Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-07 / 81. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 7. Kormányszóvivői tájékoztató A bevételt beruházásra fordítják (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács ülését követően Marosán György szóvivő tájékoztatta a hazai és a külföldi újságírókat a kormány előtt szereplő napi­rendi pontokról. A társada­lombiztosítás új irányítási és szervezeti rendszeréről szó­ló törvénytervezet kidolgozá­sát indokolva rámutatott: az 1989. január 1-jével léreho- zott Társadalombiztosítási Alap, a jelenleg is működő társadalombiztosítási rend­szer működésének törvénves feltételeit meg kell teremte­ni. A kormány úgy ítéli meg, hogy a jövőben a tár­sadalombiztosítás területén is fokozatosan előtérbe kerül­nek az önkormányzati ele­mek. Ezért a jogalkotás so­rán ei kell érni. hogy a biz­tosítottak. a járulékfizetők és a különféle érdekcsoportok valós szerepét megjelenítve létrejöhessen a társadalom- biztosítás önkormányzati szervezete. A szóvivő elmondta, hogy a kormány meghallgatta az Állami Ifjúsági és Sporthi­vatal elnökének tájékoztató­ját tervezett parlameni be­számolóiáról. A Miniszterta­nács egyetértett azzal, hogy a jövőben ne külön törvény szavatolja az ifjúság jogait, hanem azok a jogrendszer egészébe épüljenek bele. Ezért valószínűleg javaslatot tesz majd a Parlamentnek a törvénv hatályon kívü] he­lyezésére. A Foglalkoztatási Alap lét­rehozásáról és a foglalkozta­táspolitikai célú, korenged­ményes nyugdíjazásról szóló rendelet módosításával — mint mondta — lehetővé vá­lik a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyug­díjazás költségeinek meg­osztása úgy. hogy annak ma­ximálisan 50 százalékát a Foglalkoztatási Alap finan­szírozza. A várható többlet­költség. amelyet a kormány­nak kell viselnie. 1993-ig csaknem 200 millió forint. Marosán György szólt ar­ról, hogy a Minisztertanács — az Országos Érdekegyez­tető Tanáccsal létrejött meg­állapodás értelmében — fel­emelte egyes tömegközleke­dési vállalatok járművezetői­nek munkaköri pótlékát. A kormány a népszavazás és a népi kezdeményezés szabályozásáról szóló tör­vényjavaslatot a júniusi ülés­szak elé terjeszti. A Minisz­tertanács megítélése szerint e törvény elősegíti, hogy az állampolgárok közvetlenül és hatékonyabban vehessenek részt a hatalom gyakorlásá­ban. érvényesíthessék befo­lyásukat a döntések megho­zatalában. A szóvivő beje­lentette, hogy a kormány mellett működő új, fontos VARSÓ Lech Walesa, a Szolidaritás lengyel szakszervezet elnöke Varsóban csütörtökön kije­lentette, hogy szeretne a Szovjetunióba látogatni. Po­litikai győzelemnek minősí­tette a lengyel kormányzat­tal szerdán elért megállapo­dást, és sürgette a Szolidari­tás újraszervezését. JOHANNESBURG Pieter Botha dél-afrikai elnök csütörtökön bejelen­tette, hogy a jövő hónapban feloszlatja a dél-afrikai par­lamentet és általános válasz­tásokat ír ki. Parlamenti be­szédében a 73 éves politikus közvetve azt is értésre adta, hogy a választásokon nem jelölteti magát az elnöki posztra. Utódja az elnöki poszton várhatóan Frederik Willem de Klerk, jelenlegi közoktatási miniszter lesz. tanácsadó testület, a Nemze­tiségi Kollégium elnöke Pozsgay Imre államminisz­ter. A szóvivői tájékoztatón részt vevő Borics Gyula igazságügyminisztériumi ál­lamtitkár közölte, hogy a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló tör­vénytervezet napokon belül megjelenik a sajtóban. Em­lékeztetett arra, hogy a nép­szavazás jogintézményét már az 1949-es Alkotmány