Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-30 / 125. szám
j^ÉPLAP 1989. MÁJUS 30. Még az idén kongresszus A megélhetési gondok szorításában Pártbizottság! ülés Jászberényben Mégis lesz városi pártértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) ne. Támogatjuk egy olyan agrárszövetség létrehozását, amelyik a termelőszövetkezetek mellett felkarolná az állami gazdaságok, a kis- és magántermelők, valamint a családi vállalkozók érdekvédelmét is. Emellett indokoltnak tartjuk az Agrárkamara megszervezését is. Ez megfelelő jogosítványokkal, az áregyeztetéseknek, az exportpiaci lehetőségek kihasználásának, az importversenyeztetésnek olyan intézménye lehetne, amely számottevően csökkenteni tudná az agrárágazat kiszolgáltatottságának a veszélyét, és társadalmasíthatna egy sor állami feladatot. A szerveződő agrárreformkörökről és agrárplatform szervezetekről szólva kifejtette: létrejöttük egyik motivációja az agrárágazat jövedelempozíciójának megrendülése és az ebből eredő feszültségek felhalmozódása, akuttá válása, a másik a nagyüzemek jövőjéért, a vidék boldogulásáért való aggodalom. Sokan úgy vélik, hogy az MSZMP sem áll ki következetesen az agrárágazat, a mezőgazdasági nagyüzemek mellett, ezért önálló politikai érdekképviselet alapításának gondolatával is foglalkoznak. — Támogatjuk az agrárreform-körök tevékenységét. Már csak azért ás, mert az MSZMP agrárpolitikájának egy-egy elemét érlelik tovább — szögezte le a KB titkára. — Különösen hasznos, hogy azt helyileg is segítik megvalósítani, s emellett a szélesebb társadalom is megismerkedik az agrártermelést foglalkoztató gondokkal. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az agrárreformviták számos tehetséges fiatal szakembernek 'biztosítanak lehetőséget szakmai elgondolásai bemutatására, aktív politizálásra. Változatos tulajdonformákat — A koncepció-tervezet körüli viták igen lényeglátónk és feladatot adók voltak, ezek figyelembe vételével teljesen átdolgoztuk a vitára bocsátott tervezetet; szerkezetében, nyelvezetében és részben tartalmában is egy új anyag került a Központi Bizottság elé. — A koncepció-tervezet feletti vitában felvetődött: kell-e nekünk további mezőgazdasági növekedés, vagyis a fejlesztés helyett nem a szintentartást, vagy éppen a visszafejlesztést kellene-e inkább választani? Ez utóbbi felfogás hívei a piaci viszonyok nehézségeire és a támogatás mértékére hivatkozva érvelnek — mutatott rá. — Az MSZMP sem a parttalan, bármi áron történő fejlesztés mellett van. A fejlesztést a piac felvevőképességének és a gazdaságosságnak rendeljük alá. De valljuk, hogy ez a piac minőségileg jobb, tetszetősebb, feldolgozottabb és árfekvésében is megfelelő termékekből bővíthető és 'bővítendő. Az országnak, az ágazatnak és a parasztságnak is ez az érdeke. Az MSZMP a sokoldalúság megalapozott fejlesztés híve, mert ebben az ágazatban előnyeink vannak a versenytársakkal szemben: jók az ökológiai adottságaink, jelentős termelőeszköz-állomány halmozódott fel. — A nagyüzemi vagy kisüzemi „pártiság” kérdéskomplexumára térve elmondta: a vitákban ezt egyes helyeken úgy értelmezték, hogy az MSZMP nem áll ki határozottan a nagyüzemek mellett, feladja a 30 éves eredményt, a világ által is elismert üzemi szerkezetet. Mások viszont úgy vélik, hőgy az agrárágazat azért került válságba, mert a nagyüzemi szervezet idejuttatta. A kiút a nagyüzemek feloszlatása, a farmergazdaságok mielőbbi elterjesztése. E nézet hangoztatói nem az MSZMP színeiben, hanem inkább valamelyik más szervezet