Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-13 / 86. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 13. @ ■tudomány világa ■■■■■■KMBiBiaHHKsnSaai A csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset óta az egész világon felerősödött a radioaktivitás egészségkárosító hatásának vizsgálata. A svájci Radioaktivitást Ellenőrző Bizottság is folyamatosan végzi ellenőrző vizsgálatait, s arra a megállapításra jutott, hogy a csernobili reaktorbaleset következménye Svájcban nem jelentett veszélyt a lakosságra, mivel legfeljebb csak egy százalékkal növelte~meg a természetes sugárdózis szintjét. A szépség kultúrtörténete Szépnek lenni — szépnek maradni, ez a csábító cél évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Már az ókori Egyiptom, Görögország és Róma asszonyai is felhasználták a kozmetika titkait, igaZ, hogy ekkor még varázsigék és az isteneknek hozott áldozatok kíséretében. Az ember a kozmetika segítségével igyekezett és igyekszik megközelíteni a szépségideáit. A görög koszmeo ige — ebből származik a kozmetika szó —• eredetileg csupán annyit jelentett: ékesíteni. Valósággal bámulatos, hogy mennyi és milyen sokféle kozmetikai szert ismertek már az ókori nők. Nem egy receptjüket még ma is használják. Az antik kozmetikáról jól megalapozott ismeretekkel rendelkezünk. Az eddig talált 30 000 múmia, no meg mindaz, amit koporsójukban melléjük helyzetek, pontos képet nyújt az akkori szépségápolásról. Csak nemrégiben fedeztek fel Thot fáraó sírjában egy edényt, tele kozmetikai szerekkel, amelyeknek illata változatlanul tiszta és tartós maradt. És A vizsgálatok szerint azonban inkább aggodalomra ad okot, a radon nemesgáz által okozott radioaktív sugárhatás, amely a svájci átlagos sugárhatásnak csaknem a felét teszi ki. Ez a hatás eddig is megvolt, de eddig nem nagyon figyeltek fel rá. A radon — a 86. rendszámú elem — mint nemesgáz az urán, a tórium és rádiumtartalmú kőzetekből szabadul fel, s radioaktív radi- onizotópok formájában fordul elő. Az urán — 238-ból a radon 222, a tórium 232-ből a radon 220, az urán 235-ből a radon 219-es izotóp keletkezik a rádiumon keresztül, s alfa-részecskéket sugároz a bomlása során. Minden építőanyag és talaj bocsát ki radont, s mivel ezek az izotópok igen kis felezé- sű idejűek, ezért viszonylag gyorsan lebomlanak végső termékként stabil ólommá. A szervezetre a legnagyobb veszélyt a tüdőbe kerülő radongáz jelenti, amely a tü- dőhólyagocskákba bejutva — ÁPRILIS 17-ÉN Szolnokon a Technika Házában dr. Polónyi Szűcs Lajosné építészmérnök Kínai utazásom, élményeim címmel diavetítéssel egybekötött előadást tart a távoli ország építészeti, műemléki, történelmi és művészeti nevezetességeiről. Ugyancsak ezen1 a napon délután 3 órakor a SZVT megyei szervezete tartja a Technika Házában elnökségi ülését. — ÁPRILIS 18-ÁN és 19- én az ÉTÉ Szolnok megyei A múlt századibeli rézmetszet együtt ábrázol ikét, nyugodtan mondhatj'Uik, hagy világraszóló magyar, ima már műemlék jellegű műszaki megoldást, ezért egy cikkben számolunk be ró- ilulk. A váralagút A Lánchíd Thierney Clark anigoill hídépítő mérnök tervei szerint (csupán névrokon) Adam Clark ikivitele- izésében elkészült, és ez utóbbi a mai bürokratáknak is példát mutaitó következő levelet kapta: „Kedves Uraim! Miután a iLámahíd a közönség száméra megmyiittatott, szolgálatára