Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-13 / 86. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 13. Véget ért a VSZ külügyminiszteri bizottságának ülése Berlinben Mindent meg kell tenni a béke megőrzéséért Három dokumentumot fogadtak el Három dokumentum elfogadásával szerdán véget ért Berlinben a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának kétnapos ülése. A delegációk vezetőit szerdán fogadta Erich Honeoker, az NDK államtanácsának elnöke. A külügyminiszteri bizottság a tanácskozások végeztével elfogadott egy fölhívást a háborúk nélküli világért, egy nyilatkozatot az Európában lévő harcászati atomfegyverekről, valamint egy, az üléseken szokásos közleményt. Csaknem fél évszázaddal az emberiség történelmének legtragikusabb háborúja, a második világháború kirobbanása után a miniszterek szükségesnek tartják felhívni a figyelmet: az emberiség számára nincs fontosabb feladat a 'béke biztosításánál. A szilárd és stabil európai béke megőrzésének alapvető feltétele továbbra is az, hogy minden állam szigorúan tisztéletben tartsa a fennálló terület-politikai realitásokat, a helsinki záróokmány rendelkezéseit, a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott normáit. A Varsói Szerződés külügyminiszterei hangsúlyozták: határozottan vissza kell verni a revansizmus, a sovinizmus és a nacionalizmus minden megjelenési formáját, a népek közötti elensé- ges'kedés szítását célzó kísérleteket. Különös aggodalommal mutatnak rá a neo- fasizmus erősödésére Európa több országában. Felhívásukban leszögezik:* mindent meg kell tenni a béke megőrzéséért, a leszerelésért, a kölcsönös megértésért, az együttműködés fejlesztéséért, minden nemzet gazdasági és társadalmi haladásának biztosításáért. Az ülésről kiadott közleményben a résztvevő minisztereik egyebek között' üdvözllik a hagyományos fegyveres erőkikel és az európai bizalom- és bázton- ságerősiítő intézkedésekkel foglalkozó tárgyalások megkezdését. Egyúttal aláhúzzák országaik szilárd szán-, dókát, hogy konstruktív hozzáállást kívánnák tanúsítani ezéken a tárgyalásokon, s mielőbb konkrét eredményekre törekednek rajtuk. A VSZ tagállamai a katonai szembenállás imértéké- nek csökkentésére hívják fel a NATO tagországokat és Európa valamennyi államát. Hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy a két ikatonai tömb között valce ton konfrontációtól mentesen alakuljanak ki kapcsolatok, s hogy megfelelő feltételek jöjjenek létre a két katonai szövetségi rendszer egyidejű feloszlatásához. A külügyminiszterek, rámutatva a közepes és növi- debb hatótávolságú atomira- Ikéták felszámolásáról kötött szovjet—amerikai szerződés pontos végrehajtásának szükségességére, nyomatékosan hangsúlyozták, hogy pern engedhető meg semmiféle „kompenzációs” intézkedés, még a harcászati atomeszközök korszerűsítésének ürügyével sem. A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a bizottság következő ülését Varsóban tartják. Várkonyi Péter nyilatkozata Várkonyi Péter külügyminiszter, aki részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának berlini ülésén, az elfogadott dokumentumokról, a Berlinben végadott a magyar sajtó tudósítóizett munkáról nyilatkozatot nak. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága három dokumentumot fogadott el a berlini ülésen — kezdte a beszélgetést Várkonyi Péter. — Egy nyilatkozatot az európai, harcászati atomfegyverekkel kapcsolatban, felhívást a háborúk nélküli világért, valamint az ilyen ülésekkor szokásos közleményt. — Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a harcászati nukleáris fegyverek leszerelésének. Az Európában található ilyen típusú fegyverekről folytatandó tárgyalásokat azért tartjuk fontosnak, mert eredményeik erősítenék az európai stabilitást, lényegesen .csökkentenék a meglepetésszerű támadás veszélyét. Úgy véljük, hogy a harcászati atomfegyverekről folytatandó tárgyalásokra tett javaslatunk nem zavarja meg a bécsi leszerelési tárgyalásokat — ellenkezőleg, azok kiegészítését jelentené. Az európai harcászati atomfegyverek csökkentése, beleértve az aránytalanságok megszüntetését, illetve teljes felszámolása jelentős előrehaladás lenne az atomfegyverek megsemmisítésének útján. Fontosnak tartjuk, hogy az államok közötti kapcsolatokat meghatározó elvek egységesen érvényesüljenek — hangsúlyozta Vákonyi Péter. — A Varsói Szerződés államainak közös érdekük, hogy egyes elvek ne kerüljenek háttérbe. Nem fogadható el az emberi jogok olyan értelmezése, amely a polgári és politikai, valamint a gazdasági és szociális jogok korlátozására irányul. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés tagállamai között az emberi jogok terén és a humanitárius kapcsolatokban több jognak kell érvényesülnie, mint az egyetemes és regionális megállapodásokban. Ily módon a szocialista országok előtárhatnak a bécsi találkozó dokumentumának megvalósításában. A szocialista országok a bécsi találkozó záródokumentumának kiegyensúlyozott végrehajtásával kedvező feltételeket teremtenek a további utórendezvények sikeres lebonyolításához. Az össz-európai együttműködés a közös európai ház fölépítésének nélkülözhetetlen eszköze. Ezt szem előtt tartva tevékenykedünk a bécsi leszerelési tárgyalásokon, készülünk fe] a londoni információs fórumra, a párizsi emberi dimenziós konferenciára és a szófiai környezet- védelmi tanácskozásra — fe- iozte be nyilatkozatát Várkonyi Péter külügyminiszter. Az ország jövőjéért, az átalakítási politika sorsáért érzett aggodalomtól áthatott személyes hangú felhívással fordult Mihail Gorbacsov Grúzia népéhez. Ez az első alkalom, hogy az SZKP Kg főtitkára, a Legfelsőlblb Tanács Elnökségének elnöke hangját hallatja a grúziai eseményekről. A felhívást szerdán este hozták nyilvánosságra. — Az, ami Tbilisziben történt — «hangoztatta a szovjet vezető — kétségtelenül (kárára van az átalakításnak, demokratizálásnak, az ország megújulásának. Felelőtlen személyek fellépései, tettei a köztársaságban a feszültség növekedéséhez vezettek. Szovjetellenes jelszavak hangzottak el, amelyek arra hívtak fel, hogy a szocialista Grúziát kitépjék a szovjet népek testvéri családjából. Gorbacsov emlékeztet rá, hogy megzavarodott az emberek egy csoportja, zavargások robbantak ki, amelyekben emberek haltak meg, ártatlanok vére folyt. A szovjet vezető utalt a Grúziában és néhány más köztársaságban, sőt az egész országban tapasztalható nehézségekre. Mindenki közös kötelességének nevezte a megoldás érdekében a szovjetunióbeli népek testvériségének elmélyítését, erősítését. — A nemzetiségi kapcsolatok átalakítása nem a Ihatárők átszabása, nem az ország nemzeti-állami rendjének lerombolása. A kommunistáknak, a köztársaság összes lakosának állampolgári hűséget, felelősséget kell tanúsítania népe és a történelem színe előtt. — Nem engedhetjük meg, hogy ártsunk bármelyik szövetséges köztársaság érdekeinek, a szovjet népek testvériségének, a megújulás ügyének — hangzik Gorbacsov fehívása. — Értve a helyzet összetettségét, teljes szívvel hiszem, hogy a köztársaság kommunistái, dolgozói, hűen a grúz nép humánus hagyományaihoz bölcsen, józanul, felelősségérzettől áthatva viselkednek, megvédik az átalakítást. Önöktől függ elvtársak — fejeződik be Mihail Gorbacsov felhívása —, a nyugalom visszatérése Grúziában. Megkezdődött a japán—kínai csúcs Szerdán délutáni, röviddel Li Peng (kínai miiimsizterel- rnölk és kísérete Tokióba érkezése után megkezdődött a japán—kínai csúcstalálkozó. Takesita Nőboru hivatali rezidenciáján fogadta a kínai kormányfőt, Li Peng hangsúlyozta, hogy fenn kell 'tartani a jelenlegi jó kétoldalú kapcsolatot. A magas rangú vendég arra is rámutatott, hogy a két (kormánynak körültekintően kell kezelnie a történelmi természetű problémákat, nehogy azok hátrányosan érintsék a baráti viszonyt. Válaszában a japán mi- niszlterellnök hangsúlyozta, (hogy a jó viszony megőrzése Kínával a szigetország számára a külpolitika fontos pillére és továbbra is arra fognak törekedni, hogy olyan kétoldalú kapcsolatot építsenek, amely hozzájárul a világ haladásához. Megis- imételte azt a japán álláspontot is, hoigy a szigetországiban a kétoldalú kapcsolatok alapjának az 1972-es közös közleményt és az 1978-ban aláírt japán—kínai béke és barátsági szerződést tekintik. Hangsúly az offenzívabb politikán A szóvivő az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A Központi Bizottság ülését követően