nevében terjesztik ezt a nézetet. E szélsőségtől elhatároljuk magunkat — szögezte le. — Azt is látni kell azonban, hogy nem vagyunk a jelenlegi üzemi szerkezet és a változatlan nagyüzemi szervezet hívei sem. Meggyőződéssel valljuk, hogy változatos tulajdonformák és üzemformák nélkül a magyar mezőgazdaság versenyképessége, alkalmazkodóképessége és hatékonysága nem javítható. Alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz — Olyan korszerű nagyüzemek kialakulását támogatjuk, ahol a vagyon működtetése és a munkaszervezet vállalkozáson alapul, ahol a bérérdekeltség erős tulajdonosi kötődéssel és gazdatudattal ötvöződik, ahol a szövetkezet vagy a vállalati vezetés van a kollektíváért és nem fordítva — jelentette ki. Ezután a földtörvény módosításával összefüggésben rámutatott: egyik legfontosabb célja, hogy kialakuljon a föld racionális hasznosítását elősegítő földpiac, oldódjanak a földforgalmazás adminisztratív korlátái. A föld a nemzeti vagyon nagyon sajátos része és egyúttal természeti kincs is, 'ezért itt minden hosszabb távra szóló változást alaposan meg kell fontolni. Iványi Pál kitért arra a viták során is gyakorta felvetett kérdésre, hogy kell-e most agrárpolitikai koncepció, amikor még a gazdaságpolitikai koncepció sincs készen. Kétségtelen, hogy stabilabb és időtállóbb agrárpolitikai koncepció kialakítására volna lehetőség, ha az kiérlelt gazdaságpolitikai koncepcióra támaszkodhatna — állapította meg. Az agrárpolitikában mindenekelőtt az embert, a parasztságot kell látni. Bármilyen lépés a mezőgazdaság fejlesztésében, szerkezetének változtatásában, tulajdonviszonyának rendezésében, az ott dolgozót közvetlenül érinti; létbiztonságát, anyagi helyzetét befolyásolja. Az agrárpolitikában tehát a parasztság sorsáról van szó. A falvak sorsát, a magyar vidék fejlődését is meghatározóan magában hordozza. Az agrárpolitikának kiemelt feladata marad a lakosság élelmiszerellátásáról való gondoskodás, illetve annak a lehetőségekkel összhangban lévő javítása. • Ide tartozik az agrárexportban betöltött szerepe, a fizetési mérleg javítására gyakorolt hatása is. Az a tény, hogy kereken 1,5 milliárd dollár és 1 milliárd rubel évi bevétel járul hozzá a gazdaság teljesítéséhez, lényegesen kisebb importigénnyel. A jelentős kiviteli többletet a piachoz való jobb igazodással indokolt megtartani, ha lehet növelni. A KB titkára utalt arra is, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az alap- és kiegészítő tevékenységet együttvéve megközelíti a 20 százalékot. Az MSZMP-nek ezért olyan agrárpolitikával kell rendelkeznie, amelyik biztosítja az ágazat népgazdaságban betöltött stabilizáló szerepét, és perspektívát ad az ott dolgozók részére. Az agrárpolitikai állásfoglalás-tervezet újdonságait összefoglalva kiemelte a Piacnak, mint fő termelésszervező elemnek a megerősödését és az ahhoz való alkalmazkodás fontosságát: a vállalkozói szervezetek és magatartás elterjesztésének az igényét, amely az emberekből az eddigi végrehajtó típusból alkotó, teremtő típust alakít ki, valamint a tulajdoni reform következetes végigvitelét, amely a bérérdekeltség és a terjedő közömbösség helyett felelős gazdaként viselkedő embereket, termelőket formál. Ezek mellett a koncepció nagyon fontos feladatul tűzi ki az agrárágazatban felhalmozott feszültségek mielőbbi oldását is — mutatott rá, hangsúlyozva, hogy az így kialakított és a KB vitájában elhangzó vélemények figyelembevételével formálódó agrárpolitika nemcsak rövid távon, de hosszú távon is alapja lehet az