformkor felajánlja segítségét az utazás megszervezéséhez, és javasolja, hogy más településen is hasonlóan szervezzék meg a június 16-ai demonstrációt. Nagy Imre és társai ügyének tárgyalása A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben a legfőbb ügyész által benyújtott törvényességi óvás tárgyalását július 6-án délelőtt 9 órára tűzte ki. Helyszíni közvetítés a háromoldalú tárgyalásokról a Parlamentből Mint az már korábbi közlésekből kiderült, a Magyar Televízió kedden, június 13- án 16.55-től — várhatóan 70 percben — élő helyszíni közvetítést ad a Parlamentből az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak közötti politikai egyeztető tárgyalások megkezdéséről. Ez a közvetítés műsorváltozással jár mindkét csatornán. Ennek részleteiről a két csatorna délutáni adáskezdő műsorismertetései adnak tájékoztatást. Ismét hosszú ülésszak várható Nem gyógyír a családi adózás sem Három minisztérium szakértői az országgyűlési képviselők megyei csoportjának ülésén Alighanem ismét hosszú ülésszak vár a parlamentre. A június 27-én összeülő Országgyűlés napirendjén több törvényjavaslat vitája, valamint fontos előterjesztések megtárgyalása szerepel. Ezt előkészítendő tegnap délután a megyei tanácsházán ülést tartott Sziráki András elnökletével az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja. A tanácskozásra három főhatóság, a Pénzügy-. az Igazságügy- és a Honvédelmi Minisztérium is jelezte szakértő munkatársai érkezését. A képviselőcsoport először az államháztartási reform koncepciójáról szóló előterjesztéssel ismerkedett, amelyhez útmutatót, segítséget adott Járai Zsigmond miniszterhelyettes s a minisztérium több vezető munkatársa. A vitában többen egyetértettek a miniszterhelyettes bejelentésével, mely szerint a koncepció egyik lényeges eleme a vállalkozási adó jelentős csökkentése, ez által megfelelő forrás biztosítása a fejlesztésekhez. Ugyancsak e koncepcióban szerepel a személyi vagy családi jövedelemadó kérdése. amelyhez a minisztérium írásos tájékoztatót is adott a képviselőknek. Ebből a „honatyák" megtudták, hogy a családi jövedelemadó bevezetése ismét kritikus helyzetet teremtene, s leginkább a többgyermekeseket, valamint a pályakezdőket és a nyugdíj előtt állókat hozná nehéz helyzetbe. Nagyobb kedvezményt adna a nagyjövedelmű családoknak, mint a kispénzűeknak. A képviselők föltették a nagyon kritikus kérdést is: ha vélhetően a társadalom nagy csoportjai számára ilyen előnytelen. miért terjesztik egyáltalán a testület elé? A kérdésre kapott válasz egyáltalán nem volt meggyőző, hiszen annak idején a személyi jövedelemadó bevezetése előtt a családi jövedelemadót sürgetők éppen a nehéz helyzetű rétegek sorsának könnyebbedése miatt szorgalmazták a családi adózást. Elhangzott a képviselőcsoport ülésén az is, hogy a láthatatlan jövedelmek megadóztatása egyelőre nem kecsegtet sok eredménnyel. A láthatatlan jövedelmek tömegét az adóhatóságok még mindig nem ismerik, a jelenlevő adószakemberek őszintén megmondták: a vagyonelszámoltatás. mint olyan „boszorkányüldözés"nek bizonyult. Legalább ilyen kétségek merültek fel a helyi adóztatás témájában is. A tanácselnök-országgyűlési képviselők kétségüket fejezték ki. s erősen vitatták az adónemek lehetőségeit is. Részletes tájékoztatást kaptak a megye országgyűlés i képviselői a honvédelemről szóló 1976. évi törvény módosítására kidolgozott törvényjavaslatról. Mint kiderült, e módosítás az alternatív katonai szolgálat bevezetését teszi lehetővé, amelyről máris országos vita bontakozott ki. Ugyanígy tárgyaltak az Alkotmánymódosításáról szóló törvényjavaslatról. a politikai pártokról készült törvénytervezetről, az Alkotmánybíróság létrehozásáról is. Az ülésen több képviselő jelezte, hogy a várhatóan nem egy-két napos ülésszak vitájában kifejti véleményét. A lakóterület közéleti, politikai színtér Az utóbbi hónapok társadalmi /változásai mind világosabban jelzik, hogy felértékelődik a lakóterület közélet, az ott végzett politikai munka jelentősége. Szerkesztőségünk azért adja közre az MSZMP Szolnok Városi Bizottságának .ajánlásának egy részletét, mert úgy véli, belőle a párt más szervei, szervezetei is hasznosítható megoldásokat meríthetnek a lakóterületi politizálás hatékonyságának javításához. A lakóterület a közélet, a politikai érdekek érvényesítésének a különböző egyesületek, szervezetek és pártok tevékenységének szabad politikai színtere. A városi pártbizottság úgy ítéli meg, hogy a jövőben tevékenységének fő terepe a lakóterület lesz. 1. A tagsággal szorosan együttműködve általánossá kell tenni azt a felismerést, hogy a jövőben elsősorban a lakóterület lesz az a közéleti, politikai színtér ahol, — meghatározhatók a helyi érdekek és célok, — eldőlnek az országgyűlési és tanácsi választások, tehát — módosulhatnak a hatalmi viszonyok, — megvalósítható a párt választási programja, — az MSZMP mozgalmi befolyása növelhető. Ezért az MSZMP lakóterületi politikai munkája szükségszerűen felértékelődik. 