Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-29 / 99. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 29. Alapszervezeti tagok között: vendég Rimóczi Sándorné KB-tag Megoszlottak a vélemények Rimóczi Sándornét,. a mezőtúri Vezérléstechnikai Alkatrészgyártó Vállalat gyártásközi csoportvezetőjét a tavalyi országos pártértekezleten választották a Központi Bizottság tagjává. Tehát immáron kerek egy éve. Számára a párttagság véleményének ismerete több csatornán is biztosított. A gyárban alapszervezeti titkár — nyilván ez a legközvetlenebb forrás. Központi bizottsági tagságából eredően meghívást kap a városi, a megyei pártrendezvényekre is, de a város alapszervezetei is várják, szívesen látják. Legutóbb Mezőtúr V. kerületi pártalapszerve- zetébe látogatott el Rimóczi Sán- domé. Az alapszervezet meghívásának tett eleget. A vezetőség kérte, menjen el, mert a tagságot érdekli a Központi Bizottság munkája, személyét érintő kérdéseik is lennének és mondanivalójuk is van. Erre a „fó- rum”-nak ígérkező taggyűlésre lapunk munkatársai elkísérték Rimóczinét. A területi alapszervezet székházában Dura Sándor titkár fogadta a vendégeket. Az előtérben gyülekezők Rimóczinét ismerősként üd- vözlik, keresztnevén szólítják. Rövid időre bemegyünk az irodába néhány praktikus dolgot megbeszélni. Dura Sándor gondosan beírja az újságíró nevét is bevezető szövegének „protokolljá- ba” — nem lehet lebeszélni róla. Elmondja még: az alapRimóczi Sándorné válaszol a kérdésekre párttagsága valóban élénk figyelemmel kíséri a politikai helyzet alakulását. Csakúgy záporoznak a kérdések: Egyésges-e a Központi Bizottság? Miért került ki a Politikai Bizottságból Berecz János? Helyes az 56-os események ilyen minősítése? Van-e az MSZMP-nek elképzelése az ifjúság megtartására? — és így tovább. Ri- mócziné válaszai: Ügy látja, hogy a Központi Bizottság a fő kérdésekben egységes. szisztémája változott. Az ifjúsági mozgalom a korábbiakkal szemben nagyobb mozgásteret kapott. A kérdések megválaszolása után a tagság Rimócziné KB-tagságából eredő személyes dolgai iránt érdeklődött. A válaszok ösz- szegzése: A gyárban alapszervezeti titkár — ez már önmagában sem kevés feladatot jelent. Két gyermeke van, tehát otthon is bőven akad tennivaló. Erre jön még rá a KB-tagságból származó elfoglaltság. A családra kevés ideje jut, de szerencsére a család tagjai megértőek. A Központi Bizottság üléseire úgy készül, hogy gondosan áttanulmányozza az írásos anyagokat — az esetek többségében ez nem kis munka, mert tekintélyes mennyisé-* gúek —, és az anyagok kapcsán tájékozódik közvetlen környezetében, beszélget szakemberekkel, párttagokkal — így alakítja ki előzetes álláspontját. A testület ülései feszített tempójúak; nem ritkán kétnaposak. Ilyen esetben este mindig hazautazik Mezőtúrra, majd másnap hajnalban ismét vonatra száll. Eddig egy alkalommal szólt hozzá a Központi Bizottság ülésén, az agrárkérdés tárgyalásánál. Tervezi, hogy az egészségügy helyzetének áttekintésekor is véleményt nyilvánít — az információgyűjtést már megkezdte, „Felkért” hozzászólások már nincsenek a testület ülésein, mindenki maga dönt abban, hogy mikor nyilvánít véleményt és mit mond. Az alapszervezet párttagságát nem mindenben lehetett meggyőzni, bár a vélemények megoszlottak. Balpataki Antal egyetértett a reformtörekvésekkel. Megjegyezte : az alapszervezetben is több reformra lenne szükség. Nagy András és mások szerint a KB nem egységes, a vezetők nyilatkozatai egymásnak ellentmondanak. Papp Sándor vitatkozott azokkal, akik az 56-os események új minősítését elítélték: „tragédia volt mindkét részről” — mondotta. A taggyűlés végén este kilenc órakor Rimóczi Sándorné így summázta tapasztalatait: érdekes, sokszínű taggyűlés volt. Felszínre jöttek azok a témák, amelyek a tagságot feglalkoztatják. A válFelszólal Papp Sándor szervezet száztíz tagú, zömében nyugdíjasok. Többen fognak hiányozni majd, de hát egy ilyen összetételű alapszervezetben ez természetes. Tagjaink nagyon szeretnének beszélni — mondja —, a legutóbbi taggyűlés közéi négy órán át tartott. A pontosan este hatkor kezdődő taggyűlés már az első percekben sem „hivatalos”. A megnyitóban elhangzottak előrevetítik: itt egy kötetlen beszélgetés lesz, minden