Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-13 / 86. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 13. Véget ért a VSZ külügyminiszteri bizottságának ülése Berlinben Mindent meg kell tenni a béke megőrzéséért Három dokumentumot fogadtak el Három dokumentum elfo­gadásával szerdán véget ért Berlinben a Varsói Szerző­dés tagállamai külügyminisz­teri bizottságának kétnapos ülése. A delegációk vezetőit szerdán fogadta Erich Ho­neoker, az NDK államtaná­csának elnöke. A külügyminiszteri bizott­ság a tanácskozások végez­tével elfogadott egy fölhí­vást a háborúk nélküli vilá­gért, egy nyilatkozatot az Európában lévő harcászati atomfegyverekről, valamint egy, az üléseken szokásos közleményt. Csaknem fél évszázaddal az emberiség történelmének legtragikusabb háborúja, a második világháború kirob­banása után a miniszterek szükségesnek tartják felhívni a figyelmet: az emberiség számára nincs fontosabb fel­adat a 'béke biztosításánál. A szilárd és stabil európai bé­ke megőrzésének alapvető feltétele továbbra is az, hogy minden állam szigorúan tisztéletben tartsa a fennál­ló terület-politikai realitá­sokat, a helsinki záróokmány rendelkezéseit, a nemzetközi kapcsolatok általánosan el­fogadott normáit. A Varsói Szerződés kül­ügyminiszterei hangsúlyoz­ták: határozottan vissza kell verni a revansizmus, a sovi­nizmus és a nacionalizmus minden megjelenési formá­ját, a népek közötti elensé- ges'kedés szítását célzó kísér­leteket. Különös aggoda­lommal mutatnak rá a neo- fasizmus erősödésére Euró­pa több országában. Felhívá­sukban leszögezik:* mindent meg kell tenni a béke meg­őrzéséért, a leszerelésért, a kölcsönös megértésért, az együttműködés fejlesztésé­ért, minden nemzet gazdasá­gi és társadalmi haladásának biztosításáért. Az ülésről kiadott közle­ményben a résztvevő mi­nisztereik egyebek között' üdvözllik a hagyományos fegyveres erőkikel és az eu­rópai bizalom- és bázton- ságerősiítő intézkedésekkel foglalkozó tárgyalások meg­kezdését. Egyúttal aláhúz­zák országaik szilárd szán-, dókát, hogy konstruktív hozzáállást kívánnák tanú­sítani ezéken a tárgyaláso­kon, s mielőbb konkrét eredményekre törekednek rajtuk. A VSZ tagállamai a kato­nai szembenállás imértéké- nek csökkentésére hívják fel a NATO tagországokat és Európa valamennyi álla­mát. Hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy a két ikatonai tömb között valce ton konfrontációtól mente­sen alakuljanak ki kapcso­latok, s hogy megfelelő fel­tételek jöjjenek létre a két katonai szövetségi rendszer egyidejű feloszlatásához. A külügyminiszterek, rá­mutatva a közepes és növi- debb hatótávolságú atomira- Ikéták felszámolásáról kötött szovjet—amerikai szerző­dés pontos végrehajtásának szükségességére, nyomaté­kosan hangsúlyozták, hogy pern engedhető meg semmi­féle „kompenzációs” intéz­kedés, még a harcászati atomeszközök korszerűsí­tésének ürügyével sem. A külügyminiszterek meg­állapodtak abban, hogy a bizottság következő ülését Varsóban tartják. Várkonyi Péter nyilatkozata Várkonyi Péter külügyminiszter, aki részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának berli­ni ülésén, az elfogadott dokumentumokról, a Berlinben vég­adott a magyar sajtó tudósítói­zett munkáról nyilatkozatot nak. A Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottsága há­rom dokumentumot fogadott el a berlini ülésen — kezdte a beszélgetést Várkonyi Pé­ter. — Egy nyilatkozatot az