Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-16 / 113. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁJUS 16. Politikától mentes érdekvédelmet akarnak Alakulóban a megyei Mezőgazdasági Kamara Kedvező fogadtatás Enyhülnek a tanteremgondok, javul a párt költségvetése Kisújszálláson épületeket ad bérbe az MSZMP Az MSZMP Kisújszállás Városi Bizottsága is körlevelet küldött ki a város több mint 60 gazdálkodó és intézményi szervezetének, a párt tulajdonában lévő épületek bérleti hasznosítására. Erre a 21 százalékkal csökkenő költségvetése és az időközben — a párttagság által megszavazott — városi pártértekezlet összehívása késztette, amelynek megtar - tása körülbelül 80—100 ezer forint plusz kiadóst jelent. Hasonló helyzetben vannak a felsőbb pártszervek, ezért a városi pártértekezleteket anyagilag nem támogatják. Megoldást tehát csakis a bevételek növelése, a költségek csökkentése, vagy a párttagság támogatása adhat. A városi pártbizottság másik kezdeményezése az volt, hogy az 1983 óta használatában lévő állami tulajdonú 91 m--es körzeti párt- és egyéb rendezvények tartását szolgáló épület használati jogáról lemondott, a 625-ös Ipari Szakmunkásképző Intézet javára. Az öt évre kötött megállapodás alapján a ipart délután és este havi 18 —20 órában továbbra is igénybe veszi az átadott helyiségeket annak fejében, hogy a párt tulajdonában lévő berendezéseket (székek, tanulóasztalok) az iskola használja. Érthető, hogy a város közvéleménye a hírt kedvezően fogadta. Érdekvédelmünk új alapokra helyezésén munkálkodnak a mezőgazdasági nagyüzemek. Megyénkben Bagi Károly, a Palotási Állami Gazdaság igazgatója vállalkozott az állami gazdaságokban országosan már korábban megindult előkészítő, szervező munkára. — Pontosan (mire is? — Nagyüzemünk, mint ahogyan az állami gazdaságok többsége, hosszú ideje tagja Gazdasági Kamarának, jómagam régóta töltök be a szervezetben választott tisztséget. A kamara 90 tagozata — Hol tart jelenleg a szervezés? — A megye hét állami gazdasága már bejelentette belépési szándékát. A napokban tartottunk egy tájékoztató megbeszélést, amelyre már meghívtuk a termelőszövetkezetek, a mezőgazdasággal kapcsolatos kereskedelmet, szolgáltatást végző cégek, valamint az élelmiszeripari vállalatok képviselőit is. A kamara megalakításával kapcsolatos elképzelések fogadtatása kedvező, még a tsz-ek közül is jó néhány jelezte, hogy tagja kíván lenni. —• Más szektorokat, például a termelőszövetkezeti mozgalmat is az útkeresés jellemzi, napirenden van a mostani szövetségek utódszervezetének kialakítása. Az állami gazdaságok miért ép— A már említett tájékoztatón a megyei szervezet alapszabály-tervezetét is ismertették. Konkrétan, milyen feladatokat fog ellátni a kamara? — A szakmai oktatástól kezdve a termelésen, az értékesítésen és a feldolgozáson keresztül a végtermék piacrajutásáig bezárólag valamennyi folyamat koordinációjára vállalkozik. Az a célunk, hogy ne úgymond kívülről szólítsák fel a termelőt és a feldolgozót a mennyiségi, a minőségi vagy az árvita rendezésére, hanem az érintetlek, mint egyenjogú kamarai tagok üljenek egy asztalhoz. Nem véletlenül látjuk szívesen a kamara tagjainak sorában a tudományos kutaközül csak egy a mezőgazdasági és élelmiszeripari tagozat. Véleményünk — mármint az állami gazdaságok véleménye — szerint ezért nem tölthet be az agrárágazat gazdaságban elfoglalt súlyának megfelelő érdekvédelmi szerepet. Létre kell hozni egy szakmai érdekvédelmet ellátó mezőgazdasági kamarát, önszerveződés útján. Manapság divatos szóhasználattal élve alulról építkezve kívánjuk