Major László, a párt szóvivője az MTI munkatársának elmondta: a testület lényegében saját munkamódszerével, stílusával foglalkozott ezen a tanácskozáson. Rendkívül önkritikus volt a munkabizottság beszámolója, amelyet Grósz Károly terjesztett elő. Ebből kitűnt, hogy a pártértekezlet után eufórikus periódus következett be, azonban mintha az új pártvezetés, s maga az MSZMP is elvesztegette volna az időt. Az első hónapokban dinamizálni lehetett volna a párttagság tömegeit, s mégin- kább megerősíteni a politikai munkát. Ez vissza nem térő alkalom volt. Azóta Magyarországon felpörögtek a politikai események, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kommunisták egy része értetlenül fogadta a gyors mozgást, zavarodottság mutatkozott soraikban és ez párton belüli tényezőkkel is magyarázható. Ilyen eseménysorozathoz nem szokott a pártközvélemény, sok- ikolóan ihatott rá mindaz, ami végbement az országban. Az alternatív szervezetek megjelenése éppen úgy, mint a nem egyszer ellenséges támadás, amely a pártot, a kommunistákat is személyükben éri. A Központi Bizottság arra törekszik, hogy az MSZMP minél előbb magára találjon, kijusson abból a politikai, ideológiai és szervezeti gondokkal küszködő periódusból, amelyben ma van. Miként a beszámoló megállapította: a megújulás jelei már tapasztalhatók. Lesz újfajta egység, s a párt annak szellemében készül majd fel a választásokra. Ütőképesebb pártvezetést A pártvezetés személyi összetételének változáséiról szólva a szóvivő leszögezte : nem egyes csoportok követeléseinek akart eleget tenni a Központi Bizottság, amikor változtatásokat határozott el, s önkritikusan szólt saját munkájáról, kritikusan az előző Politikai Bizottság tevékenységéről. Nem bizonyos csoportok kritikai éhségét kívánta csillapítani, hanem az volt a célja, hogy ütőképesebbé tegye a pártvezetést, s ezzel offenzívába lendítse a párttagságot, amennyiben a kommunisták döntő része egyetért ezekkel a változtatásokkal. A hangsúly tehát az offenzívabb politikán van, amely ebből majd következik, s amely nyomán várhatóan eredményesebb munkát végez a testület. A Központi Bizottságba történt kooptálásról, a Politikai Bizottság újjáválasztá- sáról elmondta: a jelölőbizottsággá átalakult munka- bizottság több száz embert 'hal ligatott meg a megyékben, Budapesten, a megyei párt- bizottságok képviselőivel s a Központi Bizottság szinte minden tagjával konzultálta két testület munkamódszeréről, munkastílusáról, s az ennek javításához szükséges személyi feltételekről. A tapasztalatok, s a többségi vélemény alapján úgy látta jónak, hogy kilenctagú, operatívabb Politikai Bizottságot válasszanak. E kilenc tagra ugyancsak több száz kommunista részvételével kialakított javaslatot terjesztőit a Központi Bizottság elé. A listán szerepeltek olyanok is, akik szakmai munkájuk, egyéb elfoglaltságuk miatt nem vállalták a jelöltséget. A testület végül is titkos szavazással döntött a Központi Bizottságba kooptált tíz új tagról, majd az új Politikai Bizottságról. A szóvivő hozzátette: a régi Politikai Bizottság — a főtitkárral az élen — előzőleg beadta lemondását. A szavazólistára így főtitkár jelölt is került, és egyhangúan ismét Grósz Károlyt választották meg erre a tisztségre. A Politikai Bizottságba a hét korábbi tagon kívül két új tag került be: Jassó Mihály, az MSZMP budapesti bizottsága és Vas- tagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Megyei első titkárok a PB-ban A PB két új tagjával kapcsolatban Major László — a jelölőbizottság véleményének ismeretében — elmondta: Vastagh Pál népszerűségnek örvend Szegeden és megyéjében is. Ennek köszönhette annak idején a politikai megmérettetést és megyei első titkári megválasztását is. Á közéletbe szókimondó stílusával. őszinteségével robbant be; nagy rokonszenv övezi környezetében, s számosán megismerhették már a képernyőről is. Jelölésében az is közrejátszott — hangsúlyozta Major László —, hogy mivel a párt tagsága sem csak Budapestre korlátozódik, jó, ha a testület munkáját vidéki vélemény is segíti, amelyet a megyei első titkár tolmácsol. Így most már két megyei első titkár van a testületben: Hámori Csaba, aki Pest megyét is képviseli, s Vastagh