Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-13 / 111. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁJUS 13. Befejeződött a» Ofgqggyiiles iiiésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Békési László válaszában leszögezte: az önkéntes hozzájárulásra vonatkozó adókedvezményt. az ehhez kapcsolódó törvénymódosítást a jövő heti kormányülésre beterjesztette, így remélhetően e kérdés már a közeljövőben megnyugtatóan rendeződik. Az általános forgalmi adóra vonatkozóan azonban a miniszter megállapította: ez az adófajta lényegét tekintve nem szervezetekhez és tevékenységekhez, hanem termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődik. A tanácsok túlnyomó többsége nem saját. közvetlen költségfelhasznáiásával tartja fenn az utakat, hanem költségvetési üzemein keresztül megrendeli más útépítő szervezetektől. Ez esetben visszaigényelhetik az általános forgalmi adót. Abban a szűk körben, ahol a tanács fizetett karbantartókkal maga végzi saját útjainak karbantartását, a megvásárolt építőanyag után az általános forgalmi adót nem lehet visszaigényelni. A képviselő az interpellációra adott válasz első részét elfogadta, az Országgyűlés pedig tudomásul vette. Az általános forgalmi adóra vonatkozó választ azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el, így az illetékes parlamenti bizottság foglalkozik majd a kérdéssel. , Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkur vezérigazgatója az interpellációjában javasolta, hogy szűnjön meg az új személygépkocsik igénylési letétjének kamatplafonja, tehát a fizethető kamat előírt felső határa. Békési László pénzügyminiszter egyetértett azzal, hogy a kamatplafon felszabadításával verseny indulhat meg a lakossági betéteket gyűjtő pénzintézetek között, megjegyezte: a gépkocsiletétek kamatnövelése esetleg spekulációs folyamatokat indítana el, jelentősen megnövelve az autóra várakozók sorát. Mindezek alapján Békési László javasolta, hogy az idén ne módosítsák ezt a kamatplafont; jövőre térjenek vissza erre a kérdésre, s a változások tükrében döntsenek. Várhegyiné Viski Ildikó (Győr-Sopron m., 2. vk.), a munkahelyi jogsegélyszolgálatok megszüntetésére vonatkozó elképzelések tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. Kulcsár Kálmán válaszában rámutatott: az e területen dolgozó jogászok sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy egyidejűleg kell védeniük a vállalati érdeket és a munkavállalói érdeket. Ezt az ellentmondást mindenképpen fel kell oldani. Nincs szó arról, hogy a dolgozók ingyenes jogi képviselete megszűnjön — hangsúlyozta. Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.), az Ajka II. Bánya megnyitása tárgyában interpellált az ipari miniszterhez. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az igazságügyminiszterhez interpellált a cégbírósági közlemények közzétételéről és a közzététel díjáról szóló rendelet tárgyában. Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.), a 6-os főút új budapesti bevezetésének az MO-ás autópályával együtt történő kiépítése tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Széles Lajos (Szabolcs- Szatmár m., 15. vk.), a gazdaságilag elmaradott és a központi struktúrapolitikai döntések által érintett térségekben működő vállalkozások nyereségadó-kedvezménye tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a főváros XV. kerületének önerős telefonfejlesztése tárgyában nyújtott be interpellációt a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a helyi önkormányzatok megerősítésének ügyében interpellált a belügyminiszterhez. Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke az önerős lakossági közműépítéseknél az utólag rákötök költségtérítésének rendezése tárgyában interpellált a Minisztertanács elnökéhez. A miniszterelnök megbízásából Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt az interpellációra s kijelentette: még ebben az évben az érintett tárcákkal felülvizsgálják a teljes kérdéskört, annak jogi szabályozását. Hozzáfűzte: ugyancsak még ebben az évben kezdeményezni fogják a szabályozás korszerűsítését, mégpedig összhangban az interpelláló javaslataival. Az interpellációra adott választ a képviselő elfogadta, az Országgyűlés pedig egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel befejeződött az interpellációk sora. Szűrös Mátyás elnök bejelentette, hogy a kérdések következnek. Elsőként Berdár Béla (Pest m.. 25. vk.), a prédikálószéki szivattyús en^rgiatározó tárgyában kérdezte az ipari minisztert. Horváth Ferenc ipari miniszter válaszában kifejtette. hogy a kidolgozás alatt álló, 2010-ig szóló erőműépítési programban nem szerepel szivattyús tározó építése, nemhogy a Dunakanyarban, de séhol máshol az ország területén. Mindössze azt a feladatot jelöli meg a program, hogy az ilyen erőművek létesítésére alkalmas telephelyeket tanulmányozzák. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), az iránt tudakozódott, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez a képviselők félreinformálásának elkerülésére. A miniszterelnök nevében Békési László pénzügyminiszter válaszolt. Elmondta, hogy a kormány a következő parlamenti ülésszakon tételesen elszámol a Parlamentnek az ország gazdasági helyzetéről, benne az állami költségvetés kialakult pozíciójáról. Mezey Károly (Szabol cs- Szatmár m., 18. vk.), a külügyminiszterhez intézte kérdését a diDlomaták hazai intézetekben történő képzése tárgyában. Horn Gyula külügyminiszter elmondta, hogy a magyar diplomaták csaknem háronm negyede itthon szerezte felsőfokú képzettségét, különféle hazai egyetemeken és főiskolákon. A többiek a Szovjetuniótól az Egyesült . Államokig sokfelé tanultak, ami egyébként nem magyar Sajátosság, hanem nemzetközi gyakorlat. Polgári István (Hajdú-Bihar m., 7. vk.), a működési engedéllyel rendelkező kisiparosok kivitelezői jogosultságának megadása tárgyában tett fel kérdést a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek. Molnár Ferenc (Szolnok, 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke azt kérdezte a pénzügyminisztertől: a kormányzat mennyi időre és milyen mértékben függesztette fel a tanácsi költségve- ' tésekhez nyújtott állami hozzájárulás folyósítását. Békési László a magyar költségvetés sajátos természetét okolta a problémáért. Az év első hónapjaiban szerényebbek a gazdaság teljesítményéhez kapcsolódó adóbefizetések, a kiadások viszont némileg magasabbak az átlagosnál. Az átmeneti likviditási zavarok áthidalására — miután magas kamatozású hitelt a költségvetés sem kívánt igénybe venni — azokon a területeken, ahol a rendelkezésre álló pénzkészlet a folyamatos működést még lehetővé tette, az állami támogatást az időarányosnál szerényebb mértékben bocsátottak csak rendelkezésre. Ide tartoznak a tanácsok is. A jövő héten az esedékes adók befolynak, s három napon belül nemcsak az esedékes támogatást, hanem az eddig visszatartott állami hozzájárulást is hiánytalanul a tanácsok rendelkezésére bocsátják — mondta a pénzügyminiszter. Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk'.), a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese a Tisza II. Vízlépcső harmadik ütemével összefüggő járulékos beruházások tárgyában intézett kérdést a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter válaszában 'hangsúlyozta: a Tisza II. Vízlépcső harmadik üteméről most készül egy komplex tanulmány, amely az eredeti célokat összeveti a jelenlegi gazdasági helyzettel és igények* kel. E tanulmány várhatóan az év végére készül el. A miniszter a továbbiakban kitért arra, hogy nemrégiben még az építkezés 1994-es befejezésével számoltak. Ma nem lehet ugyan pontos határidőt szabni, de 2000-re mindenképpen be kell fejezni a tiszai vízlépcsőt. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.). a többmilliós prémiumok kifizetése tárágyában tett fel kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondotta, éppen a nivellálások elkerülésére, a teljesítmények elismerése érdekében alakították 1988-ban az ezzel kapcsolatos szabályozást. Megjegyzésként az államtitkár hozzáfűzte: a kormány továbbra sem kívánja korlátozni a valós teljesítmények alapján megszerzett jövedelmeket. Ugyanakkor határozott az a szándék, hogy korlátokat állítsanak minden olyan jövedelemkiáramlás elé. amely mögött nincs teljesítmény. Az interpellációk, illetve a kérdések elhangzása után Biacs Péter (Budapest 30. vk.) bejelentette: az Országgyűlés agrárszektorával szorosan együttműködve — 22 képviselőtársává] — megalakították a Parlament élelmiszeripari szektorát. Bubla Gyula (Budapest 3. vk.) bejelentette, hogy május 9-én ideiglenes parlamenti csoport alakult, amelyben a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer-beruházást ellenző képviselők tömörülnek. A csoport tagjainak megítélése szerint a nagyberuházást legalább 8—10 évvel e] kellene halasztani. Szűrös Mátyás zárszavában az ülésszakot eredményesnek minősítette. Az Országgyűlés elnöke a parlamenti szekciókkal kapcsolatban pozitív folyamatként értékelte azok létrejöttét. Felhívta azonban a figyelmet arra: az Országgyűlés költségvetése csak az állandó bizottságok működésének segítésére elegendő. Szűrös Mátyás a kormányfő kérésére közölte: a következő ülésszakon előterjesztendő kormányprogramról a Minisztertanács rendkívüli ülésén tárgyal. Az Országgyűlés májusi ülésszakát ezt követően Szűrös Mátyás berekesztette. Németh Miklós, Mcdgyessy Péter és Deák Gábor az ülésteremben