Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-06 / 80. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 6. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) jón meg. Meg kell akadályozni, hogy széles rétegek jóvátehetetlenül leszakadjanak kívül rekedjenek a magyar társadalom európai mércével mért fejlődésén. Az elfogadható szociális biztonság a gazdasági és 'politikai szerkezet átalakításának, a felesleges konfliktusok és megpróbáltatások csökkentésének, a társadalmi béke megőrzésének feltétele. Egyetért azzal, hogy az elgondolásokat a szakmai és érdekképviseleti fórumok vitáját követően — még ebben a félévben — terjesz- szék a Központi Bizottság elé. A testület megtárgyalta az MSZMP egyházpolitikájának tanulságait, és állást foglalt megújításának feladatairól. A párt — a megváltozott társadalmi, politikai viszonyok között — az önálló és független egyházakkal új tartalmú együttműködést kíván kialakítani. Az MSZMP- nek az a célja, hogy a vallásos emberekkel széles körű összefogást alakítson ki. Fontos, hogy ez továbbra is stabilizációs tényezőt jelentsen társadalmunk számára. A Politikai Bizottság javasolja, hogy a magyar kormány ennek jegyében folytassa tovább egyházpolitikai tevékenységét. Kezdeménye- ■zi, hogy a lelkiismereti szabadságról és a vallások szabad gyakorlásáról alkossanak törvényt. Ennek politikai elveire a testület ajánlást tett. A Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke tájékoztatta a testületet a nők és a nőmozgalom helyzetéről. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja a Központi Bizottság 1970. február 18— 19-ei, a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetével foglalkozó határozatának felülvizsgálatát. Felkéri a Magyar Nők Országos Tanácsát, hogy az MSZMP-vel és más társadalmi szervezetekkel együttműködve dolgozza ki a nőmozgalomnak a megváltozott politikai feltételekkel összhangban lévő új formáit és eszközeit. E közös álláspont kialakulásától függően támogatja az országos nőkonferencia összehívását. A Politikai Bizottság egyebek között hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is döntött. Szóvivői tájékoztató Koraeste, az ülést követően Major László, az MSZMP szóvivője. Kovács Imre, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője és Sarkad! Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese sajtótájékoztatón fűzött kiegészítést a megtárgyalt napirendekhez. Kovács Imre kiemelte: az elosztáspolitika újbóli megfogalmazását leginkább az indokolja, hogy piacgazdaság körülményei között megváltozik az állam szerepe a lakossági jövedelmek elsődleges elosztásában. Olyany- nyira, hogy nem is célszerű ennek rendszerét a jövőben elosztáspolitikának nevezni, mert a jövedelmek elősdleges elosztása a piacon történik. Az állam a jövőben az adóztatás és a szociálpolitika útján befolyásolhatja a lakossági jövedelmeket. A piac- gazdaság megteremtéséig tartó átmeneti időszakban azonban bizonyára lesznek olyan rétegek, amelyek saját hibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülnek. róluk az államnak a szociális biztonság megteremtésével kell gondoskodnia. A megélhetés fő forrása továbbra is a munka lesz, a munkához való jog alapvető fontosságú marad, ám hangsúlyozni kell a hatékony foglalkoztatás jelentőségét — mondotta Kovács Imre. A Politikai Bizottság megerősítette, hogy az elosztáspolitika, valamint a szociálpolitika és az egészségügy megújítását célzó munkálatokat fel kell gyorsítani. Az elképzeléseknek már ez év második felében koncepcióvá kell alakulniuk, hogy beépülhessenek az MSZMP választási programjába. Űjságrók kérdéseire válaszolva Kovács Imre szólt a nyugdíjrendszer korszerűsítéséről is. Véleménye szerint 1990. január 1-jétől mégnem lehet bevezetni a régóta tervezett, a jelenleginél rugalmasabb megoldást. Utalt arra, hogy a társadalombiztosítás formailag már ma is külön alapként működik. A cél, hogy a jövőben ténylegesen gazdálkodjon, ha kell, bérházakat tartson fenn. fektesse olyan vállalkozásba a pénzét, hogy az minél gyorsabban minél nagydbb jövedelmet eredményezzen. Sarkadi Nagy Barna a lelkiismereti és vallásszábad- ságról szóló