2. A • lakóterületi politikai munkából részt vállalni minden pártszervezetnek és párttagnak kötelessége, függetlenül attól, hogy munkahelyen vagy lakóhelyen tevékenykedik. Az MSZMP céljai azonban nem valósíthatók meg egy folyamatosan működő, a párt lakossági kapcsolatait biztosító szervezet nélkül. Ezért a pártbizottság úgy látja, hogy a lakóhelyi alapszervezetek és az ezek munkáját koordináló egységek létrejötte szükségszerűen bekövetkezik. Az új szervezetek mellett a pártbizottság továbbra is számít a körzeti alapszervezetek munkájára. Segíteni kívánja, hogy az aktív erők közül minél többen vállaljanak munkát a körzeti alapszervezetekben is. Szükségesnek tartja, hogy a helyi feladatok megoldásában a lakóhelyi és a körzeti alapszervezetek ’együttműködjenek. 3. A már működő munkahelyi és körzeti alapszervezeteknek, valamint az újonnan alakuló lakóhelyi alapszervezeteknek a lakóterületi politikai munkában az alábbi tennivalókra célszerű a hangsúlyt helyezni: lakóhelyi és körzeti alapszervezetekben : — a párt politikájának megismertetése, megértetése, a la. kóhely politikai arculatának alakítása, érdekeinek képviselete konkrét napi kérdésekben; — a lakossággal kapcsolatot biztosító rendezvények szervezése; — településpolitikai problémák feltárása, képviselete, javaslatok kidolgozása; — közreműködni a választások során a párt jelöltjének kiválasztásában, a választási program összeállításában, a választási kampány lebonyolításában; — a tanácstag munkájának segítése; — együttműködés a lakóterületen működő más szervezetekkel ; munkahelyi alapszervezetekben: — a párt politikájának megismertetése; — bekapcsolódni, mint önálló politikai erő, az érintett választási körzet előtt álló általános politikai feladatok megoldásába; A lakóterületi politikai munkában minden alapszervezetnek szorosan együtt kell működnie. 4. A pártbizottság a lakóhelyi alapszervezetek legfontosabb szerveződési elveinek tartja, hogy: — alulról építkező, önszerveződő, a tagság kezdeményezéseire, ötleteire, javaslataira épülő sokszínű folyamat legyen; — az alapszervezetek a tanácstagi választókörzetek szerint szerveződjenek (egy választókörzetben több alapszervezet is alakulhat). 5. A lakóhelyi alapszervezetek megalakításához szükség van arra, hogy a munkahelyeken tevékenykedő párttagok vállalkozzanak a lakóhelyi alapszervezetekben végzendő politikai munkára. Az MSZMP Szolnok Városi Bizottságának ajánlása A lakóhelyi'' alapszervezetekhez való csatlakozás elvei : — önkéntesség, azaz senki sem kötelezhető lakóhelyi alapszervezetben végzett munkára; — rugalmasság, vagyis az átrendeződés során az átjelentkezés lehet állandó vagy idei glenes, meghatározott feladatra való vállalkozás. A munkahelyi alapszervezetbe való visszatérés lehetőségét igény szerint biztosítani kell. 6. A pártbizottság újonnan alakult lakóhelyi alapszervezetek rendezvényeinek megtartásához, a lakosság érdeklődésére számottartó programok szervezéséhez rendelkezésre bocsátja az MSZMP tulajdonában lévő, illetve általa bérelt pártházakat és helyiségeket. A pártházakat a pártbizottság a párt kezelésében lévő közintézményeknek tekinti, ezért lehetővé teszi, hogy a lakosság, a lakóhelyi közösségek, politikai szervezetek igénybe vegyék. 7. A lakóhelyi alapszervezetek működéséhez szükséges költségeket a jelenlegi pártgazdálkodási rendszerben a pártbizottság nem tudja biztosítani. Ezért kezdeményezi a tagdíjbevételek centralizált felhasználásának oldását. Ugyanakkor szorgalmazza, hogy a lakóhelyi alapszervezetek tárjanak fel új bevételi forrásokat, amelyekkel költségeiket fedezni tudják. 8. A pártbizottság a párttagság i kezdeményezéseinek felkarolásával és elvi módszertani segítségnyújtással kíván közreműködni a lakóhelyi alapszervezetek megalakulásában. A városban a megalakuló lakóhelyi alapszervezetek tevékenységét az új szervezeti felépítés kialakításáig koordinálja. Az MSZMP Szolnok Városi Bizottsága kéri a párttagságot, hogy önálló kezdeményezéseivel, javaslataival segítse a lakóhelyi alapszervezetek szerveződését és vegyen részt az ott folyó politikai munkában. Szolnok, 1989. június 1. MSZMP Szolnok Városi Bizottsága A bét végén is folytatódott a Mongóliában állomásozó szovjet csapatok kivonása
