Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-09 / 58. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁRCIUS 9. Az Országgyűlés márciusi ülésszakán Vállalkozó besenyszögiek Közös a kockázat, osztoznak a többleteredményen Új érdekeltségi rendszer a Kossuth Tsz-ben (Folytatás a 2. oldalról) igazgatási tevékenység irányítása tehát nem hárulna a köztársasági elnökre. A hatalom megosztásának e harmadik dimenziójában felmerül a bírói hatalom belső megosztása is. Bizonyos megosztás mindenképpen kialakul, mert az alkotmánybíróság nem tartozik a rendes bíróságok szervezetrendszerébe. egyes esetekben pedig — ha a rendes bíróság előtti lehetőségeket' kimerítette — az állampolgár is fordulhatna az alkotmánybírósághoz az alkotmányban foglalt alapvető jogai sérelmének orvoslásáért. Ezt a lehetőséget azonban csak pontosan körülhatárolva szabadna biztosítani, mindenképpen megőrzendő ugyanis a bírói ítélkezés biztonsága, a jogerő tekintélye. Az igazságszolgáltatáson belüli további hatalommegosztás azonban az ügyészi szervezet közbejöttével is megvalósítható. Az Alkotmány szabályozási elveinek logikájából mindenképpen az ügyészi szervezet feladatainak változása következik, hiszen az úgynevezett általános felügyelet éppen az a!- kotmánybíráskodással. a közigazgatási bíráskodás bevezetésével, pontosabban általánossá tételével, amelyre vonatkozó törvényjavaslatot még ebben az évben az Országgyűlés elé terjesztjük, bizonyos fokig a Legfelsőbb Állami Számvevőszék felállításával is feleslegessé válik, illetve nagyon szűk körben vonható meg. Az ügyészi tevékenység tehát mindenképpen az igazságszolgáltatással összefüggésben hangsúlyozódik, akár bizonyos körben a nyomozat feletti felügyeletben, akár a vádképviseletben. Kérdés, milyen szervezeti felépítéssel biztosítható leginkább az ezzel összefüggő feladatok ellátása. „A szabályozási e1- vek” több variánst tartalmaznak. Nem javaslom, hogy a parlament most döntsön ebben a tekintetben, további szakmai vitáknak kellene a legcélszerűbb változatot kialakítani. Mindössze arra hívnám fel a figyelmet, hogy az alkotmány logikáját és ebből adódóan a belső hatalommegosztás bizonyos változatát ezen a területen is biztosítani kell. Ügy azonban. hogy a bírói függetlenség csorbát ne szenvedjen. Önkormányzat Végül: a hatalom megosztásának negyedik dimenz’ó- ja az önkormányzati hatalom. Különösen fontos hazánkban — történeti okok folytán is — a helyi és s regionális önkprmányza; valóságos működése. Abból kiindulva, hogy az önkormányzat minden formája a lakosság önkormányzata, alkotmányosan kell biztosítani számukra a tényleges önkormányzat gazdasági feltételeit is. Végezetül: mit kér a kormány az Országgyűléstől ? Mindenekelőtt tárgyszerű vitát, hiszen amúgy is sok a hangulati élem az. érzelmek és indulatok, valamint az in- tolerancia politika5 éle+ünk- ben. Kérjük továbbá e tárgyszerű vitából kirajzolódó iránymutatást. Nem kérjük, hogy szavazással vagy anélkül válasszanak az egyes beterjesztett- alternatívák között — bár természetesen semmilyen módon sem kívánjuk behatárolni a Tisztelt Ház tevékenységét és döntéseit. A kormány honorálni kívánta az Országgyűlés jogos kívánságát, hogy ’egyen módja már az alkotmány alapvető elveit megvitatni, és ezzel elindulhasson a széles körű, a parlamenten ki ■ vül is kibontakozó vita alkotmányunkról, amely az egész nemzetet vonhatja be az alkotmányozás folyamatába. A további vita .szervezeti kereteit is alakííani kell — feltehetően —. de az országgyűlés, a képviselők mindenképpen központi szerephez jutnak ebben a folyamatban, amely — még egyszer hangsúlyozom — jelentősen hozzájárulhat, akár alapjául is szolgálhat a nemzeti megegyezésnek, a nemzeti jövőnk szempontjából elengedhetetlen alapvető egységhez — mondta végezetül Kulcsár Kálmán, felelősségteljes, Jó vitát kívánva a képviselőknek • Gajdócsi István, az alkotmányelőkészítő bizottság elnöke mindenekelőtt arra- hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány jogszabály legyen, vagyis ideológiai és politikai deklarációk helyett mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban egyértelműen alkalmazható jogi norma. Hosszú távra A vitában felszólaló Nagy József (Baranya m. 6. vk.), az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára azt hangsúlyozta, hogy a tervezett új alkotmányt