megújítani az érdekvédelmünket, ezért először a megyei kamarák alakulnak meg. pen a kamarai formát szorgalmazzák? — A kamarát, mint fogalmat is, mint tevékenységet is úgymond nemzetközileg jegyzik. A fejlett mezőgazdasággal és élelmiszeriparral rendelkező nyugateurópai országokban legtöbb helyütt ez a szervezet látja el az agrárágazat érdekvédelmét. menedzselését, az érdekegyeztetési feladatokat. Napjainkban a magyar mezőgazdaságban is mind több az érdekütközés, a piacgazdaság erősödésének, a termékforgalmazás beralizálásának és a szabadáras termékkör bővülésének természetes következményeként. Klasszikusan a kamarai szervezet kínálkozik legalkalmasabbnak politikától mentes és szektorsemleges érdekvédelem ellátására. tási és az oktatási intézményeket. Ne felülről mondják meg, mint ahogyan tették ezt eddig sok esetben, hogy az agrárágazatnak milyen szakemberekre van szükségük, vagy milyen új technológiai, technikai fejlesztésekre. Szervezési, előkészítési feladatokkal bízták meg a megye állami gazdaságai Gyuricza Bélát, a Héki Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét is. Tőle kérdeztük: — Milyen elképzeléseik vannak a kamara apparátusát és gazdálkodását illetően? — Minimális függetlenített létszám alkalmazása mellett a maximális társadalmasításra törekszünk. Állandó és eseti bizottságok végzik majd az érdekegyeztető -ütköztető feladatokat és az egyéb kamarai tevékenységet. Ami a gazdálkodást illeti: fenntartási költségeit a tagdíjakból és a tagok részére végzett különböző szolgáltatásokért kapott pénzből fedezi majd a megyei szervezet. Az utóbbiak között szerepel például szakértői vizsgálatok, minősítések végzése, szaktanfolyamok, konferenciák szervezése, táj bemutatók és árubörzék megrendezése a korszerű, piacképes termelés, feldolgozás és értékesítés elősegítésre. — Az agrárpolitikai reformok a korábbinál nagyobb teret biztosítanak a kistermelésnek, a vállalkozásoknak. Az ezzel kapcsolatos érdekvédelmet, érdekegyeztetést föl tudja-e vállaln: a kamara? Segítik a kistermelőket — Vállalati, vállalkozói menedzselő szervezetről lévén szó, az egyéni érdekek védelmére nem vállalkozhatunk. Sorra alakulnak viszont a kistermelők, a vállalkozók szervezetei, a különböző egyesületek, szakmai szövetségek. Azok természetesen tagjai lehetnek a megyei kamarának, igénybevehetik a szolgáltatásait, igényelhetik érdekfeltáró és érdekérvényesítő munkáját. — Melyek az önök által koordinálti előkészítő munka soronkövetkezö. feladatai? — Valamennyi olyan mezőgazdasági nagyüzemnek, intézménynek, vállalatnak megküldjük az alapszabály-tervezetünket, amelyeknek a kamarai tagságát a saját érdekünkben célszerűnek látjuk. Kettős céllal: egyrészt, hogy megismerjék szándékainkat, másrészt pedig, hogy javaslataikkal se-, gíthessenek végleges alapszabály megalkotásában. Még valamikor az aratás előtt szeretnénk találkozni a megyei kamarába belépők teljes körével, majd összehívjuk a közgyűlést, majd elnökséget, ügyvezetőséget választunk és küldötteket természetesen, a majdan megalakuló, a felsőbb szintű érdekegyeztetésre hivatott Országos Mezőgazdasági Kamarába. T. F. Csak minimális apparátussal Nemzetközi mintára Jászberényben Polgári védelmi gyakorlat a kórházban A minap polgári védelmi gyakorlatot tartottak a jászberényi kórházban. A gyakorlatom részt vett Tasnádi Mihály mérnök alezredes, a polgári védelem megyei parancsnoka és dr. Molnár Imre megyei főorvos is. A feltételezés szerint a Richter-skála szerinti hatos erősségű földrengés érte a város jelentős területét, ezért hajnali négykor riadóztatták a kórház polgári