Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-06 / 80. szám

Havanna után Londonba utazott Mihail Gorbacsov Szeptember végéig Vietnam kivonja csapatait Kambodzsából Vietnam szeptember végé­ig minden előfeltétel nél­kül kivonja, valameny- nyi Kambodzsában állo­másozó csapatát. Ezt a fon­tos bejelentést tartalmaz­za a vietnami, a kambodzsai és a laoszi kormány közös nyilatkozata, amelyet szer­dán tetteik -közzé a három in­dokínai ország fővárosában. Mint emlékezetes, Vietnam eddig azt az álláspontot kép­viselte, hogy csak a kambo­dzsai kérdés politikai rende­zése esetén kerülhet sor szeptemberben csapatkivo­násra, megegyezés híján vi­szont csak a jövő évben. A mostani bejelentésben sem­miféle előfeltételről nincs szó. Vietnam egyébként 1982 óta hét ízben hajtott végre részleges csapatkivonást — legutóbb tavaly decemberben —. s az eredetileg Kombo- dzsában levő -egységeinek immár csupán negyede tar­tózkodik a szomszédos or­szág területén. Szerdán elutazott Havan­nából Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Háromnapos kubai látoga­tása során a felek megerősí­tették szándékukat a hosszú távú baráti együttműködés­re a politika és a gazdaság terén egyaránt. Ezt államkö­zi szinten 25 évre szóló ba­rátsági és együttműködési szerződésbe foglalták, ame­lyet Mihail Gorbacsov és Fi­del Castro írt alá kedden. A távozást hasonló ünne­pélyes külsőségek kísérték, mint az érkezést: a szállás­helyről a repülőtérre vezető utat kubaiak tízezrei szegé­lyezték. A búcsúztatásra ki­vonult az egész kubai párt- és állami vezetés, élén Fidel Castróval. A szovjet pártfőtitkár gé­pe helyi idő szerint reggel fél tíz előtt néhány perccel indult el London felé. * * * A szovjet államfő érkezé­sét megelőzve szerdán, Gor- bacsov-napok kezdődtek Nagy-Britanniában. A napi­lapok hasábjain és az elekt­ronikus tömegtájékoztatás­ban tudósítók, publicisták és szovjetológus szakértők sere­ge ecseteli a Szovjetunióban végbemenő politikai és gaz­dasági reformfolyamat kor­szakos jelentőségét. Sir Bryan Cartledge. aki Moszkvábaii képviselte ha­záját Margaret Thatcher asz- szony szovjetunióbe'i látoga­tása idején, elmondotta' Mihail Gorbacsov és a brit miniszterelnök-asszony kö zött nagyon jó megértés ala­kult ki, ami bizonyos hason­ló személyiségjegyeknek is tulajdonítható. Noha még messze az év vége, de 1989-ből már eltelt három hónap. A vállalatok mostanában adnak számot az első negyedév eredményeiről, ezért azt az aktuális kérdést tettük fel a me gye több nagyvállalatánál, hogy érez­hető-e valami változás, vagyis: A kunszentmártoni téglagyárban a múlt év végén korszerű, hőszigetelt HB 38-as falazótégla gyártását kezdték meg, melyből az idén már — a keresletnek megfe­lelően — folyamatos gyártást terveznek. Jelenleg napi 12—14 ezer darab tégla ké­szül el. Fotó: Korényi Mit mutat az első negyedév mérlege? Vécsey Zoltán, a Tisza- menti Vegyiművek kereske­delmi vezérigazgató helyet­tese: — Vállalatunk ez év első három hónapjában az átla­gosnál kedvezőbb természe­ti körülmények között dol­gozott. Ugyanis nem volt ke­mény a tél, s így energetikai gondok sem hátráltatták a termelést. Ugyanakkor pe­dig az alapanyag-ellátás is megfelelő volt. Hiszen a kénsav, a mosószer és mosó­szer-alapanyagok gyártásá­hoz szükséges anyagok meg­felelő mennyiségben és ütemben érkeztek hozzánk. Ami viszont problémát je­lentett: a műtrágyagyártás­hoz szükséges kálisó hiánya gátolta a termelést. Persze az is igaz, hogy a termelési kapacitásunkat elsősoroan piaci okok miatt nem tudtuk kihasználni, s ezért az első negyedévi bruttó termelési értékünk 4—5 százalékkal el­marad