Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-15 / 88. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. ÁPRILIS 15. 7 Szülőatyja Mr. Charles Chaplin A /egtoprongyosabb Ma pasas „A fickónak lúdtalpa van, buggyos nadrágja, és a leg- ínyomrultablb, legtoprongyo- .saibb kis pasas, amilyet csak el lőhet képzelni; rángatózva mozog, mintha rákok lennének a hóna alatt... de mulatságos, annyi szent”. Így jellemezte a kolléga, Ford Sterling azt a Csavargót, aki 1914. február 28-án született meg Hollywoodban, Mack Sennet stúdiójában. A szülőatya, Mr. Charles Chaplin, angol állampolgárságú, de Amerikában dolgozó művész ekkor még nem volt huszonöt esztendős sem, hiszen most száz éve, 1889. április 16-án látta meg a napvilágot Londonban. Az új figura, a Csavargó első, kamera előtti felbukkanásakor a forgatásra odasereglő, s a poénok láttán a nevetéstől egymás hasát fogó színész- és rendezőkollégák akkor, Hollywoodban mit sem sejtettek arról, hogy filmtörténeti pillanat részesei. Mert Charlie Chaplin valóban megírta a maga film- történetét, és átírta az egyetemes filmművészet-történetét is. Ezzel a nyomorult, minduntalan elbukó, kisemmizett, de nagyon emberi — és olykor a szentimentaliz- mustól sem visszariadó — kis csavargóval lépett túl a 'korai filmiburleszk a csak mulattatást szolgáló rövid szkeccseken, s indult el a társadalmi mélységeket is felmutató tragikomédia felé. Chaplin a némafilmkorszak kiemelkedő művészévé lett, néhol naív, megmosolyogtató, de mindenkor rokonszenves társadalmi elkötelezettségét, indulatait s humanizmusát olyan filmek (fémjelezték, mdnjt a Cir-S kusz, az Aranyláz, a Nagyvárosi fények és a Modem idők. Sokáig küzdött a hangosfilm elleni idegenkedésével szemben, míg a Hitler- jelenség ellen forgatott maró gúnyú szatírájában, a Diktátorban engedett a nyomásnak: hőse megszólalt a filmvásznon. Az amerikai jobboldalnak egyre inkább elege lett ennek a „jöttment angolnak” a második világháború alatt mind gyakoribb és mind erőte 1 j esebb h ábor úe 11 e nes megnyilatkozásaiból; hajszát indítottak Chaplin ellen, aki a hidegháborús korszak derekán, 1952-ben — a Rivaldafény bemutatója után — végérvényesen szakított választott hazájával. Elhagyta az Egyesült Államokat, és Svájciba telepedett le. Születésének századik évfordulóján emlékezzünk jó szívvel a szeretetreméltó, örök Csavargóra... V. P. A fővárosi bemutatás után tegnap a Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ fotógalériáján a „Lovakról...” I. nemzetközi fotópályázat másodkiállítását nyitották meg. A-közel száz fekete-fehér és színes felvételeket május 8-áig tekinthetik meg az érdeklődők. (Fotó: T. Z.) Sugárzásmérés Jászberényben Eleget tudunk-e környezetünkről? Gimnazisták pályázata a radioaktivitásról A Debreceni Atommagkutató Intézet egy évtizede hirdet meg pályázatokat középiskolás diákok részére. A Jászberényi Lehel vezér Gimnázium tanulói is részt vesznek ezeken, mind a kísérlet, mind a tanulmány kategóriában, és szereplésükkel rendszeresen dobogós helyezéseket érnek el. Idén több mint 50 pályázat érkezett Debrecenbe az ország minden részéből, közülük ötöt Jászberényből küldtek. Az eredmény egy második, három harmadik díj és egy kiemelt dicséret. A szaktanár részére valamennyi téma izgalmas, de a laikust talán legjobban a sugárzásmérés tapasztalatai érdekelhetik. Jászberényben radioaktív sugárzás? Ez valóban különös. — Mikor a csernobili atomkatasztrófáról tudomást szereztünk, magam is kipróbáltam a Geiger—Müller számlálót — mondja dr. Boros Dezső matematika—fizika szakos tanár — azután a tanítványaimat is bevontam a mérésekbe, hadd legyenek tisztában a sugárzás lényegével, tulajdonságaival. Egyébként is abban az időben nagyfokú tájékozatlanságot árultak el ezek megítéléséről az újságok, a szakemberek körében se volt egyértelmű az értékelés. A bejárók talajmintákat hoztak otthonról és az értékelésünk általában megegyezett a hivatalosan közzétett adatokkal. A Jászság lemaradt az ország északi részén mért, de még ott se veszélyes mértékű adatoktól, az azonban bizonyos, hogy Jászszent- andráson magasabb volt