védelmi erőit. Orvosokból és szakszemélyzetből létrehoztak egy mozgó orvosi segélyhelyet, amellett egy harminckettes létszámú önvédelmi alegységet, amely szakmunkásokból állt, s feladata mindenekelőtt a sátorverés, a víz és villany biztosítása volt. A dr. Somogyi Klára városi főorvos és dr. Soós Jusztina kórházigazgató irányításával lefolyt gyakorlat arról tanúskodott, hogy az abban résztvevő nyolcvan ember átérezte: veszélyhelyzet bármikor előfordulhat és szükség van munkájára. Helytállásuk ezért volt példamutató. Képünkön: „Elsősegély" után a gyakorlaton. Holnap kezdfidik a beruházási . javak szakvására (Folytatás az 1. oldalról) gyártott kandalló-kályhákat is. A Jászberényi Műszeripari Szövetkezet reléket, kapcsolókat, elektronikus műszereket, valamint hagyományos termékei korszerűsített, továbbfejlesztett változataival szerepel a tavaszi BNV-n. Hétfőn kiosztották a tavaszi BNV díjait. A beruházási javak seregszemléje alkalmából kilenc termék kapott nagydíjat. Nagydíjas lett a Csepeli Szerszámgépgyártó Rt. Ultraturn UP elnevezésű precíziós esztergája: a FERBAN Fertői Építőkomponens Kft. Hung—Velux márkájú tetősík-ablakja; a Kontakta Villamosszerelési Vállalat Propamatic rendszere; a Magyar Államvasutak sín- és nyomkarimakeftő berendezése, valamint SK—680 jelű kenőolaja, a Pietra Épületkerámiaipari Vállalat mázas kőanvas-burkolólaoja a Tatabányai Szénbányák kapilláris ultraszűrője; a Tiszai Vegyi Kombinát felületkezelt ammóniumniitrátja; Werling Géza kisiparos elektrokémiai korrózióelleni védőrendszere. Vásárdíjban tizenhárom termék részesült. 3 Tanácsok presztízsvesztése A tanácsok egyre tanácstalanabbak. Napjaink változó világában a megújulás szele mintha elkerülné a tanácsokat. Volt idő, amikor azt hihettük, az elektronikával felszerelt apparátusok munkája egy csapásra modernné teszi az ott folyó munkát is. Volt idő, amikor terveket készítettek, a testületek ennek alapján igyekeztek gyarapítani az adott települést. Ma már egyértelmű, a számítógépes ügyfeldolgozás nem helyettesítheti a tartalmi, érdemi változásokat, ami pedig a terveket illeti, ma már világos: véget ért az illúziók kora. Az önállóság. Ez volt a kulcsszó. Az önálló tanácsi gazdálkodásban látták sökan a megújulás zálogát. Csak hát mit ér az önállóság, ha nem alapozza azt meg biztos anyagi háttér? Mert valójában ennek csökkenő, apadó forrása sodorja mind kilátástalanabb helyzetbe a tanácsokat. Olyannyira, hogy például a VII. ötéves terv már elfogadásakor mégkurtíított elhatározásai helyenként nemcsakhogy veszélybe kerültek, megvalósításuk irreálisnak látszik. Tanácsi szakemberek persze ma is azt mondják: a célok jók, a fejlesztések indokoltak, aztán sajnálkozva teszik hozzá: de teljes körű megvalósításukra kevés az esély. Hogy miért? A dolgok hátterében a népgazdaság teljesítőképességének csökkenése áll. Ennek következménye pedig: a tanácsok képzeletbeli pénztárcája egyre laposabbá válik. Sőt, van, ahol ezt a pénztárcát is a zálogházba csapják, a beruházások befejezése érdekében hitelt (nem is kis kamatra) vesznek fel. A múlt hiányait pótlandó a jelen emészti föl a jövőt. Az a sokat emlegetett önállóság gyakorlatilag aligha valósulhatott meg. Az állam ugyanis utóbbi intézkedéseivel csak azvönállóság kényszerhelyzetét növelte, az annak kiteljesedéséhez nélkülözhetetlen anyagi garanciák már elmaradnak. Nyílik a „tanácsi olló” is. A tanácsok számára látványos vérveszteséget az általános forgalmi adó bevezetése hozott, amely a nem termelő beruházásokat gyakorlatilag halálra ítélte. Miközben minden egyre többe kerül, a mintegy 60 