törvény alapelveiről adott rövid tájékoztatást. Mint mondotta, demokratikus jogállam aligha képzelhető el az emberi szabadságjogok, ezen belül a világnézet szabad megválasztásának törvényi biztosítása nélkül. A jövőben minden tekintetben el kell választani — ám nem elszigetelni — az egyházakat az államtól: az állam ne avatkozzék az egyházak belső ügyeibe, az egyházak pedig ne vállaljanak állami, közhatalmi funkciókat. A jövőben — néhány kivételtől eltekintve —- megszűnik az előzetes állami véleményezés az egyházi tisztségek betöltése előtt. Léhetőség lesz az 1951-lben feloszlatott szerzetesrendek újjáalakítására is. A készülő törvény fontos alapelve az egyházak és felekezetek egyenlőségének deklarálása. Változik a jövőben alakuló felekezetekhez való viszony abban is, hogy a jövőben kizárólag állami elismerésről, nem pedig engedélyezésről lehet szó. Ennek feltétele pedig az lesz, hogy a felekezet fogadja el az alkotmányt. Az elismerés — hasonlóan az egyesületekhez — bírósági bejegyzéssel történik meg. Az elképzelések szerint az egyházak közhasznú tevékenységéhez nyújtott álami támogatás a jövőben nem csökkenhet, sőt inkább növekednie kellene. Az elnökhelyettes kitért arra a március 15-én is elhangzott követelésre, hogy szűnjön meg az Állami Egyházügyi Hivatal. Véleménye szerint a jövőben — a nagyobb önállóság és függetlenség következtében — szélesedik az egyházak tevékenysége. Ez határozza majd meg azokat a feladatokat, amelyek ellátására a kormány megfelelő intézményt hoz létre. Az másodlagos, hogy ennek mi lesz az elnevezése. Major László egy kérdésre válaszolva elmondta: különböző elképzelések vannak arról, hogy az MSZMP-nek meg kell újítania viszonyát a vallásos hívők tömegéhez, bennük szövetségest kell találnia, másrészt a párttagokra vonatkozó korábbi szigorú kötöttséget is oldani kell. Arról még nem született döntés, hogy a párttagság alapvető kritériuma a világnézet, avagy a politikai azonosulás lesz-e a jövőben. Kitért arra, hogy a Pozs- gay Imre vezette történelmi albizottság segítségére lehet az állami szerveknek olyan dokumentumok felkutatásában is, amelyek tanulmányozása megkönnyíti az egyházak elleni koncepciós perek felülvizsgálatát. Egy kérdésre válaszolva Major László elmondta, hogy az MSZMP főtitkárának kárpátaljai látogatása nem szerepelt a Politikai Bizottság napirendjén. BONN Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter április 16-án és 17-én Bonnban folytat tárgyalásokat, hogy Hel- Imut Kohl kancellárral együtt előkészítse Mihail Gorbacsov június 12-re tervezett NSZK-beli látogatását — jelentették be szerdán hivatalosan a nyugatnémet fővárosban. PRÁGA Tizenhárom hónapi — két évre felfüggesztett — börtönbüntetésre ítélték szerdán Tomas Hradileket, a csehszlovák Charta ’77 emberi jogi mozgalom három jelenlegi szóvivőjének egyikét. A 43 éves Hradileket egy pre- rovi bíróság „lázadásra való felbujtásban” találta bűnösnek. Tettét az ítélet szerint súlyosbítja az a tény is, hogy ez irányú tevékenységét ,.a tömegtájékoztatási eszközök útján” hajtotta végre. STOCKHOLM Hivatalosan is vádat emelnek a tavaly decemberben letartóztatott 42 éves férfi ellen, akit a hatóságok Olof Palme néhai svéd miniszter- elnök meggyilkolásával gyanúsítanak. Nevét az ország törvényei értelmében nem közlik. A hírt a stockholmi államügyészség közölte szerdán. Az ügyészségi közlemény szerint immár elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy az ügyet a bíróság elé tárják. MOSZKVA A Szovjetunióban PEN- központ alakult, és első lépéseként nyilatkozatban követelte, hogy vonják vissza Iránban a Salman Rushdie indiai származású brit író „meggyilkolására kiadott parancsot”. A szovjet PEN- központ a nemzetközi PEN- klub alapszabályának megfelelően jött létre. Elnökévé Danyiil Granyin írót, alel- nökévé Andrej Bitov, Fazii Iszkander írókat és Justins« Marcinkevicius költőt választották. VALDEZ Az Exxon cég kedden bejelentette, hogy szerdán megpróbálják vízre bocsátani a március 24-én Alaszka partjainál zátonyra futott Exxon Valdez nevű óriás tankhajót. A 12 napja tartó folyamatos szivattyúzással sikerült csaknem teljesen kiüríteni