Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-02 / 78. szám
Maaazit 9 Csatahajót neveztek el róla * -w't • *i /-----Az Újvilág karcagi szabadsághőse Magyar huszár az amerikai függetlenségi háborúban Levél Benjámin Franklinhoz: „Nagyságos Uram! Az aranyszabadságnak nem arany az ára. Én is. ki ezt a levelet tisztelettel átnyújtom nagyságodnak, magyar nemzetiségű szabad nemes ember vagyok ... mindenféle hadjáratban, véres veszedelmek között tanultam meg mindazt, ami főképpen szükséges az újoncok kiképzésében; hogy háborús esemény közepette nagyon kell derekasan védelmezniök az édes hazát.. Aláírás Michael Kováts de Fabriczy. Bordeaux, 1977. január 13. napján. A levélben Kováts Mihály útlevelet és hitlevelet kért és áthajózott az óceánon. Hamarosan a pennsylvaniai német zászlóalj újoncozó tisztje, majd miután Pulaski gróf azzal a kéréssel fordult Washington tábornokhoz, hogy engedélyezze egy önálló könnyű lovascsapat felállítását, ennek az egységnek lett kiképző mestere. Póka-Pivny Aladár és Zachar József kitűnő tanulmányából tudjuk, hogy eleinte Washington tábornok és törzskara fenntartással fogadta a magyar tisztet, egyáltalán a lovasság alkalmazását, — ez Pulaskit is elkeserítette. ezért elhatározta. hogy önálló légiót alapít. „Alárendeltemnek egy tapasztalt tisztet ajánlanék, Kovátsnak hívják .. Emléktábla és dombormű Karcagon, Papi Lajos munkája Kováts Mihály ezredes-parancsnok. Bényci Zoltán festménye. Képes levelezőlapként a Hadtörténelmi Levéltárban, Budapest A kongresszus 1778. április 18-án meghozta a döntést: „EIhatároztatik. hogy Michael de Kováts ezredes parancsnokká neveztetik ki.’’ 1778 végén kezdődött Kováts ezredes diadalútja az amerikai függetlenségi háborúban, amelynek csak hősi halála vetett véget. Egy szemtanú ezt így mondta el: Kováts ezredes a legelső támadó lovasok között volt. Néhány dragonyos azonnal rárontott. Szablyá- ját derekasan forgatta, amikor lövés érte. Még vagdál- kozott az ellenség gyűrűjében, majd erejét vesztve lezuhant a lováról. Történt mindez 1779. május 11-én a charlestoni csatában. A szabadsághős emléke meggyökeredzett az Újvilágban. különösen az amerikai magyarok körében. 1932-ben megalakult a Kováts Mihály Finta Sándor plakettje Ezredes Társaság, amelynek első elnöke a túrkevei származású szobrászművész, Finta Sándor volt. Több amerikai városban díszes ünnepségek közepette fát ültettek el az ezredes emlékére, 1933-ban megszületett a Kováts Mihály-in- duló is. majd a II. világháború alatt az amerikai flotta egyik csatahajóját róla nevezték el. Kováts Mihály 1777. január 13-ai levele Bordeaux-ból Benjamin Franklinhoz. Részlet. Az Amerikai Filozófiai Társaság Könyvtára, Philadelphia, USA A képzőművészek egész sorát ihlette meg Kováts Mihály. Élen járt emlékének ápolásában Finta Sándor, aki tulajdonképpen a hat kunváros szellemében földije volt a jeles katonának. 1955. április 13-án együttes ülésén az Egyesült Államok Kongresszusa hivatalosan Kováts Mihály-emlék- nappá nyilvánította május 11-ét. 1979-ben hősi halálának kétszázadik évfordulóján szülővárosában, Karcagon nyílt kiállítás életpályájáról, majd június 6-án a hagyomány szerint szülőháza helyén álló épületen emléktáblát lepleztek le. Ez időben Charlestonban is ünnepségsorozatot tartottak a Kováts Mihály Ezredes- Parancsnok Történelmi Társulat újabb emlékérmet veretett és Bényei Zoltán festményéről képes levelezőlapot készíttetett, a következő felirattal: „Fabricy Kováts Mihály ezredes-parancsnok, az Egyesült Államok lovasságának alapító atyja.” Ahol Arany János tanított Életre kelt agyagszunnyadó álmok Mire is elégséges a kitűnő? Újsághír: Gyermekszemmel címmel nemzetközi képzőművészeti pályázatot hirdetett az Interparlamentáris Unió. A felhívásra harmincnégy országból több mint hétezer festményt, grafikát, kisplasztikát küldtek a gyerekek. A pályamunkákból a Budapesti Műcsarnokban nyílt kiállítás, s ünnepségen adták át a díjakat. A népes mezőnyben a nemzetközi zsűri egyhangú szavazata alapján Vitális Eszter, a Kisújszállási Kossuth Lajos Úti Általános