százalékkal csökkenő források következtében az ellátás igénye az elláthatóság lehetősége egyre távolabb kerül egymástól. Mindez pedig a gyakorlatban azt jelenti, egyre -kevésbé uralják a tanácsok a helyi problémák megoldását. A lakosság csak azt érzékeli, hogy fejlesztésre, a jogos igények kielégítésére alig van esély. A már említett távlati tervek a mindennapok realitásában devalválódnak. Következésképp a tanácsok presztízse folyamatosan romlik. Az önállóság azonban nem jelenthet teljes magárahagyatottságot. A változások talán nem hagyják érintetlenül a tanácsok életét sem. A készülő új tanácstörvény bizonyára a kedvező módosítások irányába hat majd, de azért az érzékelhető prosperitásra csak javuló népgazdasági eredmények alapján számíthatnak. — Szőke — Tűi a tagadáson Hajlamosaik vagyunk arra, hogy az ügyeket nevekhez kössük. A köztudatban aztán már így emlegetik őket. Így robbant ki é« borzolja a megyeszékhely egészségügyi berkeinek kedélyét a „Csépányi-ügy '. (A megyei kórház főigazgatója ellen indított KNEB- vizsgálat visszásságokat hozott felszínre, amitől többen elhatárolták magukat. Ismeretes: lemondott a megyei kórház szakmai igazgatóhelyettese, dr. Bényei Magdolna s — a hírek szerint — dr. Sebők András főigazgató-helyettes és Haraszti Kálmán gazdasági igazgató is hasonló lépésre szánta el magát.) Azt azonban egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, a névhez kötött ügyek mögött többnyire egy jelenség is meghúzódik. Ezek elutasítása eredményezi, hogy megtestesítőiket személyes támadás éri. Nevekben beszélünk, miközben jelenségeket vizsgálunk, mérlegelünk. A kettő persze elválaszthatatlanul fonódik össze, a’ tisztánlátás érdekében azonban illik különbséget is tennünk. Mert, aki az MSZMP szolnoki egészségügyi bizottsága e témával kapcsolatos álláspontját ismeri (ez részben a Néplap május 13-i számában is megjelent), az érzékelheti, hogy ez a testület igyekezett ezt megtenni. Elhatárolta magát általában a diktatórikus vezetési módszerektől, ugyanakkor javasolta dr. Csépányi Attila főigazgató főorvos felfüggesztését, amíg vezetői alkalmasságának vizsgálata folyik, A bizottság azonban nem állt meg itt, nem érte be ennyivel. S ha most a Csépányi-ügyet szóba hozom, akkor épp ennek tanúsága végett teszem. Az egészségügyi bizottság ugyanis megoldási javaslattal állt elő, amely így összegezhető: „A demokratikus ügyrend szabályai szerint az osztályvezetői kar titkos szavazással saját testületéből válasszon ügyvezető igazgatót, s bízza meg a feladatok ellátásával. Az osztályvezetői kar a felügyeleti szerv egyetértésével rögzítse az igazgató választásának, ellenőrzésének, szükség szerint visszahívásának szabályait.” Valamiféle — igaz, keserű tapasztalatból leszűr': — bölcsességet látok én mindebben. Ha jól értelmezzük a szándékot: azt szeretnek elérni, hogy később személy szerint senki ne kerülhessen olyan helyzetbe, amely alkalmat adhat bármiféle visszaélésre vágy ennek gyanújára. És van itt még valami, amiről érdemes külön is szólni. Manapság oly sokszor és oly sok területen tapasztalni, hogy szervezetek. fórumok mi mindentől határolják el magukat. Ezzel én egyet is értek, nem ennek jogosultságát tagadorh. Amit viszont ^iz esetek többségében hiányolok: a kritikán túli megoldási javaslatok elmaradása. Sokan tudjuk és kimondjuk, mi az, amitől elhatároljuk magunkat, jó volna, ha mindannyian, túl jutnánk a tagadásos korszakon, s jobbító szándékú javaslatainkkal — ahogy ezt az egészségügyi bizottság is tette — azon munkálkodnánk. hogy közös ügyeink megoldása a kívánt irányba haladjon. Sz. Gy.