a hajó megsérült tartályát, de mintegy 25—50 ezer hordónyi olaj nem távolítható el a hajó belsejéből. Használati díj az autópályákon Magánerőből épül a lakások zöme (Folytatás az 1. oldalról) formációkat csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetik. A miniszterhelyettes a továbbiakban az utak állapotát jellemezve elmondta, hogy bár évről évre nő a forgalom, ezzel nem tart lépést az úthálózat korszerűsítése, s ezzel párhuzamosan egyre több a baleset. Ma már évente 1600—1800 ember hal meg az utakon. Az úthálózat erkölcsi-fizikai állapota az utóbbi tíz évben évente egy százalékkal romlott. Az előrejelzések szerint a következő években az értékcsökkenés 1,5—2 százalékra növekszik. A kényszerből elmaradt fejlesztések, valamint a nem megfelelő színvonalú karbantartás következtében 1986-os áron számolva mintegy 39 milliárd forintnyi veszteség keletkezik a közúti forgalomban. Pénzhiány miatt leállították a nagyobb fejlesztéseket, s új utak építése meg sem kezdődött. A tervezettnél lassabban halad az autópálya- és főútvonal-korszerűsítés, -építés. A vasútvillamosítási programmal kapcsolatban a miniszterhelyettes arról tájékoztatta a képviselőket, hogy 1989—90-ben mintegy 120 kilométernyi, 1991—95 között pedig 300—400 kilométernyi vasútvonalat villamosítanak. Jelenleg 1800 kilométer a villamosított szakaszok hosz- sza, s a MÁV évente 400— 500 millió forintot költelekt- rifikálásra. Célszerű folytatni a villamosítást, ám ennek előnyei csak akkor használhatók ki, ha hosszú távon is megalapozottabbá, megbízhatóbbá válik a szükséges vasúti járművek hazai gyártása. Nagy Ervin kifejtette, hogy a közlekedési kormányzat koránt sincs megelégedve a hazai út- és vasúthely- zettel. A szakemberek tudják, hogy mit kellene tenni, de ehhez hiányzik a pénz. Megemlítette, hogy a Világbank az utak felújítására, karbantartására 25 millió dolláros hitelt nyújt Magyarországnak. A kölcsönt három év alatt lehet felhasználni. A bizottság tagjai végül elfogadták a tárca tájékoztatóját. Második napirendi pontként az építőanyagellátás és -kereskedelem helyzetéről tájékozódott a testület. Az írásos előterjesztés, valamint Szűcs Endre ipari és Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes szóbeli kiegészítése alapján értékelték az elmúlt évet, s tájékozódtak az idei tennivalókról. Mindezekből kitűnt: az idén várhatóan 45—50 ezer lakás épül magánerőből. Az építőanyagipar termelése körülbelül egy százalékkal nő. Kiemelt feladat a magánépítők építöanyagellátásának javítása, a termékek minőségének fejlesztése, a termelő- es kereskedelmi vállalatok közötti együttműködés bővítése. Országos Egyetemi Fórumon Rektorok tanácskoznak Az egyetemek fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a társadalom és a gazdaság modernizációja — hangsúlyozták a hazai egyetemek rektorai az ELTE aulájában szerdán megkezdődött Országos Egyetemi Fórumon, amely voltaképpen az egyetemek első ízben megrendezett közgyűlésének tekinthető. A kétnapos tanácskozás központi témája — a tavaly májusban létrejött Rektori Konferencia állásfoglalásainak tükrében — a magyar- országi felsőoktatás fejlesztése, ezen belül a költségvetési támogatás, az intézményi autonómia és a tudományos kutatás kérdésköre. Oktatás és kutatás egységéről szólt Fodor Lajos, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora is, kiegészítve: lényeges a nemzetközi tudományos kutató munkába történő bekapcsolódásunk is. Ehhez pedig elengedhetetlen a hallgatók külföldi egyetemeken történő részképzése, a magyar oktatók munkavál,.Persona non grata” STOP a magyar TV-stábnak Romániában A Magyar Televízió Külpolitikai Főszerkesztőségének alkotóstábja Szovjet-Moldá- viában kívánt forgatni, ám a a forgatócsoport tagjait tranzitutasokként sem engedték átutazni Románián. Chrudinák Alajos elmondta: három munkatársával — Tanos Miklós rendezővel, Horváth Péter szerkesztővel és Sára Balázs operatőrrel — együtt a román hatóságok „persona non gratá”-nak nyilvánították. Április 4-én délelőtt 10 órakor a TV Külpolitikai Főszerkesztősége e négytagú forgatócsoportja hivatalosan, tranzitutasként kívánt átutazni Románián, Szovjet-Moldáviába. A