Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-24 / 94. szám
Politikai nagygyűlés a szolnoki sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) Az alternatív mozgalmak és az új pártok szerveződése az utóbbi hónapokban kibontakozó demokrácia és pluralizmus természetes következménye, az új politikai gyakorlat fontos eleme. Az MSZMP nyitottan és gyanakvás nélkül kész együttműködni velük a kölcsönös érdekeket szolgáló kezdeményezések alapján. A most körvonalazódó új politikai viszonyok közepette fontosnak tartja és támogatja az MSZMP a reformkörök szerveződését a platformszabadság alapján. Mint ismeretes, megyénkben is nemrég alakult két reformkor, a szolnoki és a Szolnok megyei. Nyílt vitákkal, a reformfolyamatot támogató tevékenységükkel jelentősen hozzájárulhatnak a politikai tisztánlátáshoz a kibontakozáshoz és a pártdemokrácia fejlődéséhez. Működésük a párt erősödését szolgálja, és a kritika, a szabad vé- ménynyilvánítás jogán sem ássa alá a politikai döntések vagy a párttestületek hitelét. Ha az elfogultság, a személyeskedés, a szélsőséges szemlélet vagy a türelmetlenkedés válna meghatározóvá tevékenységükben, az jóvátehetetlen károkat okozna a pártnak. Ugyanakkor soha nem volt annyira nagy szükségünk a józan, megfontolt, körültekintő véleményekre, mint mai helyzetünkben. De a tudatos szervezeti elkülönülésre és szembenállásra irányuló törekvésekben beláthatatlan veszélyek rejlenek. Most nem engedhetjük meg magunknak azt a „luxust”, hogy bármilyen szépen hangzó cél, vagy divatos reform jelszó ürügyén gyengítsük a pártot. Az a dolgunk és felelősségünk, hogy minden tőlünk telhető módon segítsük a párt belső megújulását, tisztulását, cselekvőképességének erősödését, és ezzel visszaszerezzük a párttagság, az emberek bizalmát. A jelenlegi bizalmi válság feloldása megköveteli, hogy Arra kértek fel, vázoljam, az országos politikában mit is akar a Magyar Szocialista Munkáspárt, és hogyan akarja elérni céljait — kezdte beszédét Nyers Rezső. A politikai irányultságban egyre inkább tisztázódik — folytatta —, a párt Központi Bizottságában, a pártmozga- lom egészében, hogy mit akarhatunk, mit akarjunk és hogyan akarjuk. A Központi Bizottságban kialakuló és ma már meglehetősen világos logikával rendelkező véleményt fejtek ki, de személyes véleményemnek is hangot adok. Természetes álláspontnak kell tekintenünk az egyéni vélemények létét, a vélemények cserélődését, néha egymásnak feszülését aibból a célból, hogy majd egyirányú cselekvés legyen. Cselekvési programunk, amelyet hat héttel ezelőtt tettünk közzé az MSZMP önikifejeződésének fontos dokumentuma. Továbbfejleszti a párt politikáját a májusi pártértekezlethez képest — azt az irányt követi, de továbbfejleszti. A májusi kezdeményezés, amely akkor nagyon új volt, végiggyűrűzött a magyar társadalmon, a pártmozgalmon. Ennek nyomán a pártélet kétszintűvé vált, a korábbi felülről való kezdeményezések mellett az alapszervezetek kezdeményezésének áramlása is megkezdődött. Ez napjainkban is fokozódó lendülettel bontakozik ki és növekvő hatást gyakorol a politika egészére. Nemcsak a pártmozgalomban indult mozgás. A párton kívüli pominden eszközzel előmozdítsuk a tiszta, közélet, az erre építkező demokrácia és az ezt szolgáló és ellenőrző nyilvánosság megteremtését. Ezzel az a cél, hogy az állampolgárok, a megye lakói legyenek avatott részesei az őket érintő döntéseket előkészítő