Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-24 / 120. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁJUS 24. Valamennyi derzsi tsz-tag meghívót kapott 'Tiszaderzs május 5-én a falugyűlésen kimondta a válást Abádszalóktól. A két község megromlott házassága 1977-ben köttetett, a téeszeké még korábban, ’75-ben. A derzsi Kossuth Tsz ebben az időben mélypontra jutott. Mint valaki megfogalmazta: „Egy teljesen leromlott gazdaság, szétzilált vezetés, hitét vesztett tagság” kérte egyesülését Abádszalókkal. .A tizennégy év alatt megromlott memóriát felfrissítik az egykori jegyzőkönyvek: 405 szavazóból 402-en tették le voksukat az egyesülés mellett. Most, ezen a május 19-i felfokozott hangulatú összevont munkahelyi tanácskozáson már nem pontosan így idézi ezt fel a többség emlékezete... Dönteni nem könnyű Miért is került sor erre a gyűlésre? A válást kimondó falugyűlést követően, május 8-án háromtagú derzsi küldöttség kereste fel az Abádszalóki Lenin Tsz elnökét. Átnyújtottak egy „Tsz-leválási nyilatkozatot”, amely szerint a tiszaderzsi illetőségű tagok elhagyva a mostani közös gazdaságot a régi Kossuth Tsz egykori területén kívánnak tovább gazdálkodni. Az ügyek lebonyolításával érdekeik képviseletével Bakos Lászlót, Szenczi Lajost és Szabó Istvánt bízzák meg. A gépelt irat mellé csatolva kézírásos gyűjtőíven 108 aláírás. A mostani tanácskozásra minden derzsi illetőségű szövetkezeti tag, szám szerint 279 aktív dolgozó és nyugdíjas egyaránt meghívást kapott. A jelenléti ívet 111-en írták alá, később a szavazás idején azonban már csak 90 ember volt a teremben... Hívás nélkül is (illetve utólagos szóbeli meghívással) jelen volt az egyébként zártnak indult ülésen Dr. Herédy Dezső, községi népfront titkár is. ismerete nélkül ugyanis nem szabad felelős döntést hozni. Érre a szakmai tájékozódásra mindeddig nem tartottak igényt. Kifejti, hogy a vezetőség nem javasolja ugyan a szétválást, de akadályokat nem is gördít útjába. Persze, mindezt csak a törvény előírta keretek között, a törvényesség betartásával lehet lebonyolítani. Nem titkolja abbéli véleményét sem, hogy szerinte azok a vezető poszton lévő tagok szorgalmazzák a szétválást, akik az elmúlt hónapok megméretésénél könnyűnek találtattak vagy régi sérelmek ösztönzik erre őket. Többször hangsúlyozza a vezetői tisztesség fontosságát, különösen, hogy ha ilyen nagy tétről van szó. Az ellentábor nevében Szenczi Lajos, a szövetkezet növénytermesztési főágazatvezetője (akit — mint elmondta — a tiszaderzsi utcán, már akarata ellenére Szenczi elnök úrnak szólítanak) érvel a szétválás mellett. Elmondja, hogy nem tud azonosulni a jelenlegi gazdasági vezetéssel, hangsúlyozza, hogy nem személyekkel szemben, hanem a Szenczi Lajos, akit akarata ellenére elnök úrnak szólítanak Dóczi János — aki alig néhány hónapja a Lenin Tsz elnöke — ismerteti a tényeket. Elmondja azt is, hogy a szövetkezet vezetősége a jelenlegi gazdasági helyzetben nem javasolja a szétválást Mindamellett lehetőséget adnak arra, hogy a derzsiek képviselői beletekintsenek a szövetkezet jogi-, gazdasági- és pénzügyeibe, ehhez minden támogatást, bármilyen szükséges adatot megkapnak. A tájékozódás, a dolgok módszerek, a gazdasági döntések ellen van kifogása. Szerinte nem látszik a jó gazda gondossága. Látványos, ám mint később a válaszérvekből kiderült, csak a dolgok egyik oldalát megvilágító eseteket sorol, kukoricaértékesítéfsről, eladatlan tartályokról, előre eladott borsótermésről. A jelenlévők többsége vele szimpatizál. Egymás után emelkednek szólásra az emberek. Többségük régi séElindult a válóper Kép és szöveg: T. Katona László relmeket s mai gondokat említ. Hogy annak idején jól működő állattenyésztés volt a Kossuth Tsz-ben, az egyesülés után mind elhajtották a jószágot Szalókra. Még az épületeket is lebontották, ki tudja, a