Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-08 / 82. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989.ÁPRILIS 8. 3 Gyetvai János emlékezete Száz éve született Gyetvai János, egykori jászberényi diák, majd a szociáldemokrata Jászberény című újság szerkesztője. Az 1918— 19-es forradalmak tevékeny résztvevője, ekkor már a Népszava munkatársa. Az 1919-es tanácsi választáson a Szolnok Megyei Tanács tagja, a román intervenció megindulását követően a hadsereg központi lapja, a Vörös Katona fő- szerkesztője, 1919 nyarán pedig Szolnok és a felszabadított területek kormánybiztosának nevezték ki. A Tanácsköztársaság leverését követően hét hónapon át bújdosott, majd Bécsbe emigrált. Ott kapta a megbízást, hogy telepedjék le Kassán, és legyen a Kassai Munkás című lap tényleges főszerkesztője Az impresszumban konspirativ okok miatt- másnak a neve szerepelt, ennek ellenére a csehszlovák hatóságok hamarosan kiutasították Kassáról. Ezt követően Berlinben dolgozott, a világ legelső antifasiszta újságjánál, a Chronik des Faschismus-nál. Az 1920-as évek közepén az amerikai magyar kommunisták meghívták a Magyar Jövő című újság szerkesztőjének. Hosszabb ideig tagja volt az Egyesült Államok Kommunista Pártja vezetőségének, mindemellett élénk irodalmi tevékenységet folytatott. rendszeresen dolgozott a moszkvai Sarló és Kalapács című folyóiratba is. 1946-ban tért haza, Baranya megye főispánja lett, majd nagyköveti beosztásban dolgozott. A személyi kultusz éveiben teljesen háttérbe szorították. publicisztikai, írói tevékenységét korlátozták, a közéletből kizárták. A mellőzöttséget nehezen viselte, nyugdíjas éveiben már súlyos beteg volt, 1967-ben meghalt. Halála előtt nem sokkal még visszalátogatott ifjú éveinek városába, Jászberénybe. — ti — Őrjárat a reklámpénzek körül (Folytatás az 1. oldalról) dányban jelenik meg. Ez már önmagában is egyfajta tájékoztatást adna a hirdetőknek, mert így megtudhatnák, hogy mégis mennyien olvashatják azt. Az egyik délutáni felszólaló, Komjáth István, az In- terpressz Vállalat PR-fönöké volt, akit nagy tetszéssel fogadott hozzászólása utóin a konferencia egyik szünetében kerestem meg. — Sokan azt állítják, ahhoz, hogy Magyarországon hatékony és jó legyen a reklám, elsősorban piacgazdaság kell — mondja. — De hol van ma a piac, kérdezik egymástól a szakemberek. És nem tudnak rá mit válaszolni, legfeljebb csak any- nyit, hogy a piac nálunk a jövő ígérete. Ez egyébként így is van, hiszen példáért nem kell messzire menni, ugyanis a magyar ember a legkülönfélébb termékeket nem itthon, hanem Ausztriáiban szerezte be. Legalábbis a mai napig. De azt is be kell látni, hogy a szerkezet- váltás nem hasonlítható az expressz vonatokhoz, lassabban megy. Nézze meg, ha van áru, és kialakult a konkurencia — mint például a kozmetikai cikkek piacán — ott jó és hatékony a reklám. De ahol a verseny illúzió, ott csak létfenmtortó reklámozás folyik, ami annak létjogosultságát is megkérdőjelezi. Persze azt nem vitatom, hogy a magyar vállalatok élnek a reklám lehetőségével, hisz tavaly országosan ötmilliárd forintot költöttek erre a célra. Nagy Pétert, a Magyar Reklám Szövetség főtitkárát többek között arról kérdeztem, hogy a reklámnak valóban előfeltétele-e a piacgazdaság megteremtése? — A verseny kialakulása — válaszolta —, természetesen áldásosán hatna a reklámra is, de ma, amikor a lakosság bevételei erősen megcsappantak, a reklám szerepe méginkább megnőtt, mivel szinte természetes, hogy ha egy adott terméket nem keresnek, akkor kell azt jobban reklámozni. Hisz ennék a tevékenységnek alapvető célja pontosan az, hogy elősegítse az áru eladását vagy egy szolgáltatás népszerűsítését. Különösen akkor van rá szükség, ha sok az áru, vagy ha kevés a pénz. Tehát egy