és megvalósító folyamatoknak, és ebből eredően vállaljanak nagyobb felelősséget szabadon gyakorolt véleménynyilvánításukért, egyéni tetteikért, közéleti tevékenységükért. Németh László Meghatározó és már gyakorlat is, hogy a párttestületek tevékenysége, a vezetők közszereplése, a döntések előkészítése és meghozatala teljes nyilvánosságot kapjon, a megye párttagsága, lakói által áttekinthető és ellenőrizhető módon történjen. Ha igazán politizáló akciópárttá akarunk válni, már pedig azzá kell válnunk, — hangsúlyozta, a megyei pártbizottság első titkára, a testületek nem dolgozhatnak még a párttagságot is kirekesztő zárt ajtók mögött. Befejezésül megyénk gazdasági helyzetét elemezte Szabó István. A megyei pártbizottság első tikárának előadását követően Németh László, a városi pártbizottság első titkára szólalt fel. Tapasztalataikat összegezve — többek között — arról szólt, hogy a lakosság, a párttagság többsélitikai szféra is megindította önszerveződését, aktivitásiba lendült és kifejezi saját törekvéseit. Most februárban, márciusban az MSZMP számára két kérdés merül fel: helyes-e a májusi pártértekezlet politikai iránya? Elegén- dőek-e azok a politikai kezdeményezések, a politikának az a formulázása, ahogyan azt májusiban elhatároztuk? A májusi pártértekezlet irányvonalával kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy helyes volt — ugyanakkor rá kellett ébrednünk arra, hogy a pártértekezlet irányvonalának radikálisabb felfogása és megvalósítása szükséges ah- Ihoz, hogy ezek a kezdeményezések igazán a mozgatóim és az egész nemzet javát szolgálják. Ebből ered azután az a törökvésünk hogy a jogállamiságot szélesebben értelmezzük és gyorsabban valósítsuk meg. A májusi pártértekezleten még kérdésként merült fel számunkra, hogy az alkotmány módosítása elegendő-e, vagy új alkotmányra van szükség. Nos, ma már teljesen világos, hogy új alkotmányra van szükség. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon tartósan új helyzetet teremtett-e a társadalmi önszerveződések, a társadalmi szervezetek átalakulása, politikai tevékenységük módosulása, vagy rövid távú reagálásnak tekinthető, ami nem igényel nagyobb változtatást. Ilyen változás volt a magyar szakszervezetek szerepében, felépítésége úgy véli, az elindult politikai-gazdasági reformok nélkül nem lehet kilábalni a jelenlegi helyzetből. Tisztánlátásukat, a reformok melletti elkötelezettségük kialakulását azonban zavarják azok a kapkodó, a reformot lejárató intézkedések, amelyek összemossák a reform sikere szempontjából elkerülhetetlen áldozatvállalásokat a pillanatnyi érdekeket szolgáló, átgondolatlan lépésekkel. Az emberek tűrőképességének csökkenésével egyre nő a társadalmi robbanásveszély. A legfontosabb kérdésekben gyakran késik a döntés. A politikai vezetés érzékelhetően nem meri elszánni magát a veszteséges termelés visszaszorítására, nem vállalja ennek következményeit. Helyette olyan gazdaságpolitikai intézkedésekhez is politikai fedezetet nyújt, amelyek átgondolatlanok, és közvetlenül vagy közvetve a lakosság vállára rakják az elhibázott döntések anyagi terheit. Még ma sem ritka, hogy kijárással, műszakitechnológiai fejlesztés nélkül, pusztán áremeléssel lehet nyereséget produkálni. Valódi reformokra, valódi piacgazdaságra, a teljesítmények objektív összemérésére, követhető gazdaságpolitikára van szükség. Olyan gazdasági viszonyokra, amelyben érvényesülhet