Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

KB ülés után. a megyei pártértekerlet előtt Az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén nagy horderejű döntések születtek. Felmentették tisztségéből a párt elnökét, az ősszel újabb országos pártér­tekezletre kerül sor, a párttagok számára is biztosított a lelkiismereti szabadság. A döntések hátteréről érdeklődtünk Szabó Istvántól, az MSZMP KB tagjától,, a me­­' gyei pártbizottság első titkárától. Élve az alkalommal, a közelgő megyei pártérte­kezlettel kapcsolatban is tettünk fel kérdéseket. Szabó István válaszai lapunk 3. ol­dalán olvashatók. Befejeződött ez Országgyűlés Ülésszaké Interpellációk a harmadik napon Szolnok megyei képviselők a tanácsi utak a közmüvek építéséről a tanácsoknak hiányzó költségvetési hozzájárulásról és a Tisza ll-ről Nemzetközi pályázat a Szigligeti rekonstrukciójára Schwajda György még „hajkurász” száz milliót Hogy lesz dollár, ha nincs dollár? Non­stop színház: éjjel-nappal építik. Kis or­szág, nagy pletykák. Beszélgetés a Szigli­geti Színház igazgatójával a 7. oldalon. Vitázunk vasárnap A fölpezsdült belpolitikai életben munka­helyen és baráti körben gyakran vitáznak múltbéli hibákon, a jelen bajairól cserél­nek gondolatot emberek. Vajon a társada­lom legkisebb egysége, a család hogyan viseli el a nehéz időket, politizálnak-e ott­hon? Erre keresi a választ riporterünk a 4. oldalon. Az Országgyűlés májusi ülésszaka pénte­ken interpellációkat és kérdéseket tár­gyalt. Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmét az új minisztereknek arra a házszabály adta lehetőségre, hogy az in­terpelláltnak joga van a választ harminc napon belül írásban közölni. Több inter­pellációt ugyanis még a korábbi minisz­terekhez nyújtottak be a képviselők. Az ülésszak harmadik, azaz zárónapján hu­szonhárom képviselő interpellált illetve tett fel kérdéseket a különböző tárcák je­lenlévő vezetőihez. Szolnok megye képvi­selői közül ezúttal hárman is szót kértek: Török Sándor, a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke (13. vk.), Molnár Fe­renc, a Karcagi Városi Tanács elnöke (11. vk.), és Bugán Mihály, a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese (12. vk.). Ezt követően Szalai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ganz Szerszámgyár Vállalat vésnök szakmunkása interpellált az igazságügy-miniszterhez a Büntető Törvénykönyv mó­dosítása, a jelenleg érvény­ben levő halálbüntetés el­törlése tárgyában. Hangoz­tatta. hogy az emberi hu­mánum eszméinek maradék­talan megvalósítása és az emberi jogok egyetemes . nyilatkozatában foglaltak következetes alkalmazása megköveteli, hogy hazánk­ban békeidőben egyszer s mindenkorra - töröljék el az ítélkezésből a halálbüntetés intézményét. • Kulcsár Kálmán válaszá­ban szólt aról, hogy ha Ma­gyarország Európa szerves része kíván lenni, akkor azo­kat a feltételeket, amelyek ezzel járnak, vállalnia kell. Ezért nem vitatta a halál­­büntetés eltörlésének szüksé­gességét. Amíg az ezzel kap­csolatos vita nem zárul le, s a parlament nem jut meg­felelő döntésre, addig is ten­ni kell bizonyos lépéseket. A kormány a parlament legkö­zelebbi ülésszakára törvény­­javaslatot terjeszt be, amely az úgynevezett állam elleni bűncselekmények . esetében kiszabható halálbüntetés le­hetőségét kívánja megszün­tetni. A miniszter a halálbün­tetés megszüntetéséig szüksé­gesnek tartotta bizonyos át­meneti moratórium beveze­tését: ne szűnjék meg a ha­lálbüntetés kiszabásának le­hetősége, az Elnöki Tanács azonban hozzon saját maga számára olyan döntést, hogy amíg . a viták nem zárulnak le. s alkotmányi döntés nem születik, nem utasít vissza kegyelem iránti kérelmet. Így kiderülhetne a gyakor­latban, hogy mit jelentene a halálbüntetés esetleges el­törlése. