Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-24 / 120. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 24. 3 A Szerszámgép ipari Művek Budapesti Szerszámgépgyára az év elejétől részvénytársaságként működik. Az idén várhatóan 1,6 milliárd forint értékben állítanak elő különböző szerszámgépeket, amelyeket a piac változó igénye szerint fejlesztettek ki. Gépeik 65—70 százalékát exportálják (MTI-fotó: Balaton József) Az első napon vita, a másodikon döntés Rókavadászatért nem, jellembeli hiányosságokért jár a pártfegyelmi Sajtótájékoztató a magyal pártbizottságon Tegnap sajtótájékoztatót tartottak a megyei pártbizottságon. Az újságírók kérdésére való válaszolás előtt Zelenyánszki András, a megyei pártbizottság titkára, Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Rábold Gábor, a megyei pártbizottság titkárságának vezetője, Sándor István, a megyei pártértekezlet szerkesztő bizottságának vezetője és Kátai Mária, a megyei pártfegyelmi bizottság vezetője tartott rövid tájékoztatót. A megyei pártmozgalom átalakításának főbb irányaira, a szervezeti struktúra megváltoztatására vonatkozó elképzelésekről Fodor Gyula számolt be. Sándor István azt hangsúlyozta, hogy bizottságuk csak szerkeszti — a párttagok javaslatait összegezve — a politikai programot, s nem alkotja. Zelenyánszki András azt ihúzta alá, hogy olyan ügyrendet javasolnak a .megyei pártértekezletnek, melyben tükröződik a párttagság véleménye. Mint elmondta: a pártértekezlet első napján megvitatják a politikai programot és az ügyrendet. A második napon véglegesítik a a tisztségviselőket. A pártprogramot és megválasztják értekezlet elé terjesztik azt a javaslatot, hogy a jelenlegi megyei pártbizottság tagjai szavazati joggal vehessenek részt a tanácskozáson. A íküldöttcsoportok működését a pártértekezlet után is folyamatosnak tekintik. Kátai Mária tájékoztatójának középpontjában Majoros Károly, a megyei pártbizottság volt első titkárának fegyelmi ügye állott. Mint elmondta, a pártfegyelmi eljárás során megállapították a következőket: A szolnoki Jókai út 7/a szám alatti (négylakásos) házban lévő lakását 1987 december 11-én vásárolta meg Majoros Károly. Ehhez a KB illetékes osztályától 80 ezer forint kamatmentes hitelt kapott. A lakás forgalmi értékét négyzetméterenként 16 ezer 500 forintban állapították meg, melyet különböző hibák miatt három százalékkal csökkentettek. A százegy négyzetméteres lakás forgalmi értéke így 1 millió 615 ezer forint lett. A Minisztertanács rendelete alapján a lakás vételára a benne lakó bérlő részére a forgalmi érték harminc százaléka, ezesetben 484 ezer forint. Mivel Majoros Károly egy öszszegben vállalta a lakás árának kifizetését, további negyven százalék kedvezmény illette meg. Végül a lakást 290 ezer forintért vásárolta meg. A pártfegyelmi bizottság szerint tény, hogy a törvényes előírásokat betartották. Azok megítélése viszont nem a bizottság feladata. A Holt-Tisza partján lévő telkére víkendházat akart építeni Majoros Károly, de átmeneti akadályt jelentett számára, hogy a telkén át országos gázvezeték húzódik. E tilalom feloldása érdekében a siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat vezérigazgatójának, Szakonyi Gézának közreműködésével védőburkolat került a gázvezeték 18 méteres telekbeli szakaszára. Ezért a Rákóczi Tsz Majoros Károly telke mellett felajánlott egy telket a GOV- nalk, s át is adta azt. Ez a munka 199 ezer 428 forintjába került a GOV-nak. Az így lehetővé vált víkendházépítésre a SZOTÉV kapott megbízatást. A vállalkozási árat — a tető kivételével — 150 ezer forintban rögzítették. A végelszámolás 248 ezer 126 forint összegben készült el. Majoros Károly ezzel nem értett egyet, s az IKV-től kért szakvélemény alapján az eredeti és a végleges fizetési kötelezettség között 91 ezer 352 forintos csökkenés következett be. A víkendház nád tetejét a Tiszaörsi Petőfi Tsz dolgozói csinálták meg. A tsz ezért 15 ezer 