Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-20 / 91. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 20. 3 Kellenek-e Jászberényben az alternatívok? Lukácsi Pál Vízügyi szakközépiskolásoknak Országos tanulmányi verseny a megyeszékhelyen A Műszeripari Szövetkezet fiatal műszaki szakembere a röpke véleménycserén egyér­telműen hiányolja az alter­natívokat Jászberényből, tő­lük várja a szellemi pezsdü- lést. Gazsó László főkonstruk­tőr jelentős KISZ múlt után lépett be a pártba és a kö­— A többség csak egysze­rűen visszadja a könyvét és ránk bízza írjunk be, amit akarunk, nem érdekli az egész — mondja Dékány László normatechnológus, alapszervezeti párttitkár. — Volt időszak, hogy megszab­ták a belépők számát, úgy 8—10 éve, mikor a műszaki­ak nagy számban kérték fel­vételüket, egyszerűen nem kaptunk keretet. Azután el is fordult tőlünk ez a társaság, manapság pedig minden hó­napban 2—3 párttag vissza­adja a könyvét. A közélet tisztaságára jellemző, hogy korábban itt a szövetkezet­ben is a Hűtő határozta meg a béreket, nem lehetett az ot­tani fizetések fölé menni. Lukács Gábor, a Jász Kert­barát kör vezetője, mint kis­termelő, egyetért a konku­rencia kedvező hatásával — a politikában is —, de hang­súlyozza, most ezekben a nehéz időkben inkább össze kellene fogni, mint az erőt szétforgácsolni. — Aki felnőttként megélte ’56-ot, abban joggal él az aggodalom, bár a mostani március 15-ei békés meg­mozdulások arról győztek meg, hogy megteremthető a közmegegyezés. Vessünk, arassunk ez a dolgunk, ezt nem kell mondani felülről, a kertbarátok különben se po­litizálnak — mondja, miköz­ben észre se veszi, hogy a néhány kiérlelt gondolatával ellentmond önmagának. A népfront nem szorgal­Bátoritást kell adni — Nem tunya a jászberé­nyi értelmiség — tiltakozik Papp Imre, a Déryné Műve­lődési Központ igazgatója —, hanem még dolgoznak az emberekben a régi beidegző­dések. Már nyilvánvaló, hogy a többpártrendszer segíthet Tabáni építkezések, lakáseladások Hol tart a NEB vizsgálata? Az első titkár maga ellen is kért vizsgálatot Telekvásárlás kUlönös körülmények között Vállalati pénzek magánlakásokba Sokakban felvetődik a kérdés, miért nem alakult meg Jászberényben ez idáig egyetlen alternatív szervezet sem, holott nálánál kisebb településeken is tevékeny­kednek már ilyenek? Késői hatások Nem történt drasztikus életszínvonal-csökkenés, ál­lapította meg Kovács Miklós, a városi pártbizottság első titkára február végén az egyik hűtőgépgyári pártfóru­mon, ezért a meglévő feszült­ségek ellenére se rendült meg a bizalom oly mérfék- * ben, mint máshol. Nem ala­kultak a Jászságban eddig alternatív szervezetek, mert a párt itt képes volt feltár-' ni az ellentmondásokat, a feszültségek okait. Gedon László, a Tanítóképző Főis­kola tanára is egyetért a stabil gazdasági helyzet meg­határozó jellegével. — Jól gazdálkodik a két gyár, nincs szanálandó téesz, üzem, és ha nem üres a zseb, meg a has, akkor már nem olyan közvetlen az indí­ték. Ide egyébként is későn érnek az országos hatások, a megyében se hallani különö­sebb mozgásról. Jászberény kapcsolatai nem olyan szo­rosak más városokkal, mint például az egy tengelyre felfűzött, egymáshoz közeli nagykunsági városoknak, messzi van