Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-20 / 117. szám
Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) hatékony többpártrendszer tevékenykedjen, néhány év szükséges. Természetesen fel kell készülni erre az időszakra és meg kell kezdeni az MSZMP-t is alkalmassá tenni a többpártrendszer keretében folyó politikai munkavégzésre. Ez feltételezi a pártmunka valamennyi színterének átalakítását. Már a többpártrendszerbe történő átmenet időszakában is fokozatosan felerősödik a központi és a település szintű politikai munkavégzés szerepe. Egyre szorosabb kapcsolat jön létre a nagyobb létszámú helyi (település szintű) pártszervek és a párt országos, központi szervei között. A pártmunka döntési színterei a központi, illetve a települési szintek lesznek. Ez jelentősen módosítja a megyei pártszervek jelenlegi feladatkörét. A másik igen fontos körülmény. hogy a KB várhatóan a júliusi ülésén hagyja jóvá az MSZMP működési szabályzatát. Ez tekintettel '“sz azokra a változásokra, amelyek mint új kezdeményezések érvényesülnek a párt különböző szintű testületéinek felépítésében, tevékenységük tartalmában. A véglegesnek tekinthető szabályozást majd a soron következő kongresszuson elfogadásra kerülő új szervezeti szabályzat foglalja magába. A harmadik szempont, hogy átmeneti időszakra kell megoldást találni. A tiszta választmányi formájú átalakítás feltételezi, hogy a párt minden szintjén, alulról indulva. választmányok jöjjenek létre. Enélkül a megyei szintű választmánynak sem alsóbb, sem központi szinten nincs meg a csatlakozási pontja. Valójában jól érzékelik ezt a küldött csoportok is. Ennek tudható be, hogy a küldöttcsoport-vezetők május 12-én tartott tanácskozásán is egy átmeneti megoldást kezdeményeztek a résztvevők. A továbbiakban Szabó István azt fejtegette, hogy jelenleg az ő véleménye szerint is egy választmányi tartalommal működő, egytestületi pártbizottság felelne meg annak az elvárásnak, amely a megye párttagságát jellemzi. Ennek keretében biztosítható. hogy az új testület alulról építkezve, a megye párttagságának képviseletében alakuljon meg. Ez lehetővé tenné a megyében folyó pártmunka párttagság által történő ellenőrzését, mivel tagjai a település szintű párttag közösségek képviseletét biztosítanák. Ez a testület nem a megye párttagsága felett álló. döntéshozó szerv lenne, hanem alsóbb szintű képviseletre épülő megyei koordináló, kezdeményező, összefogó, közös álláspontot kialakító, érdekközvetítő. információ áramoltató, szolgáltató szerepet töltene be. Ez a testület a párttagság széles körű bevonásával megkezdheti egy új szervezeti struktúra kialakítását. amely biztosítja a többpártrendszer keretei között jelentkező feladatok eredményes elvégzését, amely valóban a párttagok akaratán alapuló politikai mozgalommá alakítja át a pártmunkát. A megyei pártbizottság Szabó István beajánlása után elfogadta a megyei pártmozgalom átalakításának főbb irányaira, a szervezeti struktúra megváltoztatására vonatkozó írásban beterjesztett javaslatot, amely a program részeként kerül a megyei pártértekezlet elé. Feladat: a választási stratégia kialakítása Felszólal Iváncsik Imre A második napirend keretében a testület összegezte a megyei pártértekezlet programjának kialakítása érdekében folytatott viták tapasztalatait. majd kialakította a pártértekezlet programtervezetét. Az írásban kiküldött anyagokhoz Sándor István, a szerkesztő bizottság vezetője fűzött rövid szóbeli kiegészítést. A „Vitatézisek” fogadtatása igen eltérő volt — mondotta. A program kialakításának újszerű formája a tagság egy részének tetszett. más része viszont nem fogadta el. Általában szokatlan volt a párttagok számára, hogy nem kész anyag véleményezését kértük, hanem