Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁJUS 24. Valamennyi derzsi tsz-tag meghívót kapott 'Tiszaderzs május 5-én a falugyűlésen kimondta a vá­lást Abádszalóktól. A két község megromlott házassá­ga 1977-ben köttetett, a tée­­szeké még korábban, ’75-ben. A derzsi Kossuth Tsz ebben az időben mélypontra jutott. Mint valaki megfogalmazta: „Egy teljesen leromlott gaz­daság, szétzilált vezetés, hi­tét vesztett tagság” kérte egyesülését Abádszalókkal. .A tizennégy év alatt megrom­lott memóriát felfrissítik az egykori jegyzőkönyvek: 405 szavazóból 402-en tették le voksukat az egyesülés mel­lett. Most, ezen a május 19-i felfokozott hangulatú össze­vont munkahelyi tanácskozá­son már nem pontosan így idézi ezt fel a többség emlé­kezete... Dönteni nem könnyű Miért is került sor erre a gyűlésre? A válást kimondó falugyűlést követően, május 8-án háromtagú derzsi kül­döttség kereste fel az Abád­­szalóki Lenin Tsz elnökét. Átnyújtottak egy „Tsz-levá­­lási nyilatkozatot”, amely szerint a tiszaderzsi illetősé­gű tagok elhagyva a mostani közös gazdaságot a régi Kos­suth Tsz egykori területén kívánnak tovább gazdálkod­ni. Az ügyek lebonyolításá­val érdekeik képviseletével Bakos Lászlót, Szenczi Lajost és Szabó Istvánt bízzák meg. A gépelt irat mellé csatolva kézírásos gyűjtőíven 108 aláírás. A mostani tanácskozásra minden derzsi illetőségű szö­vetkezeti tag, szám szerint 279 aktív dolgozó és nyugdí­jas egyaránt meghívást ka­pott. A jelenléti ívet 111-en írták alá, később a szavazás idején azonban már csak 90 ember volt a teremben... Hívás nélkül is (illetve utóla­gos szóbeli meghívással) je­len volt az egyébként zárt­nak indult ülésen Dr. Herédy Dezső, községi népfront tit­kár is. ismerete nélkül ugyanis nem szabad felelős döntést hozni. Érre a szakmai tájékozódás­ra mindeddig nem tartottak igényt. Kifejti, hogy a veze­tőség nem javasolja ugyan a szétválást, de akadályokat nem is gördít útjába. Persze, mindezt csak a törvény elő­írta keretek között, a tör­vényesség betartásával lehet lebonyolítani. Nem titkolja abbéli véleményét sem, hogy szerinte azok a vezető posz­ton lévő tagok szorgalmaz­zák a szétválást, akik az el­múlt hónapok megméretésé­nél könnyűnek találtattak vagy régi sérelmek ösztön­zik erre őket. Többször hang­súlyozza a vezetői tisztesség fontosságát, különösen, hogy ha ilyen nagy tétről van szó. Az ellentábor nevében Szenczi Lajos, a szövetkezet növénytermesztési főágazat­­vezetője (akit — mint el­mondta — a tiszaderzsi ut­cán, már akarata ellenére Szenczi elnök úrnak szólíta­nak) érvel a szétválás mel­lett. Elmondja, hogy nem tud azonosulni a jelenlegi gazdasági vezetéssel, hang­súlyozza, hogy nem szemé­lyekkel szemben, hanem a Szenczi Lajos, akit akarata ellenére elnök úrnak szólítanak Dóczi János — aki alig né­hány hónapja a Lenin Tsz elnöke — ismerteti a ténye­ket. Elmondja azt is, hogy a szövetkezet vezetősége a je­lenlegi gazdasági helyzetben nem javasolja a szétválást Mindamellett lehetőséget ad­nak arra, hogy a derzsiek képviselői beletekintsenek a szövetkezet jogi-, gazdasági- és pénzügyeibe, ehhez min­den támogatást, bármilyen szükséges adatot megkap­nak. A tájékozódás, a dolgok módszerek, a gazdasági dön­tések ellen van kifogása. Szerinte nem látszik a jó gazda gondossága. Látvá­nyos, ám mint később a vá­laszérvekből kiderült, csak a dolgok egyik oldalát megvi­lágító eseteket sorol, kuko­­ricaértékesítéfsről, eladatlan tartályokról, előre eladott borsótermésről. A jelenlévők többsége vele szimpatizál. Egymás után emelkednek szólásra az em­berek. Többségük régi sé­Elindult a válóper Kép és szöveg: T. Katona László relmeket s mai gondokat em­lít. Hogy annak idején jól működő állattenyésztés volt a Kossuth Tsz-ben, az egye­sülés után mind elhajtották a jószágot Szalókra. Még az épületeket is lebontották, ki tudja, a téglák kinek a házá­ba épültek be? Hogy létezik