az a marxi gondolat, hogy aki többel járul hozzá a nemzet gazdagodásához, az többel is részesülhessen abból. Hogy legyen érdemes jól dolgozni, hogy veszteséges vállalatnál ne lehessen nyereséget, prémiumot osztani, hogy a vállalat valódi vállalkozás legyen, és ne a paternalista állam mások rovására agyondédelgetett gyermeke. Az a helyzet állott elő, hogy reformretorikánk .fejlődése” gyorsabb, mint a valódi reformok összehangolt kidolgozása és kibontakoztatása. A továbbiakban Németh László részletesen szólt a megyeszékhely gazdasági és politikai helyzetéről, a városi pártbizottság célkitűzéseiről, majd átadta a szót Nyers Rezsőnek. íben, az ifjúság széles tömegeiben, beleértve a Kommunista Ifjúsági Szövetséget is. De ezeken túl, az érdekek pluralizmusán kívül, erőteljesebben élesebben vetődött fel már a nyártól kezdve a nézetek többfélesége is az országban. A politikai, a gazdaságpolitikai, az ideológiai nézetek többfélesége. A politikai iránytű világosan a többpártrendszer felé mutatott, ezen az úton lehet a mélyebb demokratizmust, az ország kibontakozását biztosítani. Kiszélesedett tehát a terep, megnőtt a feladat. Fokozódott a politikai kockázat az MSZMP, de minden más szervezet számára is, hogy ebből a helyzetből az alapvető nemzeti sorskérdésben egy közmegegyezés jöjjön létre. Felmerül a kérdés számunkra, az MSZMP számára: ugyanazok lehetünk-e most, május után, a mai Magyarországon, mint akik korábban voltunk? Nem lehetünk ugyanazok — ezt a választ kellett adnunk. Politikánkban ki kell alakítanunk viszonyunkat politikai pártszerveinkhez. Újjá kell szerveznünk a pártmozgalmat, a régi struktúrák alapján az MSZMP nem tudja betölteni szerepét. Meg kell újulnunk szervezetünkben és politikai stílusunkban is. Túlideologizált pártból programpárttá kell válnunk, amely meghatározza, hogy mire törekszünk. Többet, mélyebben kell tanulmányoznunk és tanulnunk a tömegek vágyaiból, törekvéseiből. A program kidolgozásakor aggályok is felmerültek a Központi Bizottságban — hangsúlyozta az államminiszter. Felmerült, hogy nem eléggé tudományos, a kifejezések túlságosan jelszósze- rűek. Ez egyébként jogos kifogás, de nem szabad idegenkedni attól, ha mi jelszó- szerűen fogalmazzuk meg saját törekvéseinket. El kell ismernünk azonban, hogy belátható időn belül távlati program kell; biztosan meg fogjuk tudni csinálni — mondotta. Tiszta közélet A továbbiakban a cselekvési programról szólt Nyers Rezső. A program (tizenöt pontja közvetlen célokat és általános értékeket fejez ki — mutatott rá. Az általános értékék közül kiemelte: a nép pártja akarunk lenni, a dolgozó tömegek pártja, azok érdekét képviselve, akik egyénileg erre nem képesek. Áz MSZMP természetesen a munkások pártja akar maradni, de nemcsak a munkások pártja, hanem a nép más dolgozó rétegeinek pártja is. Általános értékként szerepel a programiban az, hogy alkotmányos többpártrendszer megvalósítására törekszünk oly módon, hogy az nagyobb megrázkódtatás nélkül menjen végbe, a társadalmi együttműködés biztosítsa az átalakulás átmeneti időszakáiban is a társadalmi folyamatok zavartalanságát. Több oldalról kell megközelíteni, hogy mi is a nép érdeke. Az MSZMP tudomásul veszi, hogy más felfogások hozzá tudnak tenni ahhoz, amit mi ki tudunk alakítani. A nemzet érdekét a legnagyobb kérdésekben csak nemzeti együttműködéssel, eszmecserékkel tudjuk kifejezni. Általános értékként hangsúlyozom, hogy a szabad szellemi alkotómunkát akarjuk megvalósítani, hogy az információ széleskörűségét valljuk, a teljességre törekvést — mondotta a Politikai Bizottság tagja. Hangsúlyozzuk a véleménykutatás szabadságát. A szabad véleménynyilvánítás tudja csak felszínre hozni a cselekvő emberek számára a lehetőségeket, amelyek közül a politika választhat. Szó van a cselekvési programban a tiszta közélet megvalósításáról is — folytatta előadását. A tiszta közélet egyik fontos feltétele, hogy a vezetők kiválasztásának, kiválasztódásának nyíltabban kell történnie, nem zárt testületekben. Nem azért, mert a zárt testületekben hibás szándékkal választották ki korábban a vezetőket. Képtelenek zárt ka- biretek megfelelni annak hogy az adott feladatra legjobban megfelelő ember kerüljön kiválasztásra. A nyíltság itt a bizalom kérdése is a vezetők és a vezetettek kapcsolatéiban. Ez nagy tanulság számunkra. Az MSZMP nyitott gyakorlatán, nemrégiben határoztuk azt el, hogy megszüntetjük a nomenklatúrát, azaz a párt hatásköri listájának összekapcsolását az állami és gazdasági szervezetekkel. Programunkban valljuk a lelkiismereti, a vallásszabadságot — erről is szólt röviden, de fontosságát hangsúlyozva Nyers Rezső. Jó úton járunk, ez fontos értéke a Az előadások befejezése után Nyers Rezső, Szabó István és Németh László kérdésekre válaszolt. A legtöbben Nyers Rezsőtől kérdeztek. Néhány kérdés és válasz: Miért nem nyilatkozik Kádár János? Nincs nyilatkozóképes állapotban, biológiailag képtelen rá. Valószínű, hogy Kádár Jánostól már nem kapunk nyilatkozatot. Kádár János politikai szerepét nem lehet tevékenységének egy- egy része alapján megítélni. Kádár és a nevéhez kötődő társadalmi bizalomnak — mondotta. Milyen pártmozgalmat akarunk? — tette fel a kérdést ezután. A valós helyzet elemzésén alapuló politizáló párttá kell válnunk minden szinten. Szervezetileg is alkalmazkodni kell a mai magyar valósághoz, rugalmas szerveződési módszerekkel. Békés versengést kell elindítani a politikai erőkkel, ákár éles versengést is a szellemi koncepcióban. Olyan pártot kell kialakítani, amely a kormányzó pártnak megfelelő pártmozgalom, az MSZMP által kialakított kormányzati irányvonalat támogatja, de amelyben megmarad az egyének, a pártközösségek joga arra, hogy konkrét kérdésekben kritizáljanak. Elindultak a reformkorok mostanában — folytatta beszédét Nyers Rezső. Miután az MSZMP a reformok pártja, természetes, hogy szellemi mozgalmak, szerveződések indulnak azért, hogy a reformpolitika megvalósításához koncepcionális hozzájárulást adjanak azok a párttagok, akiknek erről mondanivalójuk és véleményük van. Nem szabad tehát félnünk ezektől a kezdeményezésektől. A reformkörökben részt vevő párttagoknak pedig vigyázniuk kell arra, hogy ne szi- getelődjenek el, mert az a reformok kárára válik. Az egész pártmozgalom érdekében szervezzenek, cselekedjenek, szóljanak. A szocialista vegyesgazdaság kifejlesztése felé haladunk — folytatódott az államminiszter beszéde. Nincs okunk a köztulajdon pártolásából engedni, megváltoztatni álláspontunkat, de fel kell ismerni: az a köztulajdonforma, amit kialakítottunk, kimerítette a lehetőségeket. Az ésszerűnél szű- kebbre méreteztük a magántulajdon szerepét, érvényesülését. Szélesebb terepet, nagyobb gazdasági, politikai biztonságot kell adni a magántulajdonnak — hangsúlyozta. A tőkehatékonyság társadalmi érdek, ezért tolerálnunk kell a tőkejövedelmet. A továbbiakban a gazdasági és politikai reformok eltérő ütemének veszélyéről beszélt Nyers Rezső, majd a válságfolyamat megállításának feladatairól szólt. A kormányzás középpontjában a válság megállítása áll — mondotta —, de a kormányzás kevés, a társadalom egészének kell ösz- szefognia.. Készül egy új 3 éves terv, amely a válság megállítását és a kibontakokor kritikáját meg kell tennünk, de az ügyeket nem vinné előre, ha ezt központi kérdésnek tekintenénk. Elképzelhető-e a párt megújulása eltérő nézetű párttagokkal, lehet-e programot készíteni ilyen körülmények között? így nem képzelhető el a reform. Az kell, hogy a reformpolitikát vállaló tagság kerüljön a középpontba. A politikai gondolkodás és cselekvés újraformálásának időszakában vagyunk, egy pártszakadás nagy negatív Lényeges továbblépés szükséges a gazdasági reformokban — emelte ki. Ha ezt nem tennénk meg, akikor lassú vegetálásra kárhoztatnánk az ország gazdaságát. Ilyen értelemben lehet mondani, hogy a gazdasági reformoknak nincs alternatívájuk már számunkra. Korábban, 1953-ban, amikor az első reformgondolat felvetődött, 1968-ban, amikor egy komplex reformprogram formálódott ki, még volt. A központi tervgazdálkodás már a 60-as években kimerítette a lehetőségeket. Később a részlegesen működő piac — erős központosítással — hozott javulást, életszínvonal-emelkedést. A 80-as évekre ez is kimerítette a lehetőségeket. Üj típusú gazdasági rendszer, gazdasági demokratizmus kialakítására van szükség. A reform a gazdaságpolitikáiban is fordulatot igényel. Át kell térni a világgazdaságba való integrálás politikájára Ennek a gazdaságpolitikának feltétlenül export-orientáltnak keil lennie — ezzel együtt import-orientáltnak is. Magyarország ma már mélyen beágyazódott a világ pénzügyi rendszerébe — ez is azt igényli, hogy a világ felé nyitottabb politikát folytassunk. Megindultunk ezen az úton, de nagyobbat' kell lépnünk. Azzá* együtt, hogy nyitunk a vi,’_ felé, reformot kell meg-0(?. sítanunk a KSST működés* rendszerében is. zás kombinációját kívánja megoldani. Előadása végén az MSZMP külpolitikai törekvéseiről beszélt az államminiszter. Európa részének tekintjük magunkat, európai jelentőségű, ami az országban történik — hangsúlyozta. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolatunkban tiszteletben kell tartani minden szocialista ország jogát, hogy maga állapítsa meg modelljét. Nincs jogunk beavatkozni, de jogunk van igényelni a nemzetközi egyezmények betartását. Magyarország és más kisebb szocialista ország nem lehet tartósan ütközési zóna a nyugat és a Szovjetunió között — hídnak kell lennünk. De kilépni a Varsói Szerződésből naiv elképzelés. A megoldás: a tömb leépülése. Előadását így fejezte be Nyers Rezső: a magyar politikai élet hosszú ideig útkereső volt, most itt az ugrópont a reformok megvalósításának irányába. hatással járna. Mi a véleménye Nagy Imre KISZ KB első titkár kritikus kongresszusi beszámolójáról? Szimpatikus — hangzott a válasz. A KISZ-nek az utóbbi években nagy szerepe volt abban, hogy a pártmozgalom változott, a reform- szárny előre tört — és a jövőben is nagy szerepe lesz. Szükség van-e rendkívüli pártkongresszusra, mit tudna az megoldani? A kérdés(Folytatás a 3. oldalon) Nyers Rezső: A nép pártja akarunk lenni, a dolgozó tömegek pártja Fórum időszerű kérdésekről Nyers Rezső a mikrofonnál és az Elnökség Az eltérő ütem veszélyei