az országgyűlési ülésszak harmadik napján Parlamenti jegyzetek A tábornokra nem haragszunk VILLÁMKÉRDÉS A MINISZTEREKHEZ Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter gyakran került nehéz helyzetbe az Országgyűlés színe előtt. Különösen akkor kellett keményen vívnia, amikor a költségvetés tételeit osztották el az egyes tárcák között. Érthető módon a civil képviselők a honvédelmi kiadások kurtítása mellett voksoltak, míg a miniszter a katonádnak próbált jelképesen nagyobb szelet kenyeret kiharcolni. Azt hitte volna hát az ember, hogy mindinkább civillé váló társadalomban az egyenruha elvesztette népszerűségét. Aztán a Reform újság a közelmúltban közvéleménykutatást végzett és kiderült, hogy a honvédelmi miniszternek szinte nincsenek ellenzői. — Nem lepte .meg önt ez az egyöntetű szimpátia? — kérdeztem Kárpáti Ferenc vezérezredest az egyik parlamenti szünetben. — Hűha, fogas kérdés — nevette el magát némileg zavartan, aztán visszakérdezett: — ön szerint egy katona csak marcona lehet, akitől félni kell, és akit nem lehet elfogadni? Aztán komolyabbra fordítva a szót, így folytatta: — Nézze, én úgy érzem, a munkámban követelményt támasztó, következetes vagyok. Dehát az Országház nem gyakorló-, tér, itt „polgári” nyelven kell gondolkodni és beszélni. Egyébként magam is elgon-3i. i/- r I dolkodtam, mitől is irányomba ez az egyöntetű bizalom. Megfejtettem. Van a társadalomban egy bizonyos feszültség és ebben a helyzetben az emberek szeretnének hinni azokban, akiknél a fegyver van: tudni akarják, miként vélekednek a hadsereg tagjai? Elmondhatom valamennyi katona nevében, hogy hasonlóan vélekednek a világ dolgairól, mint a civilek. Nálunk is van reformfolyamat és törekvés a megújulásra. Szembe néznek a katonák is a múltbeli hibákkal, egyszóval az embereket csak a ruha milyensége választja el. Aztán meg az utóbbi időben valóban tettünk olyan gesztusokat, ami azért a megértésünket és toleranciánkat bizonyította a társadalom irányába, és talán ezt tulajdonítják nekem azok, akik bizalmukkal megtiszteltek. — Ha jól tudom, ön a nyugdíjkorhatáron túl van már, és szóba jött az is, hogy nyugállományba vonul. Ez a szimpátia a tárca és az ön személye iránt változtat-e valamit az ön elhatározásán? — Valóban megtehetném, hogy elmegyek nyugdíjba, hiszen túl vagyok a korhatáron, de ha úgy érzi az ember, hogy van még tennivalója, és bírja is erővel, akkor vállalni kell a feladatokat. Most ebben a helyzetben, amelyben az ország leledzik, úgy gondolom maradnom kell, és őszintén örülök annak, hogy nem kell mindenáron leköszönnöm posztomról. Az ülésszak szüneteiben néhány közérdekűnek vélt kérdést tettem fel azoknak a minisztereknek, akiknek a háza táján éppen történik valami. A Parlament folyosóján Glatz Ferenc művelődési miniszter. — Deák Gábor államtitkár, az AlSH elnöke azt mondta, hogy az állami sportirányítást a művelődési tárca kebelében tudná elképzelni, önnek mi erről a véleménye? . — Európa számos országában társítják a sportot a művelődéssel, nálunk sem lenne ez elhibázott lépés. Biztos, hogy ebben a helyzetben és a diáksport fejlesztését szorgalmaznám. — Van önnek sportolói múltja? — Hát hogyne. Félprofi labdarúgó voltam. — Történészként — és most már miniszterként — részt vesz ön Nagy Imre temetésén ? — Az én véleményem az, hogy a kormánynak kell az élen lenni, de azt is javasolni fogom majd, hogy Kaposvárott alapítsanak egy Nagy Imre-emlékházat. Békési László pénzügyminiszter. — ön a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, s olyan sportvezető, akinek személye nagy nyereség a sportág számára. Miniszterként is vállalja ezt a társadalmi megbízatást? — Sajnos nem, el kell búcsúznom az atlétikai szövetségtől, hiszen talán érthető, az elkövetkezendő időben a munkám mellett nem tudok majd időt szakítani a szövetségi munkára. Ám az atlétikával megmarad a kapcsolatom, a kocogás jelenti számomra naponta a felüdülést. Derzsi András építési, közlekedési és hírközlési miniszter. — Van-e pénze a tárcának a szolnoki Tisza-híd megépítésére? — Jelenleg a tanácsi pénzekből folyik az építkezés, az állami források elapadtak, jelenleg nincs rá fedezet, de az idén nem is kell. A május 30-án kezdődő ülésszakon az Országgyűlés dönt majd a közlekedésre fordítható pénzek sorsáról, ott majd eldől, miből is gazdálkodunk. — Nem szolgálta volna éppen a szolnoki híd építésének ügyét is a tervezett autópálya-díj? — De igen. Ám ebből nem lett semmi. Természetesen ezt az összeget ki kell gazdálkodnia a tárcának, mert egy biztos, a szolnoki Tisza-hídnak fel kell épülnie. Mit mondjunk? Ügy legyen! Palágyi Béla t U i m X >. A- 4 . l > • *. J i~ . ti t- i Békési László pénzügyminiszter válaszol a hozzá intézett kérdésekre
