Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-08 / 106. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 8. Megújulás elölt a moigalom (Folytatás az 1. oldalról) kozott az elnök asztalán, egyegy küldött a véleményét öt peronéi tovább nem folytathatja. Illetve minden itt elhangzott felszólalás kiegészíthető egyperces hozzászólással, amely egyaránt tartalmazhat kérdést, helyeslést vagy eltérő véleményt. A vita előtt a mozgalom elmúlt évi értékeléséről készített írásbeli jelentéshez — amelyet a meghívóval együtt már korábban kézhez kaptak a küldöttek — Sándor László, a népfront megyei titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Szólt arról, hogy szinte naponta változó korban élünk, és újszerű eseményeknek lehetünk tanúi, részesei. Így például erre a majdnem négy év számvetését felölelő megyei összejövetelre több mint harminc alternatív szervezet, mozgalom képviselői jöttek el. Ez a sokrétűség a korábbi évekhez viszonyítva bizonyára frissítőleg hat a tanácskozásra — mondotta. A továbbiakban azt fejtegette, hogy az elmúlt négy év megyei népfrontmozgalma két szakaszra osztható. Az egyik szakasz 1985-től 1988 tavaszáig, a májusi pártértekezletig tartott. Ebben az időszakban gyakorta érvényesült a korábban megszokott és hagyományossá vált munkavégzés, amely abban is megnyilvánult, hogy a népfront döntéseket közvetített a tagság számára. Ezért többször nem vették jónéven, ha a mozgalom önálló kezdeményezésekkel lépett fel. A másik szakasz a tavalyi pártértekezlet után kezdődött, és tulajdonképpen jelenleg is folytatódik, hiszen elhatározás született az állami és a pártélet szétválasztására. Mindezek után egyre sokszínűbbé vált a társadalom, megjelentek az alternatív szervezetek, pártok, a népfront is új helyzet elé került. Ugyanis a hagyományos kapcsolatokon kívül meg Délelőtt tizennégyen kaptak szót, nem beszélve arról a temérdek egyperces hozzászólásról, amelyek esetenként kis híján csetepatékká fajultak, hiszen előfordult néhány olyan hatvan másodperces kiegészítés, amelyik véletlenül sem az előző felszólaláshoz kapcsolódott. Élénkebb eszmecsere három téma körül bontakozott ki. Az egyik a család, az ország, helyzete volt. IgyKorsai Sándorné Törökszentmiiklósról azt bizonyította, hogy a családok szerepe a nevelésben ismét egyre jelentősebbé válik, miután a különböző ifjúsági mozgalmak néhány évtized után szétforgácsolódtak, nem érték el céljaikat. Szeretettel nevelt emberekre van szükségünk, mert a szeretet a legfontosabb összetartó erő — mondatta. Hasonló szellemiben szólt Nagy Kálmán református esperes Karcagról, mivel: az egyház kétezeréves szolgálata is példázza a szeretet, a megértés, a megbocsátás fontosságát. Keményebben fogalmazott delegálói nevében Kudella István Tiszavárkonyból, aki nem fogadja el azt a hazai gyakorlatot, amely értelmében harminc-negyvenéves munkaviszony, becsületesen ledolgozott esztendő után százezreknek nyomorúságosán szegény nyugdíj jár. Tagadta, hogy a falun élő emberek mások, kevesebbek lennének, mint a városiak, noha a központi támogatások még ma is olykor efféle gyakorlatot követnek. Egyúttal követelte, hogy a népfront támogassa a főállású, főhivatású képviselői státuszok létrehozását, mivel a megnövekedett parlamenti munkában egyre nehezebb a részvétel „mellékállásban”. Az ifjúság is kisebb vihart, jobban mondva vitát kakellett és kell keresni az az együttműködést, a közös érdekeket