Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-08 / 82. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ^ 1989. ÁPRILIS 8. 7 Tegnap franciaországi vendégszereplésre utazott a Szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola negyvenöttagú leánykórusa. A szolnoki diákok utazását közel háromszázezer forinttal a Kőolajkutató Vállalat és a Tiszamenti Vegyiművek támogatja, szerényebb összeggel a szolnoki és a megyei tanács művelődési osztálya. A szolnoki diákok öt hangversenyt adnak: Amiens-ben, Senlis-ben, a Ciffra alapítvány hangversenykápolnájában és a párizsi Pompidou Kulturális Központban. Műsorukon — töbl/:k között — preklasszikusok, Bartók- és Kodály- kórusművek, magyar népdalok szerepelnek. A Vadvirág és a Szüleke Észt tánccsoport Szolnokon Amikor megalakult iskolánk néptáncegyüttese, a Vadvirág, elhatároztuk, hogy barátságot kötünk más csoportokkal, köztük egy észt gyermekegyüttessel is. Levelet írtunk a tallinni kultúrpalota vezetőjének, aki segítségünkre volt — emlékszik vissza Kalydy Sándor, a Szandaszőlősi Általános Iskola igazgatója. — A második levél már a Szüleke néptánccsoportnak szólt; s az együttes örömmel elfogadta a meghívásunkat. Az észt gyerekek vasárnap megérkeztek Szolnokra. A 'csoport három alkalommal mutatkozott be a közönségnek, kétszer a repülőtéri helyőrségi művelődési házban, egyszer a Tisza Antal Ottörőházban. Esténként pedig táncháztól hangos a szandaszőlősi iskola. Az együttes egykori táncosát iLohmus Annika orvostanhallgatót kértük meg, hogy mutassa be a néptánccsoportot. — A Szülékét 1976-ban alapította Éne Jakobson, aki jelenleg ig az együttes művészeti vezetője és ibalett- mestere. A csoportot a Tallinni Üttörőpalota tartja fenn. Száznyolcvan táncos illetve zenész dolgozik együtt az észt népi hagyományok őrzéséért, terjesztéséért. Szolnokra harmincán jöttek a csoportból. Az együttes 7—18 éves gyerekekből illetve fiatalokból áll. Évente több mint ötvenszer lépnek fel, hetente 3—4 alkalommal próbálnak. Szerepeltek már Moszkvában, Le- ningrádban, Minszkben, Rigában, Tbilisziben, Kisinyov- foan, külföldön Finnországban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Romániában. Meghívták a csoportot az arteki úttörőtábor fennállásának 60. évfordulójára rendezett ünnepségekre, a Moszkvai Világifjúsági Találkozóra, 1983-ban pedig televíziós műsort készítettek velük. — Mit jelent az együttes neve? — A népviselet fontos tartozéka a szüleke, amely rendszerint fémből készül, különböző nagyságú dísz, s a blúz nyakrészét fogja ösz- sze — magyarázza hibátlan magyarsággal Lohmus Annika. — Hol tanult meg magyarul? — Édesanyám Munkácson született, kárpátaljai magyar. Tallinnban tanult, s ott ment férjhez édesapámhoz. Természetesen anyám tanított magyarra, s persze a nagyszüleim, akiknél sot kát nyaraltam. — A családban magyarul beszélnek? — Csak édesanyámmal. Tavaly ősszel viszont megalakult a köztársaságban egy baráti társaság, olyan emberekből akik magyar származásúak, vagy valamilyen módon kötődnek Magyarországhoz. Körülbelül százan vagyunk. Karácsonykor, hús- vétkor közös ünnepséget rendeztünk. — Milyen ma a köztársaságban a néptáncmozgalom? — A peresztrojkának köszönhetően egyre virágzóbb, de nemcsak a néptánc hanem az egész folklór. A fiatalok fél éjszakákon át táncolnak, énekelnek a Dal mezején. A tavaly nyári észt eseményeket