Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 23. 3 Űjabb autó vizsgázik a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet járműosztá­lyán. Az inté­zet szakembe­rei „nyúzópró­bának” vetik alá a román gyártmányú léghűtéses 5 személyes Oltcit gépko­csit. (MTI fo­tó: Balaton József) Tavaszi munkák Az esős napok ellenére a mezőgazdasági üzemek csaknem teljesen befejezték a tavaszi munkákat. Az ősz­szel elvetett növények álla­pota megfelelő, a terméski­látások ez idő szerint jók. Ha a kalászosok a további­akban is elegendő csapadék­hoz jutnak, fejlődésük za­vartalan lesz. Jól sorol a tavaszi árpa, amelyet takarmánynak, il­letve söripari felhasználás­ra összesen 106 ezer hektá­ron vetettek el a gazdasá­gok, valamivel kisebb terü­leten mint egy évvel koráb­ban. Zabból 5 ezer hektár­ral többet termelnek az üze­mek. A zöldségtermelésben át­menetileg csendesebb napok következnek. Csaknem min­denütt elültették, illetve el­vetették a paradicsomot és a paprikát. Önállóbb, határozottabb kezdeményezésekre van szükség Illést tartott a képviselőcsoport Tegnap ülést tartott az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja, melyen vendégként többek között jelen volt dr. Sárközi Tamás igazságügyi minisz­terhelyettes és Illés János, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese is. A képvise­lők a május 30-án kezdődő ülésszak könnyűnek semmi­képp nem mondható napi­rendjéhez kaptak háttérin­formációkat, így az egyesü­lési törvény módosításának témájában és a költségvetési csomagterv tartalmát illető­en informálták a szakerm berek. Amint dr. Sárközi Tamás elmondta, a törvény­­módosítás. a vállalkozóknak és a kisiparosoknak kedvez, az állami, szövetkezeti vál­lalatoknak lesz hátrányos — mert nem biztosít számukra előnyt. Ami a csomagtervet illeti, a Tervhivatal elnökhe­lyettese szerint a költségve­tési lyukak betömését szol­gálhatja. ha fegyelmezetten végréhajtják, és ami a leg­fontosabb, biztosíthatja, hogy nem kell hiteltörlesztési át­ütemezést kérni, különösen nem fizetéshalasztási kérel­met előterjeszteni a külföl­di partnerek felé, ez ugyan­is a népgazdaságunk napi működőképességét veszélyez­tetné. Ezekről a kérdésekről bővebben az Országgyűlés május 30-án kezdődő ülés­szakán esik szó. 1 eietontaf suías alakul lászboldogházán Telefontársulást szerveznek Jászboldogházán. A társulás szervezése során jelentős lé­pés az a csütörtöki, délután 6 órakor kezdődő összejöve­tel a községi tanács nagyter­mében, amelyen részt vesz­nek az OTP, a posta szak­emberei is. Manapság 27 telefonkészü­lék működik Jászboldoghá­zán, Első lépésként a tele­fonközpontot bővítenék úgy, hogy a helyi hívások igénye­it kielégíthessék. Körülbelül száztízen érdeklődnek, akik vállalnák a telefonhálózat lakossági önerős fejlesztését. A telefonhálózatba való be­kapcsolás irányára 20 ezer forint lakásonként. Ez még mindig csak azt jelentené, hogy munkaidőben lehet te­lefonálni. Második lépésként áttér­nének a községben a hagyo­mányos rendszerű telefon­­központ éjjel-nappali üze­meltetésére, majd a harma­dik lépcsőben — 1993—96 táján — csatlakoznának a Jászberényt és környékét magába foglaló automata távhívásos (crossbar) rend­szerhez. Minderről ponto­sabbat és bővebbet hallhat­nak az érdeklődők csütörtö­kön este. (Folytatás az 1. oldalról) 'gyományos berendezéseink nagy részét nemcsak a ha­zai, hanem a külföldi piaco­kon is értékesítjük, ha úgy tetszik, jól exportálhatóak. Példaként mondhatnám ventillátoros klímákon vek­torainkat, amelyek megta­lálhatók itt a fővárosban több előkelő szállodában is. Ezeket a berendezéseket a szóban forgó hoteleket épí­tő osztrák generálkivitele­zőknek adtuk el, s így bár­milyen furcsán hangzik, ex­portáltuk a készülékeket a budapesti Duna-partra. A hagyományos terméke­ink mellett persze koncent­ráltunk új gyártmáinyaimk, fejlesztéseink bemutatásá­ra is. Ezek között megemlí­teném az új kilímaszekrény­­családunkinak azt a prototí­pus gépét, amely itt a kiál­lításon is látható. Ennék je­lentősége abban áll, hogy kizárólag tőkés import ki­váltására készült. Olyan tí­pusról van szó, amely pél­dául számítástechnikai gép­termekben, kórházi műtők­ben jól használható. Másik bemutatott és említésre méltó termékünk a léghűté­si kondenzátorral egybeépí­tett folyadékhűtőnk, amely bárhol és bármikor letele­píthető, akár a szabadtérre is, de tojástárolókba, ba­romfinevelőkben ugyan­csak jól alkalmazhatók. Ezeket már gyártjuk, s így kaphatóak is de mi nem­csak az eladással foglalko­zunk, hanem igény szerint komplett rendszereket ter­vezünk és telepítünk. Ez tu­lajdonképpen vállalkozás a javából, aminek jelentősége abban van, hogy még ko­rábban a tőkés országokból kellett beszerezni az alkat­részeket, ma már gyárt­mányfej les ztési, tervezési munkánk eredményeként mindezt itthon állítjuk elő. Importtakarékosság és ex­portárualap-bővítés — ez a célunk. Arra a kérdésére pedig, hogy egy ilyen kiállításon mennyi a megjelenésünk haszna, pontos választ nem lehet adni. Egy biztos, az el­múlt 20 évben, ahányszor csak árubemutatókon vet­tünk részt, mindig profitál­tunk belőle. Hisz gyűjtjük itt az információkat, érté­keljük, elemezzük őket, és fejlesztéseinket is ezekhez idomítjuk. De mondok mást: nemré­giben megkeresett bennün­ket a Frankfurti ISH Kiál­lítási Központ igazgatósága azzal, hogy jó lenne, ha az ottani városközpont egyik épülő 'toronyházának klíma­technikai berendezéseit mi szállítanánk. Természete­sen pályáznunk kell, s ha nyerünk, miénk az üzlet. De egyáltalán maga az a tény, hogy valakinek eszébe ju­tott a Hűtőgépgyár, — az ilyen és ehhez hasonló vá­sároknak köszönhető. A többi viszont már azon áll, vagy bukik, hogy mi meny­nyire vagyunk korrektek* megbízhatóak, és milyen a termékeink minősége, vagy­is tudják-e azt, amit mi ál­lítunk róluk. Az utolsó mondatok csen­genek vissza, amikor Szalay Lászlót, a Tiszamenti Ve­gyiművek vezérigazgatóját a standjuk előtt megállí­tom, rövid beszélgetésre. — Nemrégiben jöttem ha­za Törökországból — újsá­golja —, ahová elsősorban szervetlen pigmenteket, — porfestékeket —, foszfáto­kat, élelmiszeripari adalék­anyagokat szeretnénk szál­lítani. Tudja, az utóbbi né­hány évben csökkent a kén­sav- és műtrágyagyártá­sunk, és a kieső jövedelmek pótlására új piacokat kell 'találnunk. Kilátásaink a török piacon olyannyira kedvezőek, hogy — az utób­bi évek fejlesztéseinek ered­ményeképpen — a mi ter­mékeink ma már talán job­bak mint az övéké. S mivel a török piac dinamikusan fejlődik, hamarosan eljön az idő, hogy az igényesebb áruféleségek iránt megnő a kereslet, s mi ott akarunk lenni. Ezért már időben föl­vettük a kapcsolatokat ve­lük. Nos, úgy tűnik, hogy az előzőekben hiányolt önál­lóbb és határozottabb kez­deményezések azért itt tet­ten érhetőek, hisz a vásá­ron már üzletkötések is szü­lettek. Például az NSZK-be­­li Orenstein Kopp>el céggel 700 ezer márkás szerződést kötött a Ndkex. Eszerint a jászberényi Aprítógépgyár részegységeket szállít majd partnerének különféle kot­rógépiekhez. — NT — A Videoton Ipari Részvénytársaság sárbogár di gyáregysége az idei évtől átalakította bel­ső struktúráját és megkezdte a Thomson televíziók tápegység-moduljainak és a hango­lóegységek csatlakozó szerelvényeinek gyártását. Az alkatrészgyártáshoz japán chipfel­­rakó automatát állítottak üzembe. Ezzel évente mintegy 300 ezer készülékhez szükséges alkatrészt tudnak előállítani. (MTI fotó: Kabáczy Szilárd) jJegyzetlapok Kinek a programja 7 Üjonnan alakult szerve­zetek tanácskozásain, de magánbeszélgetéseken még gyakrabban, fölmerül a gondolat, hogy a pártok, szervezetek által nyilvános­ságra hozott programok, be­leértve az MSZMP külön­böző programjait is, igen sok területen nagyon kö­zel állnak egymáshoz, egyes tételeik szinte megegyez­nek, legföljebb a megfo­galmazásukban van némi eltérés. Bizonyítékot tö­megével lehetne idézni, ehelyett csupán néhány jel­legzetes tételt említek pél­daképpen : a jogállamiság megteremtése, a vállalko­zás szabadságának bővíté­se, az emberi önmegvalósí­tás feltételeinek biztosítása minden tervezetben szere­ppel. De vannak konkrétabb egyezések is: az egészség­ügy, a közoktatás, a nyug­díjrendszer reformjának szükségessége, hogy csak egynéhányat idézzek, sőt gyakran nagy a hasonlóság e reformok gyakorlati meg­valósításának tervezeteiben is. Ennek megállapítása után pedig legtöbbször szemre­hányás, sőt vádaskodás kö­vetkezik, mondván, hogy X szervezet enyhén szólva el­tulajdonította Y szervezet programjának egyik vagy másik tételét. A politika logikája azt sugallja, hogy az azonos eszméket valló emberek számára a célokat megfo­galmazó program az elsőd­leges, a szervezet, a párt csupán eszköz azok meg­valósítására. Ellenkező eset­ben önmagáért való, öncé­lú képződménnyé válna, ideológiailag egy gittegylet vagy egy véd- és dacszö­vetség szintjére kerülne. Ha pedig ez így van, ak­kor nincs értelme azon vi­tázni, hogy valamely tétel programba vételére mely szervezetnék van, s melyik­nek nincs joga, vagy ki ki­től vett át egy-egy életre­való elgondolást. Ha a cél, a program őszinte megvaló­sítása, nem pedig csupán taktikázás a jövendőbeli tagok vagy választók meg­nyerése, a szervezet nép­szerűségének, súlyának nö­velése érdekében, akkor szemrehányás helyett in­kább örülni kellene min­denkinek, aki saját prog­ramjának tételeit más szer­vezetek programjában föl­fedezi. Hiszen amit többen akarnak az bizonyosabban megvalósul, a programok hasonlósága a konszenzus, a kultúrált politikai együtt­működés egyik feltétele. Er­re pedig úgy tűnik, az el­következő időben, rövi­­debb és hosszabb távon egyaránt nagy szükségünk lesz. B. A. Fog(as) áremelés Néhány héttel ezelőtt több fix fogpótlás ára meg­változott. Akit körzeti fog­orvos gyógyít, az például eddig 340 forintot fizetett egy öntött koronáért, áp­rilis 17-től viszont 510 fo­rintot kérnek érte. A koz­metikus öntött korona ko­rábban 398 forint volt, most az is 510 forint lett. Az ergo fémkorona ára 328 forintról 410 forintra emel­kedett. A fogorvosok el­mondták. hogy megkapták az áremelésről szóló tájé­koztatót. A lakosságot vi­szont nem értesítette a Fogtechnikai Vállalat, így a fogorvosoknak kell ma­gyarázkodniuk. A szolnoki Fogtechnikai Vállalat vezetőjétől azt az információt kaptam, hogy ők nem nyilatkozhatnak, forduljak a Fogtechnikai Vállalat országos központ­jához. Többször próbáltam telefonon beszélni az il­letékessel, de nem sike­rült. így hát telexen tet­tem fel kérdéseimet: Mi­ért volt szükséges az ár­emelés, milyen mértékű és mire terjed ki? Miért nem hozták nyilvánosságra? A következő telexválaszt kaptam: a vállalat termé­keinek ára 1988. decem­ber 31-ig a maximált ár­formába tartozott. így azo­kat nem a tényleges költ­ségek alapján alakíthatták ki, hanem egészségügyi, szociálpolitikai szempontok figyelembe vételével. Az idei évtől már szabad ár­formába tartozó terméke­ik árának emelését költ­ségváltozások tették szük­ségessé. Az emelést az Ár­hivatal, a Szociális és Egészségügyi Minisztéri­um. a Társadalombiztosí­tási Igazgatóság is jóvá­hagyta. Az áremelés az állam­­polgári jogon készülő fog­technikái termékekre vo­natkozik, átlagos mértéke 17,8 százalék. A fogsorok árát nem emelték, mert ezeket elsősorban nyugdí­jasok rendelik. A szabad árformába tar­tozó termékeket nem szük­séges hírközlő szerveken keresztül nyilvánosságra hozni — írja a vállalat fő­osztályvezetője, majd így folytatja telexét: — „Azúj árakról valamennyi rende­lőintézetet tájékoztattuk”. Űjságcikk, tévéhír he­lyett tehát magyarázkod­jék a fogorvos. Merthogy az áremelés sok embert érint, mondhatnám úgy is, hogy mindannyiunk ügye. Nem is beszélve azokról, akik folyamatos kezelésre járnak, és az egyik fogu­kat még a régi áron pó­tolták. a másikra meg az új érvényes. A helyzet számomra mégsem egyértelmű. Akár­ki akármit mond, ebben az esetben is létezik be­jelentési kötelezettség, a betegnek ugyanis „be kell jelenteni”, hogy emelked­tek az árak. Csak azt nem értem, miért hárították át a „bejelentési kötelezettsé­get” a fogorvosokra? — Pé — Nemzetközi részvétellel Konzultáció a vízművekről Tegnaptól három napon át Budapest vendégei az eu­rópai szocialista országok és Ausztria legnagyobb vízmü­veinek küldöttei. A bécsi, a 'belgrádi, a berlini, a moszk­vai, a prágai, a szófiai és a varsói vízmű igazgatójával 'képviselteti magát a tanács­kozáson, csupán a bukares­tiek hagyták válasz nélkül a meghívást. A találkozó során a szak­mai előadásokon és látoga­tásokon kívül a BNV-n ta­lálkoznak a résztvevők a vízügyi ágazat hazai gyár­tóival és -a külföldi kiállító vállalatok képviselőivel is.

Next

/
Thumbnails
Contents