értékesítést elősegítő, ösztönző tevékenységről van szó. Ebiből eredően persze a reklám minősége is atttól függ: mennyire van a gazdaságnak igénye arra, hogy ehhez az eszközhöz nyúljon. Mert ha nincs érdeke, akkor a reklám is silánnyá válhat. Hát így függnek össze a dolgok. Ezzel összecseng az a vélemény, amelyet Sós Pál, a Magyar Reklám Szövetség Szolnok Megyei Szervezetének elnöke így fogalmazott meg: — A reklámszakma hazánkban ma jóval fejlettebb, mint az a .gazdaság, amelyet ki kellene szolgálnia. Így az a veszély fennáll, hogy az árupiac fejletlensége visszahúzó erőként hat a reklámra, fordítva viszont ösztönözné azt. Ami pedig a mostani rendezvény jelentőségét illeti: maga az a tény, hogy eljön ide az ország különböző tájairól négyszázötven-ötszáz szakember, találkoznak, kicserélik véleményüket, ez nagyon fontos dolog. Már csiak azért is, mert ez olyan szakma, ahol az emberi kapcsolatoknak óriási jelentőségük van. N. T. Békéscsabán Befogadóállomást terveznek Békéscsabán a városi tanács és a helyi pártbizottság egyetértésével romániai menekülteket befogadó állomás létesítéséről folynak előrehaladott tárgyalások. A tábor tervezett helye a volt Délép-telep, amely ma a Megyei Építőipari Szövetkezet tulajdona. Az irodaházból, udvarán pedig egyéb épületekből is álló telepet a szövetkezet árulja. Az építőipari telepet az elképzelések szerint a tárcaközi bizottság, illetve a kormány megvásárolná. A szövetkezet vállalta, hogy a szükséges átalakításokat elvégzi, s a nyár közepén a csabai be- fogadóállomós már fogadni tudná az erdélyi menekülteket. Jelenleg valamivel több, mint kétszáz menekült van a különböző békési átmeneti táborokban, ők valamennyien elférnének a csabai ibefo- gadóállomáson. Itt a menekültek a tervek szerint két hetet töltenének, ennyi idő alatt elrendeződne a sorsuk. Június 3-án és 4-én tartják a pártértekezletet (Folytatás az 1. oldalról) realizálódott csak ipari területen, ami a párttaggá nevelő munka intenzívebbé tételét indokolja. Az első három hónapban hétszáznegyven.ketten kerültek ki a pártból — folytatta Szabó István. Közülük ötszázharminc, aki kilépett. Figyelmeztető jel. hogy a kilépések dinamikája erősödik. A kilépettek mintegy fele a munkásosztályhoz, több mint egyhanmada a szellemi munkát végzőkhöz tartozik. Az indokokat vizsgálva: a kilépettek több mint fele nem ért egyet a párt politikájával, illetve nem vállalja a párttagsággal járó követelményeket. Ezután Szabó István kijelentette: mindezek alapján indokolt, hogy a megyei pártbizottság kezdeményezze a közvetlen irányítású pártbizottságoknak a helyi okok, jellemzők feltárását, ami lehetővé teszi az új Szabó István követelményekhez igazodó tagfelvételi politika kialakítását. A megyei pártbizottság első titkára ezt követően a pártbizottsághoz érkező közérdekű bejelentések, javaslatok, egyéni kérelmek és panaszok intézésének tapasztalatait ismertette. — A panaszügyintézői munka gyakorlatában 1988. negyedik negyedévétől kezdődően változások történtek — mondotta. — Ennek lényege, hogy a korábbi időszaktól eltérően kiemelten csak a párttal összefüggő és a politikai kezelést igénylő bejelentésekkel foglalkozott a pártbizottság. A személyes bejelentőket tanácsokkal, útbaigazításokkal látták el. Az írásban érkezett bejelentéseket — melyek nem a pártmozgalommal voltak kapcsolatosak — az illetékes szervekhez továbbították. . A megyei pártbizottságra tavaly 131 bejelentés, javaslat, kérelem, panasz érkezett, 21 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az ösz- szes bejelentés 36 százaléka minősült jogosnak. A névtelen bejelentések száma tizenkettő volt. Végezetül Szabó István tájékoztatást adott a Központi Bizottság legutóbbi üléséről. A beszámolót követően elsőként Horváth