április 18. után nincs itölbbé szükség. Tisztelettel: T. Clark”. Adam Clark azonban nemcsak az országot szerette meg, hanem a budai Várszínház egyik páholyában ■ülő Áldásy Máriát is, akit ll855Jben feleségül vett, és így maga is pesti polgár lett. Ö tervezte a, Vára'lagutat, melynek építését 1853 februárjaiban kezdték meg. Ferenc József 600 mázsa lőport utalt kii a hadsereg készletéből, hogy a munka -gyorsabban, elkészüljön. A és ott lerakódva súlyos károsodást okoz. Ebiből a szempontból a radon-222 izotóp a legveszélyesebb. Az általa kibocsátott alfasugárzás 6— 8 MeV energiája a tüdőben sejtpusztulást és helyrehozhatatlan sérülést okozhat. Ez a rák képződésének elsődleges előfeltételét jelenti. A kőzetek közül a gránitnak a legnagyobb a rádiumtartalma. a homokkőé annak csak egyharmada és még kevesebb a mészkőé. Megfigyelték azt is, hogy a keletkező radongáz a homokos talajban csaknem akadálytalanul terjed, míg a nedves agyagban csak igen kevéssé. A lakásokban téhát főként az építőanyagokból és az altalajból keletkező és beszivárgó radongáz jelenthet veszélyt, s ez házanként eltérő koncentrációt eredményezhet az építőanyag és a talaj milyensége, az építési mód, (emeletes, földszintes, alápincézett) a szigetelés, a földrajzi fekvés, az éghajlat, csoportjának rendezésében két előadásra kerül sor. Az egyiken Mi a KÖHÉM feladata címmel dr. Baráth Etele államtitkár előadását hallgathatják meg a résztvevők, míg a másik rendezvényen a Palasztikus építészet kérdéseiről váltanak szót a jelenlévők. — NEMCSAK Szolnokon, hanem a megye más városaiban is tartanak MTESZ- rendezvényeket. így például április 17-én a jászberényi munlkálaitök egyszerre két oldalról indultak meg és középen aknát építettek ki. A polgárok nehezen tudták elképzelni, hogy a Várhegy lkát oldaláról megindított vágjatok találkozzanak egymással1. A kétségeket Clark Ádáim (így inevezik a irrra- igyarrá lett mérnök után az Állagút előtti teret) egyik levelében így oszlatta el: „Az én prábaalaigutam egyenest miint a lénia. Ezek után ihiozzáfoghattunk a teljes keresztmetszet kitöréséhez, amely egyik legna- gycfclb mértékű a jelenleg maglévők között.” Aztán ibővítették, falazták az alagutat, 1856. március 6-án a gyalogos- 1858. április 30-án. pedig a lovaslko- csii -forgalom számára is megnyitották. A .gyalogos egy, a lovaskocsis három krajcárt fizetett az átmeneteiért, „sikk” volt az Alag- úton áthaladni, melyet gáz- lámpák fénye világított meg. A megnyitásit követő 65 nap alatt 5968 forintot szedtek be. 1973-ban újították feli, falait fényes mozaikkal látták el, szellőztetéséről modern gépek gondoskodnak ebben az egyik leg- érdékesebb műemlékünkben. az évszak és a hőmérséklet függvényében. A veszélyes radonkoncentráció ellen úgy lehet védekezni, hogy az altalajt illesztés nélküli beton és szigetelő (például fólia) réteggel „szigeteljük” el a radonnal szemben, gondosan tömítve a víz-, csatorna és közművezetékek áttöréseit is. Igen hatékony védekezés az is. ha a lakást — különösen a hideg évszakokban — naponta legalább egyszer átszellőztetjük. Ez ugyanis a radongáz bomlástermékeit szinte „kiöblíti” a lakótérből. Ez különösen fontos a megfelelő hő- szigeteléssel épült, úgynevezett energiatakarékos építési módnál, ahol csaknem háromszorosára nőtt a hagyományos építkezéseknél tapasztalt körülbelül óránkénti