is tar­talmazta, azzal azonban nem éltek, többek között azért sem. mert a népszavazás részleteiben nem volt szabá­lyozva. A tervezetet ismer­tetve az államtitkár el­mondta: népszavazás kiírá­sát a köztársasági elnöknek, a Minisztertanácsnak, leg­alább 50 országgyűlési kép­viselőnek, illetve legalább 50 ezer állampolgárnak kell kezdeményeznie. Elrendelése akkor kötelező, ha az Alkot­mányt az Országgyűlés rész­leteiben, vagy alapvetően módosítani kívánja, továbbá, ha azt 100, illetve 150 ezer állampolgár kéri. Utóbbinak eldöntését ugyancsak vitára bocsátják. A népszavazás el­rendelésének és lefolytatásá­nak szabályai lényegében megegyeznek a választások szabályaival. Az aláírások hitelességét, valódiságát mód lesz a Népességnyilvántartó Hivatal útján ellenőrizni. Természetesen ez nem jár­hat az állampolgárok zakla­tásával, idézgetésével — hangoztatta. Végül szólt arról, hogy a tervezet szerint nem bocsát­hatók majd népszavazásra a költségvetésről, a központi adónemekről, illetve az ezek mértékének meghatározásá­ról szóló törvények, a sze­mélyi kérdésekben való dön­tések, valamint a nemzetkö­zi szerződésekben vállalt kö­telezettségek teljesítése, il­letve az e szerződéseket ki­hirdető törvények. Ez a jö­vőben megkötendő nemzet­közi szerződésekre vonatkoz­na, ám a törvénynek van egy olyan szakasza is, amely szerint a már megkötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek telje­sítése feletti kérdésben sem rendelhető el népszavazás. Ezt a szövegrészt minden­képpen pontosítani kell — tette hozzá Borics Gyula. Farkas István, a társada­lombiztosítási reform kor­mánybiztosa beszámolt arról, hogy a létrehozandó önkor­mányzat a munkavállalók, a munkáltatók és a speciá­lis szociális érdekcso­portok képviselőiből áll majd. Az önkormányzat lesz felelős a társadalombiz­tosítás működtetéséért, ide­értve a Társadalombiztosítá­si Alap működtetését is. Tes­(Folytatás az 1. oldalról) két és félórás véleménycse­réjét, amelynek központjá­ban az európai biztonság és együttműködés, illetve a íegyverzeto&ökkentésről 'fo­lyó kelet—nyugati párbeszéd legidőszerűbb kérdései áll­tak. A brit miniszterelnök­asszony múlt heti afrikai körútja, illetve a szovjet ál­lamfő szerdán befejeződött kubai látogatása kapcsán közvetlen tapasztalatokra alapozva kerültek szóba a dél-afrikai és a közép-ame­rikai térség rendezésre váró problémái. A csúcsmegbeszéléseket követően Eduard Sevardnad- ze szovjet és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter három egyezményt írt alá a miniszterelnöki reziden­cia dísztermében. Közülük kiemelkedő fontosságú a tő­keberuházások kölcsönös kormánygaranciáiról intéz­kedő megállapodás, amely­től mindkét fél a közös vál­tületei határoznák meg azt, hogy milyen legyen a kap­csolat a Parlamenttel, a kor­mánnyal és a társadalombiz­tosítás végrehajtó apparátu­sával. Az önkormányzat az Országgyűlésnek alárendel­ten működne. Vezető testüle­téinek üléseire meghívják a pénzügyminisztert, valamint a szociális és az egészségügyi minisztert. így a kormány kéDViselőinek is módjuk nyí­lik álláspontjuk kifejtésére. Adott esetben többségi szavazást kérhetnek, illetve, ha az önkormányzat döntése sértené a kormányzati ér­dekeket, az Országgyűlés­hez fordulhatnak. A szóvivői tájékoztatón je­lenlevő újságírókat elsősor­ban a népszavazásról szóló törvénytervezet. valamint Nagy Imre és társai földi maradványainak napokban kezdett exhumálása foglal­koztatta. A Magyar Rádió tudósító­ja arról érdeklődött, hogy a népszavazás tervezete ki­zárja-e