Attila, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese kért szót. A pártbizottsághoz érkezett bejelentések csökkenésének hátterét elemezte. Két okot említett: (egyfelől csökkent a párt iránti bizalom, másfelől a bejelentők élnek a nagyobb nyilvánossággal, mondanivalójuk közléséhez más fórumokat keresnek. Iváncsik Imre, a Szolnok Megyei Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetségének elnöke az okok lényegét abban látja, hogy a megyei pártbizottság szemlélete, szerepe is megváltozott a panaszügyek kezelésében. Helyes és folytatandó pyakorlat — mondotta —. hogy a pártbizottság csak azokat az ügyeket vállalja fel, amelyek hatáskörébe tartoznak. Tabák Lajos nyugdíjas a pártból történő kilépésekhez fűzött megjegyzéseket. — A közelmúlt történéseinek új — és mostanában túlzottan egyoldalú — minősítése miatt az idősebb párttagok bizalma csökkent. többen kiléptek — mondotta. Szabó István összefoglalója után a testület elfogadta a két ülés közötti munkáról szóló jelentést. A megyei pártértekezlet politikai programjára, előkészítésének, lebonyolításának főbb elveire vonatkozó javaslatot Szűcs János terjesztette a megyei pártbizottság elé. Szóbeli kiegészítőjében a megyei pártbizottság titkára először a programtervezet előkészítésének munkálatairól szólt. Hangsúlyozta: abból indultunk ki, hogy a pártértekezletet nem lenne helyes úgy felfogni, mint egy korábban össze nem hívott pártértekezlet pótlását. A rendezvény akkor töltheti be eredményesen szerepét, ha napjainkban és a jövőben a párt előtt álló politikai tennivalók megoldásában segíti a párttagok eligazodását. A pártértekezlet fontos feladatának tartjuk, hogy kiépítsük a párton belüli demokráciának azokat az alappilléreit. amelyre megyénk pártmozgalma a jövőben is építkezhet. Kialakítsuk álláspontunkat a ma felvetődő leglényegesebb aktuális társadalmi. gazdasági, politikai kérdésekben, segítsük elő az aktív politizálás feltételeinek megteremtését a többpártrendszer körülményei között kialakuló versenyhelyzetben. Ezért fontosnak tartjuk, hoey a pártértekezlet előkészítésének és munkájának egész menetében érvényesüljön a demokratizmus. A továbbiakban az írásban kiküldött javaslat szervezeti, szervezési, technikai részének egyes pontjaihoz fűzött eligazító megjegyzéseket, indokokat. — A pártértekezlet előkészítésének, lebonyolításának elveire vonatkozó programot a mai ülést követően sem tekinthetjük lezártnak. Számolnunk kell azzal, hogy az alapszervezetektől, a megválasztott küldöttektől még érkeznek módosító javaslatok — hangsúlyozta befejezésül. Az írásos javaslat részletesen tartalmazza az alapszervezetek visszajelzését a „nyílt levélére. Csokorba szedi a pártértekezlet mellett „voksolók”, és a pártértekezletet ellenzők érveit. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén azonosult a pártalap- szervezetek többségének — a megyei pártértekezlet összehívásáról hozott — döntésével. A pártértekezlet célja, hogy a politikai, gazdasági, társadalmi tendenciák, új ismeretek birtokában — a többpártrendszer keretei között — új politikai prograTóth András mot dolgozzon ki, amely a megyei pártbizottság 198d. október 7-i állásfoglalására, helyzetelemzésére építve olyan célokat fogalmaz meg, melyek a XIV. kongresszusig megvalósíthatók. Akkor tölthet be dinamizáló szerepet, ha helyzetelemzés helyett elősegíti a párttagok felkészítését, felgyorsítja a cselekvési folyamatot, ezáltal segítve a pártegység erősítését. Alapkérdés annak kimunkálása, hogy az MSZMP rövid távú programjához hogyan, milyen konkrét megyei elgondolásokkal kapcsolódjék a megye, hogyan alakuljon a megyében pártmozgalom kapcsolatrendszere, a politikai irányítás tartalma. A javaslat ezen túl részletezi a pártérekezlet előkészítésének