Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 4. Hároméves program a gazdaság átalakítására Továbbra is szükségesek a takarékossági programok J Átdolgozás után társadalmi vita Ahhoz, hogy három éven belül megálljon az életszín­vonal csökkenése, a gazda­ság külső és belső egyensú­lyának megteremtése reális közelségbe kerüljön, növe­kedjen a nemzeti jövedelem belső felhasználása és ja­vuljon a szükséges és folya­matos műszaki fejlesztés esé­lye, pótlólagos erőforrásra van szüksége gazdaságunk­nak. Ez, az egyes becslések szerinti körülbelül másfél milliárd dollár tőke, semmi­képpen nem lehet olyan ha­gyományos formában kapott hitel, amely végső soron csak az ország adósságállo­mányát növelné, hanem csak­is olyan, ami működőtöké­ként kerül a gazdaság vér­keringésébe, akár korszerű technika behozatalaként. Ilyen erőforrás bevonása nélkül elképzelhetetlen a gazdasági átalakítás és sta­bilizáció hároméves prog­ramjának megvalósítása na­gyobb társadalmi, gazdasági megrázkódtatás nélkül. Erre a következtetésre jutott a kormány Nyers Rezső állam­miniszter vezette reformbi­zottsága, amikor néhány nappal ezelőtt megvitatta a Berend T. Iván MTA-elnök által irányított munkacsoport több mint százoldalas vita­anyagát. A munkabizottság által ké­szített programcsomagról, az abban megfogalmazott re­formelképzelésekről, várható hatásairól és tervezett nyi­­vános vitájának előkészüle­teiről kért tájékoztatást Sző­ke László, az MTI munka­társa Bencze Pétertől, a munkacsoport titkárától. Programok kapcsolódása A program hároméves idő­tartamra szól. A kormány ugyanilyen időszakra gaz­dasági tervet dolgoz ki, lé­nyegében a korábbi ötéves terv helyett, s a miniszter­­elnök még ez évben új kor­mányprogramot ismertet a parlamentben. Mennyiben kapcsolódnak egymáshoz ezek a programok? — A hároméves időtartam formai egybeesésén túl a munkabizottság elképzelései a gazdaságpolitika gerincét jelentik, a gazdaságfejlődés fő irányait vázolják fel, míg a népgazdasági terv és a kormányprogram a konkrét feladatokat határozza meg — mondotta. — Milyen kormányzati fel­tételekre van szükség ahhoz, hogy a most kialakított gaz­­daságpoltikai programcso­mag eredményesen megva­lósuljon? — A legfontosabb az, hogy tartós és hatékonyan műkö­dő társadalmi kontroll alatt álló kormány jöjjön létre. A belpolitikában kialakult helyzet ugyanis ellentmon­dásosan hathat a program­ra; a hatalmi harc növelhe­ti azt a veszélyt, hogy a különböző politikai erők megvalósíthatatlan követelé­seket, irreális ígéreteket fo­galmaznak meg, és emiatt a kormányzás szempontjából kaotikus állapotok alakul­hatnak ki. Ugyanakkor a programhoz felsorakoztatha­tó a legitim többség politi­kai megállapodás, esetleg koalíciós kormányzás létre­jöttével. Melyek a munkacsoport ál­tal megfogalmazott legfonto­sabb kitörési pontok, hol tapasztalhatók hangsúlyelto­lódások a korábbi gazdaság­­politikai koncepcióhoz ké­pest? — A gazdasági átalakítás és stabilizálás legfontosabb elemei között elsőként a vi­lágpiaci nyitást említeném. Ez egyébként hatékony ex­portoffenzívát jelent, más­részt importliberalizálást, valódi versenyhelyzetet te­remtve. Mindez a műszaki fejlesztésnek is feltétele. A gazdasági élet szereplőit, fő­leg a kis- és középvállalato­kat, vállalkozásokat