európai, harcászati atom­fegyverekkel kapcsolatban, felhívást a háborúk nélküli világért, valamint az ilyen ülésekkor szokásos közle­ményt. — Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a harcászati nukleáris fegyverek leszere­lésének. Az Európában ta­lálható ilyen típusú fegyve­rekről folytatandó tárgyalá­sokat azért tartjuk fontos­nak, mert eredményeik erő­sítenék az európai stabili­tást, lényegesen .csökkente­nék a meglepetésszerű tá­madás veszélyét. Úgy vél­jük, hogy a harcászati atom­fegyverekről folytatandó tár­gyalásokra tett javaslatunk nem zavarja meg a bécsi le­szerelési tárgyalásokat — el­lenkezőleg, azok kiegészíté­sét jelentené. Az európai harcászati atomfegyverek csökkentése, beleértve az aránytalanságok megszünte­tését, illetve teljes felszámo­lása jelentős előrehaladás lenne az atomfegyverek meg­semmisítésének útján. Fontosnak tartjuk, hogy az államok közötti kapcsolato­kat meghatározó elvek egy­ségesen érvényesüljenek — hangsúlyozta Vákonyi Péter. — A Varsói Szerződés álla­mainak közös érdekük, hogy egyes elvek ne kerüljenek háttérbe. Nem fogadható el az emberi jogok olyan értel­mezése, amely a polgári és politikai, valamint a gazda­sági és szociális jogok kor­látozására irányul. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés tagállamai között az emberi jogok terén és a humanitárius kapcsola­tokban több jognak kell ér­vényesülnie, mint az egye­temes és regionális megálla­podásokban. Ily módon a szocialista országok előtár­hatnak a bécsi találkozó do­kumentumának megvalósítá­sában. A szocialista országok a bécsi találkozó záródoku­mentumának kiegyensúlyo­zott végrehajtásával kedvező feltételeket teremtenek a to­vábbi utórendezvények sike­res lebonyolításához. Az össz-európai együttműködés a közös európai ház fölépí­tésének nélkülözhetetlen esz­köze. Ezt szem előtt tartva tevékenykedünk a bécsi le­szerelési tárgyalásokon, ké­szülünk fe] a londoni infor­mációs fórumra, a párizsi emberi dimenziós konferen­ciára és a szófiai környezet- védelmi tanácskozásra — fe- iozte be nyilatkozatát Vár­konyi Péter külügyminisz­ter. Az ország jövőjéért, az át­alakítási politika sorsáért érzett aggodalomtól áthatott személyes hangú felhívással fordult Mihail Gorbacsov Grúzia népéhez. Ez az első alkalom, hogy az SZKP Kg főtitkára, a Legfelsőlblb Ta­nács Elnökségének elnöke hangját hallatja a grúziai eseményekről. A felhívást szerdán este hozták nyilvá­nosságra. — Az, ami Tbilisziben tör­tént — «hangoztatta a szovjet vezető — kétségtelenül (ká­rára van az átalakításnak, demokratizálásnak, az ország megújulásának. Felelőtlen személyek fellépései, tettei a köztársaságban a feszültség növekedéséhez vezettek. Szovjetellenes jelszavak hangzottak el, amelyek ar­ra hívtak fel, hogy a szoci­alista Grúziát kitépjék a szovjet népek testvéri csa­ládjából. Gorbacsov emlékeztet rá, hogy megzavarodott az em­berek egy csoportja, zavar­gások robbantak ki, ame­lyekben emberek haltak meg, ártatlanok vére folyt. A szovjet vezető utalt a Grúziában és néhány más köztársaságban, sőt az egész országban tapasztalható ne­hézségekre. Mindenki közös kötelességének nevezte a megoldás érdekében a szov­jetunióbeli népek testvéri­ségének elmélyítését, erősí­tését. — A nemzetiségi kap­csolatok átalakítása nem a Ihatárők átszabása, nem az ország nemzeti-állami rend­jének lerombolása. A kommunistáknak, a köz­társaság összes lakosának ál­lampolgári hűséget, felelős­séget