ezekkel az új szerveződésekkel. Ez a munka jelenleg is tart, és különösen nehéz, hiszen az új szervezetek olykor fenntartással fogadták, fogadják a népfront szándékát, munkáját. Annál inkább, mivel az együttműködésnek ebben a rövid szakaszában kölcsönö-Tóth Lajos a népfront új megyei titkára sen fordultak elő hibák, és úgy tűnik, hogy a közös tevékenység elveinek megfogalmazása sokkal könnyebb, mint azok mindennapi, gyakorlati megvalósítása. A bizalom erősítése érdekében az utóbbi időben több biztató kezdeményezés született, együttes fórumok, közös képviselet, fogadóórákra, öszszejövetelekre helyiség biztosítása. A megújulást szolgálta az is, hogy eddig tizenkét városi, és hatvan községi népfrontbizottságot választottak újjá, amelynek következtében az ottani vezetők fele kicserélődött. Az, hogy a népfront milyen útravalót kap az elkövetkezendő időszakra, ahhoz politikai párbeszédre, a vélemények meghallgatására van szükség, amelyhez többek között lehetőséget teremt, alkalmat biztosít ez a megyei rendezvény is. vart, mivel az egyperces hozzászólások révén nem a népfront elmúlt négy évi tevékenységével, hanem a most alakuló, különböző ifjúsági szövetségek, szervezetek programjával, elképzeléseivel foglalkoztak. Mindezen megnyilatkozásokról megoszlottak a vélemények. Egyesek szerint az efféle felvetések nem idevalóak. Mások viszont oly módon érveltek: a huszonéves, a harmincegynéhány esztendős emberek keresik azokat a lehetőségeket, ahol programjaikat közhírelhetik. Márpedig ha ez a nagyon sok koros, éltes embert tömörítő szervezet, a népfront nem vállalja őket — érdekes, Vagy olykor meghökkentő nézeteikkel együtt —, keresnek más lehetőséget, Harmadik témakörként említhető: sok felszólaló egyetért Pintér László felvetésével, aki az MDF nevében javasolta: a népfront egvfajta adatbank legyen, a különböző pártoknak, szervezeteknek politikai információs szolgáltatást „vállaljon”. Mindezek azért lennének fontosak, hiszen ezen a tanácskozáson is nem egyszer kiderült: kevés az információ a jelöltekről, fiatalokról, idősebbekről egyaránt. Érdekes színfoltként hatott, a kisújszállási Pintér István felszólalása is, hiszen mindenkit érintő kérdést elemzett. Nevezetesen a meggyőző felszólalás jelentőségét, a jó szónoki beszéd fontosságát ecsetelte. Kiemelve : megfelelő tagolás, érthető szövegmondás nélkül minden magasan szántó gondolat, érv falrahányt borsó. Egyúttal méltatta a Beszélni nehéz körök gyarapodását, sokasodását. (Csak zárójelben jegyzem meg: jónéhány felszólalás ezen a fórumon azért nem érte el a kívánt hatást, mert a szólásra jelentkező motyogva, halkanj esetenként pedig sietve adta elő vagy olvasta papírra rótt sorait). Szintén a délelőtt programjához tartozik, hogy nem kis várakozás előzte meg dr. Bugár Nándor felszólalását, aki a HNF Országos Tanácsának küldötteként kért szót. Elöljáróban leszögezte, hogy ők az országos központban a fontosabb tisztségviselők választásánál a titkosság mellett voksolnak. A jelenlegi ügyvezető elnökség mostani álláspontja szerint a mozgalom afféle országos szövetséggé változna, ahol különböző pártok tagjai, pártonkívüliek, vallásosak és Vitát váltott ki a felszólalás, elvégre nem is az állítások igazát vonta kétségbe, hanem azok megvalósítását, a jelenlegi körülmények között. Mint Budainé Bencze Judit Túrkevéről állította: ma mindezen elvek érvényesítéséhez hiányzik az értékteremtő emberi munka