hosszú távra szólóan stabil alapokra kell helyezni. Az előkészítő munkában jobban kell tisztázni az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munkamegosztást. Ami az államformát illeti: meggyőződésből a népköz- társaság elnevezést ajánlotta a hozzászóló, mert — mint mondta — ,a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság elnevezés. Karvalits Ferenc (Zala m. l. vk.), a Zala Megyei Párt- bizottság első titkára szerint Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma is időszerű az a kettős kötődés, amely ezeréves államiságunk történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy megtaláljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány erejével kell megerősíteni történelmi azonosságtudatunkat, nemzeti önbecsülésünket. Dr. Korom Mihály (Bács- Kiskun m. 8. vk.), az Alkotmányjogi Tanács elnöke elismerte: országunk jelenlegi helyzete nem nyújtja a legjobb feltételeket egy új alaptörvény megalkotásához. Mégis szükség van az új alkotmányra: az ország elindult egy bátor és újszerű reform útján, s a társadalom sokoldalú átalakításának elhatározottsága magában foglalja a jogállamiság további erőteljes kiépítését is. Ebben pedig kiemelkedő szerepet tölt be az ország alkotmánya az önmagukat túlélt jogintézmények megszüntetésével, a korszerű szabályozással. Bíró Miklós (Szabolcs- Szatmár m. 11. vk.), a MOM mátészalkai gyáregységének igazgatója javasolta, hogy az alkotmánybíróság még kihirdetésük előtt véleményezze a törvényeket az alkotmányosság szempontjából, ezzel megelőzve a későbbi vitákat. Mondok Pál (Pest m. 26. vk.), a Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnöke a parlamentet illetően egykamarás törvényhozás mellett tört lándzsát. Kárpáti András (Pest m. 22. vk.). a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat igazgató- helyettese javasolta: a társadalmi tulajdon működő- képessége érdekében válaszszák el az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét. Dobos Józsefné (Heves m. 6. vk.), a Gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet munkavédelmi vezetője azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányozás folyamatából egyetlen politikai erőt sem szabad kirekeszteni,' de ne is sajátíthassa ki magának egyetlen erő sem. Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m. 4. vk.), az SZMT vezető titkára kifejtette: az alkotmányban olyan szabályozás kell, amely biztosítja a törvényességet, s megakadályozza a hatalom kisajátítását. Ez a magyar társadalom alapvető érdeke. Balogh László (Pest m. 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke elmondta: a tanácsok közvetlenül befolyásolják a demokrácia alakulását, ezért az alkotmányozási munka során fokozottan kell rájuk figyelni, s pontosan rögzíteni jogaikat, a kötelességeiket, viszonyukat más állami szervekhez. Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m. 8. vk.), a HNF Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára az egykamarás parlament és az amellett működő alkotmánybíróság szükségességét hangoztatta. A képviselőnő szerint nem csupán valóban független igazságszolgáltatásra, független bíróságokra van szükség — ezek ugyanis csak az eléjük terjesztett ügyekkel' foglalkoznak —,hanem olyan, a parlamentnek alárendelt szervezetre is, amely képes fellépni a törvényesség érdekében. Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.). az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára támogatta annak egy- '-♦elmű megjelölését, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam. Egyetértve a köztársasági elnöki funkció létrehozásával a parlament szerepét figyelembe vevő elnöki intézmény mellett voksolt Dr. Séra János (Komárom m .10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos úgy vélte: a íárs.i- dalom elvárja, hogy az államhatalmi szervek jogilag elhatárolódjanak,. legyen egyéni és közhatalmi autonómiájuk és saját céljaikat mindenkor rendeljék alá a .közjó igénvének. Félelem nélkül Varga Imre (országos lista) szobrászművész elöljáróban hangsúlyozta: felcsillant a remény egy nép számára a félelem nélküli élet megteremtésére. őszinte tisztelettel gondol azokra — mondotta —, akik egy, a diktatúra eszközeinek birtokában lévő párt vezetőiként képesek voltak ilyen müys-- gig átgondolni, újraértékelni saját múltjukat, közösen átélt