alkotó közreműködést a program kialakításához. A vitában a tagság 20—50 százaláka vett részt. A korábbiaknál szélesebb körből érkezett észrevétel a társadalmi, érdekképviseleti és mozgalmi szervektől. Több vélemény szerint a párttagság már belefáradt a vitákba. A szerkesztő bizottság vezetője ezután ismertette a beérkezett javaslatokat, a programmal és a pártértekezlettel szemben jelentkező tagsági igényeket. Az írásban kiküldött öszszegzés szerint a vitatémák feldolgozása során sok helyen tapasztalhatók voltak indulatok, elfojtott sérelmek. Felerősödött a megyei pártbizottság-ellenes hangulat. A megyében a párton belül egymás lejáratása helyenként „leszámolás-hangulattal” is párosul. A párt szervezeti kérdései központi helyet foglaltak el a véleménynyilvánításban. Sokan úgy ítélik meg, hogy a formai, szervezeti kérdések jelenleg tartalmi fontosságúak. Határozott igénye a párttagságnak, hogy a pártirányítás szintjeinek kapcsolatrendszerét újra kell értékelni. Megfogalmazódott, hogy a pártmozgalmi munka színterei az alapszervezetek, a helyi, területi pártszervek legyenek. A pártmunka társadalmasításának kérdését is sokan felvetették. Általános igény, hogy a megyei pártértekezlet foglalkozzon a párt helyi választási stratégiájával, alakuljon koordináló választási bizottság. Gazdasági, társadalompolitikai kérdésekben kevés javaslat érkezett. A vélemények többsége azt tükrözte. hogy a gazdasági élettel, az infrastruktúrával, az életkörülményekkel kapcsolatos célok eléréséhez nincsenek a pártnak eszközei. A megyei program a változások főbb irányát, szükségességét segítse felismerni. Az írásos anyag tartalmazza azokat a konkrét kérdéseket is, amelyekben a tagság igényli a pártértekezlet állásfoglalását — pl. kezdeményezze egy komplex szociálpolitika kidolgozását stb. A napirend vitájában tízen vettek részt. Dr. Horváth Attila, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese a programtervezethez kapcsolódva felvetette egy „Tisza Kör” létrehozásának szükségességét. Tabák Lajos nyugdíjas fel-Dr. Vermes Pál felveti a pártértekezlet elhalasztását is szólalása a programtervezetnek ahhoz a részéhez kötődött, amely kimondja, hogy a Szolnok Megyei Néplap legyein a megye pártmozgalmának lapja. Megjegyezte: a Népszabadság pedig az ország pártmozgalimáé 1 Dr. Vermes Pál, a GATE mezőtúri főiskolájának főigazgató-helyettese összességében túl bő terjedelműnek, általános szólamokkal terheltnek minősítette a tervezetet. Néhány konkrét javaslatot is felvetett: a pb ülései munkaidőn túl legyenek; szükség van a párt nevének megváltoztatására. Hozzászólásában visszatért a NEB-elnök napirendről lekerült tájékoztatójának ügyére. A függőben lévő kérdéseket le akartuk zárni a pártértekezlet előtt — mondotta. Most az a veszélyes látszat keletkezett, hogy a pb ezt az ügyet nem is akarja lezárni. Erre .hivatkozva a pártértekezlet elhalasztását is megfontolandónak tartotta. Valamilyen formában meg kell oldani a levett napirend ügyét — mondotta Csáki István nyugdíjas, volt megyei első titkár. Kifejezte aggodalmát ezért a megyei pártértekezlet kimenetele iránt, végül néhány program-módosító javaslatot tett. Iváncsik Imre, a Szolnok Megyei Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetségének elnöke szerint a pártelnöki funkció Kádár János felmentésével feleslegessé vált. Indítványozta, hogy a pártértekezlet elé ilyen továbbítandó javaslatot terjesszen a pártbizottság. Varga Kálmán, a Törökszentmiklósi Finommechanika osztályvezetője tolmácsolta környezetének álláspontját a Vitatémákról. Kifejezte aggodalmát is a pártértekezlet komolyságával kapcsolatban. Vitatta a párt szervezeti felépítésének túlzott szabadságát: a sörmeccset és a világbajnokságot