529 forintot kapott, a tetőkikészítésben résztvevők pedig személyenként háromezer forintot. A tető faszerkezete nyolcezer forintba került. Az állítólag Majoros Károlynak térítés nélkül szállított különböző cikkek közül két esetet vizsgált a fegyelmi bizottság. Bebizonyosodott, hogy a Kisújszállási Fékon Ruházati Vállalattól beszerzett ingek árát befizette Majoros Károly. Szintén számlákkal bizonyította, hogy fizetett a Szolnoki Vbröa Csillag Ruházati Szövetkezetnél csináltatott öltönyeiért is. Az sem igazolódott be, hogy nagyértékű festményt fogadott volna el. Az viszont tény, hogy mint tiszteletbeli tag egy 5 ezer 600 forint értékű vadászpuskát ajándékként átvett a zagyvarékasi vadásztársaságtól. A megyei pártfegyelmi bizottság mindezek alapján — mérlegelve Majoros Károly - nak több évtizedes munkáját — úgy foglalt állást, hogy Majoros Károly a megye első számú vezetőjeként magatartásával alapot adott a szóbeszédre, ártott nemcsak önmaga, hanem az egész párt tekintélyének, tömegkapcsolatainak. A megyei pártfegyelmi bizottság ezek alapján fogalmazta meg Majoros Károly erkölcsi és politikai felelősségét és ezért szigorú megrovás pártbüntetésben részesítette. Zsovák László, a munkásőrség volt megyei parancsnoka ellen indított pártfegyelmi vizsgálat szerint a kunhegyesi munkásőr bázis területére betévedt róka lelövésére adott parancsot (akkor még parancsnokként). A fegyverhasználat miatti jelentéstételei kötelezettségét nem teljesítette csupán, eljárása egyébként jogos volt. A pártfegyelmi bizottság fegyelmi büntetés kiszabását nem tartotta indokoltnak. Rábold Gábor a vezetők lakásvásárlásainak tisztázására és a tabáni építkezések kivizsgálására indított NEB- vizsgálatról adott tájékoztatót. Ennek lényege: a megyei pártbizottság eltökélt szándéka volt, hogy a pártértekezletig lezárja ezt az ügyet. Az erről szóló tájékoztatót mégis levették a megyei pártbizottság pénteki ülésének napirendjéről, mert a NEB-vizsgálatot a mai napig nem zárták le. Az ügyben eljáró, négytagú bizottság jelentése elkészült ugyan, s azt meg is kapták az érintett szervek vezetői, de azok válaszának ismeretében csak hetek múlva születik a NEB-nél testületi döntés. A megyei pártbizottság csak ennek ismeretében vonhat le politikai következtetéseket. Az újságírók sok kérdést tettek fel. Többek között azt, hogy a politikai program gazdaságpolitikai része miért olyan szegényes? A válasz: a gazdaságpolitikai célkitűzések részletesebb kimunkálása a közeljövő feladata. A másik kérdés: a politikai program kidolgozását miért nem az annak a megvalósítására hivatott új megyei pártbizottságra bízzák? — Azért nem, mert a párttagság akarata érvényesül a a programban, és nem a mostani vezető testületé. Megkérdezték azt is: mennyire volt irányított a delegálás? — Semmilyen irányítás nem volt. A megyei pártbizottság csupán annyit tett, hogy a párttaglétszám alapján meghatározta: melyik pártszerv hány küldöttet választhat. A hetven meghívottból is negyvenet a városi községi pártbizottságok javaslata alapján invitálnak a pártértekezletre. Kérdésként hangzott el az is: a pártfegyelmi ügyeket miért nem hozták korábban nyilvánosságra? A válasz: azért, mert titkosan kezelték. Ebben a tekintetben csak az utóbbi időkben történt változás. Ez az első eset, hogy konkrét ügyekről, nyilvánosság előtt ad számot a megyei fegyelmi bizottság. S. B. ( A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE Javaslatok vezető párttisztségek betöltésére A jelölőbizottság üléséről jelentjük Tegnap délután ülést tartott a megyei pártértekezlet jelölőbizottsága és javaslatokat fogalmazott meg a megyei pártbizottság első titkári, illetve titkári tisztségeinek betöltésére. A küldöttekkel és a jelölésre számításba jöhetőkkel folytatott beszélgetés alapján a megyei pártbizottság első titkári tisztére javasolja megválasztani (alfabetikus sorrendben) Iváncsik Imrét, Szabó Istvánt és Zelenyánszki Andrást. Az