Iskola nyolcadikos tanulója nyerte el a legmagasabb kitüntetést, a nagydíjat. Esztert abban az épületben találjuk, ahol annak idején Arany János preceptor- ként tanított. A sötét, hűvös folyosón fülig pirul, amikor érkezésünkről értesül, majd a táskájából kihúz egy dossziét, a többit a barátnőjére bízza, amíg beszélgetünk. Eleinte szűkszavú, inkább az imént elővett többnyelvű színes katalógust, a díjat tanúsító diplomát mutatja, A katalógus első oldalán látható a nagydíjas alkotás egy 40 centi- méteres lófej fotója. Etgy ugyanolyan kép van egy vázlatfüzetben is, alatta, s a további oldalakon nevek, címek sokasága. — Megmutatom az iskolatársaimnak a képet, s ha tetszik, nekik, beírják a nevüket, a címüket a füzetbe — magyarázza az alkalmi vendégkönyvről. — A tanári szobában mutattak egy hasonló kisplasztikát... — Azt a lófejet az iskolámnak ajándékoztam. A nyáron készítettem Nagykörűben a nagymamámnál. Bogárnak hívták azt a lovat, amelyről mintáztam. Nagyon öreg s megbízhatatlan volt. Amikor óvodás voltam és odamentem hozzá, mindenki nagyon megijedt, de semmi bajom nem történt. Attól fogva, ha bántottak vagy ha a gyerekek -meg akartak verni, a Bogárhoz futottam. Egyszer aztán elvezették a lovat, sírtam, zokogtam. Még ma is előttem van, amint a nagy barna szeméből -kigördült egy könnycsepp. — Szeretnél egy lovat? — Igen. A város szélén lakunk, elég sok állatot tartunk. Van tengeri malacunk, papagájunk, kutyánk, macskánk, kecskénk, nyúlunk, galambunk. Most egy galambfiókát gondozok, etet- getem, itatgatom mivel a A nagydíjat tanúsító oklevél már megint sározol ? Az óvodában és az alsó tagozatban néha gyurmáztunk. Rosszul esett, hogy az én munkáimat sosem dicsérték -meg. — Most annál nagyobb dicséretet kaptál. — Amikor a nevemet mondták, azt hittem, -képtelen leszek felállni és kimenni a díjért. Csak arra emlékszem, hogy apám sír-t. — Kik segítettek a sikerhez? — Eleinte senki. Magam égettem ki otthon a kályhában a parázson a szobraimat. Egyszer azt álmodtam, hogy életre keltek az agyaglovak, s szememre hányták, hogy hosszú a lábuk, a fülük, aránytalan a testük. A felső tagozatban Szenti Ernőné lett a rajztanárom. Neki -nagyon sokat köszönhetek. Van az iskolában egy égető kemence is. A nagydíjas alkotás azonban nem ott készült, hanem Zánkán, az alkotótáborban, ahol Bányai Alfonz szobrászművész karolta fel, segítette tanácsokkal a tehetséges kislányt. Eszter már két alkalommal nyert arany oklevelet, illetve első díjat országos versenyen, valamint a Szivárvány nemzetközi pályázaton. Mind a kétszer zánkai táborozás volt a jutalma. A -nagydíjért Eszter és Bogár „szülei” nem törődnek vele. Nagyon szeretem az állatokat. — És az embereket? — Csak keveset. Kínozzák az állatokat, s sokszor egymást is. — Téged is? — Igen. Vannak, akik ki- gúnyolna-k a szobraimért, a lovakért. — Mióta szobrászkodsz? — Először hároméves koromban formáltam sárból mindenféle figurákat. Sokszor rám szóltak otthon: pedig egy tíznapos angliai utazás vár rá. Mindezt Szenti Ern önétől tud-tu-k meg. A tanárnő még azt is elmondta, hogy Eszter nagyon szeret a szakkörben dolgozni, rajzai, kisplasztikái egyaránt gondolkodó. értelmes emberre vallanak. S milyen ellentmondás, Eszter mégsem jó tanuló. Bizonyítványában kettes osztályzatból van a legtöbb. Rajzból és énekből azonban jeles. Hogy miért a sok elégséges? Eszter egy régi iskolai kudarcot említ. Máig is fél, reszket, ha felelni hívják. Hogy igaza volt-e akkor? A tényen -mit sem változtat, nem sikerült feloldani azóta sem a félelmet. S az is igaz, hogy hiányosak az anyanyelvi alapismeretei. Sajnos a jelenlegi iskola- rendszer nem kedvez az Eszterhez hasonló, talán túlságosan is érzékeny tehetségeknek. Hiába a veleszületett adottság, készség nem folytathatja tanulmányait képzőművészeti szakközép- iskolában — jóllehet ott lenne a helye — kettes -bizonyítvánnyal a péceli lótenyésztő szakmunkásképző -intézetbe vették fel. A jövő titka, persze, hogy végül is mi lesz majd belőle: szakmunkás vagy szobrász. Tiszai Lajos Ügyesen bánik az ecsettel is Tál Gizella