teljes légcsere időtartama. Érdekes az a megfigyelés is, hogy a levegő radontartalma a meteorológiai Viszonyoktól is függ. Ha nagy a légnyomás, akkor a talajból kevesebb radongáz tud a levegőbe kerülni, s így a lakóterekben nő a koncentráció. A városokban is mintegy 40 százalékkal kisebb a radonhatás, mint a községekben, mivel a sok beton és aszfalt nehezíti a radongáz felszabadulását. Aprítógépgyárban Gyártmányfejlesztés és géptervezés címmel hangzik el előadás. — ÁPRILIS MÁSODIK felében a jászberényi Hűtőgépgyár is sok rendezvénynek ad otthont: 18-án a hőmérséklet-szabályozók vizsgálatának eredményeiről számolnak be az új adatfeldolgozási módszer alkalmazásával, 19-én a hűtőtechnika és környezetvédelem kérdéseit járják körül, 20- án pedig a CNC lemezmegmunkáló sor alkalmazása a Hűtőgépgyárban című előadásra kerül sor. Vicc is készült róla, minden idegenvezető „elsüti”: „Mi célt szolgál a Váralagút?” Erre az a helyes feletet, hogy: „Ide tolják be a Lánchidat, ha esik az eső”. A Sikló Tervét Széchenyi István fia, gróf Széchenyi Ödön, a későbbi török pasa, a szultán hadsegéde, altábornagy! rangban lévő tűzoltó főparancsnok vetette fel. Szerinte a 30 fokos emelkedőn egy feli- és egy lefelé haladó jármű köztekedhetne, ezeket összekötő vaslánc segítségével az ereszkedő kocsi súlya vinné fel a felfelé Iha- ladóti, s a súlykiegyenlítésire —' figyelembe véve a szállítandó utasok súlyát is — egy 30 lóerős gőzgépet alkalmaznának. A szakszerű tervet aztán Juraszek Ödön A mai általános iskolások bizonyára hitetlenkedve fogadnák azt a kijelentést, hogy a felső karbon időszakban — vagyis körülbelül 300 millió évvel ezelőtt — az akkori iskola (ha lett volna!) földrajzóráján a tanár így kezdte volna a tanítást: iméirnök készítette el, Bécs- ben gyártották a 'vallóiban 30 lóerős gőzgépet, a itclbbi szerelvényt magyar gyárak készítettek el. A próbáimé- net 1870 februárjában teljes sikerrel járt, 24 utas mozgatására volt alkalmas a Sikló, melynek gőagép- imodelllje a Műszaki Múzeumiban tekinthető meg. A kiszolgáló épületeket 1873- iban korszerűsítették, a -pályát is átépítették, 1942-ben villamosítani akarták, de erre a háború miatt nem került sor. 1945-ban a harcok romhalmazzá változtatták a Siklót. Hosszú tűnődés után. a Sikló (eredeti nevén : Budai Hegypálya) 95 méter ipályahosszon, 48 méter emelkedéssel, néhány éve újra szállítja a közönséget. K. A. mindez több mint háromezer év elteltével... A szépség eléréséhez, illetve biztosításához természetes és mesterséges szerek álltak rendelkezésre. Ismertek krémmaszkokat, aromás fürdősókat, szőrtelenítőket, és ismerték a hajbodorítás és kisimítás trükkjeit. A pórusok tisztítására és a szövetek vérellátásának javítására kedvelték az arc gőzölését. Nagy gondot fordították a kéz és láb körmeinek ápolására. Az Izisz istennőt ábrázoló és a múmiák mellett talált szobrocskáikon a köröm csodálatos színezései vagy aranyozásai láthatók. „Földünknek két része van: Laurázia és Gondwana ... ” A lenti rajzcin szereplő világkép azonban a geológusok szerint valóság volt, amit a különböző helyeken felfedezett őskövületek állati és növényi maradványainak azonossága is igazol. 