Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-13 / 86. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 13: 3 Számítógépek, robottechnika Korszerű képzés a „Gépipariban” Hitelrőlkamatról, pénzügypolitikáról A bank nem jóléti intézmény Új berendezések a vállalatok segítségével (Folytatás az 1. oldalról) Napjainkban a számítógép használata egyre inkább eH terjed a gazdasági élet minden területén, így a gépiparban is. A korszerű technika ' megfelelően képzett szakemberutánpótlást követel. Ennek érdekében a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Műszaki Szakközépiskolában 1984-ben nappali tagozaton ismét bevezették a technikusképzést. így öt év eltelte után jövőre ismét nappali tagozaton végzett technikusok hagyhatják el az iskolát. Az 1989—90-es tanévben a hagyományos gépgyártástechnológiai ágazaton kívül gépgyártástechnológiai— számítástechnikai ágazaton és épületgépészeti technikus szakon is megindul a képzés. Az iskolában közel két éve számítástechnikai szak- tantermet hoztak létre, melyet folyamatosan fejlesztenek. Jelenleg már huszonnyolc Videoton illetve IBM —PC típusú személyi számítógép működik. Az országban elsők között itt vezetik be a számítógéppel segített gépipari tervezést (CAD) a számítógéppel segített megmunkálás (CAM) valamint a rugalmas gyártó- rendszer és a robottechnika legújabb alkalmazásának oktatását. Ennek a folyamatnak az első lépése a CNC technika megvalósítása. Az intézmény oktatótermében a régebbi eszterga-maró oktatógépek mellett februárban öt darab magyar illetve osztrák gyártmányú CNC (számjegyvezérléses) típusú eszterga- és marógépet helyeztek üzembe. Az új berendezések beszerzését és a tárgyi feltételek javítását az Ipari Minisztérium mellett több megyei vállalat: aSZIM karcagi gyára, a Mezőgép, a Ganz-Vill, a Járműjavító, a Kőolajtermelő Vállalat és a Víz- és Csatornamű Vállalat is segíti, hiszen ők is érdekeltek abban, hogy megfelelő szakemberek kerüljenek hozzájuk az iskolapadokból, valamint a meglévő szakembereik továbbképzése is biztosítva legyen. Az iskola éppen ezért a felnőtt oktatásban is nagy szerepet vállal. Májusban ,NC”-alapozó tanfolyamot indít, melynek sikeres elvégzése után „NC” programozói tanfolyamra is jelentkezhetnek az érdeklődők. Szeptemberben levelező tagozaton, gépgyártástechnológiai technikusképzés indul, melynek képzési ideje (az előzetes iskolai végzettségtől függően) egy illetve két év. Ősszel a nappali tagozaton pneumatikái oktatás is elkezdődik a későbbiek folyamán ezt a tanfolyami képzésbe is bevezetik. A tanfolyami képzésekből befolyt, az iskolánál maradó összeget az eszközök további fejlesztésére fordítják. A SZIM karcagi gyárától ajándékként két Miniturn gépet kapott az iskola. Kezelését Hauk Iván segítségével sajátítják el a diákok. Kép és szöveg: Korényi Éva Feltétlen alkalmazkodás a piachoz (Folytatás az 1. oldalról) másfél évtizede a nagy NSZK-beli világcéggel, a Class konszernnel, amelynek szálastakarmány betakarító korszerű kaszacsaládot, saját fejlesztésű adaptereket exportálnak nagy tételekben. Az igényes francia piacon is megvetették a lábukat, az első negyedévben kétszer annyi terméket szállítottak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Biztatóan épül a kapcsolat az angol, ír, finn, holland és belga cégekkel is, ezekbe az országokba is beindult az export. Az év első negvedében egyebek között nyolcszáz komplett kaszát, háromszáz nagyteljesítményű rendfelszedőt, többezer kaszarészegységet exportált a vállalat. Pedig aki a kulisszák mögé tekint, a hátteret is vizsgálja, kiderül, bizony nem könnyű versenyfutást kell vívni a piacon maradásért a szolnokiaknak. Nem kis sokkot idéz elő az alapanyag- árak állandó emelkedése, a késedelmes anyagszállítás. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a régi anyagkiutalási központi rendszer már nem működik, a piacgazdálkodásra alapozott anyagellátás pedig még nem alakult ki. Ami az árakat illeti: az acélipari termékek ára nemrégiben 21,7 százalékkal emelkedett, és újabb 12—15 százalékos áremelés várható. Ennek ellensúlyozására csupán a tőkés piacon sikerült kisebb áremelést elérni, vagyis az áremeléseknek csak kisebb hányadát lehetett a vevőkre áthárítani. A változó helyzethez igazodóan folytatják a vállalat belső korszerűsítését, átrendezését, korszerűsítik a gyártmányokat, szélesítik a számítás- technika alkalmazását. A napokban a vállalat két új szolgálati szabadalma került bejegyzésre. Űj kasza-, illetve szárzúzó családot fejlesztettek ki. Az új termékek fajlagos mutatói az eddigieknél klasszikusabbak, használati értékeik szélesebb skálán mozognak, bizonyára jól vizsgáznak majd a piacokon. — endrész — Igazi érdekképviseletre van szükség! kapcsolatban. A közös tagságra, az együttműködési (Folytatás az 1. oldalról) zott közös vagyonnak az oszthatatlansága is, a teljes felosztása Is abszurditás. Mindenekelőtt biztosítani kelil, hogy a tagság tényleges tulajdonosa legyen a vagyonnak, amelyet úgy kell nevesíteni, hogy a vagyonrész kivehető ne, de szabadon adható-vehető legyen. A tulajdonos tag a vagyonrésze arányéiban szólhasson bele a szövetkezet belső dolgaiba. Elhangzottak olyan vélemények isi, hogy a mozgalom országosan — Szö- vosznáL, közös vállalatoknál — képződött több milliárdnyi közös vagyona is jobban szolgálná a tagság érdiekéit, ha azt a szövetkezeteknél működtetnék. Élénk érdeklődést és vitát Váltott 'ki a küldöttek között az érdekképviseleti rendszer reformja. Abban egyetértettek a tanácskozás résztvevői, hogy szükség van az érdekképviseletre, de más, valósabb tartalommal, mint eddig. Megoszlottak a vélemények az ágazati érdek- képviseletek kialakításával kényszerre tekintettel a szövetkezeték nagyobb része továbbra is az eddigi, az áfészek, a takarék- és a lakásszövetkezetek érdekképviseletét együttesen ellátó országos és megyei szövetségek mellett voksolnak, és az ágazatok úgymond /,JösszJeugratásának”t vélik az ágazati megosztásra tett javasltatokat. A szövetkezeteknek a pénzükért olyan önkéntességen alapuló, alulról építkező érdekképviseleti szervezetre van szükségük, amely nem az állami és politikai akarat közvetítését tekinti feladatának, hanem a fenntartók új szövetkezeti törvényiben meghatározott valós érdekeinek képviseletét, védelmét. A Mészöv küldöttközgyűlése úgy foglalt állásit, hogy Szolnok megye fogyasztási szövetkezetei javasolják az országos tanácsnak: mielőbb hívjanak össze soronkívüli kongresszust a mozgalom eddigi múltjának őszinte és nyílt értékelésére, az új fejlődési pálya kialakítására. Kiállítás a szovjet űrkutatásról Az űrkutatások két fontos vonatkozását: a népgazdasági felhasználás lehetőségeit és a nemzetközi együttműködést bemutató kiállítás nyílt szerdán — az űrhajózás napján — a Népligetben, a TIT Budapesti Planetáriumában. A szovjet űrkutatás című, s június 12-ig látogatható tárlatot Farkas Bertalan magyar és Alek- szandr Lavejkiin szovjet űrihajós nyitotta meg. A naigy méretű maketteket és színes fotókat felvonultató kiállítás 'áttekintést ad a gyakorlati célú űreszközökről. A tizenhét kiállított ma- tett sorában látható többék között a Szojuz—Mir— Kvgnt űrkoimiplexum és a Vénusz északi féltekéjéről felvételeket készítő Venye- ra—15 kicsinyített mása. Bemutatják a Mars (bolygójának, a Fhobosnak a felszínére leszállt egységet, amelyet magyar gyártmányú számítógép vezérelt; s kiállították a Mans körül keringő Phdbos űrszonda hazai gyártmányú fedélzeti műszereit. Néhány hete cikket közölt lapunk egy érdekegyeztető tárgyalásról, amire a Szolnok Megyei Teszöv hívta meg a mezőgazdasági nagyüzemek, valamint az ágazatban érdekelt bankok képviselőit. A párbeszéd a mező- gazdaság finanszírozásáról, a hitelezés gyakorlatáról folyt. A cikk megjelenése után az érintett kereskedelmi bankok vezetői kérték, hadd fejthessék ki véleményüket részletesebben is a lap hasábjain e kérdéskörről. Kérésüknek — egy beszélgetés erejéig — természetesen örömmel adtunk helyt. — Az utóbbi időben gyakorta használjuk a kifejezést: a mezőgazdaság finanszírozása. Banki szempontból mennyire sajátos közeg az agrárágazat, s mennyire sajátos feladat ebben a közegben a hitelezés? — Az alapelvek szerintem azonosak — mondta elsőként Koháriné Szaszkó Mária, a Magyar Hitelbank jászberényi igazgatója. — Akár mezőgazdaságot, akár ipart, akár más ágazatot finanszírozunk, mindenképpen a termelést vizsgáljuk, azitán a piacot és persze azt, hogv a hitel időben, megfelelő jövedelmezőséggel visz- szatérül-e. — Ebben az ágazatban lényegesen hosszabbak a ter— Mennyire kényszerpálya a kereskedelmi bankok működése vagy mennyire nem? Mennyiben szabadok önök az üzletpolitika alakításában, s mennyiben a pénzügyi kormányzat eszközei? — Kényszerpálya az a pénzmennyiség, amit kap a kereskedelmi bank a jegybanktól — válaszolt Murai Miklós —, miként kényszerpályát jelentenek a kamat- kondíciók is. Kényszerpálya, hogy az egyéb pénzeszközöket milyen feltételekkel tudjuk megszerezni... Ilyen körülmények között nem tudom, okkal kérik-e számon rajtunk, hogy miért nem vállalunk több kockázatot a mezőgazdáság finanszírozásában. Mi igenis kockáztatunk, nem is keveset, amikor az agrárágazatnak hitelezünk, csakhogy ez a banki gyakorlatban nem azt jelenti, hogy kisebb kamatért adjuk a hitelt. Az ugyanis már nem kockázatmelési folyamaitok, mint a giazdaság legtöbb területén — egészítette ki kollégái véleményét Murai Miklós, az Országos Kereskedelmi- és Hitelbank (OKHB) Rt. szolnoki igazgatóhelyettese. — Ezek követése a bankok számára sokkal nehezebb, s itt lényegesen hosszabb idejű kölesönki helyezésekre van szükség, mint máshol. Ezeknek persze lényegesen nagyobb a kockázatuk is. A mezőgazdaság az első félévben általában hitelfelvevő, míg a másodikban hitelvisszafizető ágazat, az élelmiszeripari felvásárlás pedig ennek fordítottja. Más ágazatokban nincs ilyen időbeni eltolódás. vállalás lenne, hanem egyszerűen rossz üzlet. Talán nem kell külön magyarázni, hogy a magyar mező- gazdaság jelenlegi helyzetében már masa a hitelnyújtás is nagy üzleti kockázatot jelent! — A két legfőbb „vád” manapság a kereskedelmi bankok ellen, hogy tavaly nem biztosították azt a hitelmennyiséget a nagyüzemeknek, amire szükségük lett volna, másfelől pedig gyakran változtatták a kamatfeltételeket ... — A tavalyi esztendő kétségtelenül új helyzetet teremtett a szövetkezeti vezetők számára — bólintott rá ismerősként a „vádakra” Koleszár István. — Az év eleién, a jegybanki hitelszűkítő akció nyomán, sokkal nehezebben jutottak a nagyüzemek pénzhez, mint korábban. Véleményem szerint ez volt tavaly a nagyobbik gond. A gazdasági vezetők megszokták éveken át, hogy különösebb nehézségek nélkül kaphattak hitelt a Nemzeti Banktól, most azonban már alaposan szét kellett nézniük a pénzpiacon, hogy pénzforrást találjanak. A radikális pénzügypolitikái változások sajnos éppen egybeestek a mezőgazdaság éviindításával, s így, az egyéb gondokkal együtt, valóban sok nagyüzem sodródott kritikus helyzetbe. — Szerintem nem alakult ki a tavalyi pénzügypolitikai változások nyomán tra- umaszerű helyzet — egészítette ki Koleszár István gondolatait Murai Miklós. — Tapasztalataim szerint a kereskedelmi bankok együttesen át tudták hidalni a megyében az év elejei nehéz, pénzszűkös időszakot. Sok utánajárással ugyan, de vé- gülis minden nagyüzem tudott magának hitelt szerezni a működéshez, s ez, a lényeg. A mi ügyfélkörünkben például, a júniusi legmagasabb hitelállomány időszakéiban, összességében több kölcsön volt kint a mezőgazdaságban, mint egy évvel korábban, Az már más kérdés, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek abban az időszakban akkora költségnövekedést éltek át, ami miatt ennél is több pénzre lett volna talán szükségük. Gondolok itt elsősoriban a bérbruttósításra, az áremelkedésekre és az inflációs hatásokra. — Az MHB térségébe tartozó üzemeknél a pénzszűkítő politika nagy stresszhatást nem jelentett — csatlakozott kollégája véleményéhez Koháriné Szaszkó Mária. — Többletmunkát viszont annál többet, mert megszűnt a korábbi kényelmi ihitelkérő pozíció ... Bizony