téglák kinek a házába épültek be? Hogy létezik az, a vezetőség prémiuma sokszorosa az egyszerű tagokénak? Miért kell 18 kilométerre biciklizni a derzsi embereknek, hogy megműveljék a hagymaföldjüket? Miért nem lehet közelebb termeszteni a hagymát? Egyre jobban izzanak az indulatok. A népfront szemlátomást népszerű elnöke, Herédy dr. is szólásra emelkedik. Azzal kezdi, hogy nem akar senkit sem befolyásolni, mégis egyértelműen a szétválás mellett szónokol. Szenczi Lajost barátságáról biztosítva kifejti, hogy a község önálló életéhez nélkülözhetetlen a szövetkezet szétválása. Meglóduló fantáziája már látja a község hihetetlen fejlődését, amikor is a helyi kikötőből induló hajók tiszaderzsi árukat szállítanak a Rajna— Majna csatornán. Akad azért reálisabb gondolkodó is. Papp János vilPapp János: Győzzenek meg! A jelenléti ívet 111-en írták alá, a szavazásra 90-en maradtak lanyszerelőt például nem győzték meg az elhangzott érvek a szétválás helyességéről. Kifejti, hogy az aláírásgyűjtés körül szerinte nem volt minden rendben, „írd alá! Miért? Majd megtudod!” Ilyen gyűjtés volt — mondja. A szétválásról egyébként az a véleménye, hogy megszavazza, csak győzzék meg őt adatokkal alátámasztott érvekkel a lépés helyességéről. Hisz tisztánlátás nélkül elhamarkodott volna itt a döntés. Elmondja azt is, hogy a szétválást most azok kezdeményezik, akik 8—10 évig szó nélkül kiszolgálták a tsz korábbi vezetését. A mostani nemrég megválasztott embereknek pedig még egy év bizalmat sem adnak. Javasolja, hogy a közösség a döntés előtt várja meg ezt ä gazdasági évet, bízzon a jelenlegi jószándékú vezetésben. Végül is elfogytak a mondandók. A négyórás tanácskozás azzal zárult, hogy a jelenlévő kilencven tag, hét ellenszavazattal és húsz tartózkodással elfogadta azt a javaslatot, hogy a Teszöv illetékesei jogi és gazdasági szempontból vizsgálják meg a szétválás feltételeit, erről adjanak objektív tájékoztatást a tagságnak. A résztvevők többségének akarata elindította hát a válópert. * * * Megfogalmazódott Tiszaderzsen egy olyan igény, amely tudomásunk szerint jelenleg még egyedüli az országban. Történelmi pillanat — ha úgy vesszük — hiszi eddig a szövetkezeti szerveződések egyirányúak voltak. A megvalósítás azonban nem lesz könnyű. A jelenleg érvényes törvények szétválást illetve kiválást különböztetnek meg. Szétválásról van szó, amennyiben két vagy'íöbb, korábban egyesült szövetkezet ismét különkülön kíván gazdálkodni. A szétválást a szövetkezet közgyűlése szavazhatja meg kétharmados többséggel, minősített titkos szavazás során. Az Abádszalóki Lenin Tsz jelenleg 1242 tagot számlál, ebből tiszaderzsi 279. A szétválást 414 érvényes, igenlő szavazat döntheti el. Az már most sem kétséges, hogy a közgyűlés összehívásához szükséges egytizedes szavazati arány meglesz, hisz ez csak tizenhattal több, mint az eddig összegyűlt 108 aláírás. De az esetleges közgyűlésen meglesz-e majd az egyharmados szavazati arány? Akarják-e a derzsiek valóban az önálló gazdálkodást, a kisebb közösséget, az új vezetőket, a függetlenséggel járó bizonytalanságot? Törvényszerű-e a közigazgatási önállóság után a gazdasági önállóság? Vagy csak néhány ember szít indulatokat? Tude racionálisan dönteni a szétválásról az a száz nyugdíjas fekvő- és járóbeteg nyugdíjas tsz-tag, akiket Herédy doktor gondoz? Megannyi kérdés, amelyekre csak Tiszaderzsen tudják a választ. Vagy ott sem...? Nézem ezeket a fotókat. Aggodalomról, feszültségről, indulatokról, várakozásról árulkodó arcok. Ott ül rajtuk a döntés terhe, a jövőért érzett felelősség súlya. Melyik a helyes út? Válni vagy együttmaradni? Latolgatják a felszólalók érveit, melyik a józan, higgadt, melyik az érzelmektől túlfűtött? Kit vezérel realitás, s kit a régi vélt vagy valós sérelmek? Lesz-e újra Kossuth Tsz Tiszaderzsen? Elindított válóoer