tisztelete, a magyar társadalom értékeinek igazi, átfogó védelme. Ez még akkor is igaz, ha ugyanitt kiderült: tavaly 1 milliárd 596 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek megyénk lakói, és ez az igyekezet országos második helyezéshez volt elég. Ugyanakkor nem kevesen •rnnak a véleményüknek adtak hangot, hogy mindez egyféle szegénységi bizonyítvány is, hiszen az állampolgárnak kell fizetnie azért (víz, út, szennyvíz stb.) ami állami, .tanácsi feladat lenne. A délutáni vitát Varga Mihálynak, a Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatójának hozzászólása nyitotta. (A fiatalember egyébként a Fiatal Demokraták Szövetsége karcagi csoportjának vezetője, ám hangsúlyozta: népfrontküldöttként vesz részt a tanácskozáson, és kizárólag saját véleményét hangoztatja.) Bírálta a megyéit, amely — nézete szerint — hosszú időn keresztül sztálinista bábállapotban leledzett. Kevesellte a helyi nyilvánosságot. Véleménye szerint a népfront alkalmatlan a megújulásra, ezért az országos tanács oszlassa fel önmagát. Ha mégis van jövője a népfrontnak, azt csakis a helyi közösségektől szerzett bizalom alapozhatja meg. A legélesebb ellenvéleményt kiváltó javaslata vedig úgy szólt: osszák fel a népfront vagyonát az alakuló pártok, szervezetek közötti Az egyetemista fiatalember nézeteivel többen, többféleképpen vitába szálltak. A higgadtabb vélemények szerint a népfrontra igenis szükség van. és lesz is, hiszen ez a szervezet is alkalmas a hatalom társadalmi kontrolljánem vallásosak, köthetnének tartós, és kevésbé tartós szövetséget. Bizonyos cél, célok érdekében. Ebben részt vehetnének mindazok, akik a nemzet, a nép felemelkedését akarják. A népfront elkövetkező programját bizonyára alakítják majd a különböző politikai pártok, szervezetek, amelyek kapcsolódnak hozzá. Egy tény: a mozgalom sajátos eszközeivel felvállalja az inflációéi' mes harcot, egy jó egészségmegőrző programot, küzd azért, hogy a szociálpolitika ne szegénypolitika legyen, és nem óhajt kivonulni sem a közoktatásból, sem a nevelésből, sem az alkotmányos munkából. ra. Akadt hozzászóló, aki visszautasította Varga Mihály föllépését, személyét és miatta elítélte a népfront karcagi szervezetét. Szerencsére a karcagiak kiálltak honfitársukért, ök igenis vállalják, sőt büszkék azokra, akik a nagy többség eleve elutasítását is bekalkulálva hangoztatják véleményüket. A közmegegyezés e kérdésben alighanem akkor született meg, amikor Ugrin Benőné, szolnoki népfromtküldött az eretnek nézetek és a Jegyzetelni így Is lehet fiatalság védelmére kelt. Szerinte senkit sem szabad politikai nézetei miatt kitagadni a népfrontmozgalomból. Tanulságos helyzetjelentések hangzottak el a magyar falu, a mezőgazdaság, a vidéki ember — mint másodrendű állampolgár ,— állapotáról. Horváth Istvánné tiszaugi küldött a január óta önálló kistelepülés vezetőinek egymás közötti konfliktusát tárta föl. Dr. Dénes Imre, tiszaburai községi népfronttitkár arra a kérdésre kereste a választ: politizál-e a falu népe? Ö manapság azt tapasztalja, a falu népe megint fél. Attól fél, hogy e zűrzavaros időben ismét helyette, fölötte, nélküle döntenek sorsáról. Az egyszerű emberek — információk híján és egyéb okokból is — ritkábban nyilatkoznak meg. Évszázados tapasztalatukat azonban — azt, hogy vetni kell ahhoz, hogy ősz-Törtónelmi küldetés Perjési Sándor mezőtúri lelkész: — Manapság tiszteletreméltó az, ha valahol