Szolnok, a fővá­rosi hatások pedig csak a megyeszékhely közvetítésé­vel érnek ide. A pontosan nem követhető harminc-egynéhány szerve­zet valamelyikét pedig csak akkor látnám szívesen, ha nem önmagukért alakulná­nak, hanem pozitív változá­sokat hoznának Jászberény­ben. Goda Zoltán, az Aprítógép­gyár gazdasági igazgatóhe- helyette szerint előbb-utóbb Jászberényben is megalakul­nak más pártok, szervezetek. Közvetlen hatásuk a térség gazdálkodására, a gyár ered­ményeire nem lesz, legfel­jebb az országos politika közvetítésével. A műszaki főosztályon például úgy lát­ják, hogy az Aprítóban a legfontosabb teendő a mun­ka, s amellett alig-alig marad idő más gondolatokra. A vízügyi szakközépisko­lák országos tanulmányi versenyét ebben az évben a Tiszamenti Regionális Víz­művek és a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat rendezi meg, melyre az or­szág tíz szakközépiskolájá­ból, százharminc negyedéves tanuló jelentkezett, s har­minchárom jutott el az or­szágos döntőbe: huszonki­lenc fiú és négy leány. Ked­den délután Makrai Mihály igazgató köszöntötte a részt­vevőket és dr. Lovretity Zsigmond a KVM osztály- vezetője nyitotta meg ünne­pélyesen a versenyt. Ezután vette kezdetét a verseny. A tanulók egy részének tegnap a vállalat szarvas— kákái szivattyútelepén ren­dezték meg a gyakorlati versenyt, építéstanból, hid- rometriából és geodéziából, míg a diákok másik csoport­ja a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ivóvíz­laboratóriumában mérte ösz- sze tudását. A délutáni órákban került sor Szolno­kon a tiszaligeti KlSZ-tá- borban a komplex írásbeli feladatok megoldására. Ma zelmúltban egy éves tagság után kiábrándultán adta vissza a piros könyvét, mert a pártértekezlet után nem igazolódott be a várakozása. Kilépésekor tételesen megin­dokolta mivel nem ért egyet. Ezzel a véleménynyilvánítá­sával egyedül volt az elmúlt év 6—8 kilépője között. délelőtt lesz a szóbeli vizs­ga, az eredményhirdetés, a díjkiosztás és a záróünnep­ség. Képünk a szarvas—ká­kái gyakorlati versenyen ké­szült. — nzs — (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi ülés után a tájé­koztató és a tanácskozás vi­tájának összegzésére kértük fel Lőrinczy Györgyöt, a megyei NEB elnökét. Első kérdésünk úgy hangzott: a lakásértékesítési vizsgálat el­ső alanya Szabó István, a megyei pártbizottság első tit­kára volt. Miért? — Szabó István eljut­tatott a megyei NEB- h'ez egy levelet, amely­ben a vizsgálat szempont­jai között kérte, legyünk te­kintettel a lakossági bejelen­tésekre, s elsőként vizsgál­juk meg az ő lakásvásárlá­sának körülményeit. Szabó István tavaly márciusban vette meg jászberényi laká­sát. Megállapítottuk, hogy a jászberényi városi tanács végrehajtó bizottsága 1988. március 21-i határozatában jóváhagyta az értékesítést, mellyel az OTP helyi fiókját bízta meg. A vásárolt lakás értékét egymillió 353 ezer fo­rintra becsülték fel és azt szabályszerűen, a jogszabály­nak megfelelően adták el. Hozzátenném, hogy a lakás­ba ahogyan az utcában lévő más épületekbe is, bevezet­ték a gázt, melynek költsé­geit — mint megállapítottuk — a tulajdonos állta s állja. És még egy dologról szólnék a szóbeszéd miatt: Szabó Ist­vánnak a Szolnoki Váro­si Tanács a megyeszékhe­lyen