Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara: 4.30 Ft. XL. évf. 126. sz. 1989. május 31, szerda Megkezdte munkáját az Országgyűlés Eles vita után fogadták el az átalakulási törvényt A várhatóan négy napig tartó ülésen a gazdálkodószervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról; az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú törvényjavaslat; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény; a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény; a földről szóló 1987. évi I. törvény; az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény; a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyal a parlament. A képviselők megvitatják a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, az 1989. évi állami költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot — a Minisztertanács javaslatait az 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására; tájékoztatót hallgatnak meg a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről, s személyi kérdésekben döntenek. Az ülésszakra 12 interpelláció és 6 kérdés érkezett a képviselőktől. A testület a napirendet 5 ellenszavazattal fogadta el, majd együttesen tárgyalt a gazdálkodó szervesetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról, illetve a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat módosításáról Kulcsár Kálmán igazságügy ^miniszter előterjesztésében. Az igazságügyi miniszter expozéja Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjában mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az ülésszak elé került törvénycsomag meghatározó eleme az átalakulási törvény, a másik két törvényt, azaz az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályt ennek függvényében kell módosítani. Az átalakulási törvény szabályozza az egyik gazdasági társasági formából a másik társasági formába való átmenetet, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdasági társasággá alakulását. Jogi értelemben az átalakulás azt jelenti, hogy a ■már meglévő szervezetet nem kell megszüntetni egy új szervezet alapításához, a régi szervezet vagyonát nem kell szétosztani, az átalakulás következtében nem kell adót és illetéket fizetni, nem kell betartani az alapítás valamennyi, bürokratikus részletszabályát, hanem gyorsan és olcsón lehet átmenni az egyik szervezeti formából a másikba. Az átalakulási törvény része annak a törvénysorozatnak, amely a piacgazdaság szervezeti infrastruktúrájának jogszabályi kiépítését szolgálja. E törvénykezés alapja a tavaly októberben elfogadott társasági törvény, amelyet decemberben a külföldiek befektetéseiről szóló törvény követett. Most az átalakulási törvény van soron, majd ősszel az értékpapír-kibotsátási és értékpapírpiac-felügyeleti törvénnyel fejeződik be a sorozat. E törvények nélkül egy valódi piacgazdasági rendszer működésképtelen lenne. Kulcsár Kálmán hangsúllyal szólt arról, hogy az átalakulási törvény arra a kivételes esetre vonatkozik, amikor az egész állami vállalat, illetőleg szövetkezet alakul át a társasági törvényben meghatározott valamilyen szervezeti formává. A gazdálkodó szervezetek ilyen jellegű teljes átalakulása kivételes eset. Nincs tehát alapja annak a félelemnek, hogy a törvény nyomán minden vállalatnak és szövetkezetnek azonnal át kellene alakulnia. Ez tévedés. Átalakulási kampányra, kényszerre nincs szükség. A kormány nem átalakítási, hanem átalakulási — az önkéntes átalakulást lehetővé tevő .