háromszázhatvannyolc ember ilyen türelemmel ül végig tíz órát, mint az a megyei népfrontértekezleten történt. Valamennyi jelenlévő azt bizonyította számomra, hogy nem csak a formalitás hozta őket a széksorokba, hanem a felelősség indíttatásából érkeztek. Megerősödött az a meggyőződésem, hogy vétkes könnyelműség lenne a jő alapokon nyugvó társadalmi rendet felrúgni mindaddig, míg nem találjuk meg az utat egy olyan gazdasági rendhez, amely a népnek békét és boldogulást hozhat. Ügy vélem, a jövőben az lenne a szerencsés, ha csak a vélemények realizálódnának, de nem a szándékok. Az MSZMP, a pártonkívüliek tömegét, az alternatív szerveződések tagjait ölelje át a nemzetért érzett felelősség, és hassa át őket a népért való tenniakarás. Ha ebben segít a Hazafias Népfront, teljesíti történelmi küldetését. (Perjési Sándor eredetileg nem szerepelt a ncpfrontkongresszus küldötteinek listáján, öt huszonötödikként javasolták, s választották a megyénket képviselő küldöttek közé.) PB Ebédig tizennégy felszólaló Tisztelet a munkának Észrevétlenül Rendre másra ezek a tanácskozások. Színhelyük a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Kevés szó esik a házigazdákról. Mert észrevétlenek maradnak, ök így dolgoznak jól. Ha nem vinnyog a mikrofon, ha nem zümmög a légkondicionáló berendezés, ha éppen arra vetődik a fénycsóva, amerre kell. Mert ha észrevennénk őket, az már azt jelentené, rosszul dolgoztak. Azért ezért az észrevétlenségért is járhat köszönet. * * * A hasonló tanácskozások elengedhetetlen kelléke a szendvics, a kávé, az üdítő, a kiadós ebéd. Most is a Pelikán Hotel rolgozóinak munkája csillapította a komoly értekezésbe belekomorult népfront aktivisták éhét, szomját. Természetesen ök is hangtalanul, észrevétlenül dolgoztak. Üveg nem csörrent, pohár nem pattant, szendvics arccal a földre nem borult. Miért is borult volna? Hál’ istennek a vendéglátók is profik. * * * Az apparátus. Gépírónők, titkárnők, a rendezőségre fölkért aktivisták. Figyelmesek, udvariasak, szolgálatkészek. ök nem társadalmi munkások. Munkahelyük fizetett alkalmazottai. Nekik szabad szombatjuk lenne. Őket is várja a család, a mosás, a takarítás, a főzés, sőt, életük árnyasabb oldalán a kórházban a beteg, akit meg kellene látogatni. Minderről persze mit sem tudunk. Hiszen ott tevékenykednek az előtérben szolgálatkészen az apparátus dolgozói. Azt nehéz volna eldönteni, hivatali munkájuknak része-e ez a szabad szombat. Az már egyértelmű, hogy ők részei a népfrontmozgalomnak. — E — szel aratni lehessen — semmilyen társadalmi formáció nem tudta fölülbírálni! A falu népe tehát mindenekelőtt dolgozni akar. Ez ügyben dr. Dénes Imre a mezőgazdasági nagyüzemeik mellett tört lándzsát. A föld szétosztása szerinte új cselédséget szülne. Kistelepülések hátrányban Ugyancsak a magyar falu helyzetével foglalkozott dr. Szabó Ottóné tiszafüredi tanítónő, aki Tiszaszőlős nevében kért szót. Tapasztalata, hogy a kistelepülések nagyon sok szempontból hátrányt szenvednek. Tiszaszőlősön például nincs kultúrház, nincs gyógyszertár, hiányzik az értelmiség. Míg országos szinten a különböző nézeteket vallók tárgyalóasztalhoz ülnek egymással, vidéken ez a közeledés nem tapasztalható, párbeszéd helyett a hatalom olykor merev görcsbe rándul. Igaz, nehéz önálló gondolkodásmódot és cselekvést megszokni ott, ahol egy magát csalhatatlannak és tévedhetetlennek kikiáltott megmerevedett ideológiát hirdető