Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-07 / 81. szám
Hatodik országos reklámkonferencia — Szolnok SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989Április i. Bálint Ferenc a házigazda város nevében köszönti a konferencia résztvevőit Cél: a piacképes teljesítmény ösztönzése Beszélgetős az elosztáspolitika jelenéről, jövőjéről Kovács Imrével, az MSZMP KB tagjával, a KB gazdaság- és szociálpolitikai osztályának vezetőjével Tegnap délután Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban kezdetét vette a Hatodik Országos Reklámkonferencia. A rendező Magyar Reklámszövetség nevében Nagy Péter főtitkár köszöntötte a zsúfolásig megtelt konferenciateremben ülő hallgatóságot, valamint a nyitó plenáris ülés vendégeit és előadóit. Elsőként Bálint Ferenc, Szolnok város tanácsának elnöke a rendezők nevében szólt arról, hogy megyénkben hagyományai és okai is vannak a reklám iránti érdeklődésnek, hiszen itt meghatározó ipari és mezőgazdasági üzemek működnek, amelyeket ugyanúgy érint vagy érinthet a gazdaság most folyó reformja, mint másokat. Az első előadó, dr. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes aktuális gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Ezek között részletesen szólt a piac, az exportképesség, a gazdaságirányítás, a KGST-kooperáció időszerű tennivalóiról. (A tanácskozást követően a miniszterhelyettes interjút adott lapunk számára, melyet tudósításunk végén közlünk). Másodikként dr. Zeller Gyula, a Pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem tanára tartott előadást a gazdaság és a reklám kapcsolatáról. ö sem térhetett ki a piac- szervezés szükségessége elől, azonban elmondta, hogy a piac csak alulról, a tisztességes partnerkapcsolatok mellett szerveződhet. A marketing és reklám szerepe már abban is jelentős lehet, hogy a külföldi tőke tétovázását oldja, hiszen pár százmillió dollár van a 280 létező vegyesvállalatban, ami szerinte olyan csekély, hogy akár egyben is koncentrálódhatna. Kiemelte a tőzsde szerepét, ami hazánkban sajnos kissé pejoratív fogalom, hiszén csődök és spekulációk tapadnak a közvéleményben a tőzsde fogalmához, holott az nagyon is fontos információs centrum, értékítéletalkotó helye a vállalatoknak, illetve ezáltal elősegíti a pénz, a tőke egészséges áramlását. Megdöbbentőek hazánkban az árkartellek, a monopóliumok például azért, hogy az összes dohánygyár egyszerre emeli a cigaretták árát, vagy például az összes téglaipari vállalat egyszerre lép ugyanígy. Ez — szerinte — klasszikus árkartell, ami a tisztességtelen gazdasági haszonszerzésre vonatkozó törvények értelmében hazánkban is tilos. Mindez azért van, mert nincs piac, és sajnos ezt illetjük mi szocialista jelzővel, holott egyszerűen piachiányról kellene beszélni. A marketingmunkára térve kiemelte, hogy annak színvonala függ a gazdaság színvonalától, azaz Nyugaton fejlettebb, mint mondjuk nálunk. De ez nem jelenti azt, hogy itthon ne volna létjogosultsága, sőt éppen azért fontos, mert a marketing szemlélet nem azonos az értékesítési szemlélettel. A marketing ugyanis nem eladni akar, -hanem vevőket teremteni, és ez minőségi különbség. Ebben a feladatvégzésben viszont erőteljesen megnő a kommunikációs eszközök szerepe, elsősorban a helyi, ezért olcsóbb rádiós, televíziós technikák, vagy éppen a nyomtatott sajtó lehetőségei. Fontos, hogy szakemberek végezzék a vállalatok marketingmunkáját, hogy a vállalatok ne elzárkózzanak a nyilvánosság elől, hanem éppen keressék önmaguk megismertetésének lehetőségeit. A reklámkiadások növekedtek ugyan az utóbbi időben, azonban egyrészt ez csak az inflációt ellensúlyozta, másrészt az idegenforgalom és a külkereskedelem részaránya volt a meghatározó. A vállalati és újabban a politikai reklámigények minőségi kielégítése a szakma számára is komoly kihívást jelent. A jelenlegi konferencia talán ilyen szempontból is egy „startpisztoly- dödrenés”-sel ér fel a szakemberek számára. Ma szekcióülésekkel folytatja munkáját a konferencia. öt megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkárainak és osztályvezetőinek részvételével Szolnokon tájékoztatót tartott az MSZMP KB gazdaság- és szociálpolitikai osztálya. A tanácskozás témája: az elosztáspolitika megújításának fő irányai. Az eszmecsere része volt annak a többmenetes vitasorozatnak, amelynek során az eddig kidolgozott elgondolások majd végül koncepcióvá érlelődnek — várhatóan az év második felére. A jelenlegi elosztáspolitika sokak által vitatott és bírált terület. Egyre érezhetőbbek és feszítőbbek azok az ellentmondások. amelyek felhalmozódtak. Nem kétséges, hogy az elosztáspolitika korszerűsítésre szorul. Felvetődik azonban, hogy időszerű-e új elosztáspolitikáról beszélni, amikor az elosztható források rendkívül szűkek, és belátható időn belül azok is maradnak? A tájértekezlet után beszélgetésre kértük Kovács Imrét, az MSZMP KB tagját. a KB gazdaság és szociálpolitikai osztályának vezetőjét. Készségesen vállalkozott, hogy a jelenlegi és a formálódó elosztáspolitikával kapcsolatos kérdésekre válaszoljon. — Kérem, először jellemezze a jelenlegi elosztáspolitikát! — Az elosztási rendszer mai gyakorlatának elvi alapjai lényegében négy évtizeddel ezelőtt, a társadalmigazdasági berendezkedés modelljével, a szocializmus akkori eszményképével összhangban alakultak ki. Az elosztási viszonyok meghatározója a munka szerinti elosztás elve azt kívánta érvényre juttatni, hogy a megélhetés fő forrása a munka legy en. Társadalmi-politikai elvekből kiindulva a bérezésben nagyfokú egyenlősdi alakult ki. A legfontosabb szociális, infrastrukturális feladatok ellátását az állam vállalta, az ilyen jellegű kiadásokat a bér nem tartalmazta. Viszonylag kiegyenlített és alacsony bérszint alakult ki. miközben a szociális — infrastrukturális ellátás költségeinek egy része fokozatosan a lakosságra terhelődött. A munka szerinti elosztást a társadalmi juttatások rendszere egészítette ki, amely jórészt szociális indítékú volt. A társadalom egyes tömegméretű szükségleteit — például oktatás, egészségügy stb. — döntően centralizált jövedelmekből, intézményesítetten kívántuk kielégíteni. A későbbiek során a pénz- és áruviszonyok térnyerésével módosult ki- szélesedett az elosztáspolitika eszközrendszere, árnyaltabbá váltak az elosztási viszonyok. Mindezek ellenére fokozódtak az ellentmondások az elmélet és a gyakorlat között. — Melyek ezek az ellentmondások? — Csak a legfontosabbakat sorolom fel. Nem sikerült kellő összhangot teremteni a gazdaság teljesítményei és az elosztási viszonyok között. Az elosztás gazdaságigazdálkodói ösztönző szerepe alacsony hatásfokú, a munka szerinti elosztás elve követ- kezetlenül érvényesül, a bérarányok eltorzultak. Nagy a szükségleti elvre épített elosztási forma forrásigénye, ami pazarlással jár. A viszonylag kiegyenlített és szintjében alacsony bérek mellett a társadalom jöve- delmileg és vagyonilag jelentősen differenciálódott. A felgyorsult árszínvonal-emel kedés és a vele iáró jövedelem-átrendezés követhetetlenné tette a társadalmi hatások áttekinthetőségét és megfelelő kezelését. A társadalmi egyenlőtlenség jelentős, a felzárkózás esélye romlott. Nagy az elmaradás a szélesen értelmezett infrastruktúra. szolgáltatások területén. Röviden összegezve: sem a munka szerinti elosztás elvét, sem a szociális indítékú elosztást, de az eszményeinket sem tudtuk jól megvalósítani, illetve érvényre juttatni. — Az elmondottakból kiderül, időszerű az elosztáspolitika megújítása. De hogyan készülhet egy elosztáspolitikai koncepció, amikor a pártnak nincs hosszú távú programja? — Hosszú távú nrogram valóban nincs, de a részterületeken folynak a munkálatok. amelyek körülbelül az év közepéig tervezetben ösz- szeállnak — ezek összegezéséből formálódik ki a hosszú távú program. Az elosztás- politikai koncepció a gazdaságpolitikai elgondolások fontos része lesz majd. — Mik a jövőbeni elosztáspolitika kiinduló teltételei — vagyis a tervezés támpontjai? — Piacgazdaságot kívánunk kiépíteni, önálló piaci szereplőkkel, a tulajdonlás reformjával. Ez megváltoztatja a gazdaság döntési-irányítási rendszerét. Megszűnik az utasítási, felkérési, leírási szabályozás lehetősége. A kormány rendelkezésére álló gazdaságirányítási eszközök közvetett, a piacot áttételesen befolyásoló eszközökre szorulnak vissza. Az elosztást illetően: a piaci folyamatokban alakul ki a iö- vedelem elsődleges elosztása. A változás alapvetően befolyásolja az állami költség- vetés szerepét, jövedelemcentralizációs és újraelosztó szerepe radikálisan csökken. A költségvetés funkciói az állam közhatalmi feladatainak fenntartására, az ingyenesnek minősülő közszolgáltatások finanszírozására, a közvagyon működtetésére, az infrastruktúra fejlesztésére és az állami szociálpolitikára korlátozódnak. Több társadalmi-gazdasági feszültséggel is számolni kell. Például a társadalom jövedelmi-vagyoni helyzete tovább polarizálódik. Az életszínvonal, a fogyasztás néhány évig legfeljebb a mai szinten maradhat. Figyelembe kell venni egyebek mellett még azt is. hogy a társadalmi munkaerőpotenciái csökken, folytatódik a lakosság elöregedése. — Nem lestett valami rózsás képet a jövőről! — A realitásokkal kell számolni, és nem a vágyak alapján tervezni. Felelőtlenül nem lehet ígérgetni. Jó esetben is stagnálásra számíthatunk egy ideig. Ezen belül lesznek rétegek, akik jobban járnak — reméljük, körük egyre szélesedik. — Mi a formálódó új elosztáspolitika célja és lényege? —Az elosztáspolitika megújításának célja a tulajdonosi érdekeltségen alapuló piacgazdaságnak és az átalakuló társadalmi-politikai rendszernek megfelelő elosztáspolitika kialakítása. Kiemelt fontosságú az érdekeltség hatásfokának növelése, a lakosság lét- és szociális biztonságának szem előtt tartása. A tervezett változás lényege: a központilag, többségében adminisztratív eszközökkel vezérelt bér- és jövedelemelosztásról elmozdulni a szabályozott piac. a gazdasági törvények által meghatározott jövedelemképződés és az ezzel összhangban álló elosztási rendszer felé. Az elgondolásban nagyon lényeges, hogy a személyes teljesítményekkel arányban álljanak a jövedelmek — vagyis: aki többet teljesít, kapjon is többet. Azoknál viszont, akik önhibájukon kívül nem tudnak nagyobb teljesítményt kifejteni és hátrányos helyzetbe kerülnek, belép a szociálpolitika. Tehát az elsődleges jövedelmek keletkezésében, a jövedelemelosztásban az alkotó munka, a piaci érték, a teljesítmény, a vállalkozás szempontjai dominálnak. Az újraelosztás egves folyamataiban. a szociális szférában az igazságosság, a méltányosság, a társadalmi szolidaritás és biztonság kap elsőbbséget. Az elosztáspolitika megújítása nyilván társadalom- politikai, ideológiai konfliktusokkal is jár, ezekkel szembe kell nézni. Például a teljesítmény nem csak az elvégzett munka mennyiségét, minőségét, hanem a piacképességet, a vállalkozást és az azzal járó kockázatot is magában foglalja. A tőkejövedelmek pedig nem csak megtűrtek. hanem elismertek lesznek. — Mikor lép be az új elosztáspolitikai koncepció? — Nem tudjuk még, mikor térhetünk rá. Attól függ hogyan alakul a gazdaság helyzete. Ha ott lassan lépünk, a mostani állami elosztás tovább fog élni. Még egy megjegyzést. Ma még nem beszélhetünk új koncepcióról — csak formálódó, alakuló elgondolásokról. A folyamatban lévő munkálatokat, a javaslatok kellő mélységű kidolgozását számos tényező akadályozza. Sok számításra is szükség van még, a részterületeken további vizsgálódásokra, elemzésekre. — Köszönöm a beszélgetést. Berki Imre Nyilatkozik a miniszterhelyettes Dr. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettest a plenáris ülés után kértük, válaszoljon a Néplap kérdéseire. — ön az előadásában kiemelte a piac fontosságát. Nálunk még ilyenről csak korlátozott mértékben beszélhetünk. Vajon hogyan jön a képbe, mi a szerepe a reklámnak? — Nézze, szerintem valóban intenzívebb a reklámtevékenység a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban, azonban nálunk, a gazdasági szerkezetátalakítás kapcsán párhuzamosan alakulnak ki a kényszerítő feltételek ahhoz, hogy ebben is növeljük a színvonalat. Másrészt azt se feledje el, hogy a magyar áru, idegenforgalom reklámja ma is fontos és élő, hiszen évente 14 millió külföldi fordul meg nálunk. Ha az importot liberalizáljuk, és már negyven százalékát liberalizáljuk, akkor a reklámnak itt is megvan a szerepe, azaz a magyar vállalat érdeke, hogy a külföldi cégekkel versenyt tudjon tartani. Ehhez reklám kell, okos, jó piacérzékenységű propagandaszakemberekkel kitalál tan. — Beszéljünk egy olyan kérdésről, ami nem túl jó reklám most a kereskedelmi minisztériumnak sem. Ez az április 8-án érvénybe lépő új vámszabályozás. Önök társszerzők ebben a Pén zü gyrni n is ztéri ummal. — Engedje meg, hogy pontosítsam. Mi nem vagyunk társszerzőik, mivel az intézkedéssel a kereskedelmi minisztérium nem értett egyet. — Igen, de ettől függetlenül a kereslet-kínálat eddigi egyensúlyát úgy-ahogy biztosító magánimport feltételei jelentősen romlanak. Nemcsak a hűtőládáké, hanem a számítógépeké is, noha ez utóbbiaknál a korábbi vámrendelkezések egyre kedvezőbb feltételeket vezettek be. Most ehhez képesti a visszalépés. — Kétségtelen így van, azonban a kereskedelem egyet tehet, hogy megpróbálja az importot úgy fokozni, hogy itthon is versenyképes áron lehessen hozzájutni a ma még hiánycikknek számító termékekhez. Ennek feltétele, hogy a külföldi gyártótól közvetlenül vásároljon a magyar kereskedő, s így olyan belföldi ár legyen, kialakítható, ami a fogyasztóknak is megfelelő. — Ennek elfogadásával, ön meg tudja-e mondani, mikor szűnnek meg az ellátási gondok például hűtőládákból vagy számítógépből? — Én úgy vélem, hogy két hónap múlva a kereslet és a kínálat egyensúlya helyreáll a belföldi piacon. Sz. P. Nemcsak lakások, hanem közintézmények épületeinek építésénél is terjed a tetőtér beépítése; a régi épületek padlásterének átalakítása, ahol kényelmes, világos irodák alakíthatók ki. Felvételünk Jászberényben a Jászsági Áfész-köz- pontban készült, ahol a közelmúltban alakítottak ki a tetőtér beépítésével irodákat. (Fotó: K. É.) Dr. Spilák Ferenc nyitó előadását tartja
