Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-20 / 117. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 20. 3 (Folytatás a 2. oldalról) A meghívottak között egyébként az alternatív szer­vezetek képviselői is szere­pelnek. A meghívás esetük­ben azonban nem névre szó­ló; hogy az adott szerveze­tek végül is kit választanak képviselőjüknek, az a saját belső ügyük. Üj vonás az ás, mely szerint a pártértekez­let során a küldöttcsoportok kollektív kezdeményezést te­hetnek, melynek kialakítá­sa érdekében a döntés előtt — maximum 15 perc alatt — konzultációt folytathat­nak. A tegnap megtárgyalt ügy­rendi javaslat szabályozza a vitában való részvétel mi­kéntjét csakúgy, mint a párt­értekezlet választási sza­vazási rendjét, továbbá a pártfórum munkabizottságai­nak, elnökségének összeté­telét és feladatait. A megyei pártértekezlet ügyrendjének tervezetét a megyei pártbizottság az ülé­sen elhangzott pontosító ja­vaslatokkal együtt egyhan­gúlag elfogadta. Mint az azonban a pártértekezlet napirendjéből is kiderül, a végleges ügyrendről maga a megyei pártértekezlet dönt. A pártbizottság megvitatta és elfogadta a pártértekezlet munkabizottságainak veze­tőire, tagjaira előterjesztett javaslatot. Pártfegyelmi büntetés Ezután a megyei pártbi­zottság Kátai Máriának, a fegyelmi bizottság elnökének előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a testület dön­téseiről. A fegyelmi bizottság április 26-i ülésén elfogadot­tak értelmében Dr. Majoros Károlynak, a megyei pártbi­zottság volt első titkárának erkölcsi, etikai felelősségét állapította meg, és ezért szi­gorú megrovás pártfegyelmi büntetésben részesítette. Zsovák Lászlónak, a Mun­kásőrség volt megyei pa­rancsnokának pártfegyelmi büntetésétől eltekintett és fi­gyelmeztetésben részesítette. Tegnapi pártbizottsági ülés napirendjeiről május 23-án sajtótájékoztatót tartanak, amelyen a döntések hátteré­ről részletes tájékoztatást ad­nak, amelyről lapunkban is tudósítást adunk. BI — SzGy — TB Fotó: NZS A szünetben: Ferenczy József, Gáspár József és dr. Csata! József Megszűnik a Gabonatröszt Az év végéig gabonatrösz­ti szervezetben működő vál­lalatokat önállósítják, ezek várhatóan részvénytársasá­got alakítanak. Azt várják, hogy a gabonatermelők és feldolgozók regionális egysé­geket hoznak létre, és ezek a kialakuló piacgazdaságban sikeresebben boldogulnak, maguk is hozzájárulva a Pi­acgazdálkodás megteremtésé­hez. Az elképzelések szerint a termelői érdekeltség azzal is növekszik, hogy a rész­vénytársaságok közös külke­reskedelmi szervezetet hoz­nak létre, és kialaku lliat a gabonatőzsde. Az átszervezéssel megszün­tetnek egy sor központi be­avatkozást. A regionális tár­saságoknak érdekük lesz a fogyasztók kiszolgálása; a nem humán célra forgalma­zott termékeik, a takarmá­nyok előteremtése is. Ám számolva azzal, hogy az át­meneti időszakban az ellá­tásban zökkenők lehetnek, a minisztérium egy ideig vál­tozatlanul fenntartja a köz­ponti ga'bonaalapot, hogy az esetleges hiányokat pótolja. A MÉM különben sem veszi le a kezét a gabona felhasz­nálásának a folyamatáról, hi­szen például mindenképpen garantálnia kell, hogy búzá­ból csak a hazai szükségle­ten felüli mennyiség juthas­son exportra. Az évente megtermelt 15— 16 millió tonna gabonából mintegy 2—2,5 millió tonnát küldenek exportra. Ez pedig a gabona kivitelében mono­pol helyzetet élvező Agrim­­pexen keresztül történt, ám arról is döntött a Miniszter­tanács legutóbbi ülésén, hogy termelői érdekeltségű gabo­­nalkereskedelmi társaság is létrejöhet, s így — a