Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-29 / 99. szám
Felkerestük dr. Fenyvesi Józsefet, az SZMT vezető titkárát és a testület helyzetéről, jövőjéről beszélgettünk vele. Első kérdésünk így hangzott: — Életképesnek tartja-e a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, avagy megítélése szerint változtatásra szorul? — Az eddigi formában és működési rendben az SZMT nem felel meg a mai és a várható követelményeknek. Ha azt akarjuk, hogy jobban összefogjuk a szakszervezeti erőket, hogy markánsabban képviseljük az összevonható- an védhető' érdekeket, akkor a szolidaritás és a konszenzus alapján át kell alakítani az SZMT szervezeti és működési rendszerét, és kimunkálni az új feladatokat. — Hogyan képzelik ezt? — Szükséges kialakítani egy olyan új megyei szak- szervezeti szervet, amely eredményesen és szigorúan takarékoskodva látja el feladatát, és amely a megyei ágazati középszervek és alapszervezetek tekintetében nem tölt be irányító szerepet, hanem azok szövetségét jelenti. Megkezdődött folyamat — Vannak-e már kézzel fogható jelei ennek az átalakítási folyamatnak? — Ez az átalakítási folyamat megkezdődött. Az SZMT elnöksége kidolgozott egy tervezetet a Szakszervezetek Szolnok Megyei Szövetségének létrehozására és működésére. Ezt a tervezetet az ágazati szakszervezetek, alapszervezetei májustól kezdve véleményezik. Észrevételeik, javaslataik alapján véglegesítjük a tervezetet, majd az év vége felé az ágazati szakszervezetek és az alapszervezetek által választott küldöttek által alakulna meg a megyei szövetség. — Mennyiben szükséges egy ilyen megyei szövetség létrehozása, hiszen a dolgoMi lesz veled, SZMT? zók érdekeinek érvényesítése, avagy csorbítása elsősorban ;a munkahelyeken történik. — Kétségtelen, hogy a munkahelyeken történő érdekvédelem és érdekképviselet a helyi, illetve az ágazati szakszervezetek megyei szervének a feladata. Az életkörülmények alakításában azonban a munkahelyen kívüli környezetnék és intézményrendszernek is nagy szerepe van. Az ezeken a területeken történő érdekvédelem, érdekképviselet azonban már túlmutat a munkahelyek és az ágazat lehetőségén. A szakszervezeti tagok életterének mindkét színterét védő-képviselő, összehangolt munka lehet csak eredményes. Csak így tűnik lehetségesnek erőink összefogása, a mozgalmi, politikai egység visszaállítása. Enél- küi tekintélyes hátrányt szenvedne a szakszervezeti mozgalom. Csatlakozás önkéntesen — Hogyan alakulna az új szövetség felépítése? — A szakszervezeti alap- szervezetek hoznák létre — önkéntes csatlakozással. Tagként szerepelhet alap- szervezet hiányában minden alacsonyabb szerveződésű forma, például bizalmi csoport is. A belépés feltétele a Magyar Szakszervezetek Szövetsége alapszabályzatának, az iparági-ágazati szak- szervezetek alapszabályának és a megyei szövetség működési szabályainak elfogadása. 0 — Mik lennének az új szövetség feladatai? — A tervezetben tíz fő pontba sűrítettük őket. Részletes felsorolásuk hosszadalmas lenne, ezért csupán néhány részikérdést emelek ki közülük: a foglalkoztatási problémák összehangolása, a valós társadalmi és gazdasági igények és lehetőségek ismeretében javaslatok kidolgozása azok megoldására; a munkanélküliek elhelyezésének segítése; az átképzés kezdeményezése; részvétei az egészségügyi és szociális feladatok kimunkálásában; a terület- és településfejlesztési célkitűzések kialakításában és megvalósításában ; a szakszervezeti tagok érdekinek képviselete a megyei gazdaságpolitikai célok megvalósításának folyamatában; jogsegélyszolgálat működtetése és így tovább. A maga nemében mindegyik feladat ezernyi részkérdést hordoz magában. — Milyen függetlenített apparátus végzi majd a szövetségre háruló feladatokat? — Hétfős apparátust tervezünk mindössze. A létszám a szövetség döntése szerint — a