első titkári posztra javasoltak természetesen titkári funkcióba is választhatók. A megyei pártbizottság titkárainak (létszámukat a pártértekezlet határozza meg) a jelölőbizottság javasolja dr. Ferenczy Józsefet, Fodor Gyulát, dr. Madaras Lászlót (csak társadalmi munkáiban vállalja) és Vass Lajost. A párttisztségre javasoltak közül Iváncsik Imre 1956-ban, Üjszászon született. Az Élelmiszeripari Főiskolán szerzett üzemmérnöki oklevelet. A Szolnok Megyei Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetségének elnöke. Nős, négy gyermeke van. A pártnak 1976 óta tagja. Szabó István 1939-ben Mezőtúron született. Faipari és közgazdasági technikusi képzettséget szerzett. A megyei pártbizottság első titkáraként dolgozik. Nős, egy gyermeke van. A pártnak 1959 óta tagja. Zelenyánszki András 1949-ben, Békéscsabán született. Agrár- és talajerőgazdálkodási szakmérnök. A megyei pártbizottság titkáraként dolgozik. Nős, két gyermeke van. A pártnak 1974 óta tagja. Dr. Ferenczy József 1936-ban, Miskolcon született. Az egri pedagógiai főiskolán magyar—történelem szakos oklevelet szerzett, az ELTE-n pedig filozófia szakosat. A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának igazgatója. Nős, három gyermeke van. A pártnak 1965 óta tagja. Fodor Gyula 1941-ben, Lepsényben született. Tanárképző főiskolát végzett. A megyei pártbizottság osztályvezetője. Nős, négy gyermeke van. A pártnak 1965 óta tagja. Dr. Madaras László 1953- ban született Győrben. Régész-muzeológus. A Damjanich Múzeum igazgatóhelyettese. Nős, két gyermeke van. A pártnak 1972 óta tagja. Vass Lajos 1955-ben, Szolnokon született. Tanárképző főiskolán népművelő, énekzene szákos oklevelet, az ELTE-n pedig filozófia szakos diplomát szerzett. Jelenleg a Színház és Filmművészeti Főiskola színházelméleti szakán tanul. A megyei .tanács apparátusi pártbizottságának titkára. Nős. Gyermeke nincs. A pártnak 1976 óta tagja. Mint azt a múlt szerdai számunkban hírül adtuk, a mostaninál többen számításba jöttek párttisztségek betöltésére, de közülük dr. Vermes Pál, Gáspár József, Benedek Fülöp, dr. Csatai József és Németh László — megköszönve az iránta táplált bizalmat — arra való hivatkozással, hogy inkább azt a feladatot szeretné ellátni, melyre mostani megbízatása szól, nem vállalta a jelölést. Azoknak a nevét, akiké a küldöttekkel való beszélgetés során felmerült esetleges jelöltként (voltak vagy hetvenen) a pártértekezleten ismerteti a jelölőbizottság. A jelölőbizottság — tudomást szerezve a megyei pártfegyelmi bizottság lemondási szándékáról — úgy döntött, javasolja, hogy az újjáválasztott megyei pártbizottság a fegyelmi ügyek kivizsgálására az azon a területen jártas szakemberek bevonásával ad hoc fegyelmi bizottságokat hozzon létre a mostani állandó megbízatás helyett. Mint azt lapunkban is hírül adtuk, mától kezdődően rétegtalálkozökra kerül sor. A mai szolnoki ifjúsági aktíván Hajdú László és Karakas László, a holnapi karcagi mezőgazdasági aktíván Melegít István és Lörincz István, a hétfői szolnoki értelmiségi aktíván Cseh Sándor, Kuna Imre és Hajdú László, a keddi jászberényi munkásaktíván pedig dr. Csatai József és Fehér Imre képviseli a jelölőbizottságot. A réteggyűlésék résztvevői tőlük kaphatnak választ a jelölésre vonatkozó kérdéseikre, ök mutatják be a párttisztségekre jelölteket is, akiket meghívták ezekre az aktívaülésekre. A jelöltek elképzeléseiről, célkitűzéseiről egyébként interjúsorozatban lapunk is be fog számolni. A jelölőbizottság soron következő ülését május 30- án tartja — az Országgyűlés miatt távol lévő dr. Bugán Mihály helyett Hajdú László vezetésével. A jelölőbizottság a továbbiakban is várja a párttagok, pártszervek jelölésre vonatkozó javaslatát, véleményét. Aki levélben kívánja megfogalmazni azt, levelét dr. Bugán Mihály megyei tanácselnökhelyettesnek címezze, a megyei tanácshoz. A lehetőségek és az igények szorításában (Folytatás az 1. oldalról) ugyanakkor — s