agrárágazat fejlődésének. Ha az abban lefektetett célokat nem engedjük feledésbe menni és szorgalmazzuk azok feltételeinek megteremtését, akkor ezzel továbbra is magunk mögött tudhatjuk a parasztság politikai támogatását, érdekeltségük megváltoztatásával mozgósíthatjuk az élelmiszer-előállító üzemek dogozóit, válamennyi termelőt a' célok megvalósítására, megalapozhatjuk az agrárágazat minőségen és versenyképességen alapuló, új növekedési pályáját. Mindez alapját képezheti a magyar falvak ezredfordulóra bekövetkező második nagy felvirágzásának. Végezetül kérte a Központi Bizottságot, hogy a Politikai Bizottság megbízásából beterjesztett koncepció-tervezetet vitassa meg és foglaljon abban állást. Javasolta: a testület kérje fel a Minisztertanácsot egy olyan munkaprogram elkészítésére, amely a KB-állásfoglalás alapján tartalmazza és megfelelően ütemezi a szükséges intézkedéseket. A párttestület tagjai a koncepciót elsősorban politikai nézőpontból tárgyalták, bár jócskán foglalkoztak az ágazat szakmai, műszaki és pénzügyi kérdéseivel. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek a falvak élet- és munkakörülményeinek változásaira. Tették ezt azért, mert a mezőgazdaság ügye nem lehet csak ágazati kérdés — amint azt többen is hangsúlyozták. Éppen ezért az eredmények hangoztatása mellett nyomatékkai szóltak az' ágazat hanyatlásának súlyos jeleiről is. Nyitott agrárpolitika A vitát Iványi Pál foglalta össze. Megelégedéssel szólt arról — amit egyébként több felszólalás is tükrözött —, hogy a tézisek széles körű elemzése végül is' hozzájárult a koncepció további javításához, gazdagításához. Ezzel együtt sem vállalkozhat a rövid távon jelentkező kérdések megválaszolására; mindenképpen indokolt, hogy a kormányzat egy nemzeti agrárprogram keretében fogalmazza meg azokat a feladatokat, amelyek megoldást jelenthetnének a mezőgazdaság rövid távú gondjaira. Bizonyos — tette hozzá —, hogy'az MSZMP új agrárpolitikája nem lesz olyan hoszszú életű, mint az ezt megelőző — amely 1957-ben született —, hiszen alapvetően mások a feltételek és gyorsabban módosul a politikai és gazdasági környezet. Ez az agrárpolitika azonban mindenképpen nyitott lesz és képes arra, hogy — amenynyiben az indokolt és szükséges — kellő korrekciókkal segítse az előrehaladást. Az ülés végül is egy tartózkodással elfogadta az agrárpolitika megújulásának koncepcióját. A Központi Bizottság ezután Grósz Károly előterjesztésében megvitatta az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos főbb szervezeti feladatokról szóló javaslatot. Tegnap délután Jászberényben a pártbizottság tanácskozótermében ülést tartott az MSZMP városi bizottsága. Az ülés az itteni, korábbi hagyományoknak megfelelően nyílt volt, ami azt jelentette, hogy a pb tagjain és a meghívottakon kívül részt vehetett rajta bármelyik alapszervezet kommunistája. Ez meg is látszott az érdeklődésen, mivel zsúfolásig megtelt a nagyterem. A tulajdonképpeni vita előtt Kovács Miklós, a városi pártbizottság első titkára tartott rövid összegzést a mai helyzetről, az emberek mindennapi hangulatáról. A jelenlegi állapotokat ellentmondásosnak minősítette, mivel tovább nőtt az ország adósságállománya, csökkent az életszínvonal, romlott a dolgozók hangulata. A megoldatlan gondok az MSZMP belső állapotát is feszítik, hiszen megújulás nélkül nehéz lesz elnyerni a tömegek támogatását. Különösen akkor, ha a párt soraiban megosztottság is található. Mindezek a megoldásra váró feszültségek a megyét, és a Jászságot sem kerülték