a tavalyi év hasonló időszakához képest. A ter­melési érték 30 százalékát kitevő foszfor és kevert mű­trágyák iránti kereslet drasz­tikusan visszaesett, körülbe­lül 70 százaléka az előző évi­nek. Ennek oka elsősorban az, hogy mezőgazdasági vá­sárlóink továbbra is pénz­ügyi gondokkal küszködnek, s így — mint már említet­tem — a szokásosnál keve­sebb a megrendelés. Summa- summárum: a belföldi érté­kesítés összeségében 50 szá­zalékkal esett vissza az év első három hónapjában, a tavalyi esztendő hasonló idő­szakához képest. Kénsavbói viszont 15 ezer tonnával töb­bet értékesítettünk. Noha a műtrágyagyártók igénye csökkent, de még szerencse, hogy egyéb vevőink megren­delései nőttek. Az első ne­gyedévben jobb minőségű gyógyszerkönyvi kénsavat is gyártottunk, a mosószer­üzemben pedig márciusban üzembe helyeztük az új pa- lettázó gépet, s így most már a Tomi mosószerek termelé­se két gyártósoron folyik. Ami pedig az exportot il­leti, tőkés export árbevéte­lünk lényegesen magasabb az előző év hasonló időszaká­nál. Például kriolitot szállí­tottunk Egyiptomba, s nát- rium-polifoszfátból eddig a tavalyi mennyiség háromszo­rosát értékesítettük. A szoci­alista országokba irányuló exportunkról el kell monda­ni, hogy az első negyedév­ben még a tavalyról áthúzó­dó tételeket szállítottuk ki, s április 1-jétől kezdjük meg az idei szerződések teljesíté­sét. Azokban az üzemekben, ahol piaci gondok miatt (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­sága április 5-én, szerdán ülést tartott. A testület tájékoztatást kapott az elosztáspolitika megújulásáról. A tervezet abból indul ki, hogy a jöve­delemszerzés meghatározója a jövőben is a munka lesz, de emellett a vegyesgazda­ságnak megfelelően elismer­tek lesznek a tőkejövedel­mek is. A piacgazdaság kié­pülése együtt jár a jövede­lemnek, a javaknak a ko­rábbinál nagyobb differen­ciálódásával. A piaci hatá­sok érvényrejutása mellett az elosztási rendszert úgy kell korszerűsíteni, hogy az állampolgárok szociális biz­tonsága erősödjön. A megújuló elosztás politi­ka azzal számol, hogy az alapellátások ingyenessége fennmarad, míg a kiegészítő szolgáltatások esetében a térítéses megoldás kerül elő­térbe. A bérek központi sza­bályozását a bérezés gazda­sági és önszabályozó rend­szere váltja fel; a munkához való jog alapvető társada­lompolitikai követelmény marad. A Politikai Bizottság szük­ségesnek tartja az új elosz­táspolitikai koncepció kidol­gozásának meggyorsítását, a részkoncepciók mielőbbi öszerendezését, és a tervezett változásokkal együttjáró tár­sadalmi hatások feltárását. A testület tájékoztatót hallgatott meg a szociálpoli­tika és az egészségügy meg­újítását szolgáló előkészítő munkálatokról is. Megálla­pította: az egészségügy, de mindenekelőtt a szociálpoli­tika megoldatlan problémái mára politikai kérdésekké váltak. A javaslatokat a Szo­ciális és Egészségügyi Mi­nisztérium által fölkért szak­értői bizottságok dolgozták ki, „útkeresés és szociális biztonság” címmel. Elkészült az átmeneti időszak szoci­álpolitikai elgondolásairól készített vitairat is. A Politikai Bizottság meg­vitatta az előzetes elképze­léseket és az alapvető fej­lesztési irányokat. Támogat­ja, hogy a szociálpolitikai és egészségpolitikai lépések szervesen illeszkedjenek egy, az egész társadalmat átfogó civilizációs programba. Se­gítsék elő, hogy Magyaror­szágon a technikai fejlődés­sel együtt az emberek egész­ségét és szociális biztonságát megújító program is valósul­(Folytatás a 2. oldalon) Reformok a gazdaságban, változások a reklámban Országos konferencia Szolnokon Zászlólevonás katonai tiszteletadással