azonos szabályok szerint játsszák — mondotta. Szenvedélyes hangon fejtette ki véleményét dr. Boros Ottóné nyugdíjas a napirendről lekerült témában. Az ominózus ügyek tisztázása nélkül nem állhatunk a pártértekezlet elé — hangsúlyozta. Kérte, hogy a pártértekezlet előtt kapjon tájékoztatást a pb a vizsgálatról, hogy legalább fel tudjon készülni. Kádár József, a Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz ágazatvezetője a napirend törlésének módját kifogásolta. Véleménye szerint a javaslattevő azzal a kijelentésével, hogy távozik a teremből, ha sor kerül a tájékoztatóra zsarolta a pártbizottságot a szavazás előtt. Fábián Péter, a Népszabadság rovatvezetőhelyettese szerint a pártértekezletnek politikailag emelkedett, a tagságot homogenizálónak kell lennie. Java-A résztvevők egy csoportja Salta, hogy a program elejére kerüljön egy rövid, tömör stratégiai cél. A NEB- tájékoztató elhalasztását „politikai egérfogónak” nevezte. Véleménye, hogy van már annyi információ, hogy bizonyos következtetésekre jusson a pártbizottság. Szót kért Szabó István is, a megyei pártbizottság első titkára. Elmondotta: a tájékoztató törlése mellett szavazott. mert a vizsgálat erőltetett szorgalmazásához úgy tűnhet, hogy személyes érdeke fűződik. Örületes szorítóban vagyok — mondotta végezetül és felmutatott egy sokszorosított röplapot, amely személyét a lakásügyek kapcsán durván támadja. A levezető elnök javasolta: a NEB-vizsgálat ügyére később térjen vissza a pártbizottság, előtte zárja le a programtervezet vitáját. Rövid polémia alakult ki a pártelnöki tisztség megszüntetésére vonatkozó javaslat körül. Iváncsik Imre korrigálta felvetését: pártvita döntsön a funkcióról! Ezzel a pártbizottság egyetértett, majd a módosításokkal együtt elfogadta a programtervezetet. Vita az elmaradt napirendi témáról Ezt követően több pártbizottsági tag visszatért a napirendről levett NEB- vizsgálatra, s kérték az ügyről részletes informálásukat. Botka Lajosné azt fejtegette, hogy a korábbi vezetők ügyeinek tisztázására indított NEB-vizsgálat alapján történő állásfoglalás nélkül nem mehetnek a megyei pártértekezletre. Bereczki Lajos azt hangsúlyozta, hogy választott állami tisztségviselőként kötelessége figyelmeztetni a megyei pártbizottságot arra, hogy még nem lezárt ügyekben való állásfoglalással törvénysértő ügyekbe ne menjen bele. Aláhúzta: nem időhúzásról van szó, hiszen a NEB elnöke nem tud olyan kéréssel fordulni a megyei tanácshoz, amit ne teljesítenének azonnal, de csak a NEB testületi álláfoglalása után lehet érdemi intézkedéseket foganatosítani. A megyei tanács nem érthet egyet azzal, hogy a NEB etikai bizottságként tevékenykedjen. Ami törvénysértést tapasztal, azt indítsa' a maga hivatali útján, ami pedig etikátlan, abban járjon el a megyei pártbizottság vagy a megyei tanács. Zelenyánszki András szerint a NEB .köteles a rá vonatkozó rendeleteket betartani, nem dolgozhat a megyei pártbizottság szerveként. Ezért a megyei pártbizottság nem is szabhat számára határidőket. A NEB-vizsgálat elhúzódása miatti kritikákat fel kell vállalni a testületnek. Emiatt nem lehet a pártértekezletet későbbre halasztani. Javasolta: a megyei pártbizottság a pártértekezletig ne foglalkozzon többet ezzel az üggyel. Mohácsi Ottó is azt hangsúlyozta, hogy nem húzó-halasztó magatartásról van szó. Javasolta: hallgassa meg a testület a megyei főügyész szakértői véleményét ebben az ügyben. Boros Ottóné nem fogadta el Bereczki Lajos és Zelenyánszki András érvelését. Azt fejtegette, hogy a megye pártközvéleménye tudni akarja, hogy mi volt, milyen intézkedések születtek és mi várható. Ragaszkodott ahhoz, hogy a testűiéit térjen vissza erre a tájékoztatóra még a pártértekezlet előtt. A