élénkítő programokkal, exportösztön­ző pályázati rendszerrel kí­vánjuk támogatni, s mindezt eS.y jól működő információs rendszer kiépítésével segíte­nénk. amint azt például Por­tugáliában igen eredménye­sen tették. — A világgazdaságra való nyitási törekvésünk egyik kulcskérdése, hogy a KGST működési rendszere * végre kimozduljon a holtpontról, mivel jelenleg az egymás közötti forgalom is csökken, s a régi elszámolási rendszer — amely gyakorlatilag ki­kapcsolja a piacot — vesz­teségeket okoz. Célszerű len-Jelenteg ugyanis az e téren tapasztalható moz­dulatlanság alapvető gátja mindenfajta belső vállalko­zásnak, s a működőtőke be­vonásának. A különböző kül­földi pénzügyi tanácsadó szervek szakemberei itt jár­tukkor értetlenségüknek ad­tak hangot, amikor megis­merték a magyar pénzügyi szabályozók sokszáz oldalas kusza gyűjteményét, és ki­fejtették: amíg ilyen szabá­lyozás érvényesül nálunk, ne is számítsunk a külföldi vál­lalkozások nagyobb érdeklő­désére hazánk iránt. Mind­ezt figyelembe véve, a re­formbizottság véleménye sze­rint kormányprogramot kell kidolgozni a korszerű piacte­remtésre, ezen belül hang­súlyozottan a deregulációira vonatkozóan, amely számol a vállalati és a lakossági kez­deményezésekkel. — Kulcskérdésként kezeli a tervezet a tulajdonreform megkezdését is. Három év alatt valószínűleg nem lehet nagy áttörést elérni etekin­­tetben, de a folyamatos vál­tozást érzékelhetővé kell ten­ni. Fontos lépés a folyamat­ban az átalakulási törvény megalkotása, a vagyonkeze­lő központok működési fel­tételeinek kimunkálása, és a privatizálás, amelyre nem­csak a kereskedelemben van szükség, hanem az iparban, az építőiparban, a szolgálta­tó és humánszférában is. A reformbizottság szerint a privatizációra is kormány­­programot kell kidolgozni. — Végül, de nem utolsó sorban ez az egész program­­csomag nem fogadtatható el a társadalommal. Ha nem ke­rül sor alapvető változtatá­sokra az elosztási politiká­ban; mindenekelőtt a lakás­­gazdálkodás finaiiszírozásá-A munkabizottság anyagát máir megvitatta a kormány reformbizottsága. Mikor ke­rül szélesebb társadalmi vi­tára a tervezet, $ vajon a közmegegyezés szellemében megvitatják-e a programot az alakuló pártokkal és más szervezetekkel is? — A megvalósítás alapfel­tétele a társadalmi konszen­zus létrejötte. A reformbi­zottság az anyagot már tár­gyalta, ennek alapján folya­matban van annak átdolgo­zása, pontosítása, az. ott fel­merült szempontok, észrevé­telek figyelembe vétele. Ez­után még ebben a hónapban széles körű vitára bocsátjuk, s ezúttal nemcsak a hagyo­mányos szervezetek. a MTESZ, a Kamara, stb. vé­ne tehát most a kétoldalú együttműködést előtérbe he­lyezni a sokoldalúval szem­ben, mégpedig minél előbb. Olyan átütő erővel kell el­kezdeni ezt a fajta változást, hogy az ne tudjon vissza­rendeződni. A szovjet part­nerekkel minderről már folynak a tárgyalások. Je­lentős eredmény lenne, ha — első lépésként — az ál­lami kereskedelem a két or­szág között 40—50 százalék­ra visszaszorulna, s a többi a közvetlen kapcsolatépíté­sekre alapozódna, az elszá­molás pedig valamiféle kon­vertibilis valutában történne. Egy másik igen fontos ele­me ennek a programterve­zetnek a piacteremtés, vagy aihogy eddig fogalmaztunk: a piacépítés. Ehhez mi