Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

Ara: 4.30 Ft XL. évf. 103. sz. 19*9. május 4., csütörtök Moszkvában Szovjet-japán külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában szerdán dél­előtt megkezdődtek a hiva­talos szovjet—japán külügy­­miimisztetni tárgyalások. A két ország tárgyaló küldöttsége­it Eduard Sevardnadze szov­jet és Unó Szószuké japán külügyminiszter vezeti. Unó vasárnap érkezett hi­vatalos látogatásra a Szov­jetunióba. Látogatásának el­ső két napját Grúziában töl­tötte, ahonnan kedd este ér­kezett Moszkvába. A megbeszélések szerda délelőtti fordulóján az ázsi ü —csendes-óceáni térség biz­tonságával, a leszereléssel és más nemzetközi problémák­kal összefüggő kérdések vol­tak napirenden. Délután a kétoldalú kap­csolatokat érintő kérdések át­tekintésével folytatódott a szovjet—japán külügyminisz­teri tárgyalás. A küldöttségek elégedetten szóltak a két ország közötti politikai párbeszéd megélén­küléséről, a kapcsolatok egyéb, mindenekelőtt keres­kedelmi-gazdasági és kultu­rális téren tapasztalható fej­lődéséiről. Egyidejűleg han­goztatták, hogy a két állam jószomszédi kapcsolatainak elmélyítéséhez nagyok még a tartalékok. Arafat szerint Túlhaladottá PFSZ 1964-es chartája Mitterrand francia elnök „biztató kezdetnek” nevezte a Palesztinái Felszabadítási Szervezet álláspontjának tisztázásában azt, hogy Jasz­­szer Arafat a francia tv nyil­vánossága előtt „túlhala­dottnak” nevezte a PFSZ 1964-es chartáját, mely Izra­el megsemmisítését tűzte ki célul. Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke sikeres párizsi tárgyalásai után Margaret Thatcher brit kormányfővel szeretne talákozni — közöl­te szerdán a palesztin veze­tő egyik vezető tanácsadója. Bászám Abu Serif, kije­lentette: feltétlenül felveti az Arafat—Thatcher találko­zó kérdését, nagy-britanniai tárgyalásai során. Parlamenti bizottság Bizalmatlansági indítvány Energiatermelés, energiafelhasználás Továbbra is szükségesek a takarékossági programok Megyei szakmai konferencia Szolnokon Czipper Gyula miniszterhelyettes tájékoztatója Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága szer­dai ülésén megtárgyalta a bizalmatlansági és a bizal­mi indítvány törvényterve­zetét, illetve meghallgatott két tájékoztatót: a gépjár­műjavítás és karbantartás tapasztalatairól, valamint a nitrogénoxiidok kibocsátá­sát korlátozó nemzetközi megállaiDodásról, amelyhez hazánk is csatlakozni kíván. A bizalmatlansági és a bi­zalmi. indítvány törvényter­vezetéihez Horváth Jenő, a jogi bizottság tagja fűzött szóbeli kiegészítéseket. Egye­bek közt elmondta: a terve­zet a törvényhozó és a vég­rehajtó hatalom közötti köl­csönök bizalmi viszony meg­teremtését szolgálja. A bizottság úgy foglalt ál­lást, hogy' a miniszterelnök esetében a képviselők 25 százaléka kezdeményezhesse a bizalmatlansági indítványt, míg a miniszterek esetében 15 százalékos képviselői sza­vazat is elegendő legyen. A gépjárműjavítás és kar­­'bantartás helyzetéről Nagy Ervin közlekedési, hírközlé­si és építésügyi miniszterhe­lyettes tájékoztatta a bizott­ság tagjait. Kézenfekvő bizonyítéka annak, mennyire aktuális kérdése napjaink gazdálko­dásának, életének az ener­giatermelés, -szolgáltatás és -felhasználás, hogy zsúfolá­sig megtöltötték tegnap dél­után Szolnokon a megyei ta­nács nagytermét a megyei energetikai konferenciára ímeghívott szakemberek. Dr. Pápa Aladár, az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület Szolnok megyei szervezetének elnöke nyi­totta meg az immár évtizede esztendőnként rendszeresen megtartásra kerülő szakmai rendezvényt, amelynek részt­vevői először