az érték, mint délebbre. Mikor pedig az ófalui atomtemető miatt ismét fellángoltak a viták a környezetszennyezésnek e rendkívül veszélyes fajtájáról, a iászberényi diákok az Atomkutató Intézet (ATOMKI) felhívására sugárzásmérésről készítettek pályázatot. Három negyedikes lány. Gáliét Márta, ÍMoravcsik Tünde és Szabó Bernadett Forté- lyos félelem avagy eleget tudunk-e ikörnyezetünkről című pályázatát 3. díjjal jutalmazták a kiírók. A címben arra utaltak a lányok, hogy még mindig titokzatosság veszi körül a bomló, sugárzó anyagot, és méréseikkel arra akartak rámutatni, hogy ez korántsem teljesen természetellenes dolog. — Tudjuk, hogy foglalkoztatja mostanában az országot az atomhulladék elhelyezése. hallottunk előadást a nukleáris télről — mondja egyikük —, tanultunk a természetes sugárzásokról. Méréseinkkel azt igyekeztünk igazolni, hogy a radioaktív sugárzással, mint már évezredek óta, ma is együtt lelhet élni. A levegőben lévő természetes Radon gáz is ilyen sugárzó anyag, amely kimutatható a számlálóval. Mi ennek változását kísértük figyelemmel a múlt év őszétől három hónapon keresztül. A Radon mint nehéz, nemesgáz a légtér alsó rétegeiben. a talaj közelében sűrűsödik. ahol erősen megköti a por. Nem kellett tehát mást tenniük — tanáruk, dr. Boros Dezső irányításával —, mint a porszívóval összegyűjtött levegő portartalmát megvizsgálni. Két helyszínt választottak: egy zárt teret, a gimnázium pincéjét, és a város tiszta levegőjű környezetét, a hűtőgépgyári lakótelepet. Naponta félórás szívatás után a szívócsőben el- helyezett géz megtelt porral és azt számítógéppel rögtön értékelték. A pincében általában négyszeres sugárada- got mértek, mint a szabadban, és az időjárási változásokat is kimutatta a műszer. Eső után megnőtt, hóesést követően lecsökkent a sugárzás mértéke, vagyis a levegőben lévő Radon koncentrációja, de kimutathatók voltak így az időjárási fronthatások is. — Ha jobban ismerjük környezetünket — utalnak a lányok a pályázat címére —, akkor nem töltenek el félelemmel ezek a mindennapi dolgok. Pályázatunkkal ehhez szerettünk volna hozzájárulni, és az ófalui atomtemető veszélytelensége mellett így foglaltunk állást. A dolgozatot az ATOMKI a 3. díj mellett pénzjutalommal és fizikai mérőműszerekkel honorálta. Az elismeréshez tartozik, hogy a pályázókat meghívták a na- nokban Kecskeméten a középiskolai fizikatanárok számára repdezett országos an- kétra. ahol ismertették mérési módszerüket, dolgozatuk eredményét. Ugyanezen az ankéton egyébként előadói díjjal jutalmazott előadást tartott a Lehel vezér Gimnázium ugyancsak harmadik helyezettje, Varaa Tamás is. a látható spektroszkópiáról szóló pályázatáról. — lp — Tegnap délután Szolnokon a Pálfy János Mű szeripari és Vegyesipari Szakközépiskolában a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Műszaki, a Vízügyi Építőipari és meghívott vendégként a miskolci Kohó- és Öntőipari Szakközépiskola fiataljai adtak kórustalálkozót egymásnak. Mintegy száznyolcvan fiatal kórus tag szép számú közönség előtt mutatkozott be. Képünkön a vendég miskolciak énekelnek. (Fotó: T. Z.) A „menetrendnél" színesebben Középiskolában — felsőfokon Az érdeklődés óriási volt, a tájékozottság — ahogy lenni szokott — felületes. Gondos szakmai előkészítés és a társadalom megkülönböztetett figyelme kísérte a tavaly nulladik évfolyammal (tehát ötéves képzésre tervezett) két tannyelvű gimnáziumok indulását. Egyéves intenzív nyelvtanulás után ezekben idegen nyelven folynak a matematika-, fi» zika-, földrajz-, történelem-, majd másodiktól a biológiaórák is. A minisztérium tervezett „menetrendje” szerint tehát ebben a pillanatban egy első és egy nulladik évfolyam tanul ilyen iskolákban országszerte, és már megkapták a jó hírt azok. akiket felvettek a következő évre. Mint az Országos Pedagógiai Intézetben az érdekelt — — orosz, angol, francia, német — nyelvek oktatását felügyelő munkatársaktól megtudtuk, nem ilyen tiszta azonban a kép. — Két németül is oktató iskola indult tavaly, Mező- berényben, Mosonmagyaróváron az eredeti, ötéves koncepció szellemében, s ezekhez csatlakozott