valószínűség szerint vita is. Először Rimócziné tart rövid tájékoztatót a Központi Bizottság munkájáról, azokról a politikai törekvésekről, amelyek a testület legutóbbi ülésein megfogalmazódtak. Kiemelten szól a lakóterületi politikai munka fontosságáról, a gazdaság, a politikai intézményrendszer reformjáról. A néhány perces tájékoztató után a tagság kap szót. Az alapszervezet Természetes dolog, hogy vannak véleménykülönbségek, és az a jó, ha a különböző álláspontok ütköznek. Lényeg, hogy az állásfoglalásnál egységes legyen a testület. A Politikai Bizottságot a legutóbbi KB ülésen újjáválasztották. A PB kevesebb létszámú lett. Berecz János nem került fel a jelölőlistára, így nem választották meg a Politikai Bizottság tagjává. Az 1956-os események elemzésén egy albizottság dolgozik. A vizsgálat első summázott eredménye megjelent a Társadalmi Szemle legutóbbi számában. A „népfelke- lés”-kifejezés szokatlan volt, nagy vihart kavart. A bejelentés a Központi Bizottság értékelése előtt történt. A KB ezt nem vette jó néven. Álláspontja: kapjunk teljeskörű képet az eseményekről. Az MSZMP természetesen meg akarja tartani az ifjúságot. Az irányítás, az együttműködés, a viszony Nagy András alapszervezeti tag tozások túl gyorsak, kevesen tudják követni. Ha mindenre több idő jutna, ha a dolgokat jobban meg tudnánk beszélni, más lenne az események fogadtatása, nagyobb lenne az önbizalmuk. Berki Imre Az egyik serpenyőben háromszáz aláírás, a másikban a föállatorvos véleménye Kenyérharc Pusztamonostoron avagy mit ér a falu szava Az előzményekről dióhéjban annyit: dr. Csabai Tibor, az állategészségügyi állomás dolgozójaként ellátta Jászfelsőszentgyörgy és Pusztaimonostor háztáji gazdaságainak gyógyításra szoruló jószágait is. Nem munkaköri kötelességet jelentett ez, hanem magán- gyakorlatot. Dr. Csabai a múlt év végén megvált munkahelyétől és a Zagyva- menti Termelőszövetkezet állatorvosa lett. Ügy vélte, csak munkahelyet változtatott, területet nem, tehát az említett két község háztáji jószágait továbbra is orvosolja. A megyei állategészségügyi állomás igazgatója azonban úgy döntött, hogy Pusztamonostorán más lássa el az állatorvosi teendőket. A falu tiltakozott. Falugyűlésen is, több mint háromszáz aláírással ellátott beadvánnyal is elvetette a megyei főállatorvo6 döntését. Dr. Csabai is keresi az igazát. Köntörfalazás nélkül jellemzi a helyzetet: „ke- nyérharc ez, kérem”. Az első és másodfokú elutasítási határozatba sem nyugodva bele, a minisztériumhoz fordult. Onnan még nem jött válasz. Négy hónapja tehát kinevezett, illetve tisztségében megerősített állatorvos nélkül van Pusztamonostor. Vegyék tudomásul Bsö utáni üde határ övezi Pusztamonostort. Megnyugszik láttán az emlber, úgy érzi: a háborítatlan békesség szigetére érkezett. Illúziójából Agócs Lászlóné, a tanácsi kirendeltség vezetőjének szavai zökkentik ki: — Minket nem értesített senki. Csabai döktortól tudtuk meg, hogy most már nem ő a kinevezett állatorvos, hogy ő csak úgy kijár ide. Három éve van itt, ragaszkodik hozzá a lakosság. Amikor aláírásokat gyűjtöttek érdekében, akkor néhány nap múlva névtelen beadványok is érkeztek a megyéhez. Nem tudom ki tette, de nem sok sugallója lehet. A mi falunkban nem szokás a névtelen levelezés, a feljelentés. Nem hiszem, hogy ilyen kétszínű lenne az itteni lakosság. Remélem, nem annak a véleményét veszik figyelembe, aki nem meri azt nyíltan hangoztatni. Szeretnénk, ha ’tt maradhatna Csábai doktor, de úgy tűnik, nem sokat ér a falu szava. Bazsó Péter, postás jól ismeri a monostori közvéleményt, s készséggel ismerteti : — Merem állítani, hogy az állattartóknak legalább a nyolcvanöt százaléka ragaszkodik Csabai doktorhoz. Nem véletlen, hogy annyi aláírás gyűlt össze. Van olyan is persze, hogy ha egy jószág menthetetlen, akkor azt mondja a gazdája: nem jó az állatorvos. Az egész községben öt ilyen embert ha meg tudnék nevezni, de lehet, hogy közben azok is megváltoztatták a véleményűiket. Azt mondja a falu, hogy ne hozzanak ide kezdő állatorvost. A kezdő ott gyakoroljon, ahol sok a jószág. Csabai doktoriban azt becsülik, hogy mindig megy, ha hívják. Nem mondom, hogy mindig vidáman ugrik ki éjjel az ágyból, de kiugrik, és a gazdáknak ez a fontos. A közvetlenül érintettek Kállai Istvánnal és Bar- tos Bokorral (ez utóbbi keresztnevét kétszer is megkérdeztem, de azt mondja, Erdélyiben gyakori ez), a Zaigyvamenti Tsz pusztamonostori állattenyésztési telepén váltjuk a világot. Amikor Csabai döktortól kerekedik a szó, azt mondja Kállai István: — Én csak jót tudok mondani róla. Amióta ő a tsz állatorvosa, minden nap itt Bazsó István: — Nem véletlen az aláírásgyűjtés van. A háztájiban anyadisznókat nevelők, azokra is ő ügyel. Nagyon 'lelkiismeretes emiber. Bartos Bokor csak megerősíti az elhangzottakat: — Semmi kifogásom ellene. Mindig együtt vagyunk vele, becsülettel ellátja munkáját. Azt kellene kideríteni, kinek van a lába alatt. Kovács Tiborné férjével együtt nagy fába vágta a fejszét: négyezer csibét nevel. Az állatorvosi szolgálat létfontosságú számukra. Úgy tűnik, nincs oka panaszra : — Csabai doktor segítőkész. Bármikor jön, ha szólunk neki. De nemcsák azért van rá szüksége a faluinak, hanem mint olyan értelmiségire is, aki meg tudja fogalmazni és képviselni ügyeinket. Dr. Nyitrai Imre megyei igazgató-főállatorvos a művelt ember kötelező udvariasságával fogad, pedig — mint az perceken belül kiderül — torkig van az egészszel: — Csabai doktor ’88 december végéig állt az állatorvosi állomás szolgálatában. Saját elhatározásából mondott fel. A probléma ott kezdődött, hogy a helyét — hatósági feladatok ellátása miatt, melyek nem mindegyikét gyakorolhatja üzemi állatorvos — -be kellett tölteni. Tudni kell azt, hogy az állategészségügyi állomáson alkalmazott állatorvosok átlagfizetése alig a fele az üzemiekéinek. Azért vállalják mégis ezt a munkát, mert a magángyakorlat kiegészíti jövedelmüket. Csabai doktor ilyen körülmények között gondolta, hogy itt hagyja a fizetésért végzett hatósági munkát és megtartja magángyakorlatát. Így helyette másik állatorvost keresni szinte lehetetlen. ö ugyan azt mondja, hogy elsősorban élelrni- szerhigiénikus kell Jászberénybe, de azt lakáshiány miatt nem kapok. J ászf elsőszent gyöngyöt meghagytam Csabai doktornők, de Pusztamonostort nem. Ügy vélem, inkább 'presztízsből, mintsem megélhetési gondok miatt folyik a vita. Az a baj, senki sem hiszi el, hogy nekem mindegy, ki van ott. Ami pedig a névtelen levelöket illeti: az emberek nem mernék nyíltan színt vallani, ha a továbbiakban kiszolgáltatottak lesznök. Ha olyan felsőbb döntés születik, hogy változtassam meg állásfoglalásomat a pusztamonostori ügyben, akkor nem meggyőződésből teszem meg, hanem csak azért, hogy elfelejtsem ezt a nekem sok bajt, gondot okozó ügyet. A döntés kényszeréiből és felelősségéből döntöttem és a végén nekem kellene védekeznem, de nem fogok. Nem méltatom any- nyira ezt az ügyet. Van éppen elég bajom, naponta tizenkét órát dolgozok. Ha a társadalom ellenem dönt, szégyellje magát, hogy ilyen világot élünk. Szerintem nem a személyeskedés, hanem a szolgálat minél jobb ellátása a fontos. Egyébként a jászberényi körzeti állatorvosi helyre csupán egyetlen pályázó volt, Rada Illés Jászdózsá- ról. Örülök, hogy ilyen körülmények között elvállalta a munkát. Április 1-től ő a kinevezett körzeti 'állatorvos. Mellékesen megjegyezve, a falu állatállományának ellátása az üzemi állatorvos számára csak adható jog. És nem is minden hatósági jogot gyakorolhat. Amíg a végleges döntés nem születik meg, boldog ^boldogtalan egyaránt gyógyítja Pusztamonostoron az állatokat. Látja, a mérleg egyik serpenyőjében a falusiak háromszáz aláírása, a másikban pedig az általam elmondottak vannak. Tengeri kígyó ez. Nekem is érdekem, hogy így vagy úgy befejeződjön. Ideje dönteni Csabai doktornak az ügyben folytatott levelezése súlyra is tekintélyes. És ki mérné azt az időt, amit a falubeliek, a tanácsi szervek, az állategészségügy dolgozói oa zárolnák feleslegesen. Elgondolkodtató, — szándékosan nem tértünk ki rá, — hogy a szakmai kérdések mennyire háttérbe kerülnek ebiben a hónapok óta folyó, meddő vitában és miként vastagodik a vádaskodás, a személyeskedés fájának csenevészen indult törzse. Ha így folytatódik, maholnap már annak egyre sötételő árnyéka és nem a falu érdeke kerül a központba. Ezért kellene minél hamarabb és véglegesen pontot tenni erre az ügyre. Simon Béla Kállai István és Bartos Bokor is védöbeszédet mond