a népszavazást a bős—nagymarosi vízlépcső ügyében. Másik kérdése ar­ra vonatkozott, hogy a kor­mány ülésén szóba került-e a legújabb vámrendelet, amelynek hatásaként — el­ső becslésként — több valu­tát vitt ki a lakosság az országból, mint amennyit esetleg egész évben elköl­tött volna. Borics Gyula az első felvetésre reagálva el­mondta: a törvénytervezetbe foglaltak szerint bős—nagy­marosról nem lehetne nép­szavazást elrendelni. Az ál­lamtitkár a nemzetközi szer­ződések feletti népszavazás elrendelhetőségét illetően azt hangsúlyozta, hogy az ilyen szerződések esetleges felbontása nemzetközi meg­ítélésünket rontaná, kikez­dené az ország hitelét. En­nek ellenére — mivel Bős— Nagymaros az érdeklődés középpontjában áll — olyan áthidaló szövegmódosítást próbálnak beilleszteni a tör­vénybe, amely talán nem zárja le véglegesen ezt a kérdést. Marosán György a vám­rendelkezéssel kapcsolatban reflexióit összegezte. Sze­rinte a kormány a tapaszta­latokat leszűri és a konzek­venciákat levonja, hozzátet­te azonban, hogy ilyen kér­désekben jó megoldás nem születhet, a legkevésbé rossz intézkedést kell megtalálni. A már széles körűen is­mertetett szovjet csapatki­vonási tervekről érdeklődő tu­dósítóknak Marosán György elmondta, hogy tudomása sze­rint a szovjet csapatok ki­vonása április 25-én kezdő­dik és június végéig fejező­dik be. E kérdésről egyéb­ként a Honvédelmi Minisz­térium sajtótájékoztatót is tart. lalkozások jelentős bővíté­sét reméli. A két ország üzletembe­reinek és állampolgárainak kölcsönös látogatásait kí­vánja előmozdítani a vízum­kiadás megkönnyítéséről kö­tött egyezmény. A harmadik megállapodás a földrengés sújtotta Leninakánban fel­épülő középiskoláról szól, amelyet 3 millió font költ­séggel brit közadakozásból hoznak létre. Nagyra értékelte csütörtö­kön a Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel foly­tatott tárgyalásait Mihail Gorbacsov. A tárgyalások utáni nyilatkozatában kije­lentette, hogy a megbeszélé­sek konstruktívak voltak, és különböző világpolitikai, le­szerelési, regionális problé­mákat és a kétoldalú vi­szonnyal kapcsolatos kérdé­seket érintettek. Arról volt szó — tette hozzá —, hogy hogyan lehetne előbbre vin­ni a nemzetközi kapcsolatok javulását. (Folytatás az 1. oldalról) rifákat állapítottak meg. A legmagasabb éves díj össze­ge 18 ezer forint lesz. A motorkerékpárosok éves dí­ja 500 forint. A használati díj megfize­tését címke igazolja, ame­lyet a szélvédőre kell ra­gasztani. Az útellenőrök táv­csővel. fényképezőgéppel kí­sérik figyelemmel a forgal­mat. Azok, akik az autópá­lyát használják, de nem fi­zették meg a díjat, tízszeres büntetést fizetnek. Jelenleg Magyarországon 210 kilomé­ter az autópálya és 110 ki­lométer a félautópálya hosz- sza. erre az alig több mint 300 kilométerre kell a hasz­nálati díjat megfizetni. A miniszterhelyettes beje­lentette: a kormány vállalt garanciát arra, hogy az autó­pálya-használati díjból szár­mazó bevétel csak közúti beruházásokra, illetve autó­pálya-építésre használható fel. A tájékoztatón felvetődött a kérdés: vajon mi lesz Hatékonyabb tervezés, együttműködés (Folytatás az 1. oldalról) Ezért az együttműködés gyö­keres megújítására van szük­ség. Az áru-pénz viszonyok szerepét kell mindenekelőtt megerősíteni, mert csak így alakítható ki a reális érték­viszonyokon alapuló munka- megosztás. Szükségesnek tartjuk a termelői árrendsze­rek korszerűsítését, a világ­piaci árak alkalmazását, a transzferábilis rubel és a konvertibilis valuták közöt­ti árfolyam reális alapokra helyezését, az egyes nemzeti valuták és a transzferábilis rubel közötti egységes keres­kedelmi árfolyamok rendsze­rének kialakítását. A miniszterelnök-helyettes végül arról beszélt, hogy az új körülmények a népgazda­sági tervezés helyének és szerepének újragondolására késztetnek. A tervezőmunka középpontjában a stratégiai jellegű kérdések, a távlati fejlődés főbb irányainak ki­dolgozása kerül. A tanácskozáson ezután sorra felszólaltak a tagorszá­gok küldöttségvezetői. A bizottsági ülés szekciók­ban folytatja munkáját, s előreláthatóan pénteken jegyzőkönyv aláírással feje­ződik be. A KGST Tervezési Együtt­működési Bizottságának bu­dapesti ülésén résztvevő de­legációkat csütörtökön fo­gadta Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke. Rimái katolikus segédpüspökök eskütétele Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke előtt csü­törtökön a Parlamentben es­küt tettek a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányára azok a római katolikus se­gédpüspökök, akiket II. Já­nos Pál pápa a közelmúlt­ban nevezett ki. Dr. Dékány Vilmos és Dr. Várszegi Asztrik esztergomi. Ács István egri, Mayer Mi­hály pécsi, valamint Dr. Ta­kács Nándor székesfehérvári segédpüspök kinevezéséhez az Elnöki Tanács az előze­tes hozzájárulást megadta. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Katona Imre. az Elnöki Tanács tit­kára és Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. azokkal az autósokkal, akik a magas használati díj mi­att leszorulnak az autópá­lyákról. A válasz: az autó­pályákkal párhuzamos uta­kon ingyen lehet autózni. Igaz. legalább 10 százalék­kal több üzemanyag fogy, lassabban lehet haladni, ke­vésbé biztonságos a közle­kedés, mint az autópályákon. A miniszterhelyettes ígére­tet tett arra, hogy az autó­pályán utazók kényelmét növelni fogják: például te­lefonokat szerelnek fel a parkolókban, üzleteket nyit­nak a pihenőhelyeken. A címkéket egyébként a Magyar Autóklub értékesíti majd. több mint négyszáz helyen, egyebek között ha­tárátkelőhelyeken. benzin­kutaknál, sőt az országha­tárokon kívül is. A sajtótájékoztatón az is elhangzott: a május, júni­usi csonka negyedévre 400 forintos díjat kell fizetni. Aki az idén már májusban megvásárolja az egész évre, azaz a július 1-jétől 1990. Csütörtökön a Külügymi­nisztériumba kérették a bu­dapesti román nagykövetség illetékesét azzal összefüggés­ben, hogy a román hatósá­gok nemkívánatos személy­nek nyilvánították Chrudi- nák Alajost, a Magyar Tele­vízió külpolitikai főszerkesz­tőjét, valamint a Külpoliti­kai Főszerkesztőség vala­mennyi munkatársát. Mint ismeretes, az MTV forgató- csoportjának tagjai át akar­taik utazni Románián. A Külügyminisztérium til­takozását fejezte ki a román hatóságok önkényes eljárása miatt és hangsúlyozta, hogy a szocialista országok gyakor­latában szinte példa nélküli intézkedés újabb feszültség­gel terheli a magyar—román kapcsolatokat. A román lé­pés merőben ellentétes a két ország kulturális és tudomá­nyos együttműködési megál­lapodásával, amely célul tű­zi ki — egyebek között — a sajtó és a televízió szorosabb együttműködését. Mindezzel Románia ismét megsértett egy magyar—román állam­közi egyezményt. A román magatartás ellen­tétes a nemzetközileg elfo­Június 16-án Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József holttesté­nek exhumálása befejező­dött, és ezzel a kegyeleti ak­tus első szakasza véget ért — jelentette be Hegedűs B. András a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottsága sajtótájé­koztatóján amelyet a rákos­keresztúri temető 301-es parcellájánál tartottak csü­törtökön. Az eseményen je­len voltak Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József családtag­jai. Hegedűs B. András a TIB nevében köszönetét mondott mindazok fáradságos, nagy szakértelmet és tapintatot kívánó munkájáért, akik részt vettek a sírok felkuta­tásában, kihantolásában, és a holttestek exhumálásában. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Igazságügyi Minisz­térium képviselői a sajtótá­jékoztatón nem jelentek meg. Ennek ellenére a TIB elismerését fejezte ki azon hatósági személyeknek, akik június 30-ig szóló bérletet, az 14 hónapra fizeti az 1500 forintos évi átalányt. Az úgynevezett útalap lét­rehozásáról is döntött leg­utóbbi ülésén a kormány. Ez a pénzalap szolgál majd a közutak fejlesztésére és fenntartására. Az útalap része lesz az autópálya­használati díj, de tervezik azt is. hogy az üzemanyag­eladás növekedéséből szár­mazó árbevétel-többlet egy részét ugyancsak az útalap­ba teszik. A tapasztalatok szerint évente 50—50 ezer tonnával nő a benzineladás, ebből tetemes bevételnöve­kedésre lehet számítani. Az útalap végleges konstruk­ciójáról ez év június 30-áig döntenek, s várhatóan jövő év január 1-jén vezetik be. Az útalap egyébként arra is hivatott, hogy pótolja azokat a veszteségeket, ame­lyek az utak elégtelen fej­lesztése, hiányos karban­tartása miatt keletkeznek. Ez a veszteség évente mint­egy 40 milliárd forintra te­hető. gadott normákkal, durván sérti a helsinki záróokmány betűjét és szellemét, az alap­vető emberi jogokat. A ro­mán döntésre olyan időszak­ban került sor, amikor a helsinki folyamat résztvevői — így a Román Szocialista Köztársaság is — Bécsben a közelmúltban vállalták: az újságírók szakmai tevékeny­ségük törvényes gyakorlása következményeképpen nem utasíthatók ki és más módon sem büntethetők. Tartózkod­nak olyan korlátozó intézke­dések megtételétől, mint pél­dául az újságíró akkreditá­lásának visszavonása vagy az újságíró kiutasítása. A ma­gyar újságírókkal szemben alkalmazott bánásmód meg­kérdőjelezi a román maga­tartás komolyságát a Bécs­ben vállalt kötelezettségeket illetően. Ez azért is sajnála­tos. mert az ott jelen volt ál­lamok képviselői néhány nap múlva Londonban ismét ta­lálkoznak, hogy megvitassák, mit tehetnek még a helsinki folyamatban az .információ- áramlás fejlesztéséért, a tá­jékoztatáshoz való jog álta­lánossá tételéért és az új­ságírók munkafeltételeinek javításáért. korrekt feltételeket terem­tettek a munkákhoz. A tájékoztatáson elhang­zott, hogy az öt exhumált holttest azonosítása rövide­sen megkezdődik é® várható­an néhány hetet vesz igény­be. Nagy Imrét, Gimes Mik­lóst, Losonczy Gézát, Maié­ter Pált, és Szilágyi Józse­fet, valamint az említett másik öt személyt június 16- án kívánják nyilvánosan el­temetni a szomszédos 300-as parcelláiban. Mivel a 301-esben továb­bi jeltelen sírok vannak. A tervek szerint az ünnepé­lyes gyászszertartás alkal­mával történne meg a ki­végzettek emlékművének szimbolikus alapkőletétele. Az emlékmű megalkotására pályázatot ír ki a Történel­mi Igazságtétel Bizottsága. Az emlékműre fel kívánják vésni az 1956 után kivég­zett személyek neveit. A TIB a későbbiekben szorgalmaz­za egy másik emlékmű fel­állítását, amely 1956 vala­mennyi áldozatának emléké­re készülne. Gorbacsov és Thatcher találkozója Újabb feszültség a magyar-román kapcsolatban A Külügyminisztérium közleménye Nyilvános temetés a 300-as parcellában [Telexen j Érkezett

Next

/
Thumbnails
Contents