az idén Nagykálló — mondja Bedő Éva —, Gyönkön és Miskolcon azonban működik négyéves, hasonló profilú, tehát néhány közismereti tárgyat is német nyelven tanító gimnázium, melyek vagy a tagozatos általános iskolai anyagra, vagy a nemzetiségi nyelvi tudásra építenek. — Angolból még színesebb a kép — teszi hozzá Nagy Edit —, Tavaly Sárospatakon és Budapesten indult ötéves képzés, az idén Balatonalmádiban. De vannak négyéves iskolák is négy helyen — köztük Szolnokon a Varga Katalin Gimnázium —, ezek szeptemberben kezdtek, az ötödik, a pécsi, azonban már a harmadik évfolyamot Oktatja. A spanyol és az olasz nyelvvel az eredeti koncepció szerint dolgoznak egy pesti és egy pécsi iskoláiban; francia képzést — az ötéves formában — összesen három iskolában vezettek be eddig. — A viták eddig főként a felvételik körül foüytak. Vissza is térünk még erre a kérdésre, de először az ér- dékel-ne, hogy a koncepció, az eredeti tervek a gyakorlattal szembesülve hogy állták meg a helyüket? — Megvan a gondos előkészítés eredménye — válaszol Bedő Éva. — Az egyéves nyelvtanulás után megírt — többnyire nemzetközileg kidolgozott — nyelvi vizsgát, mely csak egy kevéssé volt könnyebb a nálunk elfogadott középfokú vizsgánál, a gyerekek 82 százaléka teljesítette. A felvételin nem is a nyelvtanulást mérik, hanem azt, várhatóan mennyire bírják majd a gyerekek a rájuk váró terhelést. — Bizony, nem csekélység, amit tőlük kívánunk: egyéves nyelvtanulás után anyanyelvű tanár előtt kell majd megmutatniuk, mit tudnak matematikáiból, földrajzból; és idegen nyelven tanulják a történelmet, földrajzot is, igaz, többnyire imagyar anyanyelvűek ezek a tanáraik — teszi hozzá Paál László. — A történelemtanárok között ugyanis többen vannak, akiknek másik tárgya a szükséges idegen nyelv. De a földrajztanárok között elvétve akad, akinek nem okoz nehézséget az idegen nyelvű tanítás, és ezen édeskeveset segített a felkészülésként az anyaországban eltöltött néhány hét. Ez a gond csak fokozódni fog jövőre, amikor a másodikosoknak belép az idegen nyelvű biológia. Bedő Éva véleményét egészíti ki Nagy Edit, amikor a négyéves formában tanító iskolákról beszél: — Gyakorlatilag ezekben az iskolákban azt a tárgyat tanítják idegen nyelven, amelyikhez tanárt tudnak szerezni. Zalaegerszegen például a történelmet és földrajzot tartják angolul... — Mosonmagyaróvárott pedig egy osztrák tanár jár át a határon túlról földrajzot oktatni — teszi hozzá Bedő Éva. Minden nyelv pedagógiai intézeti szakértője egyetért abban, hogy ez a kavarodás, kapkodás előbb-utóbb mind a száktárgyak, mind a nyelv tanulásának színvonalát rontani fogja. Javulásra pedig nem számíthatnak, hiszen négyéves kóttannyel- vű képzést gyakorlatilag bármelyik iskola bevezethet, miig az ötéves formának jóval több a feltétele. — Igaz, ezek olyan feltételek, melyek »egy része iskolán kívüli megoldást kíván. Hiszen kollégium kell, lakás az anyanyelvű lektornak, ezért aztán nem az iskola, hanem a tanács pályázik. — Nem tudjuk azt sem mi lesz az érettségivel és a végzős gyerekekkel — mondja Paál László. — Az ötéves gimnáziumiban már rendezték a nyelvi érettségi ügyét, a 4-es, 5-ös osztályzat felsőfokú nyelvvizsgának fellej meg, a 3-as és 2-es még mindig eléri a középfokot. — Hogy ez a négyéves képzésnél hogy alakul, pem tudjuk, pedig a nyelvi érettségi itt is lehetne sokkal magasabb színvonalú a szokásosnál. És még egy nagy kérdés: pályázhatnak-e angol, francia, spanyol, olasz (nyelvterületre, egyetemre rögtön érettségi után a két- taninyelvű iskolákban végzettek? A tudásuk meglesz hozzá, ez biztos. És már most el keltene kezdeni a szervezést ahhoz, hogy erre legyenek majd idejében (megfelelő — hivatalos — formák is. M. G. A Tiszafüred és Vidéke Afész cukrászüzeme a Borsodi Sörgyárral közösen kóstolóval egybekötött termékbemutatót és vásárt rendezett tegnap (pénteken) délelőtt a tiszafüredi Délibáb presz- szóban. Ugyancsak innen közvetítette délután a Magyar Rádió a közkedvelt Ki nyer ma? című vetélkedőt. Aki kérdezett: Boros Anikó, és aki válaszolt: Polgár Bence tanár (képünkön). (Fotó: Nagy Zsolt)