Czipiper Gyu­lának, az ipari miniszter helyettesének előadását hall­gatták meg az ország ener­giaellátásának helyzetéről, a közép- és hosszútávú ener­giapolitikai elképzelésekről. Távlati energiapolitikánk­ban éppen ezért, — hang­súlyozta többek között —, nagyon gondos mérlegelés kell, hogy megelőzze a fej­lesztéseket, és csak a lehető legoptimálisabb beruházások valósíthatók meg. Miután a jövőben is számolnunk kell az energiaszükségletek nö­vekedésével, a termelőága­zatokiban továbbra is szük­ség van az abszolút és a faj­lagos energiafelhasználás csökkentésére, az ezt szol­gáló racionalizálási és taka­rékossági programokra. A gazdaság és az energiaigaz­dálkodás kölcsönhatásairól szólva a miniszterhelyettes elmondta: olyan gazdasági-, gyártási és gyártmánystruk­túra váltást kell végrehajta­ni, amely fokozza a mind nagyobb értékű, ezáltal a fajlagos energiacsökkentést önmagukban hordozó termé­kek előállítását. A lakossá­gi és a kommunális energia­­fogyasztásban is várható nö­vekvő igények biztosítását fontosnak tartja a tárca. (Folytatás a 2. oldalon)'*. Jászapátiban a Jásztejnél, napi 60—70 ezer liter tejet dolgoznak fel. Tasakostejet, tejfölt, vajat és félzsíros túrót készítenek belőle. A túró hagyományos módszerrel készül, átlagosan 2500 Kg naponta. Fotó: K. É. A VlZITERV és a Vízgépészeti Vállalat kö zös fejlesztésének eredménye az az új 68 méter magasságú víztorony, amelynek gyár tásán dolgozik jelenleg a Vízgépészeti Válla­lat Kunhegyesi Gyára. Az új konstrukciójú tornyon egymás fölött helyezkedik el két 300 köbméteres tartály. Az első darabot csehszlo vák exportra szállítják majd. (Fotó: T. K. L.) Támogatók kerestetnek A Szolnoki Varga Katalin Gimnáziumra régóta jel­lemző a magas szintű idegen nyelvi — elsősorban an­gol-képzés. E tanévtől kezdődően új profillal gazdagítot­ták a nyelvoktatást: kéttannyelvű osztályt indítottak és önálló szakmai program (keretében külföldi terepet ke­resnek a jiyelvgyakorláshoz. Skócia, Anglia, Dánia, USA szerepel a diákutak között. A költségek azonban maga­sak, az iskola önerőből képtelen a finanszírozásra. Prog­ramjuk megvalósításához segítséget várnak. [Erről szél a Támogatók kerestetnek című írásunk a 4. oldalon. Átalakították a tűzoltólaktanyát Új helyre költözik a jászberényi bútorbolt Nemcsak a hely a választék is bővül Közgyűlésre készül az Okadémia Az Akadémia és az egész magyar tudomány szempont­jából történelmi jelentőségű lesz a Magyar Tudományos Akadémia május 8-án kez­dődő közgyűlése — hangsú­lyozta Tigyi József akadé­mikus, az MTA alelnöke szerdán, az Akadémia szék­hazában tartott sajtótájé­koztatón. Elmondta: első íz­ben adódik lehetőség arra, hogy a tudós társaság saját kezdeményezésére meghatá­rozza az Akadémia jogállá­sát, feladatait és munka­­módszereit. A közgyűlésen tárgyilagosan elemzik majd a magyar tudomány eredmé­nyeit, jelenlegi helyzetét, áttekintik versenyképessé­gét, perspektíváit. A várha­tó hazai és nemzetközi irányzatokat, a gazdasági és társadalmi körülményeket is figyelembe véve határozzák meg az akadémia szerkeze­tét, működési rendjét a kö­vetkező évtizedekre. A közgyűlésen megvitat­ják a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény és az új alapszabály koncep­ció-terveit. Nagy jelentőségű erkölcsi kérdésben is állást foglal majd a közgyűlés. Az elnök­ség ugyanis javasolja, hogy orvosolják a méltánytalan elbánásban részesített aka­démiai tagok sérelmét. Minek minősítselek avagy irigylik-e a szol­noki főiskolás kórust Tallinnért? Erre ka­punk választ az 5. olda­lon. A jászberényi bútorbolt már három évtizeddel ez­előtt is ugyanabban a lakó­házból