éneklő forradalomnak nevezték a Szovjetunióban. Nem csupán az éjszakai tánc, s dalolás miatt. A hagyományok ápolása segít a nemzeti öntudat kialakításában, ébren tartásában. — Hogyan érzik magukat Szolnokon ? — Nagyszerűen. Családoknál lakunk, így kicsit abba is belepillanthatunk, hogyan élnek Magyarországon. Nagyon kedvesek, vendég- szeretőek a gyerekek és a szüleik is. Voltunk kiránduláson Egerben, Szilvásváradon, Debrecenben, Budapesten. Sajnos nagyon hamar elszáll az egy hét, de rövidesen újra találkozunk. Május 25-től mi látjuk vendégül a Vadvirág táncosait. Addig is az együttes egy Szolnokon tanult csárdással emlékezik a Magyarországon töltött szép napokra. T. G. Néhány pillanat a tallinni diákok műsorából Fotó: Tarpai Nagyszabású kiállítás a Szolnoki Galériában Bernáth, Bokros Birman, Bortnyik és a többiek A magyar grafika külföldön, Németország 1919—1933 1919. augusztusa: nálunk fehérterror, német földön demokratikus alkotmány. Weimar szelleme mindenfelől vonzotta a művészeket, nem véletlen tehát, hogy azok az alkotók, akiknek a Tanácsköztársaság leverése után menekülniük kellett, igen sokan Németországot választották emigrációs hazájuknak. Berlin nyitottabb, internacionálisabb volt a császárvárosnál is, több megélhetési lehetőséget kínált Párizsnál. Különben is a magyar művészvilág ekkor még nem feledte kiábrándultságát, amiért és ahogyan az első világháború idején a Szajna partján élő osztrák—magyar alattvalókat — világnézetüktől függetlenül — internálták. Vonzott a Banihaus-iskola is, de említhetjük a müncheni akadémia korábbi népszerűségét is. így a korabeli jeles festők, grafikusok és olyan ifjú tehetségek, akik később váltak nagy művésszé, szép számmal mentek Németországba saját jószántukból is. A Szolnoki Galériában most látható A magyar grafika külföldön, Németország 1919—1933 című nagyszabású kiállításnak dióhéjban a fentiek a történeti előzményei. A tárlat vándorkiállítás a Magyar Nemzeti Galéria grafikai anyagából és más gyűjtemények műkincseiből. Bernáth Aurél: Starnberg! tő (pasztel, szén 590x740 mm) Tihanyi Lajos: Bölöni György portréja (kréta, 648x492) Jelentős műtörténeti anyag, hiszen a 25 művész alkotásait felvonultató bemutatón ott láthatjuk századunk legjelentősebb magyar alkotóinak — Bernáth Aurél, Bokros Birman Dezső, Czóbel Béla, Ferenczy Béni, Kern- stock Károly, Moholy-Nagy László és mások — munkáit. A több mint száz, különböző művészi felfogású, stílusú alkotás nagyszerűen érvényesül az ideális kiállítási környezetben. A rendezés R. Bajkay Éva értő munkája, ahogy a vándorkiállításra megjelentetett reprezentatív katalógus öszszeállítása is őt dicséri. A szakma kiváló tanulói Országos döntő a 605-ös számú iskolában Hlapítvány Külföldi képzésre Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hallgatói külföldi képzésének előmozdítására 15 millió forintos alapítványt tett az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. Az alapítványhoz ugyancsak 15 millió forinttal csatlakozott a Budapest Bank Részvénytársaság. Az alapítvány alapító okiratát pénteken írták alá az ÉLTE rektori tanácstermében. P május virágai a Mecsekalján A Mecsekalján kinyíltak a május jellegzetes virágai. Az orgona, a vadgesztenye és a gyöngyvirág mindig is előbb díszlenek a magyar mediterránnak nevezett tájon, mint az ország északibb vidékein, a mostani