— törvényt terjeszt az Országgyűlés elé — szögezte le. A miniszter hangsúlyozta, hogy az átalakulási törvény nem valósít meg elhamarkodottan sem nyílt, sem burkolt tulajdonreformot; sem menedzsereket, sem másokat nem „ment át” semmilyen tulajdonosi pozícióba. A törvény célja, hogy az átalakulással kapcsolatos problémákat technikailag jól oldja meg. Ez viszont még nem tulajdonreform. Ugyanakkor természetszerűleg _az alapvetően technikai átalakítási szabályozásnak is vannak a tulajdonlási-vállalati struktúrát érintő hatásai, amelyek zömmel kedvezőek, a gazdasági reform, a piacgazdaság kibontakozását segítik. E hatások közül Kulcsár Kálmán kiemelte, hogy a törvény megerősíti az állampolgári tulajdonon alapuló vállalkozásokat, megoldja a növekedésükkel összefüggő gondokat. Ugyancsak kedvező, hogy a törvény feloldja a szövetkezeti tulajdon eddigi merev oszthatatlanságát, és a vagyont a kis-, illetve nem nyereségre törekvő szövetkezeteknél 100 százalékban, a többi szövetkezetnél fele részben értékpapír, azaz szövetkezeti üzletrész formájában mégosztja a tagok között. Azonban itt sem természetbeni felosztásról, a jól működő nagyüzemek meggondolatlan szétveréséről van szó, hanem arról, hogy a szövetkezeti tag tulajdonosi mivolta sajátos értékpapírban is megtestesüljön, megerősödjön érdekeltsége a kollektív tulajdonlásban. Ez a szövetkezeti értékpapír egyébként előfeltétele gazdasági társasággá való átalakulásának. Kulcsár Kálmán hozzáfűzte, hogy az átalakulási törvény nem kívánja a szövetkezeteket társasággá átalakítani!. A lehetőséget természetesen mindenkinek megadja erre, de ilyen döntésre csak a teljes taglétszám kétharmadának egyetértésével kerülhet sor. A most előterjesztett törvénycsomag kedvező hatásai közé tartozik az is, 'hogy az állami szektorban is előrelépést hoz a reformok irányában. A vállalatok önállóságát sértő, piacellenes beavatkozások egyik fő csatornája volt az utóbbi időben a minisztériumok és a tanácsok törvényességi felügyeleti jogköre. Ezt most a vállalati törvény módosítása megszünteti, s a jóval szűkebb tartalmú törvényességi felügyeletet a cégbírósághoz helyezi. Ezzel együtt megvalósul a vállalati mérlegek nyilvánossága is. A vállalati törvényt végrehajtó minisztertanácsi rendeletben jobban elhatárolták a vállalati tanács és az igazgató hatáskörét. Megerősítették a vállalati tanáccsal működő cégek igazgatóinak jogállását, gondoskodtak a vállalati tanácstagok érdekvédelméről, s arról is, hogy beépítsék a vaigyonérdekeltség egyes elemeit a vállalati tanács és a vállalatok tevékenységébe. Az Országos Árhivatalban már kidolgozták az új versenytörvény közgazdasági koncepcióját, s ennek alapján egy szakértőkből álló munkacsoport dolgozik a versenytörvényen, amelyet egy éven belül az Országgyűlés elé terjesztenek. Ebbe beépítik majd azokat a javaslatokat, amelyek a nagyvállalaton belüli gyáregységek önállóságának erősebb jogi garanciáját sürgetik. Olyan rendelkezést terveznek, amely kimondaná: ha a gyáregységek többsége az önállósulást kezdeményezi, indokolt esetben a versenyhatóság felbonthatja a nagyvállalatot. Az igazságügyminiszter ezután azokra a véleményekre válaszolt, amelyek az állami vállalatok átalakulása kapcsán a népvagyon felosztásával, a közvagyon kiárusításával, a gazdasági hatalom átjátszásával vádolták a törvényelőkészítőket. Akik ezt állítják, azok nem ismerték fel a törvényjavaslat valóságos tartalmát — mondta a miniszter. Az állami vállalati törvény ugyanis egyértelműen ki(Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik az Országgyűlés KÖZLEMÉNY az MSZMP KB május 29-ei üléséről (3. oldal) A monopolhelyzet nem tett jót a pártnak Grősz Károly tévé-interjúja — Manapság elég sok egyszerű ember úgy érzi, hogy hovatovább lehajtott fejjel kell járnia azért, mert tagja az MSZMP-nek. Mit mond ön ezeknek az embereknek? — Azt, hogy ne hajtsák le a fejüket, nincs semmiért okuk szégyenkezni. Hisz mindaz, amit az elmúlt évtizedek alatt hibának bizonyult, azért ők nem lehettek felelősek, és nem is felelősek ma sem. Hisz a gondok, a problémák alapvető (Folytatás a 3. oldalon) A Szilikátipari Kutatóintézettel kooperációban gyárt NDK megrendelésre erőművi berendezéseket a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyára. A