kell tanúsítania népe és a történelem színe előtt. — Nem engedhetjük meg, hogy ártsunk bármelyik szö­vetséges köztársaság érde­keinek, a szovjet népek test­vériségének, a megújulás ügyének — hangzik Gorba­csov fehívása. — Értve a helyzet össze­tettségét, teljes szívvel hi­szem, hogy a köztársaság kommunistái, dolgozói, hűen a grúz nép humánus hagyo­mányaihoz bölcsen, józanul, felelősségérzettől áthatva vi­selkednek, megvédik az át­alakítást. Önöktől függ elv­társak — fejeződik be Miha­il Gorbacsov felhívása —, a nyugalom visszatérése Grú­ziában. Megkezdődött a japán—kínai csúcs Szerdán délutáni, röviddel Li Peng (kínai miiimsizterel- rnölk és kísérete Tokióba ér­kezése után megkezdődött a japán—kínai csúcstalálkozó. Takesita Nőboru hivatali re­zidenciáján fogadta a kínai kormányfőt, Li Peng hangsúlyozta, hogy fenn kell 'tartani a je­lenlegi jó kétoldalú kapcso­latot. A magas rangú ven­dég arra is rámutatott, hogy a két (kormánynak körülte­kintően kell kezelnie a tör­ténelmi természetű problé­mákat, nehogy azok hátrá­nyosan érintsék a baráti vi­szonyt. Válaszában a japán mi- niszlterellnök hangsúlyozta, (hogy a jó viszony megőrzé­se Kínával a szigetország számára a külpolitika fon­tos pillére és továbbra is arra fognak törekedni, hogy olyan kétoldalú kapcsolatot építsenek, amely hozzájárul a világ haladásához. Megis- imételte azt a japán állás­pontot is, hoigy a szigetor­szágiban a kétoldalú kapcso­latok alapjának az 1972-es közös közleményt és az 1978-ban aláírt japán—kínai béke és barátsági szerző­dést tekintik. Hangsúly az offenzívabb politikán A szóvivő az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A Központi Bizottság ülé­sét követően Major László, a párt szóvivője az MTI munkatársának elmondta: a testület lényegében saját munkamódszerével, stílusá­val foglalkozott ezen a ta­nácskozáson. Rendkívül ön­kritikus volt a munkabizott­ság beszámolója, amelyet Grósz Károly terjesztett elő. Ebből kitűnt, hogy a párt­értekezlet után eufórikus pe­riódus következett be, azon­ban mintha az új pártveze­tés, s maga az MSZMP is elvesztegette volna az időt. Az első hónapokban dinami­zálni lehetett volna a párt­tagság tömegeit, s mégin- kább megerősíteni a politi­kai munkát. Ez vissza nem térő alkalom volt. Azóta Ma­gyarországon felpörögtek a politikai események, s a ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a kommunisták egy ré­sze értetlenül fogadta a gyors mozgást, zavarodott­ság mutatkozott soraikban és ez párton belüli tényezők­kel is magyarázható. Ilyen eseménysorozathoz nem szo­kott a pártközvélemény, sok- ikolóan ihatott rá mindaz, ami végbement az országban. Az alternatív szervezetek meg­jelenése éppen úgy, mint a nem egyszer ellenséges tá­madás, amely a pártot, a kommunistákat is szemé­lyükben éri. A Központi Bi­zottság arra törekszik, hogy az MSZMP minél előbb ma­gára találjon, kijusson abból a politikai, ideológiai és szer­vezeti gondokkal küszködő periódusból, amelyben ma van. Miként a beszámoló megállapította: a megújulás jelei már tapasztalhatók. Lesz újfajta egység, s a párt annak szellemében készül majd fel a választásokra. Ütőképesebb pártvezetést A pártvezetés személyi összetételének változáséiról szólva a szóvivő leszö­gezte : nem egyes cso­portok követeléseinek akart eleget tenni a Közpon­ti Bizottság, amikor változ­tatásokat határozott el, s ön­kritikusan szólt saját mun­kájáról, kritikusan az