Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-24 / 94. szám
Mit akar az MSZMP? Politikai nagygyűlés a szolnoki sportcsarnokban Beszédet mondott Nyers Rezső, Szabó István és Németh László Fórum időszerű kérdésekről Politikai nagygyűlést és küldöttértekezletet rendezett szombaton a tiszaligeti sportcsarnokban az MSZMP Szolnok Városi Bizottsága. A több száz helybeli párttag mellett számos pártonkivüli és más városbeli érdeklődő hallgatta az előadókat: Nyers Rezsőt, a Politikai Bizottság tagját, államminisztert; Szabó Istvánt, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát és Németh Lászlót, a városi pártbizottság első titkárát, akik az előadások után válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. A nagygyűlés után tartott küldöttértekezleten választották meg azokat, akik a megyei pártértekezleten képviselik Szolnok párttagságát. A nagygyűlés résztvevői és a Szolnok városi küldöttek Káplár József, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg a politikai nagygyűlést, és átadta a szót Szabó Istvánnak, aki bevezetőül hangoztatta, hogy ellentmondásokkal, feszültségekkel terhes időket élünk. Minden nap új meg új változásokkal kell szembenéznünk. Nem kis felelősség hárul azokra, akik a közösség dolgaiért cselekedni akarnak. Pártértekezletre készülünk. Soha nem éreztük talán még any- nyira a kölcsönös eszmecsere, a gondolatok cseréjének szükségességét, mint éppen ezekben a napokban, hetekben a programalkotás idejében, hogy szót váltsunk — szót értsünk legfontosabb közös dolgainkban. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a pártétlet, a politikai munka megújítása, a gazdasági élénkülés és az életkörülmények javítása érdekében tett erőfeszítéseink itt a megyében sem járhatnak sikerrel, ha csupán né- hányan akarják, ha nincs cselekvésre mozgósító program és megvalósításához elegendő önbizalmunk. Ha tettek helyett pusztán divatos reformjelszavakat hangoztatunk. Elengedhetetlen követelmény számunkra, hogy politikai partnereinket megtartsuk, s újakat . nyerjünk meg hozzájuk, ha meg akarjuk őrizni cselekvési terünket és befolyásunkat. Ezt követően beszélt megőrzendő értékeinkről, köztük a Jászság és a Kunság ha- gyományvilágáról, munkás- mozgalmi gyökereiről, termelési és közösségi kultúrájáról, az itt élő emberek szorgalmáról, értékteremtő, dolgos igyekezetéről és arról a küzdelmes helytállásról, amelyet ilyen szorító életkörülmények között is naponta tanúsítanak. Nyíltan elhatárolta magát a korábban elkövetett olyan hibáktól, mint a középszerűség felértékelése, a kritikátlan szolgalelkű- ség díjazása, a jogtalan előnyökhöz jutás eltűrése, a tényleges teljesítmények lebecsülése, a vezetők, illetve egyes személyek szerepének tekintélyhű túlértékelése, a közvélemény és az eltérő gondolkodás figyelmen kívül hagyása. Ugyanígy elhatárolta magát az újabb hibákhoz, kiélezett személyeskedésekhez, szubjektív döntésekhez vezető kapkodástól, türelmetlenségtől, a kizárólagosan egyoldalú kritikától, az eltúlzott önmarcangolás- tól, az indokolatlan vitáktól, a cselekvést bénító remény- vesztéstől. A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a tétovaság, a tanácstalanság, a csodavárás ideje elmúlt. Ha a legsürgősebben nem lépünk túl a korábbi beidegződéseken, a be nem vallott kényelmes konzervativizmuson, a szokatlanul új iránti gyanakváson, elveszítjük legjobb erőinket, és olyan további társadalmi-gazdasági hátrányba kerülünk, melyet az ezredfordulóig nem heverünk ki. Hogy ezt elkerülhelyeznünk. Az alkotmány és egymás álláspontjának tiszteletben tartása, a rend, a tisztesség és a korrekt párbeszéd elve alapján készek vagyunk együttműködni minden olyan reálisan gondolkodó, megyei érdekeinket és nemzeti felemelkedésünket tetteivel szolgálni kívánó egyénnel, szervezettel, mozBeszédét mondja Szabó István hessük, mindenekelőtt saját sorainkat szükséges rendelnünk, és tömegkapcsolatainkat új, a nyitottság és a nyilvánosság mai követelményeinek megfelelő alapokra kell galommal, egyesülettel — mondotta — aki és amely tartósan és felelősséggel kész áldozatokat vállalni helyzetünk jobbítása érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) Kissé erősödik a felmelegedés i ELŐREJELZÉS az ország területére Hétfő estig: Nagyobbrészt napos idő lesz, számottevő csapadék | nélkül, illetve legföljebb keleten • valószínű egy-egy gyönge záporeső. A szél jelentősen mérséklődik. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 15, 20 fok között alakul. KlSZ-kongresszus Új név — új program Felszólalt Grósz Károly Szombaton plenáris üléssel folytatta munkáját a KISZ XII. kongresszusa. A tanácskozáson jelen volt az MSZMP Politikai Bizottságának Itöbb (tagja. A küldöttek elsőként a jelölőbizottság (munkájáról hallgattak meg tájékoztatót, majd az előterjesztett dokumentumokat ^vitatták meg, számos javaslatot téve az legyUttműködés alapelveire és szabályaira, a szövetség nevének megváltoztatására. A résztvevők kézhez kapták ia (péntek esti, éjszakai szekcióüléseken megformálódott véleményeket, amelyeket ia küldöttcsoportok alakítottak ki a kongresszusi dokumentumokról, Illetve a I szövetség három évtizedes tevékenységéről, működésének új formáiról, lehetőségeiről. A jelölőbizottság elnöke, Ernőd Péter a bizottság eddigi munkáját értékelve rámutatott: az új szervezeti szabályzatra, felépítésre való áttérés a szövetségi tisztségviselők megválasztásában is új formákat hozott felszínre. Az elnöki tisztségre hat személyt javasoltak, de csak hármójukra voksoltak any- nyian, hogy felkerülhessenek a jelölőlistára. Közülük Nagy Imre, a KISZ KB jelenlegi első titkára vállalta jövendő megbízatását. A dokumentumok feletti vitában szót kérő küldöttek közül többen KlSZ-kezde- ményezésként javasolva szorgalmazták: az ÁISH adjon számot arról, hogy a hivatal mennyi pénzt fordított költségvetéséből ifjúságpolitikára. A szövetség működésének megújhodását abban látták, hogy ott mindenki egyenrangú partnerként lehessen jelen, s a tagszervezetek — függetlenül a létszámtól — egy-egy képviselőt delegáljanak, hangoztatták, hogy az új formáción belül valódi politikai szövetség csak a vagyoni viszonyok rendezése után jöhet létre. A politizálás színterét illetően a küldöttek többsége úgy foglalt állást, hogy célszerű lenne a lakóhelyeken fokozni az ifjúsági szövetség aktivitását. El kell kerülni, hogy a munkahelyek a napi politikai csatározások színterei legyenek. Bár ezt a gondolatot a dolgozó fiatalok is osztották, úgy vélték, a jövőben is szükség lesz a munkahelyi ifjúsági szervezetek fennmaradására. A vitában számos konkrét javaslat is elhangzott az ország sorskérdéseiről, az ifjúságot leginkább érintő tennivalókról. Felvetették például, hogy az új alkotmányt ne a mostani Országgyűlés fogadja el, hanem az új választási törvény alapján az 1990 elejére megválasztott alko tmányozó nemzetgyűlés. Az alaptörvényt népszavazásnak kellene megerősítenie. A hadikiadások radikális csökkentésével, az ott felszabaduló pénzt teljes egészében az oktatásra kellene fordítani. Szükségesnek tartották országos szintű takarékossági program meghirdetését, az elmaradott térségek mielőbbi felzárkóztatását. A VIT-tel kapcsolatban elhangzott: kis létszámú delegáció képviselje hazánkat a rendezvényen, s az ennek köszönhetően felszabaduló összegeket az oktatás fejlesztésére, a fiatalok átképzésére fordítsák. A vitában felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Grósz Károly felszólalása — AZ MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása egyértelmű: támogatjuk törekvéseiket, értékeljük szellemi bátorságukat, vállalkozókedvüket. Csinálják meg, amit megterveztek, sok sikert hozzá! — kezdte felszólalását a főtitkár. — A programnyilatkozat alaptörekvéseivel azért érték egyet, mert egybeesik a párt programjával — összhangban vagyunk tehát. Ezért a párt központi vezetése a párt szervezeteit és egyes tagjait arra kéri, hogy támogassák ennek a programnak a megvalósítását. Ismert igazság ugyanakkor, hogy könnyebb egy programot megfogalmazni, mint megvalósítani, miközben változnak a körülmények, a feltételek is. Ezért a programnak is változni, gazdagodni kell. Grósz Károly ezután a párt és a szerveződő szövetség közötti új viszony jellemzőiről' szólt, mondván: Kezdjünk tiszta lappal, korrekt viszonyok alapján. Tudom, hiszem, hogy ez a párt megújul, megerősödik, versenyképes lesz. Ereje nem monopolhelyzetben, hanem világos programjában, korszerű vezetési stílusában fog megnyilvánulni. — Felvetődött a vitában, hogy az MSZMP egy párt-e vagy több párt. Azt is megfogalmazták, hogy a pártnak csak egyik szárnyával, a reformszárnnyal akarnak együtt haladni. Meggyőződésem: a Magyar Szocialista (Folytatás a 3. oldalon) Hazafias Népfront Április 21-én (pénteken) délután a kongresszusra való felkészülés részeként tartották meg a városi népfrontgyűlést Szolnokon, a HNF Ságvári körúti székházában. A megváltozó társadalmi struktúrában milyen szerepe lesz a mozgalomnak? — ez volt a középponti kérdés a tanácskozáson. A népfrontmunka megújításának szükségességéről, lehetőségeiről és feladatairól állásfoglalást fogadtak el az estébe nyúló vita után. A második napirend a testület személyi megújítása és küldöttek választása volt. Megválasztották a 63 fős városi népfrontbizottságot, a 13 fős elnökséget, és 39 városi küldöttet a megyei küldöttértekezletre. A népfrontgyűlés megerősítette tisztségében Léder László elnököt és Juhász József városi titkárt.