szük­séges ? ban. továbbá az egészségügyi és a nyugdíjrendszerben. Megalapozott társadalmi igénynek tartjuk olyan szo­ciális háló kiépítését is, amely a legszegényebb ré­tegekre koncentrál. — A programban számol­nak a tartós inflációval és az állami támogatások drasz­tikus leépítésével. Milyen ütemű lesz — a várakozás szerint — a következő évek­ben az infláció, lehet-e azt mesterségesen fékezni, és mekkora támogatásleépítést képzelnek el? — Mindkét kérdéssel a reformbizottság részletesen és külön is foglalkozott a munkacsoport anyaga alap­ján. Egységes véleményünk szerint az infláció adminiszt­ratív eszközökkel való féke­zése a reform szétzilálását jelenti. Tartósan — legalább is a három év alatt — 15 százalék körüli átlagos évi inflációval kell számolni, s ez a mérték is csak erőteljes antiinflációs politikával tart­ható. — Ami az állami .támoga­tásleépítést illeti: a reform­­bizottság álláspontja szerint egyes lépései jótékonyan hat­nak a termelési szerkezet változására. Persze valószí­nűleg nem lehet egyszerre minden támogatást felszá­molni, mert annak is erős inflációs hatása lenne, és kezelhetetlenné válna az inf­láció. Mindenesetre a mos­tani, mintegy évi 200 milli­árd forint összes dotációt a program szerint három év alatt 100—120 milliárd forint körüli összegre csökkentenék. Az évi leépítések felét a ter­melői ártámogatások csök­kentése adná, ennek is na­gyobb hányada az élelmi­szergazdaságot érinti, illetve mint iparágat a bányászatot, valamint a rubel elszámolá­sú exportot. leményét kérjük ki, hanem eszmecserét kívánunk foly­tatni a pártok, szervezetek gazdaságpolitikai gondolko­dóival is, Külön-külön mindegyik szervezettel? — Nem valószínű, vélemé­nyem szerint az ellenzéki ke­rékasztal képviselőivel kell tárgyalni. S adott esetben a kialakult viták nyomán is­mét átdolgozzuk az anyagot, mielőtt véglegesítenénk azt. Egyébként alapvető nagy vi­tákkal nem számolunk. Sze­rintem legfeljebb hangsúly­­eltolódásokban lesznek eltérő vélemények, s azokban kon­szenzusra lehet jutni — mon­dotta befejezésül Bencze Pé­ter. (Folytatás az 1. oldalról) Az energiapolitikában meghatározó erőműépítési program kapcsán Czipper Gyula arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy 1998-ig nem lesz szükség új, úgyne­vezett alapercművek belé­pésére. A villamos áram­­termelés és felhasználási igény közötti időszaki fe­szültségeket ugyanis kisbe­­rulházással megvalósítható rugalmas elemeknek, gáz­turbináknak a jelenlegi erő­művi hálózatba történő be­építésével fel tudják oldani. A szénbányászatban — amelynek legnagyobb fo­gyasztója az erőműhálózat és a lakosság — csak állami tá­mogatás nélküli termelést tud elviselni a gazdaságunk. A megyei energiagazdál­­kodásá program tapasztala­tairól dr. Barcsik József me­gyei főenergetikus számolt be a konferencia résztvevői­nek. Elmondta, hogy az el­múlt évben mintegy három százalékkal nőtt megyénk­ben az előző évihez képest a felhasználás, az energia­költségek pedig csaknem 12 százalékkal voltaik maga­sabbak. Az energetikusok uayams következetes vesz­teség fel táró m unk ájiuikkal sem tudták ellensúlyozni a szón termelői árának emel­kedését. Jó hírt hallhattak a je­lenlévők a szakmai tovább­képzési lehetőséget illetően: ebiben az évben megkezdik Szolnokon a Szamuely Ti­bor szakközépiskolában az épületgépész szakképzést. A továbbiakban a konferencia résztvevői a kéményeknek az energetikai készülékek üzemeltetésében betöltött szerepéről és a túlfűtéseik megszüntetéséinek az ener­giafelhasználásra gyákorolt A megyei pártértekezlet * előkészítésére Az MSZMP Szolnoki Re­formköre módszertani, tech­nikai javas látókat dolgozott ki a június 3-án és 4-én sor­ra kerülő megyei páirtérte­­kezilet előkészítéséhez és le­vezetéséhez. Többek között javasolják a küldöttek de­mokratikus újraválasztását, a jelölőbizottság összetételé­nek a módosítását: Szolno­kot és a megye többi váro­sát is a párttagság létszámá­nak arányában képviseljék a jelölőbizottságban. A Szol­nok Megyei Néplapban te­gyék közzé a teljes káder­­liistát, azaz az összes szám­ba jöhető jelöltet. A benyúj­tott hozzászólások sorrend­jét az értekezleten a vita ele­jén név szerint írásban kö-A Titász Szolnoki Üzemigazgatósága Ismét élüzem Az 1988-ban is kiemelke­dő műszaki-gazdasági ered­ményeket elért Titász Szol­noki Üzemigazgatóság 468 ta­gú kollektívája ezúttal ti­zennegyedik alkalommal nyerte el az Élüzem címet. Az üzemigazgatóság hosszú éveik óta tervszerűen és ösz­­rzehangoltan végzi hálózat­­korszerűsítési munkáit. A napokban megtartott él­üzem ünnepségen Madarász Tibor üzemigazgató értékel­te az 1988. évi tevékenysé­get, a kirendeltségi verseny­ben első helyezett Jászalsó­­szertgyörgy, valamint a töb­bi üzemegység munkáját. Az Élüzem oklevelet és a kie­melkedő munkát végző üzemegységek és dolgozók kitüntetéseit Nagy Géza, a Ti.tá'-z vezérigazgatója adta át. Korszerűbb pénzügyi irányítás — Megfelelő kormány­zati, pénzügyi irányítás. A közmegegyezés szellemében 'hatásáról hallhattak szak­előadásokat, majd a ren­dezvény a tavalyi energia­takarékossági versenyben élenjárók elismerésével ért véget; A tanácsi vállalatok kategóriájában a Szolnoki Építő-, Javító- és Szolgálta­tó Vállalat, az intézmények közül a Szolnok Megyei Ta­nács Fegyvernaki Csecsemő­­otthona, a gépipari szövet­kezetek kategóriájában a Kisújszállási Vas- Fa- és Fémipari Szövetkezet, a könnyűipari szövetkezetek közül pedig a Szolnoki Taxi­­iipari Szolgáltató Szövetke­zet lett a tavalyi verseny győztese. Megkérdeztük a miniszterhelyettest: Mi várható a földgáz frontján? — A megyei főenergeti­­kus szólt a konferencián arról, hogy .megyénkben öt, együttesen nyolc település ellátását biztosító gázátadó kapacitása kimerülőben van. Bővítésük 80 millió forintba kerül. A tárca itud-e segíteni a beruházás finanszírozásában ? — kér­deztük Czipper Gyuláit. — Sajnálom, nemleges választ kell, hogy adjak. Ez [természetesen nem a megye rangsorolását, vagy a be­ruházás megítélését jelenti, hanem egyszerűen azt, hogy az Ipairi Minisztérium ilyen célra elkülönített pénzzel nem rendelkezik. Az OKGT igen, annak ne­vében viszont nem nyilat­­kozhatom. — Engedjen meg még egy, mostmár nem gázos, hanem „atomos” kérdést: Említet­te a tájékoztatón, hogy a paksi erőmű bővítésére elő­reláthatóan csak 1998-ban kell sort keríteni. Korábbi atomerőmű fejlesztési el­képzeléseiket eszerint föl­adták? — 440 megawattos, tehát a most üzemelőkhöz ha­sonló blbkkofckai terveztük bővíteni az erőművet. Az időközben folytatott fölid­­rengés-valószínűségi vizs­gálatok azonban nem zár­ták ki, bár arra példa még nem volt, esetleges 8-as erősségű földrengés előfor­dulását Paks térségében. Ez a tény újfajta biztonsági követelményeket támasztott a bővítésekkel szemben, amelyek viszont nagyon megdrágítják a beruházást, olyannyira, hogy gazdasá­gosabbnak látszik később, egy nagyobb, ezer mega­wattos blokkot építeni és üzembehelyezni a Duna mellett. Az ezredforduló után viszont, számolva a vililamosenergia igény vár­hatóan mintegy kétszázalé­kos növekedésével, elodáz­hatatlan lesz egy lignitbá­zisú erőmű megépítése. — Köszönjük a tájékoz­tatást. T. F. Hz MSZMP Szolnoki Reformkörének javaslata zöljék, legyen az megtekint­hető az értekezlet színhe­lyén. Minden hozzászóló kapjon szót. Kerüljön sor a küldöttek és az őket delegá­ló tagság találkozójára. Az értekezletre olyan levezető elnököket jelöljenek, akik al­kalmasak a szervezett, ru­galmas lebonyolításra, az ese­mények menetének irányítá­sára. Az értekezlet a formális, reprezentatív aktus helyett legyen ügyintéző tanácskozás programadó felszólalásokkal, armi alapját képezi az azt kö­vető választásnak. A testület élére kerüljenek társadalmi tisztségviselők, az értekezlet döntsön a tisztségviselők jövedelméről. Készüljön ál­lásifoglalás a rotációról, a visszáhívás lehetőségé­ről. Bizalom az új veze­tőkkel ; száznapos türel­mi idő után beszámoltatás. Az alapszervezetek előtt is­mét mérettessenek meg a pártbizottsági tagok, akik fe­lelősséggel érdekeket képvi­seljenek. Az értekezlet tisz­tázzon minden úgynevezett káderhatáskörrel osszef ü ggő problémát. Többes jelölés legyen, a megye nem káder­­szegény. Biztosítani kell az ifjúság érdemi jelenlétét a pártértekezleten. Az MSZMP Szolnoki Re­­formkörének szerkesztősé­günkbe eljuttatott közlemé­nyét a továbbgondolás, illet­ve a vita céljából adjuk köz­re. Kiváló lett a Jubileum Lakásszövetkezet Tegnap délután, ünnepi közgyűlés keretében Szllame­­nicki István, az MSZMP KB tagja, a Szövosz főtitkára adta át a Jubileum Lakás­­szövetkezet elnökének a Ki­váló Lakásszövetkezet ki­tüntetést. Az -ünnepségen meghívottként részt vett Sza­bó Isván, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Mohácsi .Ottó, a megyei tanács elnöke és Gaz­dag Sándor, a Mészöv titká­ra is. A megye második legna­gyobb lakásszövetkezete az eímúillt évben elért eredmé­nyei alapján a lakásszövet­kezetek közötti országos munkaversenyben érte el ezt a kitüntető címet. A szövet­kezet fő tevékenysége a la­kásépítés és fenntartás, vala­mint lakásforgalmazás. A szolgáltatásaiból és az üresen álló helyiségek bérbeadásá­ból származó bevételei is je­lentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a tulajdonosok fizetési terheit csökkenteni tudták. A hozzájuk tartozó 1739 lakás fenntartási és üzemelési költ­ségei már évek óta csök­kenő tendenciát mutat. A múlt évi eredményeik azért is figyelemre méltóak, mivel ezt nehezebb gazdasági kö­rülmények között érték el. Így például az egyik legfon­tosabb muitatójuik, az üze­meltetési (közös) költség ta­valy átlagosan 5 forint 20 fil­lér volt négyzetméterenként, amely egy forinttal kevesebb az előző évinél. Ezen belül is az egyes lépcsőházak gazdál­kodásától függően 80 fillér­től 6 forintig fizettek a tulaj­donosok.

Next

/
Thumbnails
Contents