hivatá­sos magyarázat szerint — versenyhelyzet alakulhat ki. Budapest—Bécs Világkiállítás Ötletpályázat A Budapest—Bécs Világ­­kiállítást előkészítő bizottság felhívással fordul az ország lakosságához, kollektívákhoz, szervezetekhez, vállalatok­hoz és vállalkozókhoz, hogy ötleteikkel segítsék elő a ren­dezvény sikerét. A javaslatok kiterjedhet­nek a világkiállításra, a kü­lönböző országos vagy helyi programokra, idegenforgalmi látványosságokra, neves év­fordulók rendezvényeire, sport- és kulturális esemé­nyekre, a világkiállítás pénz­ügyi gondjainak megoldásá­ra, a bél- és külföldi propa­gandára. A javaslatokat az ötlet­­szerzők a Budapest—Bécs Világkiállítást előkészítő bi­zottság címére (1054 Buda­pest, Kossuth Lajos tér 4. II. emelet 4.) küldjék el. A legjobb ötletek széles körű nyilvánosságot kapnak. (MTI) Az ország naposkacsáinak 35 százaléka a Palotási Állami Gazdaság Kacsaüzemének kel­tetőjéből kerül ki. Évente négymillió kacsát keltetnek és forgalmaznak, ezekből másfél­­millió kerül a háztáji gazdaságokba. Fotó: K. É. Gázfáklya Tiszaföldváron Ünnep volt teg­nap Tiszafölldvá­­ron, hiszen az oly régóta várt gáz megérkezett a községbe. A gon­dolat a Martfűi Növényolajgyár építésekor vető­dött -fel, ha már ilyen közel van a gázvezeték, a földváriaknak is jusson az energia­­hordozóból. Csakhogy az öt­let kevésnek bi­zonyult, hiszen érdemi munkák csak 1986-ban kezdődtek el, a kunszentmárto­niakkal karölt­ve. Közösen egy gázfogadót épí­tettek a gyoma­­endrődi gázra A költségek felét, mintegy 9 milli­ót a földváriak állták. 1988-ban már a lakosság maga is lát­hatta valóra válnak az ál­mok. Tudták, mibe fektet­ték pénzüket. Ekkor újabb 27 millió forintra volt szük­ség. A lakosság, a tsz-ek, üzemek, és a tanács össze­adta. Megépült tíz kilomé­ter hosszúságú külterületi és 2,5 kilométer belterületi szakasz, illetve a homoki fogadóállomás. Az év végéig befejezik a teljes gerincve­zeték kiépítését, így a nagy­község belterületi részén is lüktet a „gáz érverése”, le­hetőség nyílik 650 lakás gáz­fűtésére is. A földváriak közel 50 mil­lió forintot áldoztak a jobb, korszerűbb energüahordozó­­ra első ütemben. Tarpai Zoltán BNV-ről jelentjük Hogy vevők, eladók egymásra találjanak Évente kétezer tavasszal meg ősszel — amikor kinyit­ja kapuit a BNV, mindig egy kisebbfajta népvándorlásnak lehetünk tanúi. Reggelente az ország különböző tájairól autó csordák lódulnak meg emberekkel megrakottan a főváros felé, este pedig visz­­sza. Ha valahol igazán látni, érezni lehet, hogy mit jelent a tömeg, akkor ez itt min­denképpen tetten érhető. Gyalog vagyunk, de még így is csak araszolva jutunk elő­re. Az A pavilon semmivel sem hívja fel magára a fi­gyelmet. Külsőre olyan, mint a többi. Ám belül azonban ezernyi látnivaló akad, a mű­szeripar mutatja be terméke­it. A hazai cégek mellett számos külföldi vállalat is eljött. Az apró mütyüröktől kezdve a viliódzó képernyő­kön át, a sárgán, pirosán, zölden, kéken világító kap­csolókig megtalálható min­den. Szinte vonzzák a tekin­tetet. A jászberényi Műszer­ipari Szövetkezet standja előtt sokan bámészkodnak. Alig tudunk a szövetkezet el­nökének közelébe férkőzni. Amikor aztán mégis sikerül Rabóczi Mihály beljebb invi­tál a tárgyalójukba s vásá­ri jelenlétük fontosságát így foglalja össze: — Nézze, neküi.k vannak régi, ismert partnereink, akik ma már egészen egyszerűen igénylik, hogy elhozzuk ide termékeinket. Végeredmény­ben minden vásáron vissza­tekintünk, levonjuk a tanul­ságokat, tapasztalatokat szer­zünk, amiket aztán a jövő­ben