ideiglenesen utalt ki egy átlagos méretű lakást, amely állami tulajdonban van, s amelynek felújítását az IKV végezte el, s amelyért havi bérleti díjat fizet a me­gyei pártbizottság első titká­ra. — Igen sok embert érde­kel, gondolom, és mindenféle szóbeszéd tárgya a volt első titkár, Majoros Károly lakás- vásárlási ügye is. A megyeszékhelyen a Jó­kai u. 7/a szám alatti ház minden tulajdonosának la­kásvásárlási ügyét megvizs­gáltuk. Az épület ’76-ban ké­szült el a megyei tanács be- ruházálsában 3,3 millió fo­rintért, kivitelezését a Rá- kóczifalvi Rákóczi Tsz vé­gezte. A benne lévő négy lakás egyikét Majoros Ká­roly négyzetméterenként 16 ezer 500 forintért vásárolta meg, a forgalmi érték 30 szá­zalékát kellett fizetnie a jog­szabályok szerint, s mint­hogy azt készpénzben fizette ki a tulajdonos, így a rende­letek értelmében további 40 százalék kedvezményben ré­szesült. A jogszabályokat a lakás értékesítésénél nem sértették meg. Megjegyzem, hogy a házban volt két olyan lakó, aki egymással és a szü­leikkel való többszörös la­káscsere révén jutott ugyan­ott nagyobb lakáshoz. — Ha már itt tartunk, el­kerülhetetlen, hogy másik két megyei vezető neve is szóba ne kerüljön: Fábián Péteré és Simon Józsejé, mindketten a megyei pártbi­zottság titkárai voltak. Mit állapított meg velük kapcso­latban a NEB? — Hangsúlyozom, nem személyek lakásvásárlási ügyeit, hanem azt vizsgáltuk, volt-e visszaélés a lakásérté­kesítések körül. A Május 1. u. 47. szám alatti házat Fá­bián Péter hetedmagával együtt vette meg, hét lakás található ebben az épületben. Vizsgálatunk szerint minden részletében megfelel az el­adás a törvény előírásainak. A Május 1. u. 30-as ház kö­rül voltak már korábban mendemondák. Ezt 553 ezer forintért vette meg magán- tulajdonból félkész állapot­ban a városi tanács 1975- ben. A Szotév jogelődje el­végezte a szükséges munká­latokat rajta 1976-ban, 1,1 millió forintért. Az első la­kója Andrikó Miklós akkori megyei első titkár. Beköltö­zésekor 41 ezer 200 fprintos használatba-vételi díjat a Központi Bizottság illetékes osztálya fizette ki, elköltözé­sekor pedig szintén a KB számára utalta vissza a há­romszoros lakáshasználatba— vételi díjat a városi tanács, visszatartva ebből a felújí­tásra 70 ezer forintot. Ez­után az épület újabb reno­válása következett 136 ezer forintért. Második lakója a megyei tanács akkori elnö­kének előzetes engedélye alapján Simon József, aki akkor a szolnoki városi pártbizottság első titkára volt, s aki később 1987 októ­berében 2 millió 250 ezer fo­rintra történt felértékelése után vette meg a házat, sza­bályszerűen. — Tegyük hozzá, hogy a lakásvásárlások többségében az értékesítést szigorú jog­szabályok megjelenése előtt történtek. Mindezek ismere­tében sem fogalmaz meg fe- lelősségrevonást törvényes­ségi eljárási igényt a NEB a különböző szerveknek? — Kiemelném, hogy a vizsgálat nem zárult le. Ap­ró ténybeli kérdések még feltáratlanok. A tegnapi tes­tületi ülésünkön volt olyan bizottsági tagunk, aki csak a puszta tények felsorolását tartotta szükségesnek, mások indítványok megfogalmazá­sát is szükségesnek tartották. Annyit elmondhatok, hogy figyelmeztettük a városi ta­nácsot arra: tervszerűbben történjék a lakásértékesítés. Hiszen például hiába dönt úgy a végrehajtó bizottság, hogy 900 lakás eladható, ha az apparátus az IKV-nál csak 100 értékesítésére ké­pes. Aztán szükséges figyel­meztetni a pontosabb pénz­ügyi nyilvántartásra is a ta­nácsot. Hogy az általunk vizsgált ügyekben például Majoros Károly telekvásár­lásánál illetve hétvégi házá­nak építésénél szükséges-e törvényességi eljárást kez­deményezni, ez szintén rész­letesebb vizsgálatokat igé­nyel. — Kérem, beszéljen erről az ügyről is. — A volt első titkár a szolnoki Holt-Tisza-parton jutott hozzá hobbitelekhez. Olyan telekegyüttesről volt szó. amely alatt húzódik a vecsés—hajdúszoboszlói gáz­vezeték, amely miatt rá épü­letet felhúzni illetve mélyre húzódó gyökerű növényt te­lepíteni nem lehetett, a nyomvonaltól 28—28 méter­re. Jogszabályváltozás után ez a távolság 20, majd ké­sőbb 10 méterre csökkent. Minek következtében ? A sió­foki gáz- és olajszállító vál­lalat védőcsövezéssel látta el a vezetéket a telekrész alatt. így Majoros Károly megvásárolhatta a telek- együttesből az egyik telket, a másikhoz a GOV jutott úgy, hogy a Rákócziíalvi Rá­kóczi Tsz tőle ellen­szolgáltatást nem kért, a harmadik Szűcs Jánosé, a megyei pártbizottság titká­ráé lett. A GOV 200 ezer forint munkadíjat fizetett ki a védőcsövezésért, az anyag- költségről azonban semmit nem tudunk. az úgymond be­lefér a vállalatnál a felújí­tási nagy kalapba a karban­tartás terhére. — A vizsgálat másik nagy fejezetét a tabáni építkezés tette ki. Itt mire jutottak az eddigi vizsgálatok? — A Szolnoki Városi Ta­nács valamennyi gazdálkodó szervezetet megkeresett a tabáni építkezési koncepciók kialakítása után. s akik tá­mogatást nyújtottak, azokkal gazdasági szerződést kötött. Ezek kisebb-nagyobb me­gyei vállalatok voltak, vala­mint a Honvédelmi Minisz­térium is. Első ütemben 470 ezer forintot utaltak át ezek a cégek telkenként előköz- művesítési hozzájáruláshoz. A második és a harmadik ütemben ez az összeg 520 ezer forint, amelynek fejé­ben a telek kiutalási jogát a házépítéshez megkapták a támogatók. Ök azután a sa­ját lakásépítési szabályzatuk­nak megfelelően jelölték ki: mely dolgozójuk kapja a telket. — Amelyek többnyire ve­zetőknek jutottak, azért a felháborodás a városban. — Vizsgálataink szerint minden cégnél meghirdették a dolgozók körében, de a telkek megvásárlására, amely négyzetméterenként 1150 fo­rintba került, magasabb be­osztású emberek vállalkoz­tak. — Gondolja, hogy ők nem tudtak arról a gazdasági szerződések megkötésénél, hogy igénybevevői lesznek a telkeknek? — Vizsgálataink szerint mindenütt szabályszerűen jártak el, kivéve a Zagyva- rékasi Béke Tsz-t, ahol az elnök ügyében a vezetőség döntött, holott illetékességi joga a közgyűlésnek lett volna. Fontos ez abból a szempontból is, hogy a tsz által támogatott építkezés másik alanya az elnök fia volt. Olyan cégeknél, mint például a Kőolajkutató vagy -termeltető Vállalat, a lakás­építések támogatásának ösz- szege meglehetősen nagy, ez a hozzájárulás benne szin­tén elvész. — A Néplap cikksorozatá­ban foglalkozott Ürmössy Il­dikó megyei tanácselnök-he­lyettes és Bálint Ferenc, vá­rosi tanácselnök — igaz nem a Tabánban. hanem a mel­lette található utcában tör­tént — lakásvásárlásról, il­letve lakásépítéséről. A vizs­gálat alátámasztotta-e a la­punkban kinyomtatottakat? — Mondhatom, igen . Ür­mössy Ildikó a mezőtúri há­zának eladásakor vásárolta meg egy ikerház felét, kulcs­rakészen adta el neki a Szolnoki Építőipari Szövet­kezet.,^ a vásárlás teljesen szabályszerű volt. Az eladó cég marasztalható el any- nyiban, hogy az építkezés­nél nem készült sem elő-, sem utókalkuláció. Az épü­letre, amikor vevőt kerestek, hirdetést adtak fel az önök lapjában is. Ami Bálint Fe­renc lakásépítését illeti: a telket a megyei tanács el­nökének hozzájárulásával vásárolta meg, a kivitelezés­ről a SZOTÉV-vel állapodott meg, az építkezést a roko­naival együtt finanszírozta, nem találtunk kivetnivalót az elszámolásban. — ön többször hangsú­lyozta, hogy a vizsgálat még nem zárult le .. . — Említettem, hogy bizo­nyos részletek még tisztázás­ra várnak. Jelentésünket megtesszük a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság előtt, s annak lezárása után a megyei pártbizottság elé tárjuk a tényeket. Azért tartom fontosnak ez utób­bit, tehát a tényeket — mert a testületnek kell gondol­kodni arról, hogy milyen po­litikai következményei van­nak a vizsgálatnak, szüksé­ges-e bárkinek is a párt előtti vagy a törvény előtti elmarasztalása. — A tegnapi tanácskozá­son kissé meglepetve tapasz­taltam, hogy két újságíró kollega nem vehetett részt. Vajon miért? — Zárt ülésnek tekintet­tük a tanácskozásunkat, csak az állandóan meghívott új­ságírók vehettek rajta részt. Ami elhangzott, a későbbi­ekben tájékoztatást adunk. mázzá, nem kezdeményezi az új szervezetek létrejöttét Jászberényben, mert az elté­rő véleményeknek is megfe­lelő keretet adnak a saját fó­rumai. Ott ezelőtt is bárki el­mondhatta érveit. Míg egye­sek felkapják fejüket, ha az alternatívokról hallanak, so­kan kifejezetten allergiások e témára, mert nyugalom, biztos gazdasági háttér, nem pedig többpártrendszer kell, összegzi Pádárné Kiss Éva, a HNF Városi Bizottság tit­kára sokak véleményét. Bizonyos, hogy Jászberény­ben se marad egyedül az MSZMP a politikai palettán, de érdekes lesz, hogy milyen ! körben veti meg először lá­bát a független gondolat. Már Szívós László nyugállo­mányú ezredes, ’45-ös párt­tag se úgy ítéli meg az alter­natívokat, mint néhány hó­napja. — Azóta megteremtődtek működésüknek törvényes ke­retei, és lassanként előállnak a programjaikkal is. Amíg a demokratikus Magyarorszá­gért szervezkednek és nem törekszenek egyeduralomra, addig nincs probléma. Lá­tom, hogy az MDF a helyi piacnál hirdeti is magát. Lajkó Imre az akvariszti­kái bolt tulajdonosa, mitsem tudva más kezdeményezé­sekről, néhány napja való­ban kiragasztott egy felhí­vást a kirakatába. Nem va­lami nagy az érdeklődés, ál­lapítja meg egykedvűen a díszhalai, csicsergő madarai társaságában. ki a kátyúból, éppen ezért a helyi és a megyei vezetésnek nagyobb bátorítást kellene adni a reformeszmék térhó­dításához, az alternatív szer­veződésekhez. A szomszéd diktálta a béreket A tanár szerint pozitív változásokat hozhatnak'... A főkonstruktőr visszaadta a tagkönyvet... A kistermelők nem politizálnak... Csekély az érdeklődés — mondja a bolttulaj donos... Az értelmiség nem tunya — így a népművelő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents