Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-16 / 113. szám
§ 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 16. Gazdasági együttműködés új alapokon (Folytatás az 1. oldalról) két kormányfőnek, hogy válaszoljanak a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Televízió kérdéseire. Az MTI munkatársa elsőként arról érdeklődött: milyen Magyarországon is hasznosítható tapasztalatokat szerzett az eszmecsere során a lengyel politikai reformtörekvésekről ? „Először is — mondotta Németh Miklós — most ismerkedtünk meg. Mindkét országiban olyan a helyzet, ami megköveteli egymás alapos tájékoztatását a politikai és a gazdasági reformok, valamint a nemzetközi helyzet kérdéseiről. Áttekintettük azokat a törekvéseinket, amelyek országainkban hasonlóak, a politikai intézményrendszer megú j ítását szolgálják. Köztudott, hogy Lengyelországban néhány területen, így az ellenzékkel folyó tárgyalásokon előrébb tartanák; mi ezek előtt állunk. Megbeszéléseinken világossá vált; mindkét kormány és mindkét pórt nagy lépésekkel halad a párt és.az állam szétválasztása felé. Szándékaink megegyeznek abban is, hogy a sztálinista modell maradványait is fel kell számolni. . — Tanulságosak számunkra azok a tapasztalatok, amelyeket a LEMP az elmúlt nyolc évben szerzett, különösen azok a veszélyek, amelyek a párt harcedzettségének csökkenésében, elkényelmesedésében rejlenek. El kell tehát érni a reformoknak egy olyan kritikus tömegét, amely mind a pártot, mind pedig a társadalmat átlendíti a holtponton. Az MTI-nek a magyarlengyel gazdasági kapcsolatokra vonatkozó kérdésére kifejtette: „Tárgyalásainkon megállapítottuk, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a KGST reformját az áru- és pénzviszonyok irányába mozdítsuk eL de a realitásokból kiindulva most inkább a kétoldalú kapcsolatokban van mód az együttműködés új alaDokra helyezésére. Olyan új módszereket tervezünk meghonosítani, köztük az új elszámolási rendszert, amelyek megakadályozzák a kereskedelmi forgalom csökkenését. A két ország pénzügyi és tervező szervei tárgyalnak majd erről, és készek lesznek tapasztalataikat más szocialista országokkal is megosztani.” A Magyar Televízió munkatársának kérdésére Mieczyslaw Rakowski is nagyon elégedetten nivillatkozott a Németh Miklóssal folytatott megbeszéléséről. Elmondta, hogy minden, Lengyelországot és Magyarországot érintő .kérdést áttekintettek. A két országban folyó politikai és gazdasági reformokon kívül véleményt cseréltek Magyarország és Lengyelország nemzetközi helyzetéről is. Rakowski úgy értékelte, hogy a mostani, első, és az ismerkedést is szolgáló találkozó a témák sokasága és fontossága miatt további órákig is tarthatott volna, annál is inkább, mivel vendégét rendkívül érdekes tárgyaló partnernek, széles látókörű politikusnak ismerte meg. A délelőtti tárgyalások befejeztével Mieczyslaw Rakowski a Varsó melletti Natolinban díszebédet adott Németh Miklós és kísérete tiszteletére. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára a LEMP KB varsói székházában Hétfőn délután fogadta a baráti munkalátogatáson Varsóban tartózkodó Németh Miklóst, az MSZMP PB tagját, a magyar Minisztertanács elnökét. A nyílt, őszinte és beható eszmecserén tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, a politikai és gazdasági reformfolyamat előrehaladásáról. A találkozón szó esett a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről is. Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hétfőn este hazaérkezett Varsóból. Szovjet—kínai csúcstalálkozó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő és Jang Sang-kun a Kínai Népköztársaság elnöke megbeszélést tart május 15-én. (MTI Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) 'közötti kapcsolatok helyreállításának, újrafelvételének tekintik. A keddi .programban szerepel a Li Peng kormányfővel való tárgyalás is. Gennagyij Geraszimov szovjet szóvivő estére ígért sajtótájékoztatója jó négy órás késéssel kezdődött. Geraszimov, aki tanácsadója a küldöttségnek, elmondta, hogy Mihail Gorbacsov és kísérete jóval éjfél után is még tanácskozott. A két államfő hétfő délutáni találkozójáról szólva elsőként azt emelte ki, hogy sok egybeesés volt a szovjet és a kínai álláspontban. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy teljesen egyetértettek a múlt végleges lezárásának szükségességében, s azt hangoztatták, hogy a politikusoknak a jövő felé kell fordulniuk, s nem azt firtatni, kit milyen felelősség terhel a múlt hibáiért. A tárgyalásokról kialakított benyomásokat összegezve a szovjet szóvivő hangsúlyozta, hogy az első nap kialakult a kölcsönös megértés légköre, s ez biztosítéka *lehet a következő megbeszélések sikerének. A hétfői eszmecserén elsősorban a jövőbeni tárgyalások irányait határozták meg. Az államfői megbeszélések után Jang Sang-kun vacsorát adott a szovjet vendégek tiszteletére. Az itt elhangzott pohárköszöntőkben mind a házigazda, mind a vendég kitért arra, hogy a mostani látogatáshoz hosszú út vezetett. Mindketten úgy értékelték a három évtized után sorrakerülő csúcstalálkozót, mint egy minőségileg új szakasz kezdetét. Zászlót bontott a megyében a szociáldemokrácia Megalakul nálunk is az Ellenzéki Kerekasztal ? Tegnap délután szerény részvétel mellett megkezdődött Szolnokon a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervezése. Egyelőre a városi szervezet alakult meg, azzal az önként vállalt feladattal, hogy átmenetileg koordinálja a megyében is a szervezést. A Hazafias Népfront Ságváni körúti székházában öszszegyűlt érdeklődök előtt Varga Béla előadóművész ismertette az Országos Szervező Bizottság programtervező ezet a gazdasági és !bontakozás szoútját. rögzíti, megegyezik, alterna'•amjáamlósítás nagyobb lehetőségeit tűzi ki célul a programtervezet. Többek között államilag garantált létbiztonságot (követel (valaki közbeszólt ennél a pontnál: „Nem akarunk rabló kapitalizmust!”). Szó van a tervezetben a környezetvédelem szempontjainak fokozott érvényesítéséről, a korrupció elleni harcról, a család tekintélyének emeléséről egy általános erkölcsi megújulás keretében, a politikamentes fegyveres testületekről, az egészségügy és a közoktatás reformjáról. Elhangzott, hogy a kultúra nem csak áru. az állam feladata a kulturális értékek támogatása. Hangsúlyozottan szólt a programtervezet olyan hagyományosnak tekinthető szociáldemokrata értékekről, mint a munka szeretete és megbe'sülése. a szaktudás xangja, a három 8-as (8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés) követelményéről, ami most úgy vetődik fel, hogy a dolgozók legyenek képesek megélni a 8 órai becsületes munkával szerzett jövedelmükből. Az alakuló gyűlésen jelen volt a Független Kisgazda Párt néhány tagja is, akik a pogram ismertetése közben és után mintegy összehasonlították azt a saját programjukkal, kiemelve a hasonlóságokat és a különbségeket. Ennek a beszélgetésnek az alapján merült föl a résztvevők körében, hogy a megyében is meg kellene alakítani az országosan már létrejött Ellenzéki Kerekasztalt, s végül úgy döntöttek, hogv más szervezetekkel együtt törekedni fognak annak létrehozására. ( A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE ) „Nyolcszázezres tömegpártnak kilencmilliós ellenzéke is lehet” A megyei pártértekezlet összehívásáról és a közzétett dokumentumról milyen vélemény alakult ki a párttagjainak körében? Többek kÖT zött erről is kérdeztük Szilágyi Gyulát, a Tiszamenti Vegyiművek pártbizottságának titkárát — aki természetszerűleg a nagyüzem kommunistáinak véleményét is tolmácsolta —, Holocsi Kálmán energetikust, a TVM egyik pártalápszervezetének titkárát, valamint Weiszhaár Sándorné turbinakezelőt. Nem kérdezlek meg bennünket Szilágyi Gyula: Azzal kezdeném, hogy a megyei pártértekezletet már jóval előbb össze kellett volna hívni. Az egész időben „megcsúszott”. Nagyon hosszú és kemény küzdelmet kellett vívni — ha szabad így fogalmazni — néhány emberre) a párttagság ezreinek ahhoz, hogy úgymond kikényszerítsék a megyei pártértekezlet összehívását. Az én szememben tulajdonképpen a megyei vezetés politikai érzéketlenségét bizonyítja ez a dolog. Tudniillik nekik rá kellett volna érezniük, és ha ők tényleg reformgondolkodású emberek, akkor kezdeményezőbbnek kellett volna lenniük, és nem a tagságnak rábírni, kikényszeríteni a vezetésből az újszerű dolgokat. Még akkor is, ha azt mondják — és ez igaz is — hogy természetszerűleg az alulról jövő kezdeményezés, az erős harc is vezethet eredményre. Csak az nem mindegy, hogy mekkora áldozatokkal jár. Mert nem tagadható: áldozat, veszteség van bőven, olyan értelemben, hogy az emberek bizalma tovább romlott, hitük megingott amiatt, hogy a saját ügyükért ilyen csatározásokba kényszerültek. A másik dolog, amit fontosnak tartok megjegyezni: ha az ember figyelemmel kíséri, miként készülünk a megyei pártértekezletre, és közben látja, érzékeli az ország más területein zajló eseményeket.. akkor azt kell mondani, hogy azok a jelzők, miszerint Szolnok megye a legkonzervatívabbak közé tartozik, sajnos igazak. Mert itt azon kívül, hogy októberben a megyei pártbizottság elfogadott egy programot, nem történt semmi. Pontosabban a továbbiakban az energiák annak bizonygatására mentek el, hogy nem kell megyei pártértekezletet tartani. És tessék, ma már 1989 májusát írjuk, s még mindig van itt egy vitatéma, amelyik az MSZMP megyei céljait tartalmazná ugyan, de egy épkézláb ötlet, vagy elképzelés nincs benne, hogy miként próbálják a megyében a politikai munkát megújítani .. . A környező megyékben pedig maga a vezetés kezdeményez olyan újszerű vonásokat a politikai munkában, amely mögé a reformszeliemű párttagság nyugodt szívvel sorakozik fel. Holocsi Kálmán: Áz biztos, hogy óriási politikai felelősség terheli a megyei vezetést. Mert mi megértjük azt, hogy időbe telik megszervezni egy megyei pártértekezletet. De nem ennyi időbe! Az elmúlt év októberében mi is kértük, meg a februári Szolnok városi pártértekezleten is több felszólaló megfogalmazta, hogy össze kell hívni a megyei oártértekezletet. noha az a fórum nem vállalta fel ennek kimondását. Ez egy óriási hibája volt, hisz a megye párttagságának egyharmada mégis csak Szolnokon él. Weiszhaár Sándorné: Magam is úgy látom, hogy ezzel Vélemények a TVM-böl a megyei pártértekezlettel nagyon elkéstünk. Réges-rég össze kellett volna már hívni, egyébként mi ezt korábban is szorgalmaztuk — hiába! Így aztán nálunk, „lenn” az üzemben olyan érzés alakult ki a párttagokban, hogy a vezetés nem kíváncsi a véleményükre. Pedig rengeteg információs jelentés elment ám innen, hogy mi „ezen a szinten” miként látjuk a dolgokat. Az is igaz, hogy nem kérdeztek meg bennünket, vagy ha mégis, akkor meg késve. Vagyis jóval előbb született a döntés, mint ahogy mi határoztunk. Így aztán sok embernek elment a kedve az egésztől. Tudja a baj az, hogy ma már olyanok is kilépnek a pártból, akikről nem is gondoltam volna. Új emberek kellenek — Térjünk át a megyei pártbizottság által megfogalmazott és w párt fő megyei céljait tartalmazó programtervezetre. Erről mi a véleményük? Szilágyi Gyula: Kettős jelzővel illetném. Néhány pontja valóban jó, a lényegre tapint, péhány közülük viszont túl általánosan fogalmaz. Itt van például az 5. pont. „Kisebb létszámú, jól felkészült apparátussal dolgozunk, új alapokra helyezzük a pártgazdálkodást.” Nézze mi nem a pártgazdálkodással akarunk foglalkozni, hanem az apparátus és a testület helyével, szerepével. Ezzel kapcsolatos kérdéseimet egyébként a városi pártértekezleten is föltettem. El tudnám képzelni, hogy a megyei pártbizottság fölvállalná és a pártértekezletre kimunkálná, hogy például milyen nagy apparátussal kíván a továbbiakban dolgozni, milyen szerepet akar betölteni és milyen jellegű testülettel. Holocsi Kálmán: Az teljesen nyilvánvaló, hogy a jövőben a megyei pártbizottságnak nem hatalmi, hanem politikai irányító centrumként kell dolgoznia. De ezek a törekvések a napvilágot látott vitatéma-tervezetben