negyven évünket. A soros elnök valamivel este hét óra előtt berekesztette az ülést; csütörtökön az alkotmánykoncepció feletti vitával folytatja mun- kátját az Országgyűlés. Éled a böjti széltől huzatos besenyszögi határ. Fogasok, kultivátorok aprózzák az ősszel szántott táblákon az ekék forgatta — a fagyoktól ezen a télen szinte megkímélt — hantokat. Lucernatelepítéshez, cukorré’ — Üjfajta, a tagok egy részének vállalkozókészségén, a szövetkezet és a tagok közös kockázatvállalásán alapuló érdekeltségi rendszert vezettünk be januártól — sorolja a fiatalember. — Három, úgynevezett belső vállalkozói egységet szerveztünk Az egyiket, a növény- termesztésit mi alkotjuk, tizenhármán, traktorosok, szerelők. gépkocsivezetők. Megállapodtunk á szövetkezettel, hogy 2715 hektáron, a közös szántóterület 40 százalékán 1,9 millió forint munkadíj- tömeg ellenében végezzük a vetést, a növényápolást, a növényvédelmet, a betakarítást. Ahogy mifelénk mondják: magtártól magtárig minden gépi és gyalogmunkát. Amint az a beszélgetés során kiderül, az 1,9 millió foMár a számom a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem produkálnak többleteredményt? Kiss Zoltán azonban készséges informátor, kérdezés nélkül megtudom hát, hogy — divatos szóhasználattal élve — ki van ez találva! — Éppen ebben van a vállalkozás kockázata. Mindannyian a munkadíjtömegből ránk eső résszel,, és ki-ki az év végi részesedésével felel a téesszel kötött megállapodásban vállalt eredményszint eléréséért. Hanyagságunk, szakmai mulasztásunk miatt akár az is előfordulhat, hogy nem kapunk fizetést vagy vissza kell fizetnünk a szövetkezetnek. Egyébként úgy határoztunk, hogy az 1,9 millióból csak 1,4 millió forintot fordítunk munkadíjra, a többit tartalékoljuk. Jól jön az majd pa- meg kukoricavetéséhez készül a magágy. Teszik a kora tavaszi dolgukat a Kossuth Tsz növénytermesztői, rendben, idejében, mint mindig. Azaz, — ahogy Kiss Zoltán traktorostól hallom — tizenhármán most mégis másként. rint a tulajdonképpeni fizetségük az egész évi munkáért. S hogy a munka közben maradéktalanul betartsák a technológiai előírásokat, hogy egész évben fogják a forintot, azaz takarékoskodjanak anyaggal, alkatrésszel, energiával, arra bizony jó okuk van. — Az említett munkadíj- tömeg felhasználásával 3,6 millió forint ágazati eredményt azaz költség-hozam különbözeiét kell produkálnunk. Ha ennél nagyobb eredményt érünk el, abból mi is részesedünk. A 3,6 millió és ötmillió forint közötti többletnek a 15 százalékát, az ötmillión felülinek pedig a tíz százalékát oszthatjuk fel tizenhármunk között. Kinek- kinek a munkája, teljesítménye alapján. akkor, ha a tizenhármunk erejét-idejét meghaladó kampánymunkákhoz segítségre szorulunk. Merthogy a vállalkozói megállapodás szerint, a saját zsebünkre persze, alkalmazottat is fölfogadhatunk... A téesz központi gépműhelyébe indul éppen gépével a traktoros, kisebbfajta javításra. Így mondja, nem pedig, hogy javíttatásra. El is magyarázza mindjárt: — A javító-karbantartó műhelyben dolgozók is alakítottak egy belső vállalkozási eavséget. Nekik is kell az árbevétel, így hát mi, növénytermesztők gépenként és óránként 30 forintot fizetünk a szerszámok, a műhely használatáért, a téesztől kapott üzemeltetési költségtérítésből. Abból fedezzük az üzemanyagot, az alkatrészvásárlást. miegymást. Meg is nézünk minden forintot, hogy'hova kerül. A szövetkezettől átvett munka- és erőgépeket, kombájnokat, tehergépkocsikat persze mi magunk javítjuk. Ha ugyanis azt is a műhelybeliekre bíznánk, akkor 30 helyett 80 forintot fizetnénk óránként. A harmadik belső vállalkozási ‘egységet a téesz ötszáz férőhelyes szarvasmarhatelepén dolgozók egyrésze alakította, Ok a gazdaságosabb takarmányozásban, a szaporulati mutatók javításában, a több és jobb minőségű tej értékesítésében érdekeltek a téesszel kötött megállapodás értelmében. Mindezt már az elnöktől, Nagy Lászlótól tudom meg, akit arról faggatok: milyen céllal vezették be, mit várnak az új érdekeltségi rendszertől? Együtt nevetnek, vagy sírnak — Több dolog is motiválta, hogy minél előbb éljünk a termelőszövetkezeti törvény tavalyi módosításával adódott lehetőségekkel. Az érdekeltséggel biztosítani szeretnénk, hogy erősödjön a közös földjét művelő, gépjeit üzemeltető, jószágait gondozó tagok tulajdonosi