jogi procedúra attól függetlenül folyhat tovább, de el kell mondani a .párttagoknak, hogy hol tartunk a kérdéses ügyekben. Pecze Lászlóné azt a kérdést feszegette, hogy a vizsgálat megindításának nyilvánosságra hozatalához volt jog, az eredmény közlése viszont törvénysértő? ö sem értett egyet Bereczki Lajossal. Kérte, hozzák olyan helyzetbe, hogy üzeme párttagjainak tudjon valamit mondani. Fekete Jenő azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a NEB és az ügyészség rendelkezésére álló anyag semmiképpen nem alkalmas arra, hogy a megyei pártbizottság annak alapján állást foglalhasson. Tabák Lajos azt mondta; a testületnek nem a NEB- vizsgálat törvényességi, hanem etikai oldalát kell mérlegelnie. Azzal pedig kötelessége foglalkoznia. Iváncsik Imié szerint amit lehet, tisztázni kell. Kimondani, hogy február másodika óta (akkor döntött a NEB-vizsgálat indításáról a megyei pártbizottság) mi történt, hol tart a vizsgálat, mi várható. Erről mindenképpen tájékoztatni kell a közvéleményt. Bencsik Imre is emellett foglalt állást. Németh László, a szolnoki városi .pártbizottság első titkára arról tájékoztatta a testületet, hogy a szolnoki városi pártbizottság létrehozott egy bizottságot, amely a NEB-vizsgálat anyagából kiemeli a politikai-etikai normákat sértő tényeket. A városi pártbizottság azokkal foglalkozik majd, a jogi ügyeket íredig az állami szervekre bízza. . Szerinte csak akkor szabad foglalkozni a vizsgálattal^ ha a NEB testületileg lezárta azt. A vitát követően a hatvan jelenlévőből huszonnégyen szavaztak a NEB-vizsgálat tájékoztatójának napirendre tűzésére. Ez kevésnek bizonyult, ezért ilyen értelmű testületi állásfoglalás sem a tegnapi napra, sem a közeljövőre vonatkozóan nem született. Végleges ügyrendről a pártértekezlet dönt A megyei pártbizottság tegnapi ülésén megvitatta a pártértelkezlet ügyrendjére, munkaprogramjára és munkabizottságaira tett javaslatot is. Mint azt Zelenyánszki András a napirendi téma szóbeli kiegészítésében elmondta, a tervezet a megye párttagságának vitájában alakult ki, jelenlegi formájában az ebből leszűrhető többségi véleményeket tartalmazza. A ktildöttcsoportok testületi ülésein elfogadottak alapján a megyei pártbizottság javasolja, hogy a pártértekezlet kétnapos legyen, melynek megváltoztatására a küldöttek a pártértekezlet közben is javaslatot tehetnek. A tervezet három napirendi pontra tesz javaslatot. E szertnt a pártértekezlet ügyrendjének elfogadását követően kerül sor a megye pártmozgalmának megújítását célzó politikai program megvitatására, amit a jelölés és választás követ. Zelenyánszki András a napirenddel kapcsolatban arról is tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy az előkészítés során szolnoki küldöttek vetették fel: legyen a pártértekezlet kétfordulós. Ennek szellemében előbb a megyei pártbizottság újjáválasztására kerülne csak sor, majd e testület programalakítása után egy későbbi időpontban a pártértekezlet folytatásaként vitatnák meg azt. A kisebbségi javaslat ellen azonban — hangsúlyozta — az szól, hogy így egy testületi program kerülne a viták középpontjába, ezért indokoltabbnak látszik, hogy a pártértekezleten egymást követően előbb alakítsák k.i a megye párttagságának programját, s egyúttal válasszák is meg az új pártbizottságot. Ugyancsak a szolnoki küldöttek csoportja vetette fel — mondotta —, hogy azok a jelenlegi pártbizottsági tagok a Ki két nem választottak meg küldöttként, csak tanácskozási joggal vegyenek részt a pártértekezleten. A tervezet viszont — a testület korábbi döntése alapján azt javasolja —, hogy a meg nem választott pártbizottsági tagok szavazati jogú meghíivottkéntt kapcsolódjanak be a pártfórum munkájába. (Folytatás a 3. oldalon)