nem szerepelnek, s így az sem érezhető, hogy a megyei pártbizottság a politikai oldalát erősítené a dolgoknak. Még mindig sok a régi hatalmi struktúrából fakadó megfogalmazás, mint például az, hogy ezt, meg azt kell tenni az iparban meg a mezőgazdaságban. Szilágyi Gyula: Ebben a vitairatban azt kellett volna leírni, hogy a politikai munkánkkal mit tehetünk a különböző célok elérése érdekében. Itt viszont nem ez van rögzítve. Tulajdonképpen a párt újfent rossz lóra tesz, mert már megint föl akar vállalni olyan dolgokat, amelyek elvégzése nem az ő feladata. Ilyenek például a belső úthálózat, a telefonellátottság, a közcsatorna, a gázhálózat terén meglévő nagyfokú lemaradás fokozatos megszüntetése. Kérdem én. kinek a dolga ez? Természetesen az államigazgatásé. mert ott van a pénz, ha van. A pártnak más eszköze nincs, csak a politika. Ezen a téren nagyon gyorsan lépnünk kell. hisz már így is el vagyunk késve. Mert mi még most is a .célokról beszélgetünk, de határozott elképzelések nincsenek, hogv mit és hogyan kellene tenni. , Holocsi Kálmán: Ennek előfeltétele úgv vélem az. hogy a pártvezetés is megújuljon. Az apparátusban vannak jól felkészült káderek, a második és harmadik vonaliban is, de eddig nem engedték őket szóhoz jutni. Mindig csak a legmagasabb polcon ülőknek adtunk fórumot, de ezek az emberek már hitelüket vesztették. S ami nagyon lényeges dolog: az MSZMP a választásokon csak akkor indulhat eséllyel, ha új káderek is feltűnnek a vezetésben. Szilágyi Gyula: Hát, igen, hangoztatjuk, hogy új emberek kellenek. Csak kik legyenek azok? Mert ha megkérdezik tőlem, nem biztos, hogy nyugodt lelki ismerettel tudnék mondani személyt vagy személyeket. Ez pedig annak a következménye, hogy hosszú évekig a demokratizmusról mi csak beszéltünk, de valójában nem volt. Holocsi Kálmán: Szóval a vezetők eddig nem „választódhattak ki”, mivel a feltételeit sem teremtettük meg ennek. Ami pedig a közzétett program-tervezetet illeti: lehet, hogy eretnek dolgot mondok, de én mégis csak azt tudnám elképzelni, hogy először a megyei pártbizottságot személyileg is újítsuk meg, s majd az új vezetés vesse papírra elképzeléseit, álláspontjait. Mert a mostani tervezet véleményem szerint nem program. Itt le van írva 18 pont és kész. Szerintem program az, amelyikben rögzítve van, hogy mit akarunk, a megvalósításnak mik az eszközei, a célok elérésére felelősöket nevezünk meg és végül amennyiben mindezt elértük, a hogyan tovább kérdésére is választ adunk. Nézze, a reformszellem hiányzik ebből a programból, ami ugye szorosan összefügg egy másik, számunkra nagyon lényeges kérdéssel. Nevezetesen azzal, hogy egyáltalán nem mindegy, kik állnak mögöttünk, vagyis az MSZMP-nek mekkora a tömegbázisa? Mert nem elég csupán annyit mondani: hogy felemeljük a zászlót és gyertek utánunk. Ingatag bizalom Szilágyi Gyula: Az tény, hogy a bizalom ma már eléggé ingatag. Arról meg mostanában tényleg nem sokat beszélünk, hogy milyen a pártnak a tömegbázisa, befolyása. Nem tudom, hogy mit képzel az a vezető, aki még manapság is úgy nyilatkozik, hogy a tömegek a párt zászlaja alá fenntartások nélkül fölsorakoznak. Engem sajnos néhány megmozdulás ennek pontosan az ellenkezőjéről győzött meg. Ebben- az esetben a politikai érzékenység kérdése vetődik fel, oda kell rá figyelni. Mert ha ezt elmulasztjuk, és nem leszünk kellőképpen érzékenyek, nagyon könnyen a még meglévő csekély bizalmat is elveszíthetjük. Hogy milyen lesz a tömegbázisunk, az attól függ. hogy lesz-e programunk, amiben elmondjuk, mit akarunk, s azt mennyire tudjuk következetesen végrehajtani, s milyen lesz a magatartásunk. Ez fogja eldönteni a dolgokat és nem az, hogy kinyilvánítjuk: éjicsapat vagy akár tömegpárt akarunk lenni. Véleményem szerint ez nem létkérdés, sőt mi több, mellébeszélés. Mert lehet itt olyan két-háromszázezres élcsapat, amelynek tábora milliós, de lehet olyan nyolcszázez'res tömegpárt is, amelyiknek kilencmilhós ellenzéke. lesz ebben az országban. Nagy Tibor /