rendjét, szervezési, szervezeti kérdéseit. A vitában részt vevők többsége elsősorban a pártértekezlet szervezési ügyeivel foglalkozott, és pontosító módosító javaslatokat tett. Zagyi János, a karcagi városi párbizottság nyugdíjas első titkára szerint a pártértekezlet összehívása most mindenképpen időszerű, de a felkészülésre rendelkezésre álló idő rövid. Azt is figyelembe kell venni — mondotta —, hogy az alapszerveze- ték fáradtak, fásultak. Javasolta, hogy ne június elején, hanem a végén legyen a pártértekezlet, ne szenvedjen az előkészítés demokratizmusa csorbát. Iváncsik Imre. a Szolnok Megyei Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elnöke hangsúlyozta: a pártértekezletet ellenzők érveit is figyelembe kell venni! Az értekezlet ne jelentsen befeléfordulást, az egész környezetre gyakoroljon hatást! Csáki István nyugdíjas megyei első titkár véleménye, hogy egy sikeres pártértekezlet nagy lépés lehet a megújulás útján. — A párttagság várja az okos irányító szót — mondotta. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese a párt- értekezlet június elejére tervezett időpontja mellett érvelt. A negatív tényezők csak tovább szaporodnak. Akik a pártértekezlet mellett voksoltak, már tudják, hogy mit kel! mondaniuk majd — hangzottak indokai. Tóth András, a kisújszállási városi pártbizottság első titkára kérte: ne halogassuk a pártértekezletet, a párttagság türelmetlen. Gergely Zoltán, a jászárokszállási Kossuth Tsz főágazatvezetője módosító javaslatokat tett a tervezethez. Hubanoy Mihály, a Hűtőgépgyár főmérnöke is későbbi időpontban tartaná jónak a pártértekezletet. Lőrinczy György, a NEB megyei elnöke a tervezetnek ahhoz a részéhez kapcsolódott, amely kimondja: „A megyei pártbizottság február 3-i ülésén elindított ügyek ne terheljék a megyei pártértekezlet munkáját.” Kijelentette: a NEB mindent megtesz azért, hogy az említett ügyek addigra lezáruljanak. A vizsgálatok a vége felé közelednek, befejezésük után a népi ellenőrzés részletesen tájékoztatni fogja a testületet — még a pártértekezlet előtt. A konkrét ügyeket összefüggéseiben vizsgálják, tehát például az egész Ta- bán-kérdést, benne a vezetők lakásépítését. Fábián Péter, a Jászkunság felelős szerkesztője szerint a pártérteLőrinczy György kéziét -politikai feladatai között a legfontosabb: mit akar az MSZMP a megyében „a XIV. kongresszusig. Reform- programot pedig csak úgy lehet készíteni — hangsúlyozta —, hogy alaposan megvizsgáljuk, milyen az előrehaladást gátló tényezők konzerválódtak a megyében — a gazdaságban, a kultúrában és más területeken. Madaras László, a Damjanich Múzeum igazgatóhelyettese a pártértekezlet június eleji megtartásának szükségességét és lehetőségét indokolta. Varga Kálmán, a törökszentmiklósi Finommechanikai Vállalat osztályvezetője a sajtó szerepére hívta fel a figyelmet a felkészülés időszakában. Szabó István, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólásában reagált néhány elhangzott felvetésre, javaslatra. A tézistervezet vitára bocsájtásával kapcsolatban megjegyezte: az aktívan politizálok véleményét várhatjuk reálisan, illúzióink nem lehetnek. Hozzászólása további részében kifejtette: a pártértekelzet két hónap múlva lesz. Sok mindent nem látunk előre. Feltételezhetően még bonyolultabb, nehezebb politikai és gazdasági helyzetben leszünk Ezért rendkívül nagy a mostani pártbizottság felelőssége a felkészülésben. A vita lezárása után a testület elfogadta a megyei pártértekezlet politikai programjára, előkészítésének, lebonyolításának főbb elveire vonatkozó javaslatot. Döntése szerint a megyei pártértekezlet időpontja: június 3—4. Helye a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. B. I. Fotó; T. Z. A pártértckezlet időpontjáról szavaz a pártbizottság