el. Mi a jellemző erre a tájegységre? Az mindenképpen, hogy a Jászságban az eddig eltelt időszakban nem volt veszteséges üzem. Sőt az itt előállított termékek egy része olyannyira keresett, hogy hiánycikknek számít. Tény, sokat, rengeteget dolgoznak az itt élő emberek, és a „három 8-as” valaha irigyelt álma napjainkra is álomszerű messzeségbe tűnt. Noha az első negyedévben, mintegy 15—20 százalékkal növekedtek a bérek és a jövedelmek, sajnos az árak drasztikus emelkedése miatt tovább bővült a szegények köre. Nehéz helyzetbe került a nyugdíjasok, a bérből és a fizetésből élők,- a fiatalok egy tekintélyes része. Mintha tempót veszített volna az MSZMP is, mert nem tudta az embereket politikája beavatottjává tenni. A városban is megalakult a reformkor, sőt az alternatív csoportok is szerveződnek. Noha tavaly az (Folytatás az 1. oldalról) ki jövedelmüket. Magasabb életszínvonal kellene az értelmiségi életvitelhez. Az iskolák — főleg a szakmunkásképzők — létfenntartási gondokkal küzdenek, mintsem a műszaki fejlesztés gondjaival, pedig ideje lenne kilépni az elmaradt szakmunkásképzésből. Új főiskolai kar létesítése kerülve szóba, fogalmazódott a javaslat: idegennyelvi képzésre és a tanárok átképzésére is igen nagy szükség van, erre kellene irányt venni. Közművelődési dolgozók hangsúlyozták elsősorban, hogy a költségvetésben ne a maradék elv érvényesüljön a közművelődés támogatásakor. Több, személyre szóló kérdés is elhangzott a párttisztségre ajánlottakhoz — kezdve attól, hogy milyen vezetési módszert tartanak helyesnek, egészen addig, hogy eddigi munkájukban mit könyvelnek elértékként. A párttisztségre ajánlottak közül Vass Lajos az alapszervezetek fontosságát, az operatív pártmunka szükségességét hangsúlyozta, s azt, hogy sajátos személyi-MSZMP tagságának zöme nem tartotta szükségesnek helyi pártértekezlet megtartását, az időközben bekövetkezett változások miatt a pártbizottság a városi pártértekezlet összehívását szorgalmazza. A vitában nyolcán kértek szót, és a többség a pártértekezlet megtartása mellett foglalt állást. Érvként hozták föl, hogy jó kezdeményezésnek tartják, hiszen az MSZMP-nek a megváltozott 'belpolitikai körülmények miatt van mit megbeszélni tagjaival, alapszervezeteivel Jászberényben és másutt is. Akadt, aki ennek kapcsán teljeskörű tisztújítást javasolt, míg mások ezt az országos pártkongresszus után tartják megvalósíthatóségjegyekkel rendelkező vezetők kellenek. Madaras László azt fejtegette, hogy ő nem társadalmi munkában, hanem társadalmi megbízatásként akarja ellátni munkáját. Ilyen módszerrel szélesedik a politizálok köre és a tisztségviselők nem szakadnak el azoktól, akik megválasztották őket. Szerinte új kultúrpolitikai koncepciót kell megyénkben kidolgozni. Kovács Libor néhány napja még nem szerepelt a párttisztségre javasoltak között. A szolnoki küldöttek múlt pénteki tanácskozása ajánlotta megyei pártbizottsági titkári tisztség betöltésére. Elmondta, hogy ő is társadalmi megbízatásként szeretné ellátni pártmunkáját. Mivel eddig ilyen gyakorlat nem voít, szervezeti változásra van szükség a vezetésben . Ferenczi József azt húzta alá, hogy helyre kell állítani a társadalmi értékrendeket, mert enélkül nincs haladás semmilyen vonatkozásban. Zelenyánszki András a megyei pártértekezlet elé terjesztendő program-tervezet gazdaságpolitikai részével foglalkozott elsősorban. Iváncsik Imre azt hangsúlyozta, hogv a gondolkodva cselekvő, a nak. Volt aki azt fejtegette, hogy a bizottságokba ne csak bólogatok kerüljenek, hanem