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az alkot­mányban rögzítjük az élet­hez való jogot, akkor az egyben a halálbüntetés el­törlését is jelenti. A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyű­lés is tudomásul vette. Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.) a pénzügyminisz­terhez, Zsigmond Attila (Bu­dapest, 5. vk.) a Miniszter­­tanács elnökéhez interpellált. A budapesti képviselő a Mi­nisztertanács elnökéhez for­dulva feltette a kérdést: a kormány egyetértett-e a Pénzügyminisztérium intéz­kedésével, miszerint elvonta a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca teljes 1—út­építésre fordítandó — költ­ségvetését, amelyet pedig törvény rögzített. Békési László pénzügymi­niszter elmondta, hogy a kormány nem önkényesen, parlamenti felhatalmazás nélkül vont el anyagi forrá­sokat az útépítéstől. Emlé­keztette a képviselőket arra a nehéz, hosszadalmas vitá­ra. amely az idei költség­­vetés elfogadását megelőzte. Ennek alapján jelentősen mérséklődtek a beruházá­sokra Szánt összegek, ebből egymilliárd forint az orszá­gos úthálózat építését ter­helte. A pénzügyminiszter rea­gált arra az egyre terjedő rémhírre is, miszerint a kor­mány a lakosság kezében le­vő deviza- és utazási (BC) számlák befagyasztására, zá­rolására készül. Kijelentette: sem a kormánynak, sem a kormány egyes szerveinek nincs ilyen elképzelése, ez nem lesz a csomagterv ré­sze. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) a helyi közleke­désben bevezetett forgalmi juttatás és a helyközi autó­buszközlekedés adóztatása tárgyában interpellált. A miniszter helyt adott an­nak az észrevételnek, hogy a helyközi menetrend szerinti közlekedési vállalatok adóz­tatása ellentmondásos azok közszolgáltatói jellegével, de — mint mondotta — szűk körben — főként a gazdasá­gilag elmaradott térségekben — mód van a menetrend szerinti személyszállítási te­vékenység támogatására: e vállalatok a beruházási költ­ségek 20 százalékát leírhat­ják nyereségadó-alapjukból. Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagy­községi Közös Tanács elnö­ke a lakossági közreműkö­déssel épülő tanácsi utak költségvetéséből eredő bi­zonytalanságok, illetve az adótörvények ellentmondá­sai. alkalmazási nehézségei tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. (Folytatás a 2. oldalon) _ Ballag már a vén diák., Az ország összes középiskolájában ezen a hétvégén tartják a ballagási ünnepségeket. A megyénkben 2323 gimnazista és szakközépiskolás búcsúzik az alma mátertől. Felvételeink tegnap készültek Szolnokon, a Varga Katalin Gimnázium házi ballagásán. , — nzs — Jelentős szovjet leszerelési kezdeményezés Mihail Gorbacsov csütörtö­kön nagy horderejű európai leszerelési kezdeményezése­ket terjesztett elő. A szovjet harcászati eszközök jelentős, egyoldalú csökkentésére és a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők erőteljes mérséklésére vonatkozó ja­vaslatok a szovjet vezető James Baker amerikai kül­ügyminiszterrel folytatott csütörtöki tárgyalásán hang­zottak el, s a szovjet sajtó pénteken tette közzé azokat. A javaslat értelmében er­re az időre egyenlő számú és mennyiségű fegyveres erő, illetve fegyverzet maradna a két katonai tömbben. Ez számszerűen egymillió 350 ezer katonát, 1500 harci re­pülőgépet, 1700 harci heli­koptert, 20 ezer harckocsit és 24 ezer tüzérségi löveget, ak­navetőt és sorozatvető raké­tafegyvert, valamint 28 ezer gyalogsági harci járművet és páncélozott járművet jelen­tene mindkét oldalon. Több mint 