érzete. Egyben a kockáztatni. vállalkozni kész téeszbe- liek felelősségérzete is a közös vagyon hatékonyabb működtetésében, gyarapításában, megóvásában. Azon túl, hogy a főágazatok jövedelmezőségének javulását várjuk a belső vállalkozási egységektől. az azokban dolgozó tagokat a közösben végzett munkával juttatjuk több jövedelemhez. Persze, csak ha jól dolgoznak, jól gazdálkodnak! Nemcsak a többleteredményen, hanem a kockázaton is'osztozik a téesz a vállalkozó tagjaival. A három évre megkötött megállapodás értelmében ugyanis, többleteredmény elérése esetén akkor is ki kell fizetnünk az előre megállapított százalékot, a vállalkozóinkat, ha maga a közös gazdaság veszteséges évet zárna. Szóval, ahogy mondani szokták: együtt nevetünk vagy sírunk. Parlamenti beszélgetés Mkotmánytan-órák az Országltázban A tegnap a Parlamentben az alkotmány jegyében telt. Kulcsár Kálmán exporója után hosszú sorban követték egymást a felszólalók, és az volt az ember érzése, hogy sok egyéb mellett a jogászok országa is vagyunk. Az ülés szünetében Bugán Mihályt, az alkotmányelőkészítő bizottság tagját kerestem meg, s arra kértem, mondjon valamit az előkészítő bizottság munkájáról. — Ebben a tisztes körben azt a felismertetést tartom a legtöbbre, ami számomra az alkotmány szerepének fontosságát hozta. Nevezetesen: egy ország alkotmánya lévén lehet európai, jog- és kultúráltam, s ha jó az alkotmány, kifejezheti történelmi múltunkat, jelképeivel, szokásrendjével és törvényeivel. Jelenlegi alkotmányunk sajnos nem felel meg ezeknek a kívánalmaknak, hiszen figyelmen kívül hagyta ezeréves múltunkat, de nem biztosít kapcsolódási pontokat sem a világhoz. Nem teljesítette azt a nemzeti óhajt sem, hogy európainak és magyarnak érezze magát általa valamennyi állampolgár. Az úgynevezett „Rákosi-féle alkotmány” ráépül egy monolitikus és rendíthetetlennek képzelt hatalmi struktúrára, amely teljes és oszthatatlan egységnek képzeli el az országot. Mondhatni 1949-ben lebetonoztuk a múltunkat és erre a szilárdnak hitt fundamentumra húztuk fel az alkotmányunk építményét. — A közvélemény számára az alkotmány-vita legnépszerűbb mozzanata az, ami a címerünk kiválasztása körül zajlik. Ebben miként foglaltak állást az Ön választói? — Elmondhatom, hogy szélsőségesek a vélekedések. Van, aki egy fásult kézlegyintéssel elintézi az egészet: jó lesz nekünk a mostani címer is, hiszen mibe kerül majd az átállás az újra. Van, aki a címer történelmi üzenetét vitatja, mondván: a korona a királyság szimbóluma. Én vitatkozom ezekkel ’ a nézetekkel: a mai címerünk nem illik identitásunkhoz, művi és mint ilyen idegen népünk lelkületűből. A két régebbi címer közül a koronásra szavaznék — választóim többségének véleményét tolmácsolom ezzel — mivel ünnepélyesebbnek, méltóságteljesebbnek tartom. Hogy Kossuthnak jó' volt a címer korona nélkül? Lehet, de akkor a királyság elleni harcban fontos politikai állásfoglalás volt ez. Ám mára e múltbéli konfrontáció közelmúltunk történelmévé szelídült. A korona ott van a Nemzeti Múzeumban, miért ne lehetne hát a címerünkben is? Én úgy gondolom, hogy sem a címert, sem pedig az alkotmányt nem lehet napi aktualitáshoz igazítani, s a pillanat igényéhez formálni. Dr. Antalfíy Györgyöt, a szegedi József Attila Tudományegyetem professzorát arról faggattam: mi marad T. F. meg a mai alkotmányukból? Egyáltanán: aki alkotmánytanból szerzett ismereteket és talán osztályzatokat is a bizonyítványába, veheti-e a jövőben hasznát? — Az alkotmánytan eddigi ismereteit el kell felejteni. Az állampolgári és emberi jogokat sajnos nem tartalmazza a mai hatályos alkotmányunk, mindössze 1972- ben került bele az a kitétel, hogy „A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat.” Ekkor, szűnt meg az a jelmondat is, hogy az alkotmány és a törvény legfőbb őre a legfőbb ügyész. — Szóba került az Alkotmány kapcsán a népszavazás. A társadalom véleményalkotása csak az “ igenre meg nemre szorítkozik. Módosíthat-e a részleteken, így dönt- het-e a címerkérdésében? — Ezt még én sem tudom, bár az alkotmányelőkészítő bizottság elnökhelyettese vagyok. Egyéni véleményem az, hogy a szavazással nem kellene részletekbe menni. Addig azonban meg kell ismerni a nép hangját, s ezt közvetítheti számunkra éppen a képviselő. Palágyi Béla A magtártól a magtárig Most már minden zsebre megy