előző Politikai Bizottság tevékeny­ségéről. Nem bizonyos cso­portok kritikai éhségét kí­vánta csillapítani, hanem az volt a célja, hogy ütőképe­sebbé tegye a pártvezetést, s ezzel offenzívába lendítse a párttagságot, amennyiben a kommunisták döntő része egyetért ezekkel a változta­tásokkal. A hangsúly tehát az offenzívabb politikán van, amely ebből majd követke­zik, s amely nyomán várha­tóan eredményesebb munkát végez a testület. A Központi Bizottságba történt kooptálásról, a Poli­tikai Bizottság újjáválasztá- sáról elmondta: a jelölőbi­zottsággá átalakult munka- bizottság több száz embert 'hal ligatott meg a megyékben, Budapesten, a megyei párt- bizottságok képviselőivel s a Központi Bizottság szinte minden tagjával konzultálta két testület munkamódszeré­ről, munkastílusáról, s az en­nek javításához szükséges személyi feltételekről. A ta­pasztalatok, s a többségi vé­lemény alapján úgy látta jó­nak, hogy kilenctagú, opera­tívabb Politikai Bizottságot válasszanak. E kilenc tagra ugyancsak több száz kom­munista részvételével kiala­kított javaslatot terjesztőit a Központi Bizottság elé. A lis­tán szerepeltek olyanok is, akik szakmai munkájuk, egyéb elfoglaltságuk miatt nem vállalták a jelöltséget. A testület végül is titkos szavazással döntött a Köz­ponti Bizottságba kooptált tíz új tagról, majd az új Po­litikai Bizottságról. A szóvi­vő hozzátette: a régi Politi­kai Bizottság — a főtitkárral az élen — előzőleg beadta lemondását. A szavazólistára így főtitkár jelölt is került, és egyhangúan ismét Grósz Ká­rolyt választották meg erre a tisztségre. A Politikai Bi­zottságba a hét korábbi ta­gon kívül két új tag került be: Jassó Mihály, az MSZMP budapesti bizottsága és Vas- tagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Megyei első titkárok a PB-ban A PB két új tagjával kap­csolatban Major László — a jelölőbizottság véleményének ismeretében — elmondta: Vastagh Pál népszerűségnek örvend Szegeden és megyé­jében is. Ennek köszönhette annak idején a politikai meg­mérettetést és megyei első titkári megválasztását is. Á közéletbe szókimondó stílu­sával. őszinteségével robbant be; nagy rokonszenv övezi környezetében, s számosán megismerhették már a kép­ernyőről is. Jelölésében az is közrejátszott — hangsúlyoz­ta Major László —, hogy mi­vel a párt tagsága sem csak Budapestre korlátozódik, jó, ha a testület munkáját vidé­ki vélemény is segíti, ame­lyet a megyei első titkár tol­mácsol. Így most már két megyei első titkár van a tes­tületben: Hámori Csaba, aki Pest megyét is képviseli, s Vastagh Pál Csongrád me­gyéből. A budapesti kommu­nisták képviselője hagyomá- -"osan jelen van a legfel­sőbb irányító testületben: Jassó Mihály is megkapta a bizalmat. A most kialakult lista ér­zékelteti a sokszínűséget, és azt is, hogy ez a csapat ké­pes lesz arra, hogy a követ­kező hónapok politikai küz­delmeiben helytálljon, s ön­bizalmat adjon a párttagság­nak — hangsúlyozta a szó­vivő, majd a továbbiakban a Politikai Bizottságból ki­maradt személyiségekről is szólt. Berecz János továbbra is felügyelő titkára a társada­lompolitikai osztálynak, amely a Központi Bizottság egyik legnagyobb osztálya. Lukács János pedig más megbízatásra készül, de addig is részt vesz a KB pártpolitikai osztályának irányításában. A szóvivő 'kitért arra is: az ülésen — bár rövid idő­re — megjelent Kádár Já­nos, a pánt elnöke, aki úgy érezte, hogy számot kell ad­nia a testületnek