ez a tárgyilagos szemlélethez tartozik — a lakosság naponta tapasztalja, ez a fejlődés elmarad a kívánt mértéktől. Jelenleg fc város legégetőbb )gondja a lakáshelyzet ellentmondásos alakulása. Maga a testület elé került jelentés is megállapítja, hogy a tervezett lákásépítések a beszámolási időszakban ugyan túlteljesültek (a 2848 lakással szemben 3026 épült fel), de a tanácsi bérlakások építése visszaesett. A tervezett 661 helyett mindössze 259-cel lehet számolni. Az adatok is jelzik: a hangsúly a magánerős építkezésekre került. A tanács ehhez 470 építési telek kialakításával járult hozzá, egyúttal pedig a lakásépítőket több mint 115 millió forinttal támogatta. A lakásmobilitásban rejlő lehetőségek kihasználásával, további 350 bérlakás újraelosztásával is enyhült a lakásellátás feszültsége, de a lakásigénylők száma most is ugyanannyi, mint a tervidőszak kezdetekor. A négyezer igénylő közül mintegy ezerháromszázán várnak tanácsi bérlakásra. A pillanatnyi helyzetet elemezve mondta Bálint Ferenc, hogy a hitelfeltételek változása a tapasztalatok szerint kedvezőtlen hatású, ,a lakásmobilitás lényegében az egynegyedére csökkent. Kérdésre válaszolva adott tájékoztatást arról is, hogy amíg korábban az OTP telekvá: ’ ’ / í. t : . : • s ! ; ’ i ■ sárlásra tíz évre adott kedvezményes hitelt, addig ma már csak öt évre, és üzleti kamatot felszámolva. Ennek következtében jelentkezők hiánya miatt (tetemes bevételkiesést okozva) mintegy 110. Szandaszőlősön kialakított tolok vár még gazdára. A város életének ugyancsak neuralgikus pontja a 4- es főút átkelő szakaszának kérdése. Szerencsére több, épp e probléma felszámolása érdekében hozott intézkedésről adhatott számot a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az úi Tisza-híd és a várost elkerülő szakasz építése pénzügyi feltételeinek előteremtésére nemcsak a város, az egész megye megmozdult. így a beruházással kapcsolatos előkészítő munkálatok inár el is kezdődhettek. Az elmúlt időszak eredményeit számba véve egyértelmű iSzolnok hírközlő rendszerének jejlődése — állapították meg a vb résztvevői. A tavaly átadott új telefonközpont, 15 ezer állomás bekapcsolását tette lehetővé. Ugyancsak az eredmények között könyvelhették ei a vízgazdálkodás fejlődését, s azt, hogy a tervek szerint halad a szennyvízhálózat korszerűsítése. Ha a gázhálózat bővítésének statisztikai adatait nézzük, kedvező a változás (50 km hosszú úi szakasz épült ki. 3500 család jutott korszerű fűtéshez), de — erre is felhívták a figyelmet — a város gázvezetéke elöregedett. felújítása igencsak időszerűi. : i. i :.; ( . ] í • A tanácsi testület munkájának értékelése kapcsán természetesen szóba került a végrehajtó bizottság és a városi vállalatok, a tanácsi apparátus és lakosság, illetve Szolnok és vonzáskörzetének kapcsolata is. A városi vállalatok, köztük a Vegyiművek, a {kőolajipar két vállalata, ia Közúti .Igazgatóság, a Mezőgép kiemelkedően vettek részt a várospolitikai célok megvalósításában, Az ülés résztvevői azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy a vállalatokkal való együttműködés átfogó szabályozására megérett az idő. Ami pedig a lakosságot illeti. érzékelhető, hogy az itt előle szívügyüknek tekintik a város gyarapítását ezért anyagi áldozatot is vállalnak. Hiszen amíg 1984-ben 163.9 millió. 1988-ban már 339.7 millió tforint értékű társadalmi munkát végeztek a megyeszékhelyért. A városi végrehajtó bizottság beszámolóját — mely az ott elhangzott megítélés szerint az öntömjénezést és a feszültségek dramatizálását elkerülve reális képet adott Szolnok infrastruktúrájának állapotáról — a testület elfogadta. Ezt követően a tanácstagok tájék ózta tót hallgattak meg a NEB-vizsgálatról, amely a számítástechnika középiskolai bevezetését és alkalmazását elemezte, maid előterjesztésének megvitatásával fejezte be tegnapi ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. ___ . Sz. Gy. . r >• i 1 -• i. i i.:
