Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-20 / 91. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. ÁPRILIS 20. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Grósz Károly fogadta Florian Siwickit (Folytatás az 1. oldalról) A testület foglalkozott az MSZMP káderhatáskörének módosításával. Megállapította: a módosítást a társadalmi, a politikai életben végbemenő változások teszik szükségessé. A testület javasolta, hogy az MSZMP a nem párttisztségek esetében mondjon le a káderhatáskör érvényesítésének jogi garanciáiról. A munkáltatóknak ezzel értelemszerűen nem lesz kötelező a hatáskörileg illetékes pártszerv véleményének előzetes kikérése. A Politikai A Politikai Bizottság üléséről Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője tájékoztatta az újságírókat. Ismertette a testület ülésén szereplő napirendet, majd a tanácskozáson résztvevő szakértők összefoglalták az előterjesztésekhez kapcsolódó viták tapasztalatait. A pártpolitikai kérdésekről szólva Petrovszki István, a Központi Bizottság osztályvezetője hangsúlyozta, hoigy az MSZMP új szervezeti szabályzatának kimunkálása során, vitaanyagként került a testület elé a párt szervezeti felépítésére vonatkozó javaslat. Kifejtette: az MSZMP szervezeti megújulása szükségessé teszi, hogy a szerveződési elvek és a szervezeti felépítés is módosuljon. Lényeges elemként emelte ki, hogy az előterjesztés figyelembe veszi az MSZMP-nek a többpártrendszer viszonyai közötti működését, és a politizálás színterét elsősorban a lakóhelyre teszi át. Újdonság, hogy a párt tagjai nem egy alapszervezetnek, hanem az MSZMP-nek a tagjai: a kommunisták belépéskor szabadon « megválaszthatják alapszervezetüket. A helyi pártszervezetek maguk dönthetik el, hogy hol és hogyan engedélyezik alapszervezetek alakítását. Petrovszki István utalt arra, hogy nagy ellenállásba ütközött az a gondolat, amely szerint az üzemekben csökkenteni kell a pártszervezetek feladatkörét, meg kell szüntetni a termelő tevékenységbe való beavatkozást. Hangsúlyozta: az MSZMP politizáló és nem a termelést irányító párt kíván lenni. A munkahelyek nem lehetnek politikai, pártküzdelmek színterei. Az ott szerveződő alapszervezeteket is csak oly módon lehet elképzelni, ha a pártpolitikai élet nem munkaidőben, nem közvetlenül a termelőhelyen folyik, hanem azon kívül, s nem zavarja a termelést. Átértékelődnek tehát a helyi szervezeteik feladatai, átrendeződnek a megyei bizottságok tennivalói. Egyszerűbbé, rugalmasabbá válik a struktúra. Tóth András, az MSZMP szakértője arról számolt be, Az ellenzéki kerékasztal szerdán ülést tartott Budapesten, az ELTE Jogi Karának épületében. A Baj- csy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták SzövetBizottság javasolja annak megerősítését, hogy a párt testületéi a politikai szempontból fontos vezetői tisztségek betöltését, a népképviselet tagjainak választását politikai eszközökkel a jövőben is befolyásolják; jelölteket állítanak, személyi javaslatokat, ajánlásokat tesznek. A testület úgy látta, hogy a politikai pluralizmus viszonyai között jelentősen nő a kormány szerepe a személyzeti munka alakításában. Ajánlja ezért a korhogy a Politikai Bizottság első olvasatban tárgyalta meg a képviseleti rendszer továbbfejlesztéséről, illetve a választási rendszer egyes időszerű kérdéseiről szóló előterjesztést, e kérdésekben azonban nem foglalt állást, további egyeztető tárgyalásokat tart szükségesnek. A testület úgy ítélte meg, hogy különböző társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal, pártokkal való együttműködés eredményeként, megállapodás révén alakulhat ki megfelelő álláspont. A továbbiakban elmondta: a Politikai Bizottság véleménye szerint a politikai rendszer továbbfejlesztésének részeként az egy- vagy kétkamarás parlamenti rendszer kialakítása egyaránt elképzelhető, de az, ami a kétkamarás rendszert indokolná — kiegyensúlyozó, kompenzáló, stabilizáló szerepe — az egykamarás forma között is garantálható. Úgy vélték, nem lenne szerencsés, ha ebben a kérdésben az MSZMP ma alakítaná ki álláspontját. A választási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a testület megállapította: az,1983-ban született törvény mind politikai, mind jogi értelemben elavult; újat kell kidolgozni. A választások időpontjáról politikai egyeztetésekre van szükség. A testület előtt szereplő alkotmányjogi kérdésekről Budzsáklia Mátyás tájékoztatta az újságírókat. Emlékeztetett a KB február 20— 21-i ülésére, amely a többi között kimondta: a testület támogatja a köztársasági elnöki intézmény létrehozását, szoros összefüggésben az új berendezkedés elveivel, amely szerint a hatalmi ágak elválasztására van szükség. A köztársasági elnöki tisztséget megfelelően bele kell majd illeszteni az új alkotmány konstrukciójába. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt: a demokratikus centralizmust az MSZMP nem kívánja megőrizni, ez a fogalom' a május végéig kidolgozandó ideiglenes működési szabályzatban sem fog szerepelni. A vita alapján elsősorban a centralizmust kell újraérsége, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája képviselői megbeszélésen megállapodtak az MSZMP-vel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó konkrét javaslatról. A több mint háromórás tanácskozáson elfogadott nyilatkozatiban többek között kifejtik, hogy az ellenzéki kerékasztal kellő előkészítést követően készen mánynak az állami személyzeti munka áttekintését. A Politikai Bizottság a káderhatáskörök módosításával foglalkozó javaslatait a Központi Bizottság következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyok továbbfejlesztésének lehetőségeit. A Politikai Bizottság megtárgyalta az MSZMP szervezeti felépítésének és működési módjának átalakítására készített vitaanyagot. Javaslatát a Központi Bizottság májusi ülése elé terjeszti. telmezni; a testület egyértelműen elutasította a merev, egy centrumból történő "ányítás gyakorlatát. A káderhatáskörök módosításával kapcsolatban elhangzott, hogy a Minisztertanács átalakításakor a minisztereket már a kormány illetve az Országgyűlés jelöli. Az MSZMP az országgyűlési képviselők útján támogathatja a jelölteket ; politikai eszközeivel akar és tud befolyást gyakorolni a különböző posztokra történő jelölésnél. Az ülésen — mint a szervezeti szabályzat lényeges eleme — szóba került a platformszabadság ügye is. Elhangzott : nincs ellentmondás Pozsgay Imre és Grósz Károly felfogása között a tekintetben, hogy a reformkörök a párton belül horizontálisan szerveződhetnek és véleményt cserélhetnek, ugyanakkor egy olyan szervezeti elkülönülést, amely magában hordozza egy felülről lefelé irányított pártszárny létrejöttét, egyik vezető sem tart elfogadhatónak. A szakértők megerősítették: a reformkörök egymással folytatott párbeszéde — így a kecskeméti reformműhely-tanácskozás is — a platformszabadság fogalomkörébe tartozik. A cenzúra, a frakció és a platform között a vertikális szerveződés kérdésében húzható meg. A párttörvény tervezetével összefüggésben elmondták, hogy a tervezetet az Igazságügyi Minisztérium, mint jogalkotásra jogosult állaim! szerv nyújtotta be megvitatásra a Politikai Bizottsághoz, amely kialakította ezzel kapcsolatos álláspontját. E törvény nem tartalmazza, hogy az anyagi kondicionálás taglétszám szerint történne. Az állami költségvetésből származó támogatás 25 százaléka egyenlő arányban oszlik meg a pártok között, a fennmaradó rész pedig a választásokon való sikeres szereplés arányában. Végül a helyettes szóvivő bejelentette: Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság első titkára tájékoztatta a Politikai Bizottságot: a dolgozok ezen a május 1-jén is felvonulnak. s a felvonulási téren beszéd hangzik el a szak- szervezeti mozgalom és az MSZMP részéről is. áll az MSZMP-vel érdemi, politikai tárgyalások folytatására. Rámutatnák, hogy az idő sürget, ezért kívánják tárgyalási pozíciójukat ismételten és részletesen kifejteni. Indítványozzák, hogy az érdemi tárgyalások előtt mind az MSZMP KB, mind az ellenzéki kerékasztal tegyen hivatalos nyilatkozatot az alkotmányosság követelményének betartásáról. II tét: az új ifjúsági szövetség megteremtése Pénteken kezdődik a KISZ XII. kongresszusa Pénteken megkezdődik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresz- szusa, amelynek tétje: a politikai platform és az együttműködési szabályzat elfogadásával egy új ifjúsági szövetség megteremtése. A KISZ XII. kongresszusán a küldöttek hét dokumentumot vitatnak meg, illetve döntenek elfogadásáról: a kongresszus programtéziseire, napirendjére és munkarendjére, az együttműködés alapelveire és szabályzatára, valamint a határozatra vonatkozó javaslatot, továbbá a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését, a KISZ 32 esztendejének áttekintéséről és mai helyzetéről szóló beszámolót, illetve az MSZMP március 29-ei állásfoglalását a KISZ továbbfejlesztésének irányairól. A kongresszus munkájában mintegy 400 ezer KISZ- tag képviseletében 856 küldött vesz részt. Az ifjúsági szövetség legfőbb döntéshozó testületé a nyilvánosság előtt ülésezik három napon át a Budapest Sportcsarnokiban. A KISZ történetének új korszakát megnyitó tanácskozás iránti érdeklődést tanúsítja, hogy eddig több mint ezren váltottak megfigyelőként részvételi jegyet. A KISZ XII. kongresszusára meghívást kapott több új társadalmi szervezet és számos külföldi delegáció. Jichak Saimiir izraeli miniszterelnök budapesti látogatásáról hazaérkezve nem sok lelkesedéssel nyilatkozott arról a bejelentésről, hogy Magyarország kész közvetíteni a közel-keleti válság megoldásában. „Nem hiszem hogy (a magyarok) különösebben hozzájárulhatnának ehhez az ügyhöz” — mondta a kormányfő néhány órával hazatérése után az izraeli hadsereg rádiójának adott nyilatkozatában. Nézetét azzal indokolta, hogy Magyarország „egy olyan tömbnek alkotja részét, amely kívül esik a tárgyalásokon”. Samir arról számolt be, hogy utazását magyar részGrúziában a helyzet fokozatosan normalizálódik, de a feszültség fenntartásában nagy szerepet játszanak az április 9-én történt tragikus eseményekkel kapcsolatos híresztelések. Napvilágot látott egy olyan hír, amely szerint a tömegtüntetés feloszlatására nemcsak könnygázt, hanem idegbénító gázt is bevetettek volna. Erről vita folyik a közvéleményen túl a sajtóban is, a kérdés felmerült Gremitszkih külügyi szóvivő szerdai sajtó- konferenciáján is. A Pravda szerdai száma az üggyel kapcsolatban idézi Jurij Kuznyecov altábornagyot, a Kaukázuson-túli terület katonai főparancsnokát, aki kizárta a vegyifegyverek alkalmazását, hiszen azok nem szerepelnek a fegyveres erők rendelkezésére álló eszközök között. I. Menagarisvili grúzegészGrósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán fogadta Flórian Siwicki hadseregtábornokot, a LEMP Politikai Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztársaság nemzet- védelmi miniszterét, aki átadta a lengyel vezetés, és személy szerint Wojciech Jaruzelski üdvözletét. Siwicki hangsúlyozta, hogy Lengyelországban őszinte ro- konszenv övezi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az MSZMP tesz a stabilitás megőrzése, a szocializmus Az új kereskedelmi törvény alapelveiről, a Kereskedelmi Minisztérium átszervezésével, valamint a piaci verseny szerepéről tárgyalt szerdán az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Beck Tamás kereskedelmi miniszter bevezetőjében elmondta, hogy a tárca vezetése a kereskedelmi törvény- tervezetnek azt a változatát tartja a jobbiknak, amelynek értelmében a törvény nemcsak a szűkén vett kereskedelmi tevékenységet, hanem a forgalmi folyamat összességét szabályozná. A kereskedelem alapvető gondjait a piacgazdálkodás hiányára vezette visz- sza. A gyártók számára — mint mondotta — nem adottak a szükséges feltételek, alig ösztönzi őket valami a kereskedelem színvonalasabb kiszolgálására. ről kezdeményezték a kétoldalú kapcsolatok, a közel- keleti helyzet és egyéb kérdések áttekintésére. A miniszterelnök szóvivője mindehhez hozzátette: Samir legfőbb célja Budapesten az volt, hogy Magyarországon keresztül tájékoztassa Moszkvát a térség legutóbbi fejleményeiről, nevezetesen a megszállt területeken tervezett választásokról. A budapesti villámlátogatás egyébként még mindig a tárgyalások keresztüzében áll Izraelben. A jeruzsále- mi rádió szerint „a rejtélyek” között a hírügynökségek külön is kiemelik, hogy a látogatás tervét előzetesen nem hozták nyilvánosságra. ségügyi miniszter az esettel kapcsolatban ismertette, hogy a tragikus események nyomán többen mérgezési tünetekkel fordultak orvoshoz. A laboratóriumi vizsgálatok még tartanak, ebben moszkvai és leningrádi szakemberek is részt vesznek. Szerdai sajtótájékoztatóján Gremitszkih szóvivő az idegbénító gáz esetleges bevezetésére vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta: „erről a százszázalékos igazságot elmondani még nehéz, a helyzet nehezen áttekinthető volt, elhangzottak bizonyos parancsok, amelyek, úgymond, nem eléggé okos emberektől származtak”. A vizsgálat folyik a könnygázról, más gázfajtákat nem alkalmazhattak, hiszen azok harci gázok, amelyek bevetéséről nem lehet szó — szögezte le határozottan Gremitszkih. védelme és megszilárdítása érdekében. Grósz Károly nagyra értékelte a magyar—lengyel kapcsolatok fejlődését. A LEMP vezetésének, a lengyel kommunistáknak sikereket kívánt a közelgő választásokon. A megbeszélésen részt vett Kárpáti Ferenc vezérezredes, a KB tagja, honvédelmi miniszter. Jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Nép- köztársaság magyarországi nagykövete. A miniszter tájékoztatta a bizottság tagjait a Kereskedelmi Minisztérium szervezeti változásairól és új működési elveiről. A tárca irányításának korszerűsítése befejeződött. Az új — a korábbiaknál lényegesen kisebb létszámú — szervezet alapvető feladata, hogy elvi irányító munkát végezzen, az operatív teendőket pedig bízza a szakhivatalokra. A bizottság megvitatta, mennyiben van lehetőség a piaci verseny kibontakozására a kereskedelemben. Spi- lák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes szóbeli kiegészítést fűzött az előterjesztéshez; ebben alapvetően azt hangsúlyozta, hogy az igazi verseny kibontakozása csakis a kínálat javulása kapcsán képzelhető el. Walesa Olaszországban Lech Walesa, az ismét törvényesen működő lengyel Szolidaritás vezetője szerdán Rómába érkezett az olasz szakszervezetek meghívására. Ma fogadja őt II. János Pál pápa a Vatikánban. Megbeszéléseket folytat továbbá olasz vezető politikusokkal, kormányzati illetékesekkel és a gazdasági-üzleti élet vezetőivel. Walesa köszönetét mondott áz olasz szakszervezeteknek és a demokratikus erőknek, amelyek végig támogatták a Szolidaritást a betiltás éveiben. Kijelentette: a pápa áldását akarja kérni a lengyelországi reformok nehéz, de végre megkezdett útjára. Walesa látogatásával egy- időben jelentették be olasz részről, hogy Francesco Cos- siga köztársasági elnök május 10-én hivatalos látogatást tesz Varsóban, első nyugati államfőként a kormányzat és a Szolidaritás történe- ténelmi jelentőségű megállapodása nyomán. Diáktüntetések Pekingben Pekingben a Tienanmen téren lévő hősök emlékművénél már harmadik napja tartanak a tüntetések diákok, fiatalok, munkások és a Peking környékén élő parasztok részvételével. A tömegek politikai reformokat, gyülekezési jogot és sajtó- szabadságot követeltek, és sürgették a múlt héten elhunyt volt pártfőtitkár, Hu Jao-pang tevékenységének újraértékelését. A hírügynökségek a résztvevők számát 15 és 40 ezer közöttire becsülik. A téren a rendi e felügyelő, katonai dzsippe- ken járöröző rendőrök nem léptek közbe. Tanácskozott az ellenzéki kerekasztal it magyarországi útrál Jichak Samir nyilatkozott Könnygáz vagy ideggáz? Ellentmondó híresztelések a tbiliszi tüntetésről Országgyűlési bizottsági ülésen Új kereskedelmi törvényről tárgyaltak Pártszóvivöi tájékoztató
