Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
Tanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága KÖZLEMÉNY Az MSZMP KB 19S9. március 7-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. március 7-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és megyei jogú .pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, az Ország- gyűlés elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. A testület megvitatta és elfogadta: — Berecz János előterjesztésében a párt rövid távú programját; — Szűrös Mátyás tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — valamint a március 15-e megünnepléséről szóló tájékoztatót és a Központi Bizottság felhívását; — Grósz Károly előterjesztésében a személyi javaslatot. (Folytatás a 2. oldalról) képes lesz-e minden tekintetben Nyugat-Európa együttműködő partnerévé válni. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy mi, magunk mindent megtegyünk az együttműködésre alkalmas gazdasági szerkezet kialakításáért. További alap- feltétel társadalmi stabilitásunk megőrzése. Egy . kormányozásra képtelen MSZMP-t, egy kormányoZ- hatatlan Magyarországot a Nyugat nem tekinti igazán partnernek. A Nyugathoz való kapcsolódás nem csökkenti — és nem is csökkentheti — számunkra a szocialista kapcsoNapjaink egyik fejleménye, hogy formálisan is megtörtént a gyakorlatban már korábban bekövetkezett változás, a külügyi kormányzat közvetlen pártirányításának felszámolása. Nyilvánvaló azonban, hogy egy párt soha nem mondhat le az állami külpolitika befolyásolásáról, akár kormányon van, akár ellenzékben. Különösen fontossá válik mindez akkor, amikor a Központi Bizottság február 10—11 -ei üléáe történelmi jelentőségű döntést hozott arról, hogy az MSZMP elfogadja a többpártrendszer kialakítását. Stratégiai feladatunk az új helyzetre való felkészülés: biztosítanunk kell, hogy az MSZMP minden területen „versenyképessé” váljék. Vonatkozik ez a külügyi kérdésekre is. Pártunknak számolnia kell azzal, hogy az újonnan létrejövő pártok előbb-utóbb kialakítják együttműködésüket külföldi partnereikkel. El kellene azonban kerülni, hogy a nemzetközi kapcsolatokban olyan egészségtelen versengés alakuljon ki, amely gátolja a közös nemzeti érdek képviseletét és érvényesítését. Épp ezért a külügyi munkát mielőbb a pártok, szervezetek közötti párbeszéd napirendjére kell tűzni. Mindez igen nagy és felelősségteljes feladatot jelent. Pártunk azonban rendelkezik a megoldásához nélkülözhetetlen feltételekkel: a józan tárgyilagossággal, a kellő szellemi tőkével és tapasztalattal. A magyar külpolitika tekintélyt, megbecsülést szerzett hazánknak, pártunknak. Az elmúlt időszak kiemelkedően fontos nemzetközi eseménye volt, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik, 1986. novemberében kezdődött bécsi utótalálko- zója ez év januárjában befejezte munkáját. A találkozó két területen hozott minőségi változást jelentő előrelépést: a katonai, illetve a humanitárius-emberi jogi kérdésekben. Magyarország európai elA továbbiakban az elmúlt időszakban folytatott magas szintű megbeszélésekről szólt a KB titkára. Mint mondotta, Grósz Károly részvétele a világgazdasági fórum elnevezésű nemzetközi alapítvány davosi tanácskozásán jó lehetőséget kínált arra, •hogy a' rtyugati világ jelentős politikai és gazdasági •vezetőit tájékoztassuk a magyar Európa-politika és a •hazánkban kibontakozó reformfolyamat fő vonásairól. — Az MSZMP, a magyar külpolitika az elmúlt időszakban is megkülönböztetett figyelmet fordított a környező országokhoz fűződő jószomszédi kapcsolatainak ápolására — folytatta .az előadó. — E törekvés jegyében került sor Grósz •Károly elvtárs prágai és jugoszláviai munkalátogatására, valamint Németh Miklós elvtárs moszkvai tárgyalásaira és találkozójára az osztrák kancellárral. Nyugat-európai politikai •kapcsolataink fejlesztésének jelentős eseménye volt, hogy az Európa parlament elnölatrendszer jelentőségét. Nem a szövetségeseinkkel folytatott együttműködés korlátozására, leépítésére kell törekednünk, hanem a nyugati államokhoz fűződő kapcsolatainkat kell minél érdemibbé, minél tartalmasabbá tennünk. A szocialista együttműködés továbbfejlesztése változatlanul nemzeti érdekünk. Az elmúlt évek fejleményein végigtekintve elmondhatjuk, hogy kialakult egy önálló, markáns arculatú magyar külpolitika, amely tekintélyt, megbecsülést szerzett hazánknak szövetségeseink és partnereink körében szerte a világon. kötelezettségének, az összeurópai megértés és együttműködés kialakításának, a földrész megosztottságának kiküszöbölése szellemében lépett fel a bécsi találkozón. Elgondolásaink helyet kaptak a záródokumentumban. Jelentősnek tartjuk, hogy először kerültek rögzítésre a nemzetiségi egyének kapcsolattartási lehetőségei a más államokban élő, velük azonos nemzeti eredetid személyekkel, joguk az anyanyelvi információkhoz, nyelvük, kulturális és történelmi műemlékeik megőrzéséhez, valamint a saját kultúra oktatásához, az arról szóló ismeretek megszerzéséhez. A záródokumentumban foglalt minden rendelkezés valamennyi résztvevő állam számára kötelező. Magyarország azokat ilyen alapon fogja végrehajtani, és a végrehajtást számonkérni a többi résztvevő államtól. Nem fogadjuk el Románia „értelmező-fenntartási” nyilatkozatát, amely szerint válogatni lehetne a kötelezettségek között. Az „Európa és az európai együttműködés jövője az 1990-es évek küszöbén” című pártközi kerekasztal- konferencia előkészítéséről Szűrös Mátyás elmondta: a kötetlennek és dokumentum nélkülinek tervezett szimpózium vagy kerekasztal- konfereneia lehetséges megvitatandó témái közül pártunk különösen időszerűnek tartotta, és ezért napirendként javasolta a hagyományos fegyverzetkorlátozás és leszerelés, valamint az európai kapcsolatrendszer szerves részét képező emberi jogok kérdéskörének megvitatását. Kifejezésre juttattuk, hogy a szimpózium vagy kerekasztal-konferencia — sikeres megrendezése esetén — egy rendszeres .pártközi fórum első állomása lenne, s a későbbiekben számítunk további pártok bekapcsolódására, részvételére is. A megkeresett pártok kezdeményezésünket hasznosnak, időszerűnek, előremutatónak, újszerűnek és támogatást érdemlőnek minősítették. A rendezvényre május közepén kerülhetne sor. kének meghívására február második felében elsp alkalommal utazott hivatalos magyar parlamenti küldöttség Strasbourgba. Küldöttségünk látogatása hozzájárult a Magyarország iránti érdeklődés és rokonszenv megerősítéséhez. Az elmúlt időszak fontos külpolitikai eseménye volt, hogy Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, a Magyar Népköztársaság képviseletében február 22—25, között részt vett Japánban Hi- rohito császár gyászszertartásán. A japán vezetők — akik fokozott érdeklődést tanúsítanak hazánk iránt — megerősítették: készek arra, hogy a jövőben a Világbankkal együttműködve hitelekkel segítsék Magyarországot gazdasági, feladatainak megoldásában. * A közeli hónapokban a Külügyminisztérium tárgyalásokat kezd diplomáciai kapcsolataink helyreállításáról Izrael állammal. Ehhez kedvező hátteret jelent, hogy a^ elmúlt időszakban meg-, élénkült a szovjet diplomácia közel-keleti aktivitása. •Elemi érdekünk Izraellel úgy erősíteni kapcsolatainkat, hogy az ne befolyásolja hátrányosan az arab országokkal fenntartott jó viszonyunkat. Ennek figyelembe vételével készülünk hazánkban fogadni Jasszer Arafa- tot, s> Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét. Ez év február 1-jén Szöulban a magyar külügyi államtitkár és a dél-koreai külügyminiszter jegyzőkönyvet írt alá a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételéről és nagykövetek kölcsönös akkreditálásáról. Egyidejűleg gazdasági és kereskedelmi megállapodást kötöttek. Mindez korántsem jelenti azt, hogy lazítani akarnánk kapcsolatainkat a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Ezt az álláspontunkat időben a KNDK vezetésének tudomására hoztuk. Ennek ellenére a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elfogadhatatlan hangvétellel elítélte a kapcsolatok rendezését a Koreai Köztársasággal; s diplomáciai kapcsolataink ügyvivői szintre csökkentésével válaszolt erre. Koreai kérésre phenjani nagykövetünket hazarendeltük. Szűrös Mátyás előadói beszédéhez kapcsolódva Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a testületet Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával és Nyikolaj Rizskov kormányfővel tartott moszkvai megbeszéléséről. Németh Mklós arról számolt be, hogy munkalátogatása eredményes volt, közös feladataink, gondjaink konstruktív megközelítését érzékelte a szovjet partnerek részéről. A Központi Bizottság egyhangúlag elfogadta a beszámolót. Németh Miklós kiegészítésével együtt. Ünnepi előkészületek A KB végezetül áttekintette a március 15-i, ünnepi előkészületeket. Berecz János bevezető tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy március 15-e nemzetünk, álla- . műnk, egész népünk ünnepe. Az MSZMP véleménye szerint' különösért fontos, hogv idén kidomborodjék az ünnepségek állami jellege. A párt javasolja, hogy az Országgyűlés március 14-én délután tartson ünnepi ülést, majd a képviselők közösen koszorúzzák meg Kossuth Lajos szobrát. Kezdeményezi továbbá, hogy az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az Országgyűlés elnöke március 15-én reggel koszorúzza meg a magyar hősök emlékművét. majd az Elnöki Tanács és a Kormány elnöke Kossuth Lajos szobránál he- lyezzet el a megemlékezés virágait. A Magyar Szocialista Munkáspárt — miként a Központi Bizottság által elfogadott •felhívást is tartalmazza — a Hazafias Népfronttal együtt március 15-én 11 órára a Múzeum-kertbe politikai nagygyűlésre hívja az ünneplőket. A résztvevők Bem tábornok és Petőfi Sándor , szobra, valamint a Batthyány örökmécses megkoszorúzása után vonulnak a nagygyűlésre, amelynek szónoka Nyers Rezső lesz. A szervezők — előzetes jelentkezés után — bármely szervezet képviselője számára biztosítják, hogy elmondhassa ünnepi megemlékezését. — Elsőrendű célunk — mondotta Berecz János —. hogv március 15-e megünneplése felemelő, méltóság- teljes, szép és tartalmas legyen. elkerülve minden konfrontációt. Éppen ezért fontos körülmény, hogy a televíziónak a „nemzet nevében” történő lefoglalása széles körű ellenérzést váltott ki erre nem is kerülhet sor. Berecz János végezetül ismételten aláhúzta: a Magyar Szocialista Munkáspárt március 15-ét saját ünnepének is tekinti. I. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a Politikai Bizottságnak az MSZMP rövid távú programjára tett javaslatát. Időszerűnek tartotta azoknak a legfontosabb cselekvési irányoknak és feladatoknak a megjelölését, amelyek megvalósítására p párt a legközelebbi években törekszik. A testület álláspontja szerint a programnak elő kell segítenie, hogy a tagság magabiztosan képviselhesse az MSZMP törekvéseit, a párt politikája és elképzelései a társadalom számára világosak és követhetők legyenek. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt cselekvési programját nyilvánosságra hozza. II. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozóján elhatározták az európai hagyományos fegyveres erőkről folytatandó leszerelési tárgyalások megkezdését. Üdvözölte, hogy a bécsi találkozón érdemben foglalkoztak az emberi jogi-humanitárius kérdéskörrel, és előremutató intézkedéseket fogadtak el a nemzetiségi jogok teljesebb érvényesítése és nemzetközi ellenőrzése érdekében. Megelégedéssel állapította meg, hogy a bécsi találkozó jelentősen hozzájárult a kelet—nyugati kapcsolatok erősítéséhez, az európai megértés és együttműködés előmozdításához. A találkozó eredményei, a helsinki folyamat elmélyülése kedvező nemzetközit hátteret jelent hazai feladataink megvalósításához. A testület támogatja, hogy a magyar külpolitika tevékenyen vegyen részt a záródokumentumban * foglaltak valóra váltásában. 1 A Központi Bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy Grósz Károly főtitkárnak a davosi világgazdasági fórumon való részvétele, valamint a svájci államszövetség elnökével, a finn. a portugál miniszterelnökkel és más közéleti szeAz 1848—49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet polgárosodásának, öntudatra ébredésének dicső állomása, nemzeti önérzetének fontos forrása,' a szabadságért és haladásért vívott küzdelem jelképe. Ekkor váltak Magyarországon elfogadottá azok a politikai eszmék és célok, amelyek teljes megvalósítása még a ma nemzedékének is küzdelmes feladatot jelent. Az Országgyűlésnek felelős kormány, az arányos közteherviselés, a szabad sajtó, s az ezekből fakadó előre alapozott nemzeti függetlenség nélkül nem valósulhat meg a valódi népképviselet és demokrácia; a nemzet megújulása és önbecsülése sem teljesedhet ki. ’ Meggyőződésünk, hogy március 15-e a magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és összefogás jelképe. Így megünneplésének is azzá kell válnia! Tegyük jóvá az elmúlt években az ünnephez való viszonyunkban is elkömélyiségekkel tartott megbeszélései elősegítették a magyarországi gazdasági és politikai változások jobb külföldi megismertetését, a fejtett tőkés országokkal folytatott együttműködésünk javítását. 1 A Központi Bizottság hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az elmúlt időszakban tovább ápoltuk jószomszédi kapcsolatainkat a környező országokkal. Grósz Károly csehszlovákiai megbeszélései megerősítették az együtthaladásban való kölcsönös érdekeltséget. Jelentős az a közös törekvés, hogy a nemzetiségi politika a jövőben is járuljon hozzá népeink barátságának erősítéséhez. A jószomszédi kapcsolatoknak fontos eseménye volt az MSZMP főtitkárának Jugoszláviában tett munkalátogatása is. A találkozónak különös időszerűséget adott, hogy mindkét országban történelmi jelentőségű társadalmi-gazdasági átalakulások mennek végbe. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy az országainkban élő nemzetiségek kapcsolataink stabili- , záló tényezőjét jelentik. Támogatta, hogy egy későbbi időpontban a két fél közös nemzetiségi deklarációt fogadjon el. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Németh Miklós miniszterelnök Moszkvában tett munkalátogatásáról. Nagyra értékelte a Mihail Gorbacsovval és Nyikolaj Rizskovval folytatott véleménycsere eredményét. A megbeszéléseken megerősítették: a reformpolitikát folytató két szocialista ország kormánya, a két párt vezetése kapcsolatait a kölcsönös megértés, önállóság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a teljes bizalom szellemében ápolja. Folyamatos erőfeszítéseket tesznek á kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésére, a KGST keretében folytatott együttműködés hatékonyabbá tételére. A Központi