negyedévente, vagy ha szükséges, akár havonta is le kell ülnünk tárgyalni, újraértékelni a hitelkérelmeket és úgy kell megkötnünk a szerződéseket. Visszamenőleg — És a kamatváltoztatások ...? — A bank és a nagyüzem között egy szerződéses jogviszony jön létre a hitel- nyújtáskor — válaszolta Murai Miklós. — A szerződésben a kamat változtatásának feltételei is rögzítve vannak. Ezt-mind a két fél aláírja, így a feltételeket elfogadja. Meggyőződésem, hogy a bankok, amikor a kamatokat változtatják, semmi mást nem tesznek, mint a szerződésben lefektetett jogukkal élnek. A változtathatóság feltételei bizonyos külső tényezőkhöz, például jegybanki kamat- változtatáshoz igazodnak. — Beszéljünk az úgynevezett visszamenőleges kamatemelésről is, amivel vádolnak bennünket — tette teljessé a képet Koháriné Szaszkó Mária. — Szeretném leszögezni: nem igaz, hogy visszamenőleg emeltünk volna kamatot. Kint lévő hitelállományra vonatkozóan emeltünk, nem pedig valamely időpontig visz- szamenően, s ez különbség! A jegybank megemelte a nálunk már kint lévő állomány kamatát, és ezt tettük mi is ... Melyik kereskedelmi bank, melyik gazdálkodó szervezet az, amelyik veszteséget vállal más gazdálkodó támogatása címén? (A beszélgetés óta eltelt időben némi változás történt a mezőgazdaság finanszírozásában, ám a bejelentett kamatpreferenciák és a felvásárlási-áremelések hatásai a gyakorlatban egyelőre nem érezhetők. A szóban forgó — egyelőre adminisztratív — kormányzati intézkedések egyébként, lényegében igazolják a banki szakemberek véleményét.) L. Murányi László „Paloták épülnek ” — Valószínűleg a termelőszövetkezetek már említett eladósodása és a jelenlegi magas kamatszint okozza, hogy a termelő szférában s talán a közvéleményben is kezd valamiféle kedvezőtlen kép kialakulni a kereskedelmi bankokról. Biztosan ismerős is a vád: „mi termelők a csőd szélén állunk, a bankok pedig palotákat építenek maguknak” ... Eljutottak önökhöz is ezek a hangok? — Lehet, hogy valóban létezik ez a megítélés a közvéleményben — kezdte a „kört” ezúttal Koleszár István —, de a mezőgazdaság gondjai, meggyőződésem szerint, nem csupán, s nem is elsősorban a kamatok nagyságára, a kamatterhek növekedésére vezethetők vissza. Gondoljunk csak az egyre nyíló agrárollóra, a konkrét agrárpolitika hatásaira, a külpiac helyzetéire. . . Nem hiszem, hogy helyes ebből a környezetből a kamathelyzetet önmagában kiragadni. A kereskedelmi bankok számára egyébként minden ágazat egyformán fontos kell, hogy legyen. Nyereségérdekeit gazdálkodó szervezetekként működünk mindannyian, " nincs okunk, s nincs lehetőségünk sem arra, hogy akár egyetlen ágazatot is kedvezményekben részesítsünk. Ha valamelyikben annyira kiéleződik a helyzet, mint most a mezőgazdaságban, akkor nyilvánvalóan kormányzati intézkedésekre van szükség. .. Az kétségtelen tény, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek kamatterhei gyorsabban növekedtek az utóbbi időben, mint az egyéb költségeik, figyelembe kell viszont venni, hogy az üzemek összes költségein belül mekkora arányt képviselnek a kamatok. A inálunk lévő téeszek közül van, ahol csak egy-két százalékot tesznek ki, ezek, a legproblematikusabb helyeken elérik az ötöt. Ez világosan mutatja, hogy a mezőgazdaság jeíen nehézségeinek kétségtelenül egyik, de korántsem legfőbb, legsúlyosabb oka a kialakult kamatszint. Hozzá szeretném tenni: a kamat engedelmesen igazodik környezetéhez, legfőképpen az inflációhoz. — A mezőgazdaság gondjait nem banki, pénzügypolitikai eszközökkel lehet alapvetően megoldani — ^ vette át kollégájától a szót Murai Miklós. — A szövetkezeti törvény módosításától, a földértékelésen keresztül, az ár- és támogatási viszonyokig, megfelelő állami intézkedések szükségesek. Az ugye nyílt titok, hogy a fejlett országokban a mezőgazdaság jelentős támogatást élvez. A kiélezett exportverseny tulajdonképpen a támogatások versenye, nem pedig a termékeké. A támogatás azonban sehol a világon nem kereskedelmi banki funkció. A költségvetésé a feladat! Az üzlet az üzlet