virágfa- kadás azonban különlegességnek számít Pécsett is. Oka nyilvánvalóan a szokatlanul korai kitavaszodás, amihez hozzájött az utóbbi napok, hetek nyárias időjárása. Példátlan módon meggyorsult a vegetáció fejlődése. A védett fekvésű pécsi kertekben és udvarokban megjelentek az első lila fürtök az orgonabokrokon, a székesegyház előtti sétatér öreg vadgesztenyefáin pedig kibomlottak a gyertyaszerű fehér virágok. A mecseki erdőkben feltűnt a ballagok virága: az illatos gyöngyvirág. Rendesen május elején vagy közepén pompázik, ezért is szokták a ballagó diákok gomblyukába tűzni. A szokottnál két-három héttel korábban virágzanak a gyümölcsfák is. A meleg idő, az erős napsugárzás hatására egyszerre legalább félmillió gyümölcsfa öltötte fel fehér, piros, rózsaszínű vagy halványlila tavaszi köntösét. A Szolnoki 605-ös számú F. Bede László Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola volt a házigazdája a dízelmozdony-szerelő illetve a gázvezeték- és készülékszerelő tanulók hagyományos a „Szakma Kiváló Tanulója” versenye országos döntőjének. Minkét szakmában 18—18 diák jutott be a döntőbe az iskolai illetve a területi versenyek után. A gázvezeték- és készülékszerelő versenyzők mintegy kétezer míg a dízelmozdony-szerelők háromszáz, e szakmára készülő diák között bizonyultak a legjobbnak. A döntőbe jutott fiatalok összesen 33 iskola képviseletében érkeztek Szolnokra szerdán este. Csütörtökön gyakorlati feladatokat oldottak meg, tegnap délelőtt pedig öt-öt szakmai elméleti tárgyból és matematikából írásban mérték össze tudásukat. Amíg a diákok versenyeztek, tanáraik szakmai továbbképzésen vettek részt. Az országos döntő ünnepélyes eredményhirdetésére tegnap délután került sor. A dízelmozdony-szerelő szakmában hazai siker született. Haris Csaba, a házigazda iskola harmadikosa szerezte Április 24-én Túrkevén tartják meg az Anyanyelv Hetének megyei megnyitóját. A rendezvénysorozat az utóbbi években már hetekké szélesedett. Minden településen, az oktatási és közművelődési intézményekben előadásokat,rendhagyó órákat meg az első helyezést. Második lett Szűcs István kiskun- halasi tanuló, a „bronzérmet” pedig Soós Dezső szentesi diák nyerte el. Szalai Antal, a 605-ös számú iskola tanulója a negyedik helyen végzett. Mindkét szolnoki diák tanára Hegedűs Menyhért, szakoktatója pedig Vol- ter József. A gázvezeték- és készülékszerelő tanulók döntőjén a Budapesti 31-es számú szakmunkásképző iskola tanulói bizonyultak a legjobbnak. Varga Gábor, Bállá János és Berkes Tibor szerezte meg az első, a második illetve a harmadik helyezést. Az első három helyezett Budapesten veszi majd át a díjat. Tegnap ajándéktárgyakkal jutalmazták a szakma kiváló tanulóit. A szakmunkásképzésben az iskolával kapcsolatban álló üzemek, vállalatok, más megyék intézményei értékes ajándékokkal is segítették a döntő sikeres rendezését! A sikeren túl a legnagyobb ajándék, hogy az országos döntő első hat helyezettje gyakorlatilag befejezte tanulmányait, hiszen a versenyen elért eredményével megszerezte a szakmunkás- bizonyítványt is. tartanak. A TIT Szolnok Városi és Városkörnyéki Szervezete segít azoknak az intézményeknek, amelyek egyelőre még tanácstalanok, hogy kiket hívjanak meg előadásra. Érdeklődésüket, igényeiket április 17-ig várja a társulat városi és városkörnyéki szervezete. Készülődés az anyanyelvűnk hetére