Pál Csongrád megyéből. A budapesti kommunisták képviselője hagyomá- -"osan jelen van a legfelsőbb irányító testületben: Jassó Mihály is megkapta a bizalmat. A most kialakult lista érzékelteti a sokszínűséget, és azt is, hogy ez a csapat képes lesz arra, hogy a következő hónapok politikai küzdelmeiben helytálljon, s önbizalmat adjon a párttagságnak — hangsúlyozta a szóvivő, majd a továbbiakban a Politikai Bizottságból kimaradt személyiségekről is szólt. Berecz János továbbra is felügyelő titkára a társadalompolitikai osztálynak, amely a Központi Bizottság egyik legnagyobb osztálya. Lukács János pedig más megbízatásra készül, de addig is részt vesz a KB pártpolitikai osztályának irányításában. A szóvivő 'kitért arra is: az ülésen — bár rövid időre — megjelent Kádár János, a pánt elnöke, aki úgy érezte, hogy számot kell adnia a testületnek arról, máért nem tud hosszabb ideje aktívan részt venni a Központi Bizottság munkájában. Mint elmondta, egészségi állapota miatt orvosai nem javasolják, ihogy tevékenyen közreműködjön a testület ülésein. A szóvivő végül hangsúlyozta: a Központi Bizottság vállalta azt, hogy a lehetőségek határáig nyilvánossá teszi a párt munkáját. Azonban nincs olyan politikai szervezet, amely saját belső szervezeti, személyi ügyeit ne zárt ülésen tárgyalná. A Politikai Bizottság új tagjai Jassó Mihály 1936. május 21-én született Budafokon. Eredeti foglalkozása tanító. Csepelen álltalános iskolában dolgozott előbb tanítóként, majd liigazgátőhelyettesként- 1964-101 a XXI. kerületi tanács, 'később a kerületi párt- bizottság munkatársa volt. A Szovjetunió Kommunista iPártti a pártf öiskoIá jának elvégzése után a Budapesti Pártbizottságon dolgozott, 1974-ben osztályvezető-helyettesnek nevezték ki. Ezt követően a KB apparátuséiba került. 1979—1983-iig volt a XII. kerületi pb első tátikára. 1983-ban a Budaipesti PB titkárává, 1988. június 27-én első titkárává választották meg. 1985-től 3 éviig KEB-tag volt, 1988-ban a KB tagja lett. Nős, felesé- ige nyugdíjas pedagógus, egy gyermekük van. Vastagh Pál 1946. szeptember 23-án (született Nagyszénáson. A szegedi József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát. Később itt dolgozott tanársegédként, adjunktusiként, docensként, majd kari dékánként. A Szovjetunió Kommunista Pártja KB társadat amtudomámyi akadémiáján kandidátusi címet szerzett. 1973-tól a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja volt. A pártnak 1966 óta tagja. Vastagh Pált tavaly decemberiben az (MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkárává választották. Nős, felesége nyelvtanár, két gyermekük van. A foglalkoztatásról, munkanélküliségről Befejeződött az országos konferencia Szerdán befejeződött a foglalkoztatásról, a munkanélküliségről tartott országos konferencia, amelyet az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szervezésében Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban rendeztek meg. A háromnapos tanácskozás tapasztalatait Rózsa József, az ÁBMH főosztályvezetője foglalta össze az MTI munkatársának. Elmodta: a tanácskozáson nagy vitát váltott ki a gyakorlati szakembereknek az álláspontja, hogy a foglalkoztatásban is érvényesíteni kell a piaci viszonyokat, azaz munkaerőpiacra van szükség. Ezzel nem mindenki értett egyet, ami arra utal, hogy társadalmunkban még mindig él az a szemlélet, miszerint a mi viszonyaink között a munkaerő nem áru, csak áruként viselkedik. A hazai közvélemény csak vonakodva fogadja el, hogy a munkaerő, mégha különleges áru is, ám mindenképpen áru fejlődésünk jelenlegi szakaszában. * Vita bontakozott ki akörül is, hogy ha tényleg kialakul a munkaerő piaca, akkor abban milyen szerepet kell vállalnia az államnak. A többség véleménye: az állam nem vonulhat ki erről a területről, sőt erősítenie kell befolyását a munkaerőkereslet és -kínálat alakítására. Meg kell próbálnia a munkaerőpiacot az emberek számára elfogadhatóvá, szociális szempontból kielégítővé tenni. Így például az államnak kell biztosítania, hogy az oktatási rendszer igazodjék a munkaerőpiac követelményeihez, s hogy a fiatalok olyan szakismereteket szerezzenek, amivel boldogulni tudnak. Mihail Gorbacsov felhívása a grúz néphez