arról, má­ért nem tud hosszabb ideje aktívan részt venni a Köz­ponti Bizottság munkájá­ban. Mint elmondta, egész­ségi állapota miatt orvosai nem javasolják, ihogy tevé­kenyen közreműködjön a testület ülésein. A szóvivő végül hangsú­lyozta: a Központi Bizottság vállalta azt, hogy a lehető­ségek határáig nyilvánossá teszi a párt munkáját. Azonban nincs olyan politi­kai szervezet, amely saját belső szervezeti, személyi ügyeit ne zárt ülésen tár­gyalná. A Politikai Bizottság új tagjai Jassó Mihály 1936. május 21-én szüle­tett Budafokon. Eredeti foglalkozása tanító. Csepe­len álltalános iskolában dol­gozott előbb tanítóként, majd liigazgátőhelyettesként- 1964-101 a XXI. kerületi ta­nács, 'később a kerületi párt- bizottság munkatársa volt. A Szovjetunió Kommunista iPártti a pártf öiskoIá jának el­végzése után a Budapesti Pártbizottságon dolgozott, 1974-ben osztályvezető-he­lyettesnek nevezték ki. Ezt követően a KB apparátusé­iba került. 1979—1983-iig volt a XII. kerületi pb első tátikára. 1983-ban a Buda­ipesti PB titkárává, 1988. jú­nius 27-én első titkárává választották meg. 1985-től 3 éviig KEB-tag volt, 1988-ban a KB tagja lett. Nős, felesé- ige nyugdíjas pedagógus, egy gyermekük van. Vastagh Pál 1946. szeptember 23-án (született Nagyszénáson. A szegedi József Attila Tudo­mányegyetem állam- és jog­tudományi karán szerzett diplomát. Később itt dolgo­zott tanársegédként, adjunk­tusiként, docensként, majd kari dékánként. A Szovjet­unió Kommunista Pártja KB társadat amtudomámyi akadémiáján kandidátusi címet szerzett. 1973-tól a KISZ KB Intéző Bizottságá­nak tagja volt. A pártnak 1966 óta tagja. Vastagh Pált tavaly decemberiben az (MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkárá­vá választották. Nős, felesé­ge nyelvtanár, két gyerme­kük van. A foglalkoztatásról, munkanélküliségről Befejeződött az országos konferencia Szerdán befejeződött a fog­lalkoztatásról, a munkanél­küliségről tartott országos konferencia, amelyet az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal szervezésében Buda­pesten, a Nemzetközi Keres­kedelmi Központban rendez­tek meg. A háromnapos ta­nácskozás tapasztalatait Ró­zsa József, az ÁBMH főosz­tályvezetője foglalta össze az MTI munkatársának. Elmodta: a tanácskozáson nagy vitát váltott ki a gya­korlati szakembereknek az álláspontja, hogy a foglal­koztatásban is érvényesíteni kell a piaci viszonyokat, az­az munkaerőpiacra van szükség. Ezzel nem minden­ki értett egyet, ami arra utal, hogy társadalmunkban még mindig él az a szemlé­let, miszerint a mi viszonya­ink között a munkaerő nem áru, csak áruként viselkedik. A hazai közvélemény csak vonakodva fogadja el, hogy a munkaerő, mégha különle­ges áru is, ám mindenkép­pen áru fejlődésünk jelenlegi szakaszában. * Vita bontakozott ki akörül is, hogy ha tényleg kialakul a munkaerő piaca, akkor ab­ban milyen szerepet kell vál­lalnia az államnak. A több­ség véleménye: az állam nem vonulhat ki erről a te­rületről, sőt erősítenie kell befolyását a munkaerőke­reslet és -kínálat alakítására. Meg kell próbálnia a mun­kaerőpiacot az emberek szá­mára elfogadhatóvá, szociá­lis szempontból kielégítővé tenni. Így például az állam­nak kell biztosítania, hogy az oktatási rendszer igazodjék a munkaerőpiac követelmé­nyeihez, s hogy a fiatalok olyan szakismereteket sze­rezzenek, amivel boldogulni tudnak. Mihail Gorbacsov felhívása a grúz néphez

Next

/
Thumbnails
Contents