irányítás dróton rángatott bábúj aként kellett a hatalom helyi képviselőinek főnökeiket kiszolgálniuk. Milyen legyen a népfront? E kérdést sokakkal együtt dr. Szabó Ottóné is feltette. Szerinte a mozgalom elmúlt évtizedeit is nyugodt szívvel vállalni lehet. Ám a magyarság ma válságban van. S a válság leküzdéséhez hiteles politikára, hiteles politikusokra van szüksége az országnak, s a népfrontmozgalomnak is. A legfőbb kérdést: a népfrontról szóló sokoldalú elemzést és a jövő mikéntjét majdnem mindenki szóvá tette: Ferenczy József, a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága vezetője úgy tapasztalja. megtépázott, csalódott, önmagát marcangoló is ez a mozgalom. Tóth András jászberényi aktivista szerint a társadalmi munka rangja a népfrontban nem értékelődött le. A mozgalmat sehol sem az apparátus élteti, működteti, hanem az aktivisták. Kántor György szolnoki körzeti népfrontelnök szerint a népfront maradjon, de megújulva, új keretek között folytassa munkáját. Buday Péter, a szolnoki Kommunális Üzem osztályvezetője annak a nézetének adott hangot. hogy meg kéll értetni a pártokkal, a néppel, hogy a népfront nem kíván hatalomra törni. De közmegegyezést akar! — rövid távon. Hoszszú távon pedig népjólétet. A népfront nem kíván senkinek a szekértolója lenni, ám segítenie kell a pártokat működésük feltételeinek biztosításában. Újabb vitapont: mi legyen a népfront szerepe a választásokon? Indítson-e saját jelölteket a helyi tanácsi és az országgyűlési választásokon? Vagy egy-egy párt jelöltje mellé álljon? Dr. Bugár Nándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa munkatársa szerint a népfront nem ragaszkodik sem ehhez, sem ahhoz a párthoz. Még ahhoz sem, hogy felkérjék a választások megszervezésére. Hogy végül is mit tesz, azt az adott helyzet fogja eldönteni. Majd akkor alakít ki állásfoglalást helyben is a népfront arról, hogy akár a pártok képviselői közül kit támogasson, akár saját jelöltként kit indítson. * * * Változzon-e a Hazafias Népfront elnevezés? — ezt is sokan szóvá tették. Legyen-e nemzeti szövetség, vagy valami más. Válasz nem született. Szót kaptak a tanácskozáson az úí szervezetek képviselői is. köztük Csák László. a DEMISZ — a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezetek Szövetsége — Szolnok Városi Tagszervezetének titkára és Lendvai János nyugdíiias művezető, a Münnieh Ferenc Társaság képviselője. Az MSZMP kész a koalícióra A délutáni vitában hangzott el dr. Szabó Istvánnak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának hozzászólása. — Napjainkban már egyetlen mozgalom, a közélet egyetlen munkása sem tevékenykedhet úgy, mint akár egy-két évvel ezelőtt. Nem, mert különben elszigetelődik, elveszíti hitelét, tagságát és követőit. A tanácskozás hangulata, a beszámolóban igen kritikusan felvetett gondolatok és a vitában elhangzott észrevételek azt jelzik, hogy az átalakuló politikai intézményrendszerben a Hazafias Népfront, a megye népfrontmozgalma is keresi a helyét, szerepét, azt az új szervezeti formát és tartalmat, amely ebben a helyzetben megteremtheti számára a további cselekvés terét. A népfrontmozgalom — minden gondja és a szerepét érintő viták ellenére — olyan értékek hordozója, amelyet társadalmunk a többpártrendszer keretei között sem nélkülözhet. Nem nélkülözheti a népfront által tömörített különböző szervezetek és eltérő meggyőződésű állam(Folytatás a 3. oldalon)