úgynevezett szélsőségesek is, akikkel lehet vitatkozni. Végül is a szavazás softn kiderült, hogy a 39 megjelent pb-tag egyhangúlag a városi pártértekezlet összehívása mellett voksolt. A jelenlévők a további napirendek során megvitatták a városi pártbizottság munkarendjét, ügyrendjét, és a munkamódszereinek fejlesztési lehetőségeit. Ugyanitt tájékoztató hangzott el a pb apparátusának feladatköréről, és szóbeli jelentés a legutóbbi ülés óta végzett munkáról. Az alábbiak során közreadjuk a jászberényi városi pártbizottság felhívását: tévedéseiket korrigálni tudó emberek ideje jött el. A hatalmi szóval történő irányítást a pártban felváltotta a hozzáértéssel végzett útmutatás, ami kedvező az értelmiség számára. Hajdú László, a jelölőbizottság tagja arra a kérdésre válaszolt, hogy miért nincs nő a párttisztségre javasoltak között. Válaszának lényege: a küldöttek kevés nőt javasoltak, s azokra jobban jellemző, mint a többi küldöttekre az, hogy szélesebb körben nem ismerik őket. Az ő esetükben méginkább a jelölőbizottságtól várták, hogy menedzseljék őket, dehát ez nem a jelölőbizottság feladata. Ezt követően ketten javasolták, hogy a pártértekezlet vállalja fel a közoktatás hatékonyabb támogatását. A^. iskola valódi oktatánevelő intézmény legyen; ha már a pedagógusok fizetését nem tudják kellően emelni, legalább a szolgáltató jellegű feladatoktól mentesítsék őket. A vitát Sándor István foglalta össze. A réteggyűlés Németh László zárszavával ért véget. • S. B. FELHÍVÁS a jászság kommunistáihoz Kedves Elvtársak! Országunk és népünk, mozgalmunk nehéz időket él át! A gazdasági helyzet egyre súlyosabb terhet ró minden emberre. Politikai intézményeink a megújulás állapotában vannak. Egyszerre van jelen a régi, s kezdi szárnypróbálgatását az új. Ez az ellentmondásos helyzet sok bizonytalanságot szül. Saját problémáink megbeszélésére, az elkövetkezendő időszak feladatainak kimunkálására az MSZMP Jászberény Városi Bizottsága összehívja a politikai szükségletnek megfelelően — néhány hónapon belül, az országos pártértekezlethez igazodóan — pártértekezletét. Célunk: A városi pártbizottság 1988. december 20-ifeladattervéből következő megújulási folyamat reformszellemű meggyorsítása; szervezeti rendűk átalakítása oly módon. hogy az még inkább megfeleljen a politizáló pártmozgalom elvárásainak; olyan átalakulás folytatása, amely mindannyiunk érdekében erősíti és bővíti tömegkapcsolatainkat. Indokolják pártértekezletünk összehívását az alábbi tények is: a társadalmi és politikai helyzet jelentős változása szükségessé teszi munkamódszerünk áttekintését és alkalmassá tételét a több-pártrendszer keretein belül történő politizálásra; a pártmunka demokratizmusát a platformszabadság elvének megfelelően szélesítjük; az alulról építkezés elve alapján szükséges felmérnünk miben változzunk, és változtassunk; a közeljövőben megtartásra kerülő országgyűlési és tanácstagi választásokon is aktív formálói és alkotói kívánunk lenni a Jászság politikai életének. Kérjük tagságunk egyetértését és támogatását a pártértekezlet sikeres lebonyolításához, és az eredményes munka érdekében számítunk véleményükre, javaslataikra. Kérjük, hogy az egészséges jász lokálpatriotizmus alapján a környezetükben élő, dolgozó emberek alkotó kezdeményezésével is egészsítsék ki véleményüket! Pártértekezletünk nfegtartásával szűkebb hazánk megújulását, fejlődését kívánjuk szolgálni. Jászberény, 1989. május 29. Elvtársi üdvözlettel: az MSZMP városi bizottsága Megyei kultúrpolitikai koncepció kellene