megrendelés mintegy 25 millió forint bevételt jelent a vállalatnak Fotó: TKL A Tiszafüredi Gépipari Kisszö vetk ezet Új piacok után kutat Gondok az alapanyag-ellátásban Ha a kétszáz dolgozót foglalkoztató Tiszafüredi Gépipari Kisszövetkezet tavalyi eredményeit tesszük nagyító alá, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy sikeres esztendőt hagytak maguk mögött. Legalábbis a számokból egyértelműen ez derül ki, hisz a tervezett 73 milliós árbevételt jócskán túlszárnyalva 83 és fél millió forint jött össze, melynek 10 százalékát nyereségként könyvelhették el. Evés közben jön meg az étvágy — tartja a közmondás —, s ez a kisszövetkezet tevékenységére, idei elképzeléseire is érvényes, erre az esztendőre már 92 milliós árbevétel elérését tűzték ki célul. Nem lesz könnyű dolog ezt elérni már csak azért sem, mert a Diósgyőri Gépgyárral fenálló csaknem 30 éves kapcsolat — kábelsodró gépek különböző részegységeit szállította oda, a szövetkezet, s tavaly a készárutermelés bevételének 40 százaléka ebből származott — lazulóban van, mivel a diósgyőri nagyüzem termékei iránt megcsappant a kereslet, ami természetszerűleg a kisszövetkezet tevékenységére is kihat. Ennek ellenére a tiszafürediek reménykednek, hogy terveiket, .sikerül valóra váltaniuk. Céljaik elérése érdekében — mint Nagv Sándor a kisszövetkezet elnöke elmondta — nagvon komolv piackutatást kell folytatniuk. hogy saját termékeik minél nagyobb számban vevőre találjanak. Piacfeltáró munkájuk egyik állomásaként az idén márciusban részt vettek egy Oázis nevű ivóvíz előállító berendezésükkel az Indiában rendezett környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakkiállításon. Indiából, Nepálból és Bangladesbői már érdeklődnek is a termék iránt. Ugyancsak ebbe a sorba illik bele az a rendezvény, melynek során Szolnok megye bemutatkozik Észtország fővárosában, Tallinnban. A kisszövetkezet termékeit — peremező bordázóit, profilhajlító gépeit, élhajlító berendezéseit — ott is kiállítják. Meglévő gyártmányait — így például a kis- és középkategóriába tartozó gépi és kézi működtetésű lemezmegmunkáló gépeiket továbbfejleszti a szövetkezet. A szóbanforgó masinákat a tavaszi BNV-n is bemutatták, és sok érdeklődőt vonzottak. A kiállított lemezegyengető és alakító gépsor, a peremező gép és az aszimmetrikus profilhengerítő berendezés jelentőségét főként az növeli, hogy ezeket eddig a hazai felhasználók csak tőkés importból tudták beszerezni. Ami gondot okoz Tiszafüreden is: az alapanyagok minősége nem a legjobb, ráadásul az ellátás is akadozik. s emiatt a szokásosnál több időbe kerül egy-egy berendezés előállítása. Tegnap 10 órakor a Parlamentben Szűrös Mátyás elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés soron következő ülésszaka. Az ülésteremben jelen völt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak .kezdetén bemutatta az általa kinevezett új'hivatali vezetőket: dr. Soltész Istvánt, az Országgyűlés főtitkárát, dr. Soós Tibort, az Országgyűlés Hivatalának vezetőjét és dr. Mary Györgyöt, az Országgyűlés Elnöki Titkárságának vezetőjét. A tárgysorozat elfogadása előtt a parlament döntött a .megüresedett képviselői helyek betöltéséről. Dr. Korom Mihály képviselői megbízatásának megszűntével az Alkotmányjogi Tanács elnöki tisztségére szóló megbízatása is megszűnt mivel a tanács elnöke csak képviselő lehet. A dr. Korom Mihály lemondásával megüresedett választókerületben időközi választást tűznek ki. A mandátumáról lemondott Varga Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 3. vk.) képviselő helyére Gilányi János, eddigi pótképviselőt, a Zala megyei Varga Gyula (Zala m„ 2. vk.) helyére Szabó János, eddigi pótképviselőt igazolta a parlament. Az Országgyűlés három ellenszavazattal és egy tartózkodással tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését.