1800 kiállító vesz részt a tavaszi BNV-n A május 17-én szerdán megnyíló tavaszi BNV előké­születeiről tartottak sajtótá­jékoztatót pénteken a kőbá­nyai vásárközpontban a vá­sár szervezői. Szabó Imre ipari miniszté­riumi államtitkár tájékozta­tójában hangsúlyozta: a ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, mint a beruházási ja­vak szakvására, ezúttal is jó lehetőségeket kínál a gaz­dálkodók részére, hogy nem­zetközi. összehasonlításban vizsgálják és értékeljék ter­mékeiket, bemutassák fej­lesztési eredményeiket, s egyúttal megismerjék a leg­újabb külföldi kínálatot, technológiai megoldásokat. A magyar kiállítók bemu­tatkozását a sokszínűség jel­lemzi, a hagyományos kiál­lítók mellett nagyon • sok részvénytársaság kft, vala­mint gazdasági munkaközös­ség kínálja termék- és szol­gáltatásválasztékát a legkü­lönbözőbb árucsoportokban. A „szektorsemlegesség” kez­deti lépésének bizonyítéka­ként, két egyéni vállalkozó is kiállít a vásáron. Horváth János, a vásár­­központ igazgatója elmondta, hogy hazánkkal együtt össze­sen 28 ország, valamint Nyu­­gat-Berlin és Tajvan kiállí­tói mutatkoznak be az idei tavaszi BNV-n. Az összes ki­állító terület mintegy 35 százalékát igényelte az 1042 külföldi cég. ők 35 233 négy­zetméteren mutatják be kí­nálatukat. A legnagyobb kül­földi kiállító Ausztria és az NSZK. Dániából, Japánból. Norvégiából és Spanyolor­szágból a tavalyinál több kiállító érkezik. A szocialis­ta országok közül Lengyelor­szág, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia rendezi a legna­gyobb árubemutatókat. A magyar vállalatok az idén kisebb számban képviseltetik magukat a tavaszi BNV-n. Nemzetközi kerekasztal-k6nferencia Grósz Károly fogadta a résztvevőket Május 15-töl Szovjet csapatkivonás Debrecenből A hazánkat is érintő egy­oldalú szovjet csapatcsökken­tés keretében május 15-e és június 4-e között teljes sze­mélyi állományává,) és tech­nikájával elhagyja Magyar­­országot a Debrecenben ál­lomásozó szovjet harckocsi­kiképző ezred. Ezt sajtótájé­koztatón jelentette be pénte­ken Majoros László mérnök ezredes. Debrecen helyőrség­parancsnoka. Elmondta hogy az egység feloszlik, techniká­ját megsemmisítik, csapat­­zászlója a Szovjetunió Had­történeti Múzeumába kerül. A személyi állomány egy ré­szét leszerelik, illetve nyug­díjazzák, vagy más egységek­hez vezénylik. A csapatkivo­nást a NATO megfigyelői a helyszínen kisérik figyelem­mel. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken fogadást adott a sökpárti nemzetközi kerekasztal-k onferencia résztvevői tiszteletére a kor­mány vendégházában. A fő­titkár a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében köszöntöt­te az Európa és Észak-Ame­­rika országaiban működő 21 párt képviselőit, előre bo­csátva hogy az MSZMP nagyra értékeli a tanácsko­zás munkáját. Kijelentette: önmagában az a tény, hogy a kontinens és az USA fele­lős politikai tényezői, parla­menti pártjai kötetlen esz­mecserére jöttek össze, egye­dülálló a politika eddigi tör­ténetében. Meggyőződését fe­jezte ki, hogy a pártök, a po­litikai és társadalmi erők együttmunkálkodásira az eu­rópai népek megértését és közeledését szolgálja. A mos­tani tanácskozás új. fontos folyamatot indított el. hiszen a pártok összefogása jótéko­nyan befolyásolhatja az ál­lamközi kapcsolatok megszi­lárdítását is, és erősítheti az oly annyira szükséges bizal­mat. A mostani budapesti pár­beszéd is annaik jele, hogy igényeljük az európai és más népek tapasztalatait, nyitot­ták vagyunk a politikai, gaz­dasági és humanitárius együttműködés minden for­mája iránt. — mondotta töb­bek között a párt főtitkára.

Next

/
Thumbnails
Contents