az, a vezetőség prémiuma sokszorosa az egyszerű ta­gokénak? Miért kell 18 ki­lométerre biciklizni a derzsi embereknek, hogy megmű­veljék a hagymaföldjüket? Miért nem lehet közelebb termeszteni a hagymát? Egy­re jobban izzanak az indula­tok. A népfront szemlátomást népszerű elnöke, Herédy dr. is szólásra emelkedik. Azzal kezdi, hogy nem akar senkit sem befolyásolni, mégis egy­értelműen a szétválás mel­lett szónokol. Szenczi Lajost barátságáról biztosítva kifej­ti, hogy a község önálló éle­téhez nélkülözhetetlen a szö­vetkezet szétválása. Megló­duló fantáziája már látja a község hihetetlen fejlődését, amikor is a helyi kikötőből induló hajók tiszaderzsi áru­kat szállítanak a Rajna— Majna csatornán. Akad azért reálisabb gon­dolkodó is. Papp János vil­Papp János: Győzzenek meg! A jelenléti ívet 111-en írták alá, a szavazásra 90-en maradtak lanyszerelőt például nem győzték meg az elhangzott érvek a szétválás helyessé­géről. Kifejti, hogy az alá­írásgyűjtés körül szerinte nem volt minden rendben, „írd alá! Miért? Majd meg­tudod!” Ilyen gyűjtés volt — mondja. A szétválásról egyébként az a véleménye, hogy megszavazza, csak győzzék meg őt adatokkal alátámasztott érvekkel a lé­pés helyességéről. Hisz tisz­tánlátás nélkül elhamarko­dott volna itt a döntés. El­mondja azt is, hogy a szétvá­lást most azok kezdeménye­zik, akik 8—10 évig szó nél­kül kiszolgálták a tsz koráb­bi vezetését. A mostani nem­rég megválasztott emberek­nek pedig még egy év bizal­mat sem adnak. Javasolja, hogy a közösség a döntés előtt várja meg ezt ä gazda­sági évet, bízzon a jelenlegi jószándékú vezetésben. Végül is elfogytak a mon­dandók. A négyórás tanács­kozás azzal zárult, hogy a je­lenlévő kilencven tag, hét el­lenszavazattal és húsz tartóz­kodással elfogadta azt a ja­vaslatot, hogy a Teszöv ille­tékesei jogi és gazdasági szempontból vizsgálják meg a szétválás feltételeit, erről adjanak objektív tájékozta­tást a tagságnak. A résztve­vők többségének akarata el­indította hát a válópert. * * * Megfogalmazódott Tisza­­derzsen egy olyan igény, amely tudomásunk szerint jelenleg még egyedüli az or­szágban. Történelmi pillanat — ha úgy vesszük — hiszi ed­dig a szövetkezeti szervező­dések egyirányúak voltak. A megvalósítás azonban nem lesz könnyű. A jelenleg érvényes törvények szétvá­lást illetve kiválást külön­böztetnek meg. Szétválásról van szó, amennyiben két vagy'íöbb, korábban egyesült szövetkezet ismét külön­­külön kíván gazdálkodni. A szétválást a szövetkezet köz­gyűlése szavazhatja meg két­harmados többséggel, minő­sített titkos szavazás során. Az Abádszalóki Lenin Tsz jelenleg 1242 tagot számlál, ebből tiszaderzsi 279. A szét­válást 414 érvényes, igenlő szavazat döntheti el. Az már most sem kétséges, hogy a közgyűlés összehívásához szükséges egytizedes szava­zati arány meglesz, hisz ez csak tizenhattal több, mint az eddig összegyűlt 108 alá­írás. De az esetleges közgyű­lésen meglesz-e majd az egy­harmados szavazati arány? Akarják-e a derzsiek való­ban az önálló gazdálkodást, a kisebb közösséget, az új ve­zetőket, a függetlenséggel já­ró bizonytalanságot? Tör­vényszerű-e a közigazgatási önállóság után a gazdasági önállóság? Vagy csak néhány ember szít indulatokat? Tud­­e racionálisan dönteni a szét­válásról az a száz nyugdíjas fekvő- és járóbeteg nyugdí­jas tsz-tag, akiket Herédy doktor gondoz? Megannyi kérdés, amelyek­re csak Tiszaderzsen tudják a választ. Vagy ott sem...? Nézem ezeket a fotókat. Aggodalomról, feszültségről, indulatokról, várakozás­ról árulkodó arcok. Ott ül rajtuk a döntés terhe, a jövőért érzett felelősség sú­lya. Melyik a helyes út? Válni vagy együttmaradni? Latolgatják a felszólalók érveit, melyik a józan, higgadt, melyik az érzelmektől túlfűtött? Kit vezérel rea­litás, s kit a régi vélt vagy valós sérelmek? Lesz-e újra Kossuth Tsz Tiszaderzsen? Elindított válóoer

Next

/
Thumbnails
Contents