hasznosítunk. Nyilván nemcsak a régi üzletfelein­ket szeretnénk megtartani, hanem melléjük újakat is akarunk szerezni. Éppen ezért minden évben újabb és újabb termékekké] jelenünk meg. Az idén például elhoz­tuk azt a káibelvédő berende­zésünket, amelyet kimondot­tan szovjet megrendelésre fejlesztettünk ki, de itt van a legújabb típusú hygrométe­­rünk, valamint egy NSZK- beli céggel közösen gyártott relénk. Megjelenítünk egy ed­dig tőlünk szokatlan árufé­leséggel is. Tudja, az év ele­jén az egyik üzemünkben munkahiánnyal küszköd­tünk, viszont azt tapasztal­tuk, hogy az üzletekben nem lehet kapni konyhai párael­szívókat. Nos, mi fölkészül­tünk, s rövid három hónap után elkezdtük gyártani és a jövőben is csinálni fogjuk ezeket. Az idén már 20 ezret készítettünk belőlük, s ha az igények nőnek, attól sem ri­adunk vissza, mert elképzel­hető, hogy a továbbiakban Szolnok megyei szövetkeze­tekkel kooperációban gyárt­juk majd a konyhai párael­szívókat — mondja az elnök búcsúzáskor, és az ajtóig kí­sér. Elköszönünk, s a SZOTÉV standja felé vesszük az irányt. Barsy Lajost, a cég kereskedelmi igazgatóját ép­pen sikerül elcsípnünk. Már túl van néhány üzleti tárgya­láson. — Szokás szerint — kezdi — elhoztuk a BNV-re lég­technikái rendszereinkéi, ké­mény béléscsöveinket, s iga­zán most jelentünk meg elő­ször faipari termékeink tel­jes választékával, így példá­ul nyílászáró szerkezeteink­kel, bio-bútorlapjainkkal, asztalosipari termékeinkkel — ezék egyébként a Kiváló Áruk Fórumán is sikerrel szerepeltek — s itt a kiállí­táson már látható a 130 négyzetméteres, fából ké­szült, gyors lakóházunk is. Ennék óriási előnye, hogy — ha kész az alap — 3-4 nap alatt felépíthető és „csak” 700 ezer forintba kerül. Amit nagyon fontosnak tartok megjegyezni: ez a lakóépület ugyanazokat az előnyöket él­vezi az OTP-nél — itt első­sorban a szociálpolitikai ked­vezményekre gondolok —, mint a hagyományos anya­gokból, mondjuk téglából épített családi ház. Ma már eljutottunk odáig, hogy üze­meinkben szinte minden fa­ipari terméket. — a kerti bú­toroktól a kerítéslécekig — meg tudunk csinálni, s eze­ket főleg Nyugaton szeret­nénk értékesíteni. Nona, itt­hon is volna kereslet irán­tuk, csak éppen nem fizető­képes. Ami pedig a vásári jelen­létünket illeti: — nézze én nem hiszem, hogy van olyan ember, aiki ne ismerné a Co­­ca-Colát. Mindenki tud iá, hogy mi az. és ők mégis mil­­liárdokat költenek évente reklámra. Szóval azt elhinni, hogy mindent megtettünk a piacért — s akár a cégtáb­lát is leszedhetjük, csak gyártanunk kell — nos, ez csak addig megy, amíg a lendületből futja. És utána mi lesz? Tehát a folytonos­ság nagyon lényeges. Itt a vásáron sokezér ember meg­fordul, s az érdeklődőkből — ha a mi termékeink jók — előbb-utóbb üzletfelek lesz­nek. Így aztán elhatároztuk, hogy a BNV-ről mindaddig nem maradunk távol, míg egyetlen forintunk is lesz, amelyet reklámra fordítha­tunk. A szakember szavai még sokáig elkísérnek. Valóban úgy néz ki, mintha a folyto­nosság, a fejlődés szimbólu­ma lenne ez a vásár. Hogy miért? Talán azért, mert eb­ben a szélfútta országban, különösen az utóbbi hetek­­ben-hónapokban annyi min­den változott, átértékelő­dött, de a BNV-nek eddig is, meg a jövőben is egy célja; mégpedig az, hogy a hazai és a külföldi piac vevőit, el­adóit segítse abban, hogy egymásra találjanak. A többi viszont már az ő dolguk. N. T. Lehet, hogy a SZOTÉV által gyártott épület lesz a jövő családi háza? (Fotó: Nagy Zsolt) ». i i i ». C X l'r Az ünnepélyes gázfáklyagyújtás

Next

/
Thumbnails
Contents