Bizottság üdvözölte, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség egyre jobb lehetőségekkel rendelkezik hagyományainak ápolásához, javultak az anyanemzettel való kapcsolattartásának feltételei K vetett hibákat; elutasítjuk az ünnep kisajátítását, az ünneplés korlátozását. Nemzetünk óhaja teljesül most, amikor március 15-én hivatalos állami ünnep teszi- lehetővé a társadalom egészének a méltó megemlékezést. Az országban sokhelyütt a közös ünneplés mellett döntöttek a különböző politikai erők. A Központi Bizottság üdvözli az így megvalósuló összefogást és felelős, aktív, a más nézeteket is türelemmel fogadó részvételre kéri a párt tagjait. Ma még törekvéseink ellenére sincs mód mindenütt a közös ünneplésre. Sajnáljuk, de tiszteletben tartjuk mindenkinek azt a jogát, hogy önállóan emlékezzen, meg nagy nemzeti ünnepünkről. Fontosnak tartjuk, hogy ez az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvé tartozás fejezze ki, és ne a viták, a nézetkülönbségek, a konfrontáció napja legyen. Ezért csatMegelégedéssel állapította meg, hogy a megvitatott nemzetközi kérdésekben a felek között elvi nézetazonosság alakult ki. Pártunk támogatja a Szovjetunió építőjellegű javaslatait a kelet és a nyugat közötti bizalom megerősítésére, nagy horderejű kezdeményezéseit a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésére, a haderők nemzeti határok mögé történő visszavonására. Megerősítette, hogy hazánk a jövőben is tevékenyen kíván részt vállalni földrészünk leszerelési problémáinak megoldásában. A zavartalan magyar— osztrák viszony elmé’vítésát •jól szolgálta Németh Miklós munkatalálkozója Franz Vranitzky osztrák kancellárral. A Központi Bizottság fontosnak tartotta a tervezett Budapest—Bécs világ- kiállítás előkészületeinek hatékony összehangolását. A Nyugat-Európához fűződő kapcsolataink fejlesztésének jelentős eseménye volt a magyar Országgyűlés küldöttségének első látogatása az Európa Parlamentnél. A magyar—japán politikai és gazdasági kapcsolatok további szélesítését jól szolgálták Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének Japánban folytatott megbeszélései. A Központi Bizottság egyetértőén vette tudomásul, hogy hazánk és a Koreai Köztársaság között diplomáciai kapcsolat létesült. Ez, a tényleges helyzetet tükröző lépés elősegítheti távol-keleti kapcsolataink fejlesztését, és egyúttal hozzájárulhat a a Koreai-félszigeten kialakult feszültség enyhítéséhez is. III. A Központi Bizottság március 15-e megünnepléséről felhívást fogadott el, amelyet nyilvánosságra hoz. IV. 1 A Központi Bizottság Szűrös Mátyás elvtársat javasolja a párt jelöltjeként az Országgyűlés elnökéül megválasztani ugyanakkor, amennyiben igény van rá, elfogadja több jelölt állítását is. lakozunk a Hazafias Népfront február 18-án közzétett kiáltványához, amelyben az együttünneplésre, s az ebben kifejezett közös cselekvésre szólítja fel a magyar nemzetet. Ezért hívjuk, várjuk az MSZMP és a KISZ tagjait, a demokratikus szocializmus ügye mellett elkötelezett honfitársainkat, a családokat, munkahelyi és iskolai közösségeket, a budapestieket és a környékbelieket március 15-én 11 órára a Nemzeti Múzeum elé. Tisztelettel meghívunk minden magyarországi politikai és társadalmi szervezetet a Hazafias Népfront által szervezett ünnepi nagygyűlésre, amelynek szónoka Nyers Rezső államminiszter lesz. Fejezzük ki nagygyűlésünkön is; nem akarunk sem megtorpanni, sem visz- szafordulni a demokratikus, szocialista, független nemzeti jogállam megteremtésének útján! Budapest, 1989. március 7. Közös nemzeti érdekek Diplomáciai tárgyalások Az MSZMP Központi Bizottságának felhívása március 15-e megünneplésére I