mindenkori feladatokhoz igazodva — csökkenhet, illetve bővülhet. Induláskor fele annyi függetlenített lesz, mint amennyi az SZMT apparátusának jelenlegi létszáma. Bérbeadják a székház egy részét — Honnan teremtik elő a szövetség működésének anyagi-pénzügyi fedezetét? — Mennyiben tartja kimunkáltunk az új szakszervezeti szövetség tervezetét? — A pénzügyi fedezetet a központi forrásokból biztosítjuk. További anyagi forrás lehet a megyei szövetség saját bevétele, melyet a törzsfeladaton túli szolgáltatásokért szerzett bevétel útján, a székház egy részének bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása révén érhetünk el. A szövetség részt vehet olyan gazdasági vállalkozásokban is, melyekből bevétele származik. A lényeg az, hogy a szövetség működése nem rontja az alapszervezetek anyagi helyzetét. — Hangsúlyozom, hogy az SZMT elnöksége szerint ez a tervezet nem a hibátlanság és az egyetlen, ma elképzelhető megoldás igényével ké szült. Biztos vagyok viszont abban, hogy a benne foglalt célok és irányzatok — a szakszervezeti tagok véleménye alapján végleges formát öltve — jól szolgálják majd mozgalmunk egységét és a szaikszervezeti tagok érdek- védelmét, érdekképviseletét. — Köszönöm a beszélgetést. Simon Béla flz íróasztal árnyékában A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szeeedi üzemének gázüzem- egységét vezeti dr. Valas- tyán Pál. Életrajzához csak annyit: a műszaki tudományok kandidátusa. Jelenleg a dél-alföldi térség földgáz- mezőinek integrált termelési rendszeréről készített tanulmányával akadémiai doktori címre pályázik. Az idei tavaszon választották meg a szegedi városi párt- bizottság gazdaságpolitikai titkárává. Ezt a feladatát társadalmi munkáiban látja el. Csak így vállalkozott tisztsége betöltésére. Megválás ztása utáni nyilatkozata szerint társadal- masítani lehet ennek a funkciónak a gyakorlását, annál is inkább, mert eddig a feszültségek és gondok egyik eredője a» volt, hogy az íróasztal árnyékában nap mint nap elszakadt és elvált egymástól az elmélet és a gyakorlat. A pártnak ma már más módon kell foglalkozni a gazdasággal, nem a jelentésekre, hanem a folyamatok egészére kell koncentrálnia. Nemcsak a funkciót keill társadalmasí- itainii, hanem az egész gazdaságpolitikai munkát, támaszkodni a meglévő szellemi kapacitásra. Amíg ezen, a megszokottól öltérő esetein gondolkoztam, ihal- liottam a hint: Lieber Árpád, — a Kőolajkutató Vállalat üzemi pártbizottságának titkára is társadalmi munkában akarja betölteni tisztét, mondván, hogy nem csorbul a politikai munka színvonallá, ha a pártbiizott- sági tagok ellátják feladataikat. Mindkét esetben olyan munkaterületről van szó, melynek fontosságát nem lehet megkérdőjelezni, és ahol a párttagok száma is nagy. Ugyanakkor megyénkben is van arra példa, hogy kevésbé fontos gazdasági egységekben, kisóbb taglétszámot irányító testületekben is függetlenített pártmunkások dolgoznak. Ügy tűnik, számukra is a Valas- ityán Pálék által mutatott példa a követendő. A félreértésék elkerülése végett meg kell jegyezni: inem az egész politikai apparátus megkérdőjelezéséről van szó, csupán a pártmun- ika mozgalmat élénkítő társadalmasításáról. Az eddiginél jobban kell építeni arra a szellemi, politikai kapacitásra, amely eddig az apparátusok helyenként merev rendje miatt nem érvényesülhetett, vagy pedig úgy voltak vele a párttagok, hogy a pártmunka a függetlenítettek dolga. Látszólag egyszerű feladatról van szó: függatlení- tés helyett társadalmi munkáiban kell politizálni. Valójában nagyon is összetett, emberi sorsokat érintő — egyébként megyénkben terebélyesedő — folyamatról van szó. Arról, hogy új munkahely találásában segítsük azokat, akik készek a továbbiakban tudásuk javát adinii mind a gazdasági, mind a politikai munkában. SB A Uj, életképes szövetség szükséges