10 évvel ezelőtt a Francia-középhegység és Párizs között fekvő Montceau-i szénmedence külszíni fejtése során szenzációs leleteket hoztak a felszínre. A paleontológusok a szénrétegekből csaknem 100 000 állati és növényi kövületet ástak ki két esztendő alatt. Ezeket vizsgálva, a tudósok azt következtetik, hogy Franciaország középső része abban az időben az egyenlítő közelében terült el, s hegyeit óriás páfrányok és tűlevelűek borították. Ezek közé ékelődtek be a folyókkal, lagúnákkal és tavakkal tagolt sík vidékek, mocsarak mélyére süllyedt és amelyekben kétéltűek, hüllők, százlábúak, skorpiók, rovarok csúsztak — másztak, — illetve a vizekben férgek, puhatestűek, őshalak és rákfélék nyüzsögtek. A elousztult élőlények magyarázzák az itteni szénrétegek létrejöttét, A konzerválódott és megkövesedett kövületek felfedezése pedig módot adott a korábbi hasonló feltárások leleteinek az összehasonlítására is. Ezekből állt össze az Némelyiken sok színben csillogó, zománcszerű festékréteget fedeztek fel. A kendőzés sem hiányzott, erről az orcákra és az állra felvitt festéksávok tanúskodnak. -Művészien színezték a szempillát és a szemöldököt. Krémek, olajok és púderek egészítették ki az arcápoló szereket. A kozmetikai szerek antik fémpalackocskáinak formája megfelelt az alabástromból készült egykorú olajosedényekének. Nem hiányzott még a hosszúkásra kiképzett dugó sem, amely azt a célt szolgálta, hogy úrnője az arcfestékbe mártsa. Az egyiptomiakon kívül az ókorban természetesen a görög és római világban is használták a szépítőszereket, nemkülönben a bizánci császárságban. A kor divatja a lárvaszerű arcfestés volt. Híres volt Theodora bizánci császárnő szépsége, amelyet így írtaik le: „kékes hajának fényét aranyló por tette csillogóbbá, szempilláit festék árnyékolta, lábujj körmei rózsaszínűre voltak festve”. A zsidó nép is jól ismerte az arc- és testápolás eszközeit. Ezeket megemlíti a Biblia és a Talmud is. Voltak balzsamligeteik, mirhahegyeik. Ismerték az rózsaolajat, levendulát, ricinust, gránátalmát. Képünkön: Kétezer éves szépségolaj. A Holt-tenger partján találták a pálmalevelekbe zárt tégelyt, amelyben 5—6 köbcentiméter szépségolajat fedeztek fel (MTI Külföldi Képszerkesztőség) a kép, hogy a Chicago melletti Mázon Creekben, a Saar-vidéken és a csehországi lelőhelyeken talált őskövületek számos azonos korból származó, azonos vagy hasonló állatot, illetve növényt tartalmaznak. így tehát akkor e helyek azonos éghajlati viszonyok között az egyenlítő mentén helyezkedtek el. egymáshoz jóval közelebb. A két földrészt a helyenként keskeny Tethys-tenger választotta el egymástól. Az északi földrész volt Laurázia, amely később Észak-Amerikára, Európára és Ázsia nagyobbik részére esett szét. A déli földrészt Gondwanának nevezték, amely Dél-Amerika, Afrika, India, Ausztrália és Antarktisz területeit tartalmazta. A feltevések szerint Kína is északi és déli részből álló külön területet alkotott. Földünk őstörténetének egyes időszakairól még igen hiányosak ismereteink Így a karbon és a perm időszak átmenetéről is amikor a párás forróságot a hűvösebb és szárazabb éghajlat váltotta fel, s az emlősök és a hüllők ősei kezdték benépesíteni a földrészeket. A talált leletek — s több tudományág összefogása — segíti egyre jobban megismerni Földünk és a földi élet fejlődésének történetét. M. T. Madarász Tibor |\/|TESZ-HÍREK Váralagút és Sikló A Budai Alagút és a Budai Hegypálya múlt századbeli képe Földünk 300 millió évvel ezelőtt VISSZATEKINTŐ Radonuesiely