Szerdán reggel ünnepélyes keretek között, katonai tisz­teletadással vonták le a Gel- lért-hegyen a Magyar Nép- köztársaság nemzeti zászla­ját és a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös lobogó­ját, valamint a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren az állami zászlót. Moszkvai Napok Budapesten A Moszkvai Napok Buda­pesten elnevezésű rendez­vénysorozatra a magyar fő­városba érkezett moszkvai várt- és tanácsi delegáció, Valerij Szajkin, az SZKP KB tagja, a moszkvai váro­si tanács elnöke vezetésével szerdán az IKARUS Ka­rosszéria- és Járműgyár má­tyásföldi gyárába látogatott. A küldöttség tagjaival tar­tott Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A vendégeket Ur- szin János, a gyár vezérigaz­gató-helyettese és Szabó Im­re, az IKARUS pártbizottsá­gának titkára fogadta. A de­legáció rövid tájékoztatást kapott a gyár életéről, mun­kájáról, majd felkereste a helyi múzeumot, és megláto­gatott több üzemrészt. A nap folyamán a kül­döttség ellátogatott a Fővá­rosi Tanács Városház utcai épületébe is. A delegációt fogadta Bielek József, a Fő­városi Tanács elnöke, aki tá­jékoztatást adott Budapest életéről, a város terveiről. Országos reklámkonferen­ciát rendeznek — immár ha­todik alkalommal — Szolno­kon április 6-án és 7-én. A „Reformok a gazdaságban, változások a reklámban” cí­mű rendezvényről tegnap Nagy Péter, a Magyar Rek­lámszövetség főtitkára sajtó- tájékoztatót tartott a MUOSZ székházában. Elmondta, hogy a tanács­kozáson 5 szekcióban folyik majd a munka, szó lesz a szponzorálásról1, a vállalati reklámköltségek felhaszná­lásáról, a reklámok tervezé­séről, az etikai és jogi sza­bályozásról, valamint a mű­vészet, az esztétika és a rek­lám kapcsolatáról. Kísérő A Parlamentben szerdán ülést tartott az Országgyűlés közlekedési és építési bizott­sága. A testület egyebek kö­zött a vasútvillamosítási program végrehajtásáról, va­lamint a kistelepülések út­hálózatának fejlesztéséről tárgyalt. Nagy Ervin közle­kedési, hírközlési és építés­ügyi miniszterhelyettes el­mondta, hogy a kormány a napokban határozott az au­programként az elmúlt év legsikeresebb reklámfotói­ból kiállítás' nyílik a konfe­rencia színhelyén. Beszámolt arról is, hogy a reklámszövetség néhány száz vállalat körében felmérést végzett. Ebből kitűnik, hogy az érintett vállalatok az el­múlt évben 7—8 százalékkal többet fordítottak gyártmá­nyaik, szolgáltatásaik reklá­mozására, a teljes vállalati forgalomnak a reklámkölt­ség 2—2,2 ezrelékét teszi ki. Ez jelzi, hogy a piaci ver­seny erősödésével növekszik a reklámozás szerepe. Megyei reklámszakembe­rekkel készített írásunk a 3. oldalon. tópálya-használati díj beve­zetéséről. A május 1-jétől ér­vénybe lépő rendelkezés sze­rint az I., a II. és a IV. ne­gyedévre 700—700 forint, a nyári három hónapot felölelő III. negyedévre 800 forint lesz az autópálya-használati áta­lány. Az egész éves bérlet 1500 forintba kerül. Az ez­zel kapcsolatos részletes in­(Folytatás a 2. oldalon) Használati díj az autópályákon Magánerőből épül a lakások zöme Tanácskozott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága A Jászberényi Cipőipari Vállalat tavaly ötszázötvenezer pár lábbelit gyártott, többségében szocialista exportra. Bérmunkában egy NSZK cégnek felsőrészeket ké­szítettek mintegy százezer párat. Ez évi tervük ötszázhetvenötezer pár, — ennek 80 százaléka szocialista export — lábbeli, valamint 60 ezer felsőrész bérmunkában az NSZK-nak. A vállalat ebben az évben közel tízmillió forint értékben nyugati gépeket vásárolt. Felvételünk a tűzdében készült. Fotó: — nzs —

Next

/
Thumbnails
Contents