Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-24 / 94. szám

Mit akar az MSZMP? Politikai nagygyűlés a szolnoki sportcsarnokban Beszédet mondott Nyers Rezső, Szabó István és Németh László Fórum időszerű kérdésekről Politikai nagygyűlést és küldöttértekezletet rende­zett szombaton a tiszaligeti sportcsarnokban az MSZMP Szolnok Városi Bizottsága. A több száz helybeli párttag mellett számos pártonkivüli és más városbeli érdeklő­dő hallgatta az előadókat: Nyers Rezsőt, a Politikai Bi­zottság tagját, államminisztert; Szabó Istvánt, a Köz­ponti Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első tit­kárát és Németh Lászlót, a városi pártbizottság első tit­kárát, akik az előadások után válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. A nagygyűlés után tartott küldöttértekez­leten választották meg azokat, akik a megyei pártérte­kezleten képviselik Szolnok párttagságát. A nagygyűlés résztvevői és a Szolnok városi küldöttek Káplár József, a városi pártbizottság titkára nyitot­ta meg a politikai nagygyű­lést, és átadta a szót Szabó Istvánnak, aki bevezetőül hangoztatta, hogy ellent­mondásokkal, feszültségekkel terhes időket élünk. Minden nap új meg új változásokkal kell szembenéznünk. Nem kis felelősség hárul azokra, akik a közösség dolgaiért cselekedni akarnak. Pártér­tekezletre készülünk. Soha nem éreztük talán még any- nyira a kölcsönös eszmecse­re, a gondolatok cseréjének szükségességét, mint éppen ezekben a napokban, hetek­ben a programalkotás ide­jében, hogy szót váltsunk — szót értsünk legfontosabb közös dolgainkban. Kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy a pártétlet, a po­litikai munka megújítása, a gazdasági élénkülés és az életkörülmények javítása ér­dekében tett erőfeszítéseink itt a megyében sem járhat­nak sikerrel, ha csupán né- hányan akarják, ha nincs cselekvésre mozgósító prog­ram és megvalósításához ele­gendő önbizalmunk. Ha tet­tek helyett pusztán divatos reformjelszavakat hangoz­tatunk. Elengedhetetlen kö­vetelmény számunkra, hogy politikai partnereinket meg­tartsuk, s újakat . nyerjünk meg hozzájuk, ha meg akar­juk őrizni cselekvési terün­ket és befolyásunkat. Ezt követően beszélt meg­őrzendő értékeinkről, köztük a Jászság és a Kunság ha- gyományvilágáról, munkás- mozgalmi gyökereiről, ter­melési és közösségi kultúrá­járól, az itt élő emberek szorgalmáról, értékteremtő, dolgos igyekezetéről és arról a küzdelmes helytállásról, amelyet ilyen szorító életkö­rülmények között is naponta tanúsítanak. Nyíltan elhatá­rolta magát a korábban elkö­vetett olyan hibáktól, mint a középszerűség felértékelé­se, a kritikátlan szolgalelkű- ség díjazása, a jogtalan elő­nyökhöz jutás eltűrése, a tényleges teljesítmények le­becsülése, a vezetők, illetve egyes személyek szerepének tekintélyhű túlértékelése, a közvélemény és az eltérő gondolkodás figyelmen kí­vül hagyása. Ugyanígy el­határolta magát az újabb hi­bákhoz, kiélezett személyes­kedésekhez, szubjektív dönté­sekhez vezető kapkodástól, türelmetlenségtől, a kizáróla­gosan egyoldalú kritikától, az eltúlzott önmarcangolás- tól, az indokolatlan vitáktól, a cselekvést bénító remény- vesztéstől. A továbbiakban azt hangsú­lyozta, hogy a tétovaság, a tanácstalanság, a csoda­várás ideje elmúlt. Ha a legsürgősebben nem lé­pünk túl a korábbi beideg­ződéseken, a be nem vallott kényelmes konzervativizmu­son, a szokatlanul új iránti gyanakváson, elveszítjük leg­jobb erőinket, és olyan to­vábbi társadalmi-gazdasági hátrányba kerülünk, melyet az ezredfordulóig nem heve­rünk ki. Hogy ezt elkerül­helyeznünk. Az alkotmány és egymás álláspontjának tisz­teletben tartása, a rend, a tisztesség és a korrekt pár­beszéd elve alapján készek vagyunk együttműködni min­den olyan reálisan gondolko­dó, megyei érdekeinket és nemzeti felemelkedésünket tetteivel szolgálni kívánó egyénnel, szervezettel, moz­Beszédét mondja Szabó István hessük, mindenekelőtt saját sorainkat szükséges rendel­nünk, és tömegkapcsolatain­kat új, a nyitottság és a nyil­vánosság mai követelményei­nek megfelelő alapokra kell galommal, egyesülettel — mondotta — aki és amely tartósan és felelősséggel kész áldozatokat vállalni helyze­tünk jobbítása érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) Kissé erősödik a felmelegedés i ELŐREJELZÉS az ország terüle­tére Hétfő estig: Nagyobbrészt na­pos idő lesz, számottevő csapadék | nélkül, illetve legföljebb keleten • valószínű egy-egy gyönge záporeső. A szél jelentősen mérséklődik. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 15, 20 fok között alakul. KlSZ-kongresszus Új név — új program Felszólalt Grósz Károly Szombaton plenáris üléssel folytatta munkáját a KISZ XII. kongresszusa. A tanácskozáson jelen volt az MSZMP Politikai Bizottságának Itöbb (tagja. A küldöttek elsőként a jelölőbizottság (munkájáról hallgattak meg tájékoztatót, majd az előterjesztett dokumentumokat ^vitatták meg, számos ja­vaslatot téve az legyUttműködés alapelveire és szabályaira, a szövetség nevének megváltoztatására. A résztvevők kéz­hez kapták ia (péntek esti, éjszakai szekcióüléseken megfor­málódott véleményeket, amelyeket ia küldöttcsoportok alakí­tottak ki a kongresszusi dokumentumokról, Illetve a I szö­vetség három évtizedes tevékenységéről, működésének új formáiról, lehetőségeiről. A jelölőbizottság elnöke, Ernőd Péter a bizottság ed­digi munkáját értékelve rá­mutatott: az új szervezeti szabályzatra, felépítésre va­ló áttérés a szövetségi tiszt­ségviselők megválasztásában is új formákat hozott fel­színre. Az elnöki tisztségre hat személyt javasoltak, de csak hármójukra voksoltak any- nyian, hogy felkerülhessenek a jelölőlistára. Közülük Nagy Imre, a KISZ KB jelenlegi első titkára vállalta jöven­dő megbízatását. A dokumentumok feletti vitában szót kérő küldöttek közül többen KlSZ-kezde- ményezésként javasolva szor­galmazták: az ÁISH adjon számot arról, hogy a hivatal mennyi pénzt fordított költ­ségvetéséből ifjúságpolitiká­ra. A szövetség működésé­nek megújhodását abban lát­ták, hogy ott mindenki egyenrangú partnerként le­hessen jelen, s a tagszerve­zetek — függetlenül a lét­számtól — egy-egy képvise­lőt delegáljanak, hangoztat­ták, hogy az új formáción belül valódi politikai szövet­ség csak a vagyoni viszonyok rendezése után jöhet létre. A politizálás színterét ille­tően a küldöttek többsége úgy foglalt állást, hogy cél­szerű lenne a lakóhelyeken fokozni az ifjúsági szövet­ség aktivitását. El kell ke­rülni, hogy a munkahelyek a napi politikai csatározások színterei legyenek. Bár ezt a gondolatot a dolgozó fiata­lok is osztották, úgy vélték, a jövőben is szükség lesz a munkahelyi ifjúsági szerve­zetek fennmaradására. A vitában számos konkrét javaslat is elhangzott az or­szág sorskérdéseiről, az if­júságot leginkább érintő ten­nivalókról. Felvetették pél­dául, hogy az új alkotmányt ne a mostani Országgyűlés fogadja el, hanem az új vá­lasztási törvény alapján az 1990 elejére megválasztott alko tmányozó nemzetgyű­lés. Az alaptörvényt népsza­vazásnak kellene megerő­sítenie. A hadikiadások ra­dikális csökkentésével, az ott felszabaduló pénzt tel­jes egészében az oktatásra kellene fordítani. Szüksé­gesnek tartották országos szintű takarékossági prog­ram meghirdetését, az elma­radott térségek mielőbbi fel­zárkóztatását. A VIT-tel kapcsolatban el­hangzott: kis létszámú dele­gáció képviselje hazánkat a rendezvényen, s az ennek köszönhetően felszabaduló összegeket az oktatás fej­lesztésére, a fiatalok átkép­zésére fordítsák. A vitában felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Grósz Károly felszólalása — AZ MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása egyértelmű: támogatjuk tö­rekvéseiket, értékeljük szel­lemi bátorságukat, vállalko­zókedvüket. Csinálják meg, amit megterveztek, sok si­kert hozzá! — kezdte felszó­lalását a főtitkár. — A programnyilatkozat alaptörekvéseivel azért ér­ték egyet, mert egybeesik a párt programjával — össz­hangban vagyunk tehát. Ezért a párt központi vezeté­se a párt szervezeteit és egyes tagjait arra kéri, hogy támogassák ennek a prog­ramnak a megvalósítását. Ismert igazság ugyanakkor, hogy könnyebb egy progra­mot megfogalmazni, mint megvalósítani, miközben vál­toznak a körülmények, a fel­tételek is. Ezért a program­nak is változni, gazdagodni kell. Grósz Károly ezután a párt és a szerveződő szövet­ség közötti új viszony jel­lemzőiről' szólt, mondván: Kezdjünk tiszta lappal, kor­rekt viszonyok alapján. Tudom, hiszem, hogy ez a párt megújul, megerősödik, versenyképes lesz. Ereje nem monopolhelyzetben, hanem világos programjában, kor­szerű vezetési stílusában fog megnyilvánulni. — Felvetődött a vitában, hogy az MSZMP egy párt-e vagy több párt. Azt is meg­fogalmazták, hogy a párt­nak csak egyik szárnyával, a reformszárnnyal akarnak együtt haladni. Meggyőző­désem: a Magyar Szocialista (Folytatás a 3. oldalon) Hazafias Népfront Április 21-én (pénteken) délután a kongresszusra való felkészülés részeként tartot­ták meg a városi népfront­gyűlést Szolnokon, a HNF Ságvári körúti székházában. A megváltozó társadalmi struktúrában milyen szere­pe lesz a mozgalomnak? — ez volt a középponti kérdés a tanácskozáson. A népfront­munka megújításának szük­ségességéről, lehetőségeiről és feladatairól állásfoglalást fogadtak el az estébe nyúló vita után. A második napirend a tes­tület személyi megújítása és küldöttek választása volt. Megválasztották a 63 fős vá­rosi népfrontbizottságot, a 13 fős elnökséget, és 39 vá­rosi küldöttet a megyei kül­döttértekezletre. A népfront­gyűlés megerősítette tisztsé­gében Léder László elnököt és Juhász József városi tit­kárt.

Next

/
Thumbnails
Contents