borsi román határátkelő- helyen — több mint egy órás várakozás után — Gavril Ardeleanu őrnagy, a határátkelőhely parancsnoka személyesen közölte a bukaresti utasításra Chrudinák Alajos a román politikát bíráló műsorai miatt persona non grata Romániában. Majd hozzátette, hogy A Magyar Televízió Külpolitikai Főszerkesztőségének egyetlen munkatársa sem kívánatos személy Romániában. lalása külföldi intézményekben, illetve vendégprofesszorok meghívása. A egyetemi tudományos kutatómunkáról, s ezen túl az akadémiai intézetek és az egyetemek kapcsolatáról fejtette ki véleményét Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Megállapította: a nemzetközi gyakorlatnak sem felel meg, hogy az egyetemek az alapkutatások kizárólagos bázisai legyenek, a tudományos kutató munkát célszerű az akadémiai intézetekkel megosztva közösen végezni, mégpedig — mint mondotta — egy új típusú szövetséget teremtve az oktatás és a kutatás terén. Hozzáfűzte, hogy a kutatási alap (OTKA) ez évi négymilliárd forintos összegéből 45 százalékot jelenleg is az egyetemek kap nak. A plenáris ülésen szóba került még az orvosegyetemek, az egészségügyi felsőoktatás helyzete, s ennek kapcsán elhangzott: kétszeresen hátrányos helyzetű ez Megalakult az Élelmiszergazdasági és Falusi Ifjúsági Szövetség (ÉFISZ)! Szervezetünk a kistelepüléseken élő, az agrárgazdaságban, annak feldolgozóiparában, a vízgazdálkodásban az ehhez kapcsolódó ágazatokban dolgozó fiatalok érdekeit képviselve ifjúsági politikai szervezetként az MSZMP- vel kíván stratégiai szövetségre lépni. Az MSZMP által meghirdetett platformszabadság elvéhez igazodva a párton belüli nyíltan meghirdetett nézetek közül azokat támogatjuk, amelyek egy demokratikus és emberközpontú társadalom elérését tűzi ki célul. Azt várjuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártban a reformelkötelezett párttagok nyílttá és szervezetté tegyék reformmozgalmukat. Elhatároljuk magunkat a párton belüli társadalmi haladást akadályozó politikai tényezőktől, a reform halogatóitól, a társadalom meglévő problémáira diktatórikus választ kínáló csoportjaitól. Követeljük, a Magyar Szocialista Munkáspárt radikális tisztújítását a Politikai Bizottságban. a Központi Bizottság apparátusában és testületében, a területi és a terület, hiszen az orvos- egyetemek gyógyítással, betegellátással is foglalkoznak, így nemcsak az oktatás, hanem az egészségügy gondjaival, problémáival is számolniuk kell. A tavaly év végi egyetemi sztrájkok egyik fő követelése volt a tanszabadság. Erről a konferencián többen kifejtették: szükséges egy meghatározott törzsanyag, ám erre alapozva lehetővé kell tenni a lehető legszélesebb körű fakultációt és tantárgyválasztást. Ezzel kapcsolatosan elhangzott — ismételten érintve az egyetemi autonómiát —, hogy az intézményekre kell bízni az oktatók kiválasztását, a felvételi keretszámokat, s természetesen azt is, hogy milyen szerkezetben, milyen tantárgyakat oktatnak. A tanácskozás csütörtökön megvitatja az Országos Egyetemi Fórum állásfoglalástervezetét, illetve megválasztja a Rektori Konferencia új elnökét. megyei apparátusokban és testületekben, az alapszervezetek vezetőségeiben. Csak így teremthető meg a reformpárti cselekvési egység. Igényeljük, hogy a párt konkrét, az ifjúság számára elfogadható politikai programot hirdessen, és teremtse meg megvalósításának feltételeit. Az MSZMP-vel együttműködésre törekszünk a következő kiemelt társadalmi kérdések megoldásában: — A kistelepülések hátrányainak felszámolása érdekében önkormányzati elven működő közigazgatást kell kialakítani, amely része egy hosszú távú településfejlesztési programnak. — A szektorsemlegesség elvén alapuló, a piaci viszonyoknak megfelelő, vagyon- érdekeltséget célzó agrárpolitika kialakításáért szállunk síkra. — Radikális oktatási reformot követelünk, amelyben igényeljük részvételünket, ezen belül kezdeményezzük egy olyan ÉFISZ kollégiumi hálózat kiépítését, amely a magyar kollégiumi hagyományokra építve érdemben hozzájárul egy közéleti szerepet tudatosan vállaló szakértelmiség képzéséhez. Hz Országos Sajtószolgálat közleménye Megalakult az ÉFISZ