átalakított épületben kínálta termékeit, mint ma. A körülményeikre azonban még jellemzőbb, hogy a 280 négyzetméteres eladótér az­óta nem bővült. Az Ideál Kiskereskedelmi Vállalat Szabadság téri üzlete jóval zsúfoltabb a megyei átlag­nál. Sápi Béla üzletvezető szerint, a vonzáskörzet és a forgalom kétszeres alapte­rületet kívánna, a vállalat­nak azonban eddig nem volt elegendő pénze a fejlesztés­re. Az elmúlt évben szó volt ugyan egy új bútorüzlet épí­téséről1, amiről szintén a te­temes költségek miatt mond­tak le, de kapóra jött a né­hány éve megüresedett tűz­oltólaktanya, ahol a;z IKV (beruházásában 1987-iben meg is kezdődött az átalakí­tás. A Szolnok Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat kivi­telezésében a munka elké­szült és május 15-én meg is nyílik új helyén, a mozi mel­lett a .bútorbolt. A volt tűzoltólaktanya 1929-ben készült el a váro­si tűzoltók korábbi, elavult épületei helyén. Most az iro­dáit megszüntették és a vá­laszfalak elbontásával egy nagy közös teret hoztak lét­re, melyet az udvaron még mintegy 150 négyzetméterrel meg is toldották. A teljes átalakítás, a bővítés, a tető­csere és a szociális rész ki­alakítása 10 milliójába (ke­rült a vállalatnak. A mű­emléki környezet miatt az épület külső megjelenését nem változtatták meg, vagy­is elmaradtak a nagy kira­katok, a megújulással azon­ban a városközpont ismét egy jellegzetes épülettel szí­nesedett. A bővítés, átalakí­tás után a bútorbolt 350 négyzetméteren kínálja a (hazai termékek csaknem tel­jes skáláját, a volt szertá­rak, garázsok helyén pedig 400 négyzetméterrel gyara­podott a raktárterületük. — lp — Megnyitották a műszaki és közgazdasági heteket Az idén rendezik meg a huszadik alkalommal a me­gyében dolgozó műszaki és természettudományi egye­sületek, valamint közgazda­sági szervezetek a Szolnok megyei műszaki és közgaz­dasági heteket. Mint a ren­dezvénysorozatnak tegnap délután a Szolnoki Tudo­mány és Technika Házában tartott ünnepélyes megnyi­tóján Madarász Tibor, a MTESZ Szolnok Megyei Szervezetének titkára el­mondta, a rendezők minden esztendőben arra törekedtek, hogy az éppen legidőszerűbb gazdasági kérdéseket állít­sák a szakmai tanácskozá­sok középpontjába. Az idei megnyitó programja is ezt a témaválasztási szándékot tükrözte: Halmos Csaba ál­lamtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a bérreform és a gazdasági reform összefüggéseiről tar­tott előadást. Az államtitkár azzal kezd­te előadáséit, hogy vélemé­nye szerint a gazdaság négy fő elemének — a vegyes és nyitott piacgazdaságnak, a tulajdon reformnak, a vál­lalkozásélénkítő program­nak és a gazdasági szerke­zetátalakításának — megva­lósítása nélkül minden re­form, így a bérreform is il­lúzió marad. Az árú-, a tő­ke- és a munkaerőpiac egy­ségét kell a magyar gazda­ságban megteremteni. A bérreformhoz szorosan kapcsolódó kérdésekről szól­va Halmos Csaba úgy véle­kedett, hogy a szakmailag racionális döntések végre­hajtása elé a politika ma Előadás a bérreform és a gazdasági reform összefüggéseiről már nem gördít akadályo­kat. Ma is működnek azon­ban a „régi reflexek”, az idei első negyedévben ta­pasztalt, a szándékoltnál na­gyabb bérkiáramlás „korri­gálására” néhányan még mindig szükségesnek tarta­niának valamiféle központi adminisztratív beavatko­zást. ö viszont azon az állásponton van, hogy az év elején bevezetett bérmecha­nizmust még mindig terhe­lő kötöttségeket is el kell hagyni,, meg kell szüntetni a béreknek a vállalkozási nyereséghez kapcsolását és el kell érni, hogy a bér ugyan­